Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-12 / 81. szám
2 1990. JÚLIUS 12. A kormány visszavonta határozattervezetét (Folytatás az 1. oldalról) szabb vita után született döntés a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításáról. Magyar Bálint (SZDSZ) azt javasolta, hogy a könyvkiadás adókedvezményét ne szüntessék meg. Nem értett egyet azzal a kormányállásponttal, hogy az értékes kiadványok támogatását más módon, alapítványok segítségével is meg lehet oldani. Véleménye szerint nincs garancia arra, hogy az adókedvezmények megszüntetéséből eredő megtakarítást továbbra is kulturális célokra fogják fordítani. Békési László (MSZP) további javaslattal csat- lakozott Magyar Bálint (SZDSZ) indítványához. A képviselő szorgalmazta hogy a gázelosztást és a postai szolgáltatást végzők adókedvezménye is fennmaradjon. A képviselők javaslatait a parlament végül is elvetette, és elfogadták a kormány eredetileg beterjesztett törvény- javaslatát. Ennek megfelelően szűkítették a nyereségadó-kedvezményeket, a közszolgáltató tevékenységek, a kulturális és sporttevékenységek, az élelmi- szeripari és élelmiszer-kiskereskedelmi, valamint a műszaki fejlesztési tevékenységek körében. Rövid vita után a képviselők ugyancsak elfogadták az állami vagyon utáni részesedés emeléséről szóló törvényjavaslatot. Több képviselő ugyan kifogásolta, hogy az egész rendszer igazságtalan, elősorban a nyereséges cégeket sújtja a növekvő elvonás. Rabár Ferenc azonban hangsúlyozta, hogy átmeneti, intézkedésről van szó, a jövőben felülvizsgálják az egész rendszert, és valószínűleg alapvetően módosítani fogják. Az elfogadott törvénynek megfelelően az állami vagyon utáni osztalÄ mértéke 18 százalékról 25 százalékra " emelkedik. Nem született döntés a családi pótlékról szóló törvény módosításáról. A kormányjavaslata szerint az áremelkedések ellensúlyozására a családi pótlékot emelni kívánták, mégpedig gyermekenként havonta 100 forinttal. A képviselők jelentős része úgy vélekedett, ennél lényegesen nagyobb kompenzációra lenne szükség. Többen úgy fogalmaztak, az egész rendszer igazságtalan, azt meg kell változtatni. Mécs Imre (SZDSZ) képviselő több javaslatot is megfogalmazott. Ezek közül a parlament szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottsága azzal értett egyet, hogy a családi pótlék emeléséről a parlament a gyermeknevelési költségek alakulását figyelembe véve évente legalább kétszer, a költségvetési törvény elfogadásakor, illetve módosításakor döntsön. Rabár Ferenc pénzügy^ miniszter hangsúlyozta, a kormánynak jelen pillanatban csak arra van lehetősége, hogy ilyen kismértékben csökkentse a családosok terheit. A szociálpolitikai kérdések megoldása szerteágazó feladat, erre csak hosszabb távon vállalkozhat a kormány, ígéretet tett azonban arra, hogy rövid időn belül felülvizsgálják a több gyermeket nevelő családok támogatási rendszerét, s javaslatot dolgoznak ki igazságosabb megoldásra. A döntést azonban a szerdai ülésen elhalasztották, mivel Mécs Imre módosító javaslatról az alkotmányügyi, törvény- előkészítő és igazságügyi bizottságnak is állást kell foglalnia. Ebben a kérdésben a parlament leghamarabb a jövő héten fog dönteni. Az azonban nem kétséges, hogy a családi pótlék gyermekenként havonta legalább 100 forinttal emelkedni fog, s mivel az intézkedés bevezetésének határideje augusztus 1 -je, így a képviselőknek még van idejük a döntés meghozatalára. A családi pótlék mellett a nyugdíjak is emelkedni fognak, ez az intézkedés azonban a kormány hatáskörébe tartozik. A Társadalombiztosítási Alapból a kormány az 5000 forint alatti nyugdíjakat szintén augusztus I - jével havi 300 forinttal megeme- li. A képviselők ezután az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításának részletes vitájával folytatták munkájukat. A törvényjavaslat azt szorgalmazza, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat a Minisztertanács kijelölt tagja felügyelje. E törvénymódosító javaslathoz nyújtott be módosító indítványt Kiss György (MDF). Ebben azt javasolja, hogy a nemzet- biztonsági szolgálatok felügyeletét a honvédelmi miniszter, illetve a kijelölt tárca nélküli miniszter lássa el. A módosító javaslatot a nemzetbiztonsági bizottság, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság és az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság egyaránt támogatta, és Balsai István igazságügyminiszter is egyetértett a módosító javaslat elfogadásával. Äz önkormányzati, közigazgatási és belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményét Kóródi Mária (SZDSZ) ismertette. Ebben kifejtette, hogy sem a törvény, sem az ahhoz kapcsolódó módosító javaslat elfogadását nem támogatják. Nem tudják elfogadni, hogy a miniszterelnök sokrétű elfoglaltsága lehetetlenné teszi e tevékenységek felügyeletét. A közjogi felelősség nem feltételezi a felügyelet személyes gyakorlását, de a kisebbségi vélemény szerint lényeges, hogy a miniszterelnök garanciát vállaljon. A képviselők - a már elfogadott módosító javaslattal együtt -192 támogató, 87 elutasító szavazattal, 4 tartózkodás mellett határoztak a törvényerejű rendelet módosításáról. Az ülés berekesztését megelőzően Antall József miniszterelnök tájékoztatta a Tisztelt Ház tagjait: kedden 9 órakor a Szovjetunióban leállították a kőolajszállításokat Magyarországra. A kormány még kedden több alkalommal felvilágosítást kért ennek okáról, ám választ nem kapott. Szerdán azonban délelőtt 11 órakor - ugyancsak előzetes bejelentés nélkül - megindult a kőolajszállítás. A kormány érdeklődésére a szovjet fél válasza: műszaki okokból, karbantartás miatt állt le a szállítás. A helyzet tisztázására küldöttség indult a Szovjetunióba. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn 10 órakor folytatja munkáját. Miként rangsorolják az egyes szakmákat? A pénz szerepe a meghatározó Harmincezer embert kérdeztek meg (Folytatás az I. oldalról) A foglalkozások társadalmi helyzetét, értékét alapvetően négy összetevő - a pénz, a tudás, a hatalom és a hasznosság - alakítja ki. A kutatók közel harmincezer ember megkérdezésevei elsőként arra kerestek választ, vajon az elmúlt évek hoz- tak-e valami változást a presztízst meghatározó összetevők között. A vélemények szerint a foglalkozások értékelésében változatlanul legfontosabb tényező az adott foglalkozáshoz szükséges tudás mennyisége, és második helyen a foglalkozással gyakorolható hatalom áll. A harmadik és a negyedik helyen álló befolyásoló elemek egymáshoz viszonyított sorrendje azonban megváltozott. Harmadik helyre került a foglalkozással elérhető jövedelem nagysága, és legkisebb súllyal vesz részt egy foglalkozás presztízsének kialakításában az, hogy az illető foglalkozás mennyire hasznos a társadalom számára, azaz a pénz tekintélye erősödőben van. A pénz meghatározó szerepe a falusi lakosok véleményében a legjellemzőbb, a foglalkozás hasznossága a községi válaszadók szemében nem annyira fontos tényező. A tudás szerepét a községekben és a városokban egyaránt a legnagyobbnak értékelték. Fent és lent Az emberek döntő többségének véleménye szerint a foglalkozási rangsor elején a gyárigazgató, a körzeti orvos, a megyei tanácselnök és a mérnök áll. Nagyra értékelték ezek mellett az agronómus, a pap, tanár és az újságíró foglalkozásokat is. Ezzel ellentétes irányban, a társadalmi ranglétra legalján a megkérdezettek háromnegyedének véleménye szerint a gyári segédmunkás és az utcaseprő volt. Viszonylag sokán mondták ugyanezt a növénytermesztőről, a portásról, a szövőnőről és a traktorosról, de a véleményt nyilvánítók nagyobb része ezen foglalkozásokat inkább a rangsor közepére helyezte. A gazdasági és politikai helyzet megváltozásával párhuzamosan nőtt az emberek szemében a kiskereskedő, kőműves, vendéglős, az önálló gazda, a pap, az újságíró foglalkozások értéke, ugyanakkor csökkent például az olajbányász, a tanácsi előadó, a katonatiszt, a rendőr presztízse. Önálló tevékenység Valószínűleg annak következményeként, hogy az emberek - a vizsgálat időpontjában - kissé kiábrándultak a politikából, általában magasabbra értékelték a hatalomhoz nem kapcsolódó magas szintű szellemi munkát, mint a politizálást, és az ehhez tartozó hatalmi manőverezéseket. Tükröződik ez abban, hogy a hagyományos társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított rangsorában az első két hely felcserélődött. Az értelmiség, a "tudás" került az élre, a vezető réteg, a "hatalom" a második helyre szorult vissza. Ez ellentmon- dani látszik napi tapasztalatainknak. A tömegkommunikációs eszközöket hallva és látva azt gondolnánk: mindenki élénken politizál, és a politikának az emberek szemében nagyobb a presztízse. A társadalmi-foglalkozási csoportok rangsorában a továbbiakban az egyéb szellemi, a nem mezőgazdasági önálló, a szakmunkás, a mezőgazdasági önálló, a betanított munkás, a mezőgazdasági fizikai és a segédmunkás réteg követi egymást. Az elmúlt években csökkent a tekintélye az alkalmazotti munkának, nőtt ezzel egy időben a jövedelmezőbb és nagyobb mozgásteret adó önálló tevé- * kenységnek. Jellemzője a folyamatnak az is, hogy a mezőny széthúzódott, nagyobb lett a megítélésbeli különbség a jobb helyre rangsorolt és az alacsonyabb presztízsű foglalkozások között. Álmok és valóság A lakosság többsége saját helyzetét a társadalom középtáján képzeli el, és természetesen szeretné, ha gyermeke ennél jobb pozíciót érne el. Ezért a szülők olyan foglalkozást szánnak gyermekeiknek, amely rangsorban sajátjukat megelőzi, sok esetben nem gondolják meg, hogy gyermekük valóban ezt szeretné, s jobban jáma-e, ha elképzeléseik szerint alakítaná sorsát. Már gyermekkorban elkez- dődnnek az álmok arról, hogy mi leszek, ha nagy leszek. Ezek az álmok kevés embernél tartanak a felnőttkorig, a pályaválasztási kor kezdetéig. A legtöbbjükben a fiatalság különböző szakaszaiban változáson mennek át, többször is módosulhatnak. A tényleges célok már az objektjív lehetőségek, a szülők és esetleg az iskola befolyásolásával, erőszakos vagy gyengéd irányításával valósulnak meg. Az olló nyílása azon két foglalkozás között, amelyet elképzelnek maguknak az emberek pályájuk elején és amelyet ténylegesen választanak, egyénenként különböző. Csak minden hatodik emberre jellemző az a helyzet, hogy a pályaválasztáskor elképzelt ideális és a tényleges foglalkozás megegyezik. Többségében vannak azok, akik nem azt a munkát végzik, amire ifjú korukban vágytak. A férfiak helyzete valamivel jobb, mint a nőké, ugyanis huszonkét százalékuk mondhatja el magáról azt, hogy foglalkozással kapcsolatos vágyaik beteljesültek, míg a nőknél a hasonló arányszám csak tizenkét százalék. Az ilyen szempontból ideális helyzetűek nagyobb része szakmunkás és a fiatal-középkorosztályhoz tartozó. Sándor István KSH megyei igazgatósága Még mindig sok a nyitott kérdés Jól produkál a Produker (Folytatás az 1. oldalról) piaci típusú együttműködés bevezetésének terhét meg akarja osztani partnerével. A számítások szerint az áttérés során keletkező cserearány-veszteség az összesen 8,6 milliárd rubeles éves áruforgalom fenntartása esetén 1-1,5 milliárd dollárt tenne ki az első esztendőben. Ennél lényegesen nagyobb veszteség érheti a magyar gazdaságot a korszerűtlen termelési szerkezet miatt. A magyar ipar termékei - a szovjet igényekhez alkalmazkodva - jelentősen elA FIDESZ, az MDF, az SZDSZ, az MSZP, az FKgP és az SZDP helyi képviselőinek aláírásával az alábbi levél érkezett szerkesztőségünkhöz: Moratórium meghirdetése a Szolnok környéki erdőkre A közvélemény nyomására fogalmaztuk meg közös véleményünket a Szolnok város környékén egyre fogyatkozó zöldövezet miatt. Ez a növényzet befolyásolja a klímaviszonyokat, a levegő összetételét és minőségét; ezzel együtt a lakosság egészségét. Tudjuk, hogy az épülő 4-es elkerülő szakaszán, a szandai réten, a Vártemplomnál lévő Tisza-parton, a maradtak a világszínvonaltól. Ebből következik, hogy a dollárelszámolásra való áttéréssel fokozódnak a magyar ipar értékesítési nehézségei. Az úgynevezett strukturális veszteség mértékét azonban még a magyar szakemberek sem tudják felmérni. Éppen ezért elengedhetetlennek tartják, hogy a szovjet partnerek legalább átmenetileg vállaljanak részt az átállásból adódó terhekből. Erről azonban mindeddig nem sikerült megállapodni. Nem ismeretes az sem, "hogy pontosan milyen lesz az elszámolás rendszere. százlábú híd végében és a Szajol felé vezető út mentén elsősorban gazdasági céllal telepített erdők találhatók, melyeket előbb-utóbb ki kell vágni. Ragaszkodunk azonban ahhoz, hogy csak előzetesen egyeztetett koncepció felállítása után lássanak a fák kitermeléséhez. Követeljük a fák irtásának azonnali leállítását az önkormányzati választások eredményéig, valamint az Erdőfelügyelőség és az erdőgazdaság minisztériumi szin.- ten való szétválasztásáig. Tiltakozunk az ellen, hogy egyre gyérülő zöldövezeteink a pillanatnyi gazdasági nyerészkedés áldozatává váljanak. (Folytatás a: 1. oldalról) pítók műszaki fejlesztési és külkereskedelmi adottságait. Átvette például a Mezőgéptől az itthon már kevésbé keresett dohányszárítók gyártási és forgalmazási jogát. Hatszázezer rubel értékben 15 ilyen berendezést, 200 ezer rubel értékben pedig azok pótalkatrészeit szállítja csehszlovákiai megrendelésre. Mindezekért traktorokkal, kerítésfonattal és Skoda tehergépkocsi-motorokkal fizet a partner. A mindössze huszonhárom szakembert foglalkoztató közös vállalatnál év végéig mintegy 200 milliós forgalom elérését tartják reálisnak. Hogy ez megvalósuljon, a tevékenységükben mindinkább erősíteni igyekeznek egyfajta műszaki-kereskedő házi jelleget. A Szolnok határában működő Produker Depón folytatott nagykereskedelmi tevékenység keretében már eddig is ezernyi terméket árusítottak, a négymilliméteres csavartól a 37 lóerős traktorig. Jellemző a cég sokoldalúságára, hogy nemrég például egy pék kisiparos megrendelésére zsemleformázó gép beszerzésére vállalkoztak. Sokat várnak az egyik úgynevezett taktikai vásárlásuktól: kihasználva a német egyesítéssel együtt járó "kiárusításokat", kétmillió rubel értékben kötöttek le a volt NDK- tól a magyar mezőgazdaságban nagyon keresett szovjet gyártmányú MTZ traktorokat. Az importtevékenység fejlesztése a magas hazai hitelkamatok miatt a külföldi tőke bevonására ösztönzi a Produkert. Egy hasonló profilú, csavarokat és szerszámokat forgalmazó düsseldorfi cég mutat hajlandóságot, hogy 250 ezer márkával társuljon az üzletbe. A német céggel - hogy tőkearányosán osztozhassanak a nyereségen - kft.-t alakít a kisvállalat. Építik a kapcsolatot egy másik németországi vállalattal is, amelyik az eddig a csak ólommentes benzinnel hajtott és dieselüzemű, négyütemű járművekben használható katalizátorokat a kétütemű Wartburgokba és Trabantokba is kifejlesztette. A mintaszállítmányokat már megrendelték, de a magyarországi forgalmazásnak csak úgy látná igazán értelmét a Produker, ha központi környezetvédelmi támogatás segítené azok elterjesztését a kispénzű kiskocsi-tulajdonosok körében. T.F. A szolnoki Produker Depón már a kis- és középüzemekben is jól hasznosítható lengyel URSUS traktorokat is vásárolhatnak a vállalkozók. Hat párt kezdeményezése a zöldterület védelmére Moratórium a Szolnok környéki erdőkre
