Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-31 / 97. szám

2 1990. JÚLIUS 31. Rendkívüli ülésszak-rendhagyó plenáris ülés / Országos Érdekegyeztető Tanács Antall József: A magyar sajtó szabadságát megkérdőjelezni sem lehetne / Folytatás az 1. oldalról / vázolta a törvényjavaslatok tör­ténetét és a leglényegesebb válto­zásokat. Elmondta: megegyezés született a polgármester és a jegyző feladat, illetve hatáskörének elhatárolásá­ról, a polgármesteri hivatal irányí­tó és a jegyző hatásági szerepének erősítéséről, a polgármester köz­vetlen választásának kiteijesztésé- ről, a község- és várospolitikai fó­rumok jelentőségének biztosí­tásáról, a fővárosi önkormányza­tokról szóló szabályozás kiteljesí­téséről, külön a fővárosról szóló törvény megalkotásáról, az önkor­mányzatok gazdasági alapjaival, bevételeivel összefüggő szabá­lyok részletezéséről, pontosításá­ról, a főispán helyett a köztársasági biztos kinevezéséről és funkciójá­nak újszerű szabályozásáról. Nem sikerült viszont egyez­ségre jutni például abban - így or­szággyűlési döntésre van szükség -, hogy a város 60 avagy 100 ezer lakos esetében kérhesse a megyei várossá nyilvánítását. Kitért a miniszter az önkor­mányzatok gazdasági feltételeire, kiemelve, hogy a kormányzat eze­ket garantálni kívánja a helyi ön- kormányzatokról, részleteiben pe­dig a magánszemélyek jövede­lemadójáról, a költségvetésről, il­letve a helyi adókról szóló tör­vényekben. Hozzáfűzte azonban, hogy a kormány önmagában e gaz­dálkodás létalapjának biztonságát nem képes megteremteni, ehhez szükség van az Országgyűlés és a társadalom támogatására, segítsé­gére is. , A délutáni plenáris ülésen Antall József személyesen terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási esz­közök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről A Baltikumban A szovjet védelmi rendszer megmarad a Baltikumban, még akkor is, ha a három balti köztár­saság kiválik a Szovjetunióból - jelentette ki szombaton Vitalij Ivanov tengernagy, a balti flotta főparancsnoka. A Reuter brit hírügynökség a TASZSZ jelentésére hivatkozó beszámolója szerint a magasran­gú katonatiszt szombaton Kali- nyingrádban a szovjet flotta nap­jának alkalmából megrendezett sajtókonferencián kijelentette, hogy az ország védelmi rend­szerét megőrzik, bármilyen le­gyen is a politikai helyzet. Iva­nov közölte: a balti államok ki­szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a kulturális, mind'az alkot­mányügyi bizottság egyhangúlag elfogadott. Az előteijesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek kinevezé­séről és felmentéséről - a minisz­terelnökjavaslatára az illetékes or­szággyűlési bizottság véleményé­nek figyelembe vételével - a köz- társasági elnök dönt. A miniszterelnök előterjesztésé­ben kitért arra is, hogy a kormány nincs ellene a pártatlan tájékoz­tatás bizottsága felállításának, vi­szont ennek módjáról, a bizottság feladatairól célszerű lenne folytat­ni a hatpárti tárgyalásokat. Mivel senki nem kívánt hozzá­szólni, s módosító indítvány sem érkezett, a parlament ez alkalom­mal rekord gyorsasággal, 271 igenlő és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta a közszolgálati tájékoz­tatási eszközök vezetőinek kine­vezési rendjéről szóló törvényja­vaslatot. Már a hétfői munkanap végén - nem kívánván megzavarni az ülés menetét -, de még mindig e témá­hoz kapcsolódva Antall József újra szót kért, s felszólalásában hang­súlyozta: szeretné, ha a médiák ve­zetőinek kinevezési rendjéről szó­ló törvény véget vetne annak az áldatlan állapotnak, amely a sajtó és a politika, a sajtó és az Ország- gyűlés, ha úgy tetszik, a sajtó és a kormány között kialakult. Meggyőződése szerint a magyar kormány, az Országgyűlés és a megújhodásban részt vevő vala­mennyi politikai párt egyértelmű­en a sajtószabadság híve, és sem­miféle olyan lépést nem tett, ami a sajtószabadságot sértette volna. Semmiféle hisztéria, üldöztetési mánia, jól kiszámított politikai manipuláció nem lehet indok arra, hogy Magyarországon megkérdő­válása esetén a védelmi rend­szert szerződéses alapon fogják működtetni, annak érdekében, hogy ezen a stratégiailag igen fontos területen megőrizzék a Szovjetunió és a NATO erőinek egyensúlyát. Ivanov kijelentései eltérnek a szovjet katonai vezetésnek a bal­ti függetlenségi törekvéseket el­ítélő nyilatkozataitól. Májusban Dmitrij Jazov védelmi miniszter szélsőségeseknek minősítette azokat a baltiakat, akik szerint Moszkva annak idején elfoglalta a második világháború előtt önálló államként létező három köztársaságot. jelezzék a meglévő sajtószabadsá­got. Ezzel kapcsolatban utalt arra: feltétlenül szükség van egy kor­szerű, sajtó-, tájékoztatási tör­vényre, amely biztosítja a sajtó- szabadságot, egyidejűleg megha­tározza minden vonatkozásban a sajtó felelősségét, de úgy, hogy az a sajtó szabadságával soha ellen­tétbe ne kerüljön. A magyar kormány garanciát nyújt arra, hogy Magyarorszá­gon sajtószabadság lesz, s ennek jegyében foglalt eddig is állást. Minden olyan vádaskodás, ami­kor állami kezelésben vagy a kormány felügyelete alatt lévő intézményeknél tett lépéseket félremagyaráznak, azokkal kap­csolatban célzatos következteté­seket vonnak le, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Az ülés az önkormányzatok­hoz kapcsolódó törvényjavasla­tok vitájával folytatódott. A frakciók vezérszónokainak meghallgatása után a plénum el­fogadta azt a javaslatot, hogy fel­függeszti az általános vitát, mi­előbb lezárja a bizottsági ülések utáni részletes vitát is. A plenáris ülés csütörtökön délután 2 óra­kor folytatódik. (MTI) Vaskútról Korábban érkeznek a diákok A július 22-től augusztus 5-ig tervezett vaskűtí középiskolás építőtábor munkáját korábban befejezte, ezért a táborozók júli­us 3J -én folyamatosan érkeznek autóbusszal Vaskútról Szolnok­ra; kivéve a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium, a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium, a kunszentmártoni 628. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet diák­jait Bővebb felvilágosítás a 79-es körzet: 12-648-as telefonon. Táborvezetők A pártiroda nem költözött el A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok Városi Koor­dinációs Bizottságának elnök- helyettese, Kiss Imre tegnap felkereste az Új Néplap szer­kesztőségét, és kérte közöl­jük: a hétfői lapunkban, az MSZMP szolnoki irodájának költözéséről szóló hírt illeték­telen személy adta szerkesztő­ségünknek. A párt irodája to­vábbra is régi helyén, a Város­major út 8. szám alatt műkö­dik. Mindenképpen marad a szovjet védelmi rendszer? A merénylő az IRA lehetett Bomba ölt meg egy brit politikust Terrorista bombamerénylet áldozata lett hétfőn reg­gel lan Gow konzervatív képviselő, a kormánypárti képviselőcsoport északír-ügyi bizottságának elnöke. A befolyásos brit politikus Kelet-Sussex megyei há­zának kocsifeljárójában robbant egy gépkocsiban el­helyezett pokolgép. A nagyerejű robbanástól többen megsérültek. Az 53 éves konzervatív képviselő az ötvenes évek­ben Észak-írországban szolgált az ott állomásozó hu­szárezredben. Befolyásos tanácsadója volt Margaret Thatcher kormányfőnek 1985-ig, amikor lemondott pénzügyi államminiszteri tisztéről, tiltakozásul Lon­don és Dublin együttműködési megállapodása ellen, amely bizonyos konzultációs jogokat biztosított az ír Köztársaság kormányának a brit fennhatóság alatt álló Észak-írország ügyeit illetően. Feltételezik, hogy a gyilkos merénylet az észak-ír­országi brit fennhatóság ellen terrorista akciókkal ha­dakozó ír Köztársasági Hadsereg (IRA) műve volt. A Scotland Yard terrorista-ellenes csoportja a merénylet színhelyén folytat vizsgálatot. A legutóbbi két hónap folyamán az IRA számos terrorakciót hajtott végre Londonban és Anglia más vidékein. Tárgyalási minimum: a minimálbér A kormány javaslatára és a szakszervezetek kezdeményezé­sére szerdán összeül az Országos Érdekegyeztető Tanács. Miről is lesz szó ezen a mostani tanácsko­záson? Ismeretes, a kormány ko­rábban már megvitatta és mint­egy "megajánlotta" az 5100 fo­rintos minimálbért. A szakszer­vezetek felmérve az infláció mértékét, s a megélhetési költsé­geket, - egymás közt - megálla­podásra jutottak, hogy a tárgya­lások során a kiindulási alap: 5700 forintos minimálbér. Meglehetősen nagy a távolság a két összeg között, s ha egy ki­csit elvonatkoztatunk, akkor ki­derül, hogy nemcsak a két összeg között nagy a különbség, hanem a kormány és a szakszervezetek között is. Dr. Antall József miniszterel­nök több ízben kijelentette már, hogy nem kíván a szakszerveze­tekkel érdemi tárgyalásokat folytatni, nincs szükség "csúcs- találkozókra", az érdekvédelmi konfliktusok feloldása és megol­dása nem a kormány és a szak- szervezetek, hanem a munkavál­lalók és a munkáltatók feladata, s ebben az érdekegyeztetésben van hatalmas szerepük a szakszervezeteknek. Jog és érdekvédelem Napjaink kérdéséhez persze hozzátartozik az is, hogy kik, mi­lyen szervezetek tartoznak az ál­talános és összefoglaló fogalom­ba: szakszervezetek. Mert ahogy mindennapi politikai életünkben érvényesül a demokratikus plu­ralizmus, úgy kell tudomásul venni, hogy egyre több szervezet alakul érdekvédelmi céllal, s ha a szakszervezetekről szólunk, akkor az nem az egykori mono­litikus és állampárthoz kötődő egyetlen szakszervezetet jelenti, hanem a SZOT jogutódjaként létrejött MSZOSZ mellett a Füg­getlen Szakszervezetek Ligáját, a munkástanácsokat, a különbö­ző szakszervezeti tömörüléseket, a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetséget, s az egyre több új érdekvédelmi formációt. Ki fog kivel tárgyalni? Az új Országos Érdekegyeztető Ta­náccsal kapcsolatban ez a leg­fontosabb és a leglényegesebb kérdés. A mostani tanácskozá­son tehát, nem csupán az egymil­lió embernél többet érintő mini­málbérről folyik majd a vita, ha­nem arról is, hogy milyen jogo­sítványai lesznek ennek a tanács­kozó testületnek, s minden bi­zonnyal az is szóba kerül, hogy milyen feltételek mellett lesz va­lóban hatékony és működőképes a testület. Ezek a kérdések nehezen meg­válaszolhatók, hiszen egy sok­szorosan öszetett és bonyolult té­makörről, sokak által vitatott kö­zelítésekről van szó. Arról példá­ul, hogy megszületik-e a közel­jövőben a szakszervezeti, vagy ha jobban tetszik, az érdekvédel­mi törvény, amely megszabja törvényes kereteit a munkaválla­lók garantált jogainak, s az érde­keiket képviselő szervezetek mozgásterének. De közelíthet­jük más oldalról is a kérdést. A fejlett nyugati demokráciákban már kialakultak az érdekegyez­tetés különböző szintű fórumai. Magyarországon ilyen fórumok még csak ritkán akadnak. Ezért hát, kettős most az Országos Ér­dekegyeztető Tanács feladata. A korábban jelzett alsóbb szintű fó­rumok hiányában a mostani ta­nácskozáson kell többek között olyan témákban is dönteni, ame­lyek valóban nem tartoznak az országos érdekegyeztetés "aszta­lára". De hát milyen fórumokról van szó? Vizsgáljuk meg a különböző "lépcsőfokokat". Az elsőszámú egyeztető fárum a munkavállaló és a munkaadó "üzemi" szintje. De amíg nincsenek meg kris­tálytisztán a tulajdonosok, addig ki veheti magának a bátorságot megjelölni, hogy ki a valóságos munkaadó? Szólhatnánk az ága­zati szintű érdekegyeztetésről, amelynek hellyel-közzel meg­vannak, vagy most vannak ala­kulóban a munkavállalói, érdek- védelmi szervezetei, ugyanakkor az Ipari Kamara tagozódása még nem olyan mértékű, hogy kiala­kulna a valóságos és tárgyalóké­pes partnerség. Szólhatnánk a Gyáriparosok Országos Szövet­sége, és a legmagasabb szintű szakszervezeti fórum tárgyalási és egyezkedési lehetőségeiről. De lám, itt is gondjaink vannak, hiszen ma már két Gyáriparosok Országos Szövetsége is műkö­dik, és vajon ki tudja megmonda­ni, hogy melyik az a legmaga­sabb szakszervezeti fórum, ame­lyik képviselheti valamennyi munkavállaló érdekeit e tárgya­lásokon? Megegyezés a részlet- kérdésekben Kérdések és kérdések soroza­ta, amelyek megválaszolására sürgősen szükség van. Úgy is fo­galmazhatnánk, tisztázni kell az erőviszonyokat: ki kivel győz­ködjön, mit jelent az, hogy alku­pozíció, s hogyan lehet úgy dön­teni, hogy a harc ne a harc ked­véért, hanem az eredményért le­gyen. A múlt hét végi szakszervezeti kerékasztal-tárgyalások nagy eredménye volt, hogy az ott je­lenlevő érdekképviseleti szerve­zetek konszenzusra jutottak ab­ban, hogy valamennyien a mun­kavállalók érdekeit képviselik és érdekeik védelmében működ­nek, s természetesen a megálla­podáshoz tartozott ez az ominó­zus 5700 forintos minimálbér is. Úgy tűnik, nem lesz sima és egyszerű az Országos Érdeke­gyeztető Tanács mostani ülése. Részben, mert az eddigieknél is keményebb körülmények között találkoznak a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képvi­selői, másrészt pedig fel kell ké­szülni arra is, hogy míg az alap­vető és lényegi dolgokban az ér­dekvédelmet felvállaló szerve­zetek megegyeztek, addig rész­letkérdésekben - és nagyon is je­lentős ügyekben - koránt sincs meg az összhang. Ez az OÉT-ta- nácskozás tehát minden bi­zonnyal'nem a könnyű megegye­zések, hanem sokkal inkább a nagy viták tanácskozása lesz. Csak reménykedhetünk abban, hogy e vitákban a józan ész s a megegyezésre törekvés lesz mindegyik tárgyaló fél vezérlőe­reje. S. Boda András Vezetőváltás, átalakulás Minisztériumi képviselő az új vállalati tanácsokban "Nincs, nem is lesz végleges lista" / Folytatás az 1. oldalról / A jövőben a megüresedett ve­zetői posztokat elsősorban pá­lyázati úton kívánják betölteni. Éddig 8 ilyen kinevezés történt, az átlagéletkor 46 év. Szó volt arról is, hogy a minisztérium a jövőben - mint_ alapító - a válla­lati tanácsba delegálja képvise­lőjét, s így folyamatosan jut in­formációhoz a cégről, illetőleg a vállalat is időben tájékozódhat a minisztérium legfontosabb tö­rekvéseiről. A jövőben egyébként várható­an nő az államigazgatási fel­ügyelet alatt álló vállalatok szá­ma, már csak azért is, mert a "kiürült", részvényeket őrző vál­lalatokat államigazgatási fel­ügyelet alá vonják, hogy aztán azokat valóban privatizálhassák. Ez egyben azt is jelenti - hangsú­lyozták a sajtótájékoztatón -, hogy a külföldi tőketulajdono­soknak nem kell attól tartaniuk: a magyar állam ráteszi kezét a már megszerzett vagyonrészre. A sajtótájékoztató másik té­mája a vállalati decentralizáció volt. Auth Henrik ezzel kapcso­latban kiemelte: a decentralizá­ció szükséges, de a minisztérium nem híve a mindenáron való el­szakadási törekvéseknek, és nem is támogatja azokat. Ráadásul ez az esetek egy részében kereske­delmi, iparpolitikai szempontból sem kívánatos. Éppen ezért a mi­nisztérium a különféle önállósu­lási törekvésekhez csak akkor já­rul hozzá, ha a leválni akaró egy­ségek életképes gazdasági prog­rammal rendelkeznek. Az elmúlt hónapokban több mint 30 spon­tán privatizációs szándékot je­lentettek be a minisztériumhoz. A tapasztalatok azt mutatják: e cégeknél nincsenek hosszú távú elképzelések a jövőbeni sikeres működéshez, csupán pillanatnyi érdekeket tartanak szem előtt. A sajtótájékoztatón terítékre került a "listák" ügye is. Mint ismeretes, az utóbbi napokban .több lista jelent meg a vesztesé­ges vállalatokról, s e listák körül óriási vihar keletkezett. Kardos Antalné, a minisztérium szóvi­vője kijelentette: nincs, nem is lesz olyan végleges lista, amely a veszteséges, tartósan fizetés- képtelen cégeket sorolja fel. Kü­lönféle "munkaközi", vállalat­felsorolást tartalmazó listák le­hetnek, ám ezek más-más néző­pont, rendező elv szerinti cso­portosítások. Ráadásul e cégek gazdasági helyzetük függvényé­ben nemcsak felkerülnek egy ilyen összeállításra, hanem le is kerülhetnek onnan. (MTI) I

Next

/
Thumbnails
Contents