Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-12 / 81. szám

Néplap ' 1990. JÚLIUS 12 A szerkesztőség postájából Fogyasztói érdekvédelem Mezőtúron Sárospataki pillanatkép A jászberényi városi könyvtár folyamatosan rendez képzőművé­szeti kiállítást. Legutóbb Száky Sándor festőművészt mutatta be, majd az anyagait Sárospatakra szállította. Ezt az alkalmat kihasz­nálva, a könyvtár néhány dolgozója megismerkedett a város neve­zetességeivel, művelődési intézményeivel. A csoport egy része a híres, Makovecz Imre által tervezett művelődési központ előtt áll, ahol éppen akkor nyitották meg a nemzetközi bábfesztivált. (Fodor István Jászjákóhalmáról írta e sorokat, s kjildte a képet.) Nem indokolt az osztott nyitva tartás Mindenki érdeklődésére szá­mot tartó témát tűzött napirend­jére a Fogyasztók Tanácsa és a HNF-szervezet vezetősége Me­zőtúron. A lakosság széles réte­gének kezdeményezésére meg­szervezett együttes ülésükre meghívták az áfész, a sütőipar, a malomipar vezetőit, valamint a helyi pártok képviselőit is. Az ál­talános vásárlói érdekvédelem ügyének megtárgyalását indo­kolta, hogy az egyre növekvő áre­melkedések közepette a vevők úgy érzik, mind kiszolgáltatot­tabbá válnak, ügyes-bajos dol­gaik elintézése ügyében nem mindig tudják, kihez forduljanak. Tekintve, hogy a Fogyasztók Ta­nácsa az árak meghatározásába már nem szólhat bele, az áru mi­nőségét, a vásárlók megkárosítá­sának megakadályozását tartot­ta a legfontosabbnak. A testület tagjai, a jelenlévő kereskedelmi és termelőegységek vezetői egyetértettek abban: jogos igé­nye a vásárlónak, hogy pénzéért a legjobb minőségű árut kapja, mindig legyen választék, ami ne csak a sokféleséget jelentse, ha­nem azt is, hogy a szegények, a kisnyugdíjasok részére garantál­ják az olcsó áruk kínálatát. Szó­ba került a szavatosság ügye is, mert lehetetlen állapot, hogy mi­re az üzletbe kerül az áru, lemo­sódik, eltűnik róla a gyártási és a szavatossági idő. Nagy vitát váltott ki a kenyér és a péksütemény változó minő­sége és súlya. Felvetődött, hogy a diétás pékáruk már szinte meg­fizethetetlenek, pedig az egész­séges táplálkozás miatt ezekre kellene árkedvezményt adni; az olcsó töltelékáru választékát bő­víteni kell. A kereskedelem veze­tői szóltak arról a jelenségről, amely még mindig zavarja a jobb munkát: a kereslet-kínálat törvé­Az emberek megélhetése ne­héz, a betegeké, gyermekeseké, nyugdíjasoké még inkább. Ezt mi is tapasztaljuk naponta, s arra törekszünk, hogy a "papírból" mielőbb pénz legyen. Éz is ke­vés, tudjuk! Nem lehet magyará­zat, hogy melyik területen hány százalékkal több ügyet kell elin­tézni. Az Új Néplapban - a társa­dalombiztosítást érintő kérdé­sekben - nemrég megjelent cik­kekre, levelekre ezúton válaszo- lok. Az Élni kell valamiből... ad­dig is című, június 12-i észrevé­tel alapján N. G. szolnoki olvasó panaszát kivizsgáltam, s a követ­kezőket állapítottam meg: a be- - teget április 3-tól vette a körzeti orvos keresőképtelen állomány­ba, a táppénz kiutalásához szük­séges orvosi és munkáltatói iga­zolás - helyesen kitöltve - április 28-án érkezett hozzánk, amikor már N. G. várta a táppénzt! A kiutalásra első alkalommal má­jus 15-én került sor, majd a to­vábbi táppénzes utalványok (V. 8. - VI. 4.) beérkezését követően, május 22-én és június 7-én. A másfél hónapos várakozás tény, de miért? Ez nem az igazgatóság ügyintéztési ideje. Tudni kell azt is, hogy mikor esedékes a táp­pénz: a tárgyhónapot követő 5. napjáig, illetve ha a táppénz irán­ti igényt 15-e után terjesztik elő, akkor a rákövetkező hónap 15. napjáig kell folyósítani. .Tehát a szóban lévő esetben a táppénz kiutalása nem késett. Termé­szetesen nem vitatjuk, hogy a nyét felrúgva, több nagykereske­delmi vállalat, például a dohány­ipar, nem engedi a más megyék­ből történő beszerzést .feltételek­hez köti a szállítást. Pedig a többcsatornás árubeszerzés nö­velheti a választékot - esetenként árengedménnyel is járhatna. Egyetértés született abban, hogy a termelőegységek és a ke­reskedelem fokozott együttműkö­désére van szükség ahhoz, hogy a fogyasztói érdekvédelem javul­hasson; a helyi üzleti életben az elosztás helyett a kereskedelem­ben a kereslet-kínálat döntsön; eladók helyett kereskedők állja­nak a pultok mögött; a fogyasz­tók saját érdekeik védelmében lépjenek fel határozottan, ha bármilyen visszásságot tapasz­talnak; használják az ellenőrző mérleget, amely minden üzlet kö­telező kelléke, és figyeljenek a pénztárbeütésre, ne fogadjanak el lejárt szavatosságú árut stb. Az üzletekben az eddiginél na­gyobb szerepe lett a vásárlók könyvének, s ha a vevő bármilyen. méltánytalanságot tapasztal, ín­ja be, a boltvezető pedig köteles az ügyben eljárni - fegyelmezni, büntetni. A kereskedelem vezetői - a többcsatornás beszerzési le­hetőségeket kihasználva - igye­kezzenek a város ellátásán to­vább javítani, hiszen megnyílt a a lehetőség a konkurenciára. A sütőipar tervezett új beruházásá­val, egyNDK-importból szárma­zó alagútkemence beépítésével várható, hogy a városban az ed­diginél jobb minőségű kenyér és péksütemény lesz. A társadalmi ellenőrzésre pedig egyre na­gyobb szükség van, ezért a Fo­gyasztók Városi Tanácsa kérte a pártokat, hogy segítőtársakat delegáljanak e szervezetbe. Nagy Lajos Mezőtúr pénzre már szüksége lett volna a betegnek. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban - de legfeljebb 30 napon belül - valamennyi ellátást kiutaljunk. "Miközben a táppénzt várjuk, a lányom munkanélküli lett" cí­mű panaszra (június 21.) a követ­kezőket tudom válaszolni: na­gyon sajnáljuk, hogy - a levélíró kérésének eleget téve - a szer­kesztőség nem közölhette a ne­vét, címét, így érdemben nem vizsgálhattam meg az ügyet. Csupán megjegyzem, hogy ha az új vállalkozó a kapott írásos tájé­koztató alapján nem tesz eleget a járulékfizetés alapjául szolgáló önbevallásnak, mindig csak a to­vábbi felszólítás után élünk a rendbírság kiszabásával. "Ötvenhat évet dolgozott, ta­nított - hatezer sincs a havi nyug­díja" címmel, a június 16-i Új Néplap portrét rajzolt Burányi Sándomé szolnoki pedagógus­ról. Ezt követően levélben keres­tük meg az idős asszonyt, hogy a szükséges nyomtatványt kitöltve juttassa vissza hozzánk, mert le­hetőség van arra, hogy méltá­nyossági alapon a Megyei Társa­dalombiztosítási Tanács egy kis nyugdíjemelést adjon a jelenlegi ellátásához. Ily módon segítünk az elismerésre méltó életutat be­járt Erzsiké nénin. Dr. Bagdi László a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója A Dálután háromkor zár a "Bárándi" bolt című, július 2-i olvasói levélhez szeretnék né­hány gondolatot fűzni. A bolt nyitva tartásával kapcsolatos probléma nem új keletű, Bárán- diék idejében is szó volt arról, hogy a délutáni forgalom nem indokolja az osztott időt. A körzet lakói többnyire délelőtt vásárol­tak, délutáni forgalom már alig volt. Ellenben a túróféleségek délelőtt, főleg dél körül érkez­nek, amit a bolt dolgozóinak meg kell várniuk. A Bárándi házaspár­nak szinte soha nem volt ideje délben hazamenni. Márpedig a jó boltost, a jó eladókat meg kell becsülni úgy is, hogy ne kelljen 12 órát tölteniük a pult mögött. Véleményem szerint - és figye­lemmel a vásárlási szokásokra - nem indokolt az osztott nyitva A parlamentbe sokan nem egyéni választókerületből, ha­nem különböző listákon jutottak be. A minisztériumok és a bizott­ságok élére olyan emberek is be­kerültek, akik az első vagy a má­sodik fordulóban, a személyes megmérettetésben nem vettek részt vagy alul maradtak. Túl­súlyba jutottak a doktorok, a tör­ténészek, összességében az értel­miség. A választópolgárok lesza­vazták a munkások, a bérből és a fizetésből élők érdekeit képvise­lőket. Szervezeteiket, még a szak­szervezetet is a legkülönbözőbb szakmák képviseleteire szabdal­ták, hogy egységes fellépéseiket lehetetlenné tegyék. A parlamentbe kerülteket a szavazásra jogosultak kevesebb, mint 50 százaléka juttatta be. ők lennének azok, akik jelenleg "mindannyiunk érdekeit képvise­lik"? A megvitatásra és döntésre kerülő ügyekbe kívülről, társa­dalmi szinten most nem lehet be­leszólni, mivel eltörölték azt a törvényt, mely eddig kötelezővé tette, hogy a lakosságot érintő ügyeket - végleges lezárásuk előtt - megvitatásra a köz elé vi­gyék. Nemcsak ezzel zárták le a beleszólás útját, hanem azzal is, hogy karanténba zárták a képvi­selőket. Mit jelent ez? A hét több napján értekező parlamenti bi­zottsági ülések, stb. miatt a kép­viselők nem tudnak kellő időt for­dítani arra, hogy találkozhassa­nak azokkal, akiknek az érdek- képviseletét elvállalták. Területi­leg és időben is elszakadtak attól a környezettől, ahonnan elindul­tak. Egyre távolabb kerülnek a valóságtól, az adott vidék konk­tartás. Jómagam is a körzet lakó­ja, a bolt vásárlója vagyok, s az intézkedést helyesnek tartom. A körzet lakossága majd megszok­ja az új nyitvatartási rendet, és alkalmazkodik hozzá. Ahogy a bolt dolgozóit ismerem, nem cél­juk a vásárlók elidegenítése. A vezetők ugyan újak ebben a kör­zetben, de a szakmában nem, s úgy látom, igyekeznek a vásár­lók igényeinek eleget tenni. Ked­vesek, udvariasak, az áruátvétel­nél még egy kicsit lassúak, de bele kell szokniuk, s ehhez idő kell, a vásárlók részéről viszont egy kis türelem. Végezetül jegy­zem meg, hogy panaszunk azért lehetne, mert a tej és a kenyér sokszor 8-9 óra körül érkezik a boltba, várakoznunk kell rá. Tábori Béláné Rákóczifalva rét, a mindennapokat feszítő, égető gondjaitól. A képviselői fizetések kiemel­ten magasak, az országos átlag hat-nyolcszorosát teszik ki, a megélhetési minimumnak pedig - amely alatt ma már milliók élnek - tíz-tizenötszörösét, ami az or­szág nehéz anyagi helyzetében megengedhetetlen. Ezzel a ma­gas fizetéssel a képviselők meg- vásárolhatókká váltak. Kiszol­gáltatottjai és kiszolgálói lettek egy rendszernek, amely csak hangoztatja, hogy demokratikus. Valójában egy újabb - ezúttal SZDSZ-MDF - pártállam kiépí­tése történik - legtöbb intézkedé­sében a bérből és a fizetésből élők ellen. Mi volna a helyes megoldás? A parlamentbe be nem került 55 százaléknak is kép­viseltetnie kell magát, jelen kell lennie, mert nélkülük nem lehet teljes értékű, reális, igazán de­mokratikus döntéseket hozni. Nem lehet a köz akarata ellen cselekedni: Rendeleteket, tör­vényeket lehet hozni, azokat erő­szakkal be is lehet tartatni, de az ország szorult helyzetében na­gyobb sikere lett volna egy olyan szerekezetváltásnak, amely a munkájukhoz nem értő vezető embereket távolítja el, a nem ren­tábilis gazdasági egységeket szá­molja fel. Túlontúl nagy szerepet biztosítottak a külföldi tökének, ugyanakkor a munkásmilliók ambíciójára, érdekeltségének ki­építésére, a megfelelő mennyisé­gű és minőségű munka biztosí­tására nem építettek. A tőke be­áramlásával, a magántulajdon kiépítésével a munkások egyre nagyobb számban kerülnek az ut­Csokorba szedett válaszok Nem lehet a köz akarata ellen cselekedni cára, s a munkahelyekért való küzdelemben egymás farkasaivá válhatnak. Hogy lehet virágzó országot építeni, amikor a mun­kaképes, aktív korosztály húsz százaléka hamarosan munka nél­kül lesz? Nélkülük, velük szem­ben cselekedni nem lehet. Az esz­mélő munkásság már kezdi felis­merni, hogy egyre több területen az érdekei ellen tesznek. Figyel­meztető példa, ahogy megmoz­dultak az emberek annak érdeké­ben, hogy milyen formában vá­lasszanak köztársasági elnököt. Megmutatták, ha szükséges, az összefogásra képesek. Ez csak kezdeti próbálkozás volt. Követni fogja a többi is. Az embereket sarokba lehet szorítani, meg le­het félemlíteni, de a valóságos előbbre jutást nem lehet rendele­tekkel megbéklyózni. Dr. Jánosi Gábor Jánosi doktor érvelése bizo­nyára nem mindenki egyetér­tésére tarthat számot. Az eltérő véleményeket is nyilvánosság­ra hozzuk, várjuk olvasóink vi­tázó leveleit. A szerk. Hozzászólás cikkeinkhez Megvédték Gyenes elvtársat Sebtében összehívott küldött- gyűlést tartott megyénk legdélibb áfésze, az eseményről TF tudósí­tott az Új Néplapban. A bátor, ki­oktató hang a jelen lévő képviselő­vel szemben mindenképp üdvöz­lendő, ez már a szabad újságírás hangja, minden bizonnyal a múlt rendszerben is ilyen bátor volt!/?/ De nézzük a tényeket, kinek a megerősítését üdvözli úgy a cikk­író, elutasítva az úgymond külső beavatkozást? Gyenes József elnök a hetvenes években a városi pártbizotság po­litikai munkatársaként szerzett "felsőfokú" végzettséget - bár alma matere mára már csak egy rossz emlék. Ezt követően a helyi téesz függetlenített párttitkáraként segí­tette a népgazdasági terv teljesíté­sét. Mindezen szakmai és gyakor­lati előélettel sikerült egy elismert, jól képzett áfészelnök helyébe - igen erős MSZMP-, illetve Mé­szöv-nyomásra - beültetni. Azóta a támogató szervek, elv­társak letűnőben, eltűnőben, de el­nökünk, immár Gy. úrként, "meg­erősített" pozícióban fáradozik a szövetkezeti mozgalom megmen­tése érdekében. Megújuló készsé­gét bizonyítja, hogy bár négy évig semmi hiányát nem érezte bármi­féle szakmai végzettségnek, az idén beiratkozott a kereskedelmi főiskola posztgraduális tanfolya­mára, amely egyébként a végzett kereskedelmi üzemgazdászok to­vábbképzését szolgálja. E cikk írója már a márciusi kül­döttértekezleten jelezte a küldöt­teknek a beszámoló hiányosságait, a monopolhelyzetből fakadó kima­gasló /talált/ eredmény feletti ön­tömjénezés talmiságát, s a milliós prémiumokat felvevő vezetők szakmai hozzá nem értését. Meg­állapításaimat a küldöttek szószó­lói felháborodottan utasították vissza - liberális párttagságomra tekintettel - politikai vádaskodás­nak minősítve azokat /lásd: Moza­ik áprilisi száma/. A különös fordu­lat ott van, hogy a bolti dolgozók - időközben a sajtóban is megjelent véleményemre reagálva - tömege­sen gratuláltak és kerestek meg egyéni, illetve szakmai problémá­ikkal. Mindezek következtében alapítottuk meg májusban a füg­getlen szakszervezetet, amelynek tagsága azóta a többszörösére nőtt. Meglévő, illetve készülőiéiben lévő helyi választási törvényeink egyaránt tiltják a jelölésekért, illet­ve a voksokért nyújtott bármiféle ellenszolgáltatást. Vezetőink "élet­revalóságát" bizonyítandó: szövet­kezeti pénzből a kimagasló ered­ményt nyújtó, mintegy 20 boltve­zetőnk összesen alig több mint 300 ezer forint prémiumot kapott - még a helyetteseik sem, nemhogy a be­osztottak -, ellenben a küldöttek közül mintegy 90-en több mint 900 ezer forint tiszteletdíjban részesül­tek. A valódi dolgozói érdekeket képviselő szakszervezetünk a tag­ság körében gyűjti az aláírásokat, hogy rendkívüli küldöttgyűlésen mondassa le az arra méltatlan ve­zetőket. Tizenöt-húsz év után csa­ládanyák tucatjai keresnek havi 5- 6 ezer forintot, ami már nyugdíj­nak is kevésnek számít. A Mészöv házi tollnokával ellentétben az 50- 100-500 forint részjeggyel bíró tagsággal szemben én a dolgozók véleményét tartom megalapozot­tabbnak, s megítélésem szerint a kioktatott képviselő sem tett mást. Körtvélyesi László, a független szakszervezet ügyvivője * * * Mindenekelőtt Körtvélyesi Lászlónak arra a megjegyzésére kívánok reagálni, hogy vajon a múlt rendszerben mennyire vol­tam bátor. Csak visszakérdezni tudok: ő vajon miért nem mond­juk két-három, vagy csak akár egy évvel ezelőtt szervezett füg­getlen szakszervezetet? Olyat, amelynek a tagsága a májusi megalakulás óta - mint a levél­ben olvasom - a többszörösére nőtt. Mihez képest vajon, mert­hogy a küldöttgyűlésen jelen lé­vő és felszólaló független szak- szervezeti képviselő nekem azt nyilatkozta: kevés híján százan vannak, az áfész-dolgozók szá­ma pedig tudomásom szerint több mint hatszáz. Én egyébként sem az Új Néplap újságírója­ként, sem a megyei szövetkezeti havilap szerkesztőjeként - gon­dolom e minőségemet titulálta a levélíró a Mészöv házi tollnoká­nak - nem védtem meg sem a szövetkezet elnökét, sem az igaz­gatóságát. A küldöttek tették azt, akiket viszont a tagság ruházott fel a bizalommal, ezért a legitimi­tásukat sem én, sem más nem vonhatja kétségbe. A független szakszervezet a dolgozók egy csoportjának véleményét képvi­selheti ugyan, de úgy gondolom, azt semmiképpen nem helyezhe­ti a szövetkezet tulajdonosainak, a több mint kilencezer tagnak az akarata fölé. Temesközy Ferent A jászkiséri egész­ségházban Gulyás Julianna kardiológiai szakasszisz­tenst örökítettük meg mun­ka közben, aki 25 éves szol­gálati idővel a háta mögött vállalta a továbbtanulást. Az egyéves EKG-képzés után az Országos Kardiológiai Inté­zetben szerzett gyakorlatot, majd kardiológiai szakasz- szisztens oklevelet kapott. Képesítésének, felkészültsé­gének köszönhető, hogy a körzeti orvosi rendelőből már kevesebb beteget keli szívpanasszal továbbkülde­ni. (Fotó: Tánczos Alajos) Az oldalt összeállította: Csankó Miklósm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents