Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-31 / 97. szám
2 1990. JÚLIUS 31. Rendkívüli ülésszak-rendhagyó plenáris ülés / Országos Érdekegyeztető Tanács Antall József: A magyar sajtó szabadságát megkérdőjelezni sem lehetne / Folytatás az 1. oldalról / vázolta a törvényjavaslatok történetét és a leglényegesebb változásokat. Elmondta: megegyezés született a polgármester és a jegyző feladat, illetve hatáskörének elhatárolásáról, a polgármesteri hivatal irányító és a jegyző hatásági szerepének erősítéséről, a polgármester közvetlen választásának kiteijesztésé- ről, a község- és várospolitikai fórumok jelentőségének biztosításáról, a fővárosi önkormányzatokról szóló szabályozás kiteljesítéséről, külön a fővárosról szóló törvény megalkotásáról, az önkormányzatok gazdasági alapjaival, bevételeivel összefüggő szabályok részletezéséről, pontosításáról, a főispán helyett a köztársasági biztos kinevezéséről és funkciójának újszerű szabályozásáról. Nem sikerült viszont egyezségre jutni például abban - így országgyűlési döntésre van szükség -, hogy a város 60 avagy 100 ezer lakos esetében kérhesse a megyei várossá nyilvánítását. Kitért a miniszter az önkormányzatok gazdasági feltételeire, kiemelve, hogy a kormányzat ezeket garantálni kívánja a helyi ön- kormányzatokról, részleteiben pedig a magánszemélyek jövedelemadójáról, a költségvetésről, illetve a helyi adókról szóló törvényekben. Hozzáfűzte azonban, hogy a kormány önmagában e gazdálkodás létalapjának biztonságát nem képes megteremteni, ehhez szükség van az Országgyűlés és a társadalom támogatására, segítségére is. , A délutáni plenáris ülésen Antall József személyesen terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről A Baltikumban A szovjet védelmi rendszer megmarad a Baltikumban, még akkor is, ha a három balti köztársaság kiválik a Szovjetunióból - jelentette ki szombaton Vitalij Ivanov tengernagy, a balti flotta főparancsnoka. A Reuter brit hírügynökség a TASZSZ jelentésére hivatkozó beszámolója szerint a magasrangú katonatiszt szombaton Kali- nyingrádban a szovjet flotta napjának alkalmából megrendezett sajtókonferencián kijelentette, hogy az ország védelmi rendszerét megőrzik, bármilyen legyen is a politikai helyzet. Ivanov közölte: a balti államok kiszóló törvényjavaslatot, amelyet mind a kulturális, mind'az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag elfogadott. Az előteijesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek kinevezéséről és felmentéséről - a miniszterelnökjavaslatára az illetékes országgyűlési bizottság véleményének figyelembe vételével - a köz- társasági elnök dönt. A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, hogy a kormány nincs ellene a pártatlan tájékoztatás bizottsága felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat. Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem érkezett, a parlament ez alkalommal rekord gyorsasággal, 271 igenlő és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Már a hétfői munkanap végén - nem kívánván megzavarni az ülés menetét -, de még mindig e témához kapcsolódva Antall József újra szót kért, s felszólalásában hangsúlyozta: szeretné, ha a médiák vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény véget vetne annak az áldatlan állapotnak, amely a sajtó és a politika, a sajtó és az Ország- gyűlés, ha úgy tetszik, a sajtó és a kormány között kialakult. Meggyőződése szerint a magyar kormány, az Országgyűlés és a megújhodásban részt vevő valamennyi politikai párt egyértelműen a sajtószabadság híve, és semmiféle olyan lépést nem tett, ami a sajtószabadságot sértette volna. Semmiféle hisztéria, üldöztetési mánia, jól kiszámított politikai manipuláció nem lehet indok arra, hogy Magyarországon megkérdőválása esetén a védelmi rendszert szerződéses alapon fogják működtetni, annak érdekében, hogy ezen a stratégiailag igen fontos területen megőrizzék a Szovjetunió és a NATO erőinek egyensúlyát. Ivanov kijelentései eltérnek a szovjet katonai vezetésnek a balti függetlenségi törekvéseket elítélő nyilatkozataitól. Májusban Dmitrij Jazov védelmi miniszter szélsőségeseknek minősítette azokat a baltiakat, akik szerint Moszkva annak idején elfoglalta a második világháború előtt önálló államként létező három köztársaságot. jelezzék a meglévő sajtószabadságot. Ezzel kapcsolatban utalt arra: feltétlenül szükség van egy korszerű, sajtó-, tájékoztatási törvényre, amely biztosítja a sajtó- szabadságot, egyidejűleg meghatározza minden vonatkozásban a sajtó felelősségét, de úgy, hogy az a sajtó szabadságával soha ellentétbe ne kerüljön. A magyar kormány garanciát nyújt arra, hogy Magyarországon sajtószabadság lesz, s ennek jegyében foglalt eddig is állást. Minden olyan vádaskodás, amikor állami kezelésben vagy a kormány felügyelete alatt lévő intézményeknél tett lépéseket félremagyaráznak, azokkal kapcsolatban célzatos következtetéseket vonnak le, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Az ülés az önkormányzatokhoz kapcsolódó törvényjavaslatok vitájával folytatódott. A frakciók vezérszónokainak meghallgatása után a plénum elfogadta azt a javaslatot, hogy felfüggeszti az általános vitát, mielőbb lezárja a bizottsági ülések utáni részletes vitát is. A plenáris ülés csütörtökön délután 2 órakor folytatódik. (MTI) Vaskútról Korábban érkeznek a diákok A július 22-től augusztus 5-ig tervezett vaskűtí középiskolás építőtábor munkáját korábban befejezte, ezért a táborozók július 3J -én folyamatosan érkeznek autóbusszal Vaskútról Szolnokra; kivéve a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium, a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium, a kunszentmártoni 628. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjait Bővebb felvilágosítás a 79-es körzet: 12-648-as telefonon. Táborvezetők A pártiroda nem költözött el A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Városi Koordinációs Bizottságának elnök- helyettese, Kiss Imre tegnap felkereste az Új Néplap szerkesztőségét, és kérte közöljük: a hétfői lapunkban, az MSZMP szolnoki irodájának költözéséről szóló hírt illetéktelen személy adta szerkesztőségünknek. A párt irodája továbbra is régi helyén, a Városmajor út 8. szám alatt működik. Mindenképpen marad a szovjet védelmi rendszer? A merénylő az IRA lehetett Bomba ölt meg egy brit politikust Terrorista bombamerénylet áldozata lett hétfőn reggel lan Gow konzervatív képviselő, a kormánypárti képviselőcsoport északír-ügyi bizottságának elnöke. A befolyásos brit politikus Kelet-Sussex megyei házának kocsifeljárójában robbant egy gépkocsiban elhelyezett pokolgép. A nagyerejű robbanástól többen megsérültek. Az 53 éves konzervatív képviselő az ötvenes években Észak-írországban szolgált az ott állomásozó huszárezredben. Befolyásos tanácsadója volt Margaret Thatcher kormányfőnek 1985-ig, amikor lemondott pénzügyi államminiszteri tisztéről, tiltakozásul London és Dublin együttműködési megállapodása ellen, amely bizonyos konzultációs jogokat biztosított az ír Köztársaság kormányának a brit fennhatóság alatt álló Észak-írország ügyeit illetően. Feltételezik, hogy a gyilkos merénylet az észak-írországi brit fennhatóság ellen terrorista akciókkal hadakozó ír Köztársasági Hadsereg (IRA) műve volt. A Scotland Yard terrorista-ellenes csoportja a merénylet színhelyén folytat vizsgálatot. A legutóbbi két hónap folyamán az IRA számos terrorakciót hajtott végre Londonban és Anglia más vidékein. Tárgyalási minimum: a minimálbér A kormány javaslatára és a szakszervezetek kezdeményezésére szerdán összeül az Országos Érdekegyeztető Tanács. Miről is lesz szó ezen a mostani tanácskozáson? Ismeretes, a kormány korábban már megvitatta és mintegy "megajánlotta" az 5100 forintos minimálbért. A szakszervezetek felmérve az infláció mértékét, s a megélhetési költségeket, - egymás közt - megállapodásra jutottak, hogy a tárgyalások során a kiindulási alap: 5700 forintos minimálbér. Meglehetősen nagy a távolság a két összeg között, s ha egy kicsit elvonatkoztatunk, akkor kiderül, hogy nemcsak a két összeg között nagy a különbség, hanem a kormány és a szakszervezetek között is. Dr. Antall József miniszterelnök több ízben kijelentette már, hogy nem kíván a szakszervezetekkel érdemi tárgyalásokat folytatni, nincs szükség "csúcs- találkozókra", az érdekvédelmi konfliktusok feloldása és megoldása nem a kormány és a szak- szervezetek, hanem a munkavállalók és a munkáltatók feladata, s ebben az érdekegyeztetésben van hatalmas szerepük a szakszervezeteknek. Jog és érdekvédelem Napjaink kérdéséhez persze hozzátartozik az is, hogy kik, milyen szervezetek tartoznak az általános és összefoglaló fogalomba: szakszervezetek. Mert ahogy mindennapi politikai életünkben érvényesül a demokratikus pluralizmus, úgy kell tudomásul venni, hogy egyre több szervezet alakul érdekvédelmi céllal, s ha a szakszervezetekről szólunk, akkor az nem az egykori monolitikus és állampárthoz kötődő egyetlen szakszervezetet jelenti, hanem a SZOT jogutódjaként létrejött MSZOSZ mellett a Független Szakszervezetek Ligáját, a munkástanácsokat, a különböző szakszervezeti tömörüléseket, a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetséget, s az egyre több új érdekvédelmi formációt. Ki fog kivel tárgyalni? Az új Országos Érdekegyeztető Tanáccsal kapcsolatban ez a legfontosabb és a leglényegesebb kérdés. A mostani tanácskozáson tehát, nem csupán az egymillió embernél többet érintő minimálbérről folyik majd a vita, hanem arról is, hogy milyen jogosítványai lesznek ennek a tanácskozó testületnek, s minden bizonnyal az is szóba kerül, hogy milyen feltételek mellett lesz valóban hatékony és működőképes a testület. Ezek a kérdések nehezen megválaszolhatók, hiszen egy sokszorosan öszetett és bonyolult témakörről, sokak által vitatott közelítésekről van szó. Arról például, hogy megszületik-e a közeljövőben a szakszervezeti, vagy ha jobban tetszik, az érdekvédelmi törvény, amely megszabja törvényes kereteit a munkavállalók garantált jogainak, s az érdekeiket képviselő szervezetek mozgásterének. De közelíthetjük más oldalról is a kérdést. A fejlett nyugati demokráciákban már kialakultak az érdekegyeztetés különböző szintű fórumai. Magyarországon ilyen fórumok még csak ritkán akadnak. Ezért hát, kettős most az Országos Érdekegyeztető Tanács feladata. A korábban jelzett alsóbb szintű fórumok hiányában a mostani tanácskozáson kell többek között olyan témákban is dönteni, amelyek valóban nem tartoznak az országos érdekegyeztetés "asztalára". De hát milyen fórumokról van szó? Vizsgáljuk meg a különböző "lépcsőfokokat". Az elsőszámú egyeztető fárum a munkavállaló és a munkaadó "üzemi" szintje. De amíg nincsenek meg kristálytisztán a tulajdonosok, addig ki veheti magának a bátorságot megjelölni, hogy ki a valóságos munkaadó? Szólhatnánk az ágazati szintű érdekegyeztetésről, amelynek hellyel-közzel megvannak, vagy most vannak alakulóban a munkavállalói, érdek- védelmi szervezetei, ugyanakkor az Ipari Kamara tagozódása még nem olyan mértékű, hogy kialakulna a valóságos és tárgyalóképes partnerség. Szólhatnánk a Gyáriparosok Országos Szövetsége, és a legmagasabb szintű szakszervezeti fórum tárgyalási és egyezkedési lehetőségeiről. De lám, itt is gondjaink vannak, hiszen ma már két Gyáriparosok Országos Szövetsége is működik, és vajon ki tudja megmondani, hogy melyik az a legmagasabb szakszervezeti fórum, amelyik képviselheti valamennyi munkavállaló érdekeit e tárgyalásokon? Megegyezés a részlet- kérdésekben Kérdések és kérdések sorozata, amelyek megválaszolására sürgősen szükség van. Úgy is fogalmazhatnánk, tisztázni kell az erőviszonyokat: ki kivel győzködjön, mit jelent az, hogy alkupozíció, s hogyan lehet úgy dönteni, hogy a harc ne a harc kedvéért, hanem az eredményért legyen. A múlt hét végi szakszervezeti kerékasztal-tárgyalások nagy eredménye volt, hogy az ott jelenlevő érdekképviseleti szervezetek konszenzusra jutottak abban, hogy valamennyien a munkavállalók érdekeit képviselik és érdekeik védelmében működnek, s természetesen a megállapodáshoz tartozott ez az ominózus 5700 forintos minimálbér is. Úgy tűnik, nem lesz sima és egyszerű az Országos Érdekegyeztető Tanács mostani ülése. Részben, mert az eddigieknél is keményebb körülmények között találkoznak a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselői, másrészt pedig fel kell készülni arra is, hogy míg az alapvető és lényegi dolgokban az érdekvédelmet felvállaló szervezetek megegyeztek, addig részletkérdésekben - és nagyon is jelentős ügyekben - koránt sincs meg az összhang. Ez az OÉT-ta- nácskozás tehát minden bizonnyal'nem a könnyű megegyezések, hanem sokkal inkább a nagy viták tanácskozása lesz. Csak reménykedhetünk abban, hogy e vitákban a józan ész s a megegyezésre törekvés lesz mindegyik tárgyaló fél vezérlőereje. S. Boda András Vezetőváltás, átalakulás Minisztériumi képviselő az új vállalati tanácsokban "Nincs, nem is lesz végleges lista" / Folytatás az 1. oldalról / A jövőben a megüresedett vezetői posztokat elsősorban pályázati úton kívánják betölteni. Éddig 8 ilyen kinevezés történt, az átlagéletkor 46 év. Szó volt arról is, hogy a minisztérium a jövőben - mint_ alapító - a vállalati tanácsba delegálja képviselőjét, s így folyamatosan jut információhoz a cégről, illetőleg a vállalat is időben tájékozódhat a minisztérium legfontosabb törekvéseiről. A jövőben egyébként várhatóan nő az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok száma, már csak azért is, mert a "kiürült", részvényeket őrző vállalatokat államigazgatási felügyelet alá vonják, hogy aztán azokat valóban privatizálhassák. Ez egyben azt is jelenti - hangsúlyozták a sajtótájékoztatón -, hogy a külföldi tőketulajdonosoknak nem kell attól tartaniuk: a magyar állam ráteszi kezét a már megszerzett vagyonrészre. A sajtótájékoztató másik témája a vállalati decentralizáció volt. Auth Henrik ezzel kapcsolatban kiemelte: a decentralizáció szükséges, de a minisztérium nem híve a mindenáron való elszakadási törekvéseknek, és nem is támogatja azokat. Ráadásul ez az esetek egy részében kereskedelmi, iparpolitikai szempontból sem kívánatos. Éppen ezért a minisztérium a különféle önállósulási törekvésekhez csak akkor járul hozzá, ha a leválni akaró egységek életképes gazdasági programmal rendelkeznek. Az elmúlt hónapokban több mint 30 spontán privatizációs szándékot jelentettek be a minisztériumhoz. A tapasztalatok azt mutatják: e cégeknél nincsenek hosszú távú elképzelések a jövőbeni sikeres működéshez, csupán pillanatnyi érdekeket tartanak szem előtt. A sajtótájékoztatón terítékre került a "listák" ügye is. Mint ismeretes, az utóbbi napokban .több lista jelent meg a veszteséges vállalatokról, s e listák körül óriási vihar keletkezett. Kardos Antalné, a minisztérium szóvivője kijelentette: nincs, nem is lesz olyan végleges lista, amely a veszteséges, tartósan fizetés- képtelen cégeket sorolja fel. Különféle "munkaközi", vállalatfelsorolást tartalmazó listák lehetnek, ám ezek más-más nézőpont, rendező elv szerinti csoportosítások. Ráadásul e cégek gazdasági helyzetük függvényében nemcsak felkerülnek egy ilyen összeállításra, hanem le is kerülhetnek onnan. (MTI) I
