Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-12 / 81. szám

Az Országgyűlés hosszas és heves vitája után A kormány visszavonta határozattervezetét A fogyasztóiár-emelés azonban nem marad el Hosszas vita után a szerdai ülésnapon - az ellenzéki képviselők nyomására - a kormány visszavonta beterjesztett országgyűlési határozattervezetét az állami költségvetés pozíciójának javításá­ra tett javaslatairól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elmarad a betervezett fogyasztói áremelés, a mezőgazdasági szövetkezetek támogatásainak csökkentése és egyéb, a költségvetés helyzetét jelentős mértékben javító intézkedés végrehajtása. Csupán annyi történt, hogy a kormány ezeket az intézkedéseket saját hatáskör­ben valósítja meg, vállalva az ezzel járó felelősséget. A vitában ugyanis - főleg az ellenzéki képviselők - azzal vá­dolták a kormányt, hogy a lakos­ságot meglehetősen súlyosan érintő döntésekért az Ország- gyűlésre akarja hárítani a felelős­séget. Rabár Ferenc pénzügy- miniszter azzal indokolta eredeti tervét, hogy a kormány ilyen fon­tos lépésről mindenképpen ala­posan tájékoztatni akarta a parla­mentet. Semmiképpen sem kí­vánják viszont a felelősséget át­hárítani - hangsúlyozta, és éppen ezért bejelentette: a határozatter­vezetet visszavonja. Ugyanak­kor arra kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg azokat a törvénymódosító javaslatokat, amelyek a kormány csomagter­vében foglaltak végrehajtásához szükségesek. Tölgyessy Péter (SZDSZ) ki­fogásolta, hogy a kormány mó­dosítani akar több olyan tör­vényt, amely érinti a költségve­tés bevételeit, illetve kiadásait is. A szabaddemokraták frakcióve­zetője úgy vélekedett, hogy eb­ben az esetben szükség lenne a költségvetési törvény módosítá­sára is. Rabár Ferenc hangsú­lyozta: a kormány nem látja szükségesnek a költségvetési törvény módosítását és ezzel egyetért a parlament költségve­tési, adó- és pénzügyi bizottsága is. Tölgyessy Péter hangsúlyoz­ta, ha a kormány a költségvetési törvénnyel ellentétesen fogja a költségvetést végrehajtani, ak­kor ezt alkotmányellenes lépés­nek tekintik, és ezért az Alkot­mánybírósághoz fordulnak jog­orvoslatért. Soós Károly Attila (SZDSZ), aki a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnö­ke, képviselőként hozzászólva, a vitában úgy foglalt állást: nem érti, hogy a kormány miért nem akarja a költségvetési törvényt semmiképpen sem módosítani. Belátja, nem lehet az időt húzni, szükség van arra, hogy a kor­mány minél gyorsabban hozzá­lásson a költségvetés túlzott de­ficitjének lefaragásához. Ellen­kező esetben ugyanis az ország fizetőképessége kerülhet ve­szélybe, s a kormány nem tudja teljesíteni a Nemzetközi Valuta­alappal kötött megállapodást. Annak azonban nem látja akadá­lyát, hogy a kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket, s né­hány hét múlva terjessze a parla­ment elé a költségvetési törvény módosításáról szóló javaslatát. Rabár Ferenc pénzügy- miniszter továbbra is kitartott ál­láspontja mellett, ám hangsú­lyozta, a kormány alkalmazko­dik az alkotmányügyi, törvény- előkészítő és igazságügyi bizott­ság döntéséhez. A kormány által benyújtott négy törvénymódosító javaslat közül a képviselők lényegesebb vita nélkül elfogadták a Közpon­ti Műszaki Fejlesztési Alapról, valamint í fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről be­terjesztett javaslatokat. Ennek megfelelően a Központi Műsza­ki Fejlesztési Alapból 2 milliárd forintot csoportosítanak át az ál­lami költségvetésbe. A fogyasz­tási adó növelése miatt pedig drágábbak lesznek többek között a cigaretta, az égetett szeszes ita­lok, szeszgyártási termékek, a gázolaj- és a tüzelőolaj. Hosz­(Folytatás a 2. oldalon) A magyar-szovjet áruforgalomban Még mindig sok a nyitott kérdés Az elmúlt héten Budapesten folytatott magyar-szovjet szak­értői tárgyaláson a felek állás­pontja csak némileg közeledett egymáshoz, az alapvető kérdé­sekben továbbra sincs nézetazo­nosság. Ennek ellenére, vagy ép­pen ezért a tárgyalássorozat a na­pokban tovább folytatódik, júli­us végén, augusztus elején pedig kormánytalálkozón folytatják a megbeszéléseket - mondotta a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumában szerdán Tamás István főosztályvezető­helyettes a megjelent újságírók­nak. A magyar és a szovjet állás­pont alapvetően eltér. A magyar fél azt szeretné, ha a jövő év ele­jétől piaci típusú együttműkö­désre térne át a két ország, amely a szabaddevizás elszámoláson alapulna. A szovjet fél ugyanak­kor a világpiaci árak bevezetésé­vel tulajdonképpen az eddigi rendszer némi korszerűsítését kívánja. A magyar kormány a (Folytatás a 2. oldalon) Fülezés A Tiszafüredi Alumíniumáru- gyár régi termékei mellett rendre új gyártmányokkal is előrukkol. Ebben az évben francia kivitelre "gőztorony" párolóedényeket állítanak elő. Fotó: NZS Teáskannákból évente több mint százezer készül Új, külsejében is figyelemre méltó lakóépületet adott át a SZOTÉV Ipari és Építőipari Rt. Szolnokon, az Ady Endre úton. Az épületben 15 kényelmes, nagyméretű lakás, két üzletés garázsok vannak. A műszaki átadás során a szakemberek elismerően nyilatkoztak a mai kor követelményeit kielégítő épületről. Fotó: I.Cs. Gyártatnak, forgalmaznak, exportálnak Jól produkál a Produker Műszaki-kereskedelmi házként működnek Az idei első félévi eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy jól forgatja az alapítók - a Szolnoki Mezőgép Vállalat és a Komplex Külkereskedelmi Vállalat - által biztosított 23 milliós alaptőkét a három éve megalakult Produker Kereskedelemszervező Közös Vállalat. Az első hat hónapi bél­és külkereskedelmi forgalma ugyanis meghaladta a 120 millió forintot a tavalyi 130 millióval szemben, és az 1989. évinek megfelelő összeget, azaz hétmil­lió forintot tudtak nyreségként realizálni az első félévben. Mindez bizony a hazai mező- gazdasági nagyüzemek pénz­ügyi helyzetét ismerve elisme­résre méltó, és a kisvállalat jó üzletpolitikájának köszöphető: a vevőért mindent, a lehető leg­jobb minőségben és a leggyor­sabban. Alapvetően az egyik ala­pítójának, a Szolnoki Mezőgép Vállalatnak a termékeit forgal­mazza a Produker, többek között kaszákat, szárzúzókat, körbálá­zókat és mindezek gépelemeit, alkatrészeit. A közös vállalat fő­vállalkozási részlege a Mezőgép által gyártott szemestermény­szárító telepeket kulcsrakészen értékesíti - tervezi, kivitelezi, szervizeli - az idén öt hazai nagy­üzemben, egyenként 10 millió forint értékben. Az első félévi 120 milliós for­galomnak több mint az egyhar- mada származik a magyar ipar által nem gyártott, de a hazai me­zőgazdaság által keresett, im­portált alkatrészek, gépelemek értékesítéséből. Ugyanakkor ex­porttevékenység kialakítására is jól kiaknázza a Produker az ala­(Folytatás a 2. oldalon) Antall és Stoltenberg megbeszélése Antall József miniszterelnök szerdán parlamenti irodájában fogadta Gerhard Stoltenberg nyugatnémet védelmi minisz­tert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A megbeszélésen jelen volt Für Lajos honvédelmi miniszter és dr. Alexander Amot, az NSZK budapesti nagykövete. Az eszmecsere során Antall József tájékoztatást adott a nyu­gatnémet miniszternek kor­mánya külpolitikai és bizton­ságpolitikai alapelveiről, és be­számolt a belpolitikai helyzet­ről. Áttekintették a két ország politikai, gazdasági és katonai kapcsolatrendszerét, megvitat­ták az európai helyzetet, külö­nös tekintettel a tervezett euró­pai biztonsági rendszerre. Véle­ményt cseréltek a német egység folyamatáról, a Bécsben folyó haderőcsökkentési tárgyalások­ról, a Helsinki-folyamat idősze­rű kérdéseiről, A Nagybánya környéki népi fazekasság Közismert tény, hogy me­gyénkben a fazekasságnak nem is egy helyen vannak mély és értékes hagyomá­nyai. De bizonyára nemcsak a mezőtúri, karcagi, tiszafü­redi olvasókat érdekli a 6. ol­dalon közölt cikkünk, amely a Nagybánya környéki faze­kasságról szól. Szerzője a Szolnok romániai testvérvá­rosában, Nagybányán meg­jelenő Bányavidéki Új Szó cí­mű napilap főszerkesztő-he­lyettese. Miként rangsorolják az egyes szakmákat? A pénz szerepe a meghatározó Harmincezer embert kérdeztek meg A politikai és a gazdasági életben lezajló változások maguk után vonták az emberek értékítéleteinek módosulását is. Ez kifejeződik a foglalkozásokról alkotott véleményünkben, ab­ban, ahogyan rangsoroljuk az egyes szakmákat. A megítélések változása hatással van arra, ki milyen foglalkozást választ, vagy gyermekét merre irányítja. A Központi Statisztikai Hiva­tal napokban megjelent Foglalkozások presztízse című elem­zése azt vizsgálja, hogyan alakult szemléletünk öt év alatt, 1983-1988 között. A főbb megállapítások elgondolkodtatóak. /Folytatás a 2. oldalon/ Ahol a formás edények "születnek": a füredi Alumíniumáru-gyárban snen Tisztítás, csomagolás

Next

/
Thumbnails
Contents