Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-26 / 93. szám
Néplap 1990. JULIUS 26. Felhívás népszavazásra Baloldali nagygyűlés Debrecenben Horn Gyula arra számít, hogy vasárnap nagy számban mennek szavazni az állampolgárok, s többségük a köztársasági elnök közvetlen megválasztása mellett voksol - ezt az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva mondta a szocialista párt elnöke, azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tartottak Debrecenben a párt városi székházában. Pesszimistának nevezte azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a választóknak csupán a 20 százaléka járul vasárnap az urnákhoz, bár - mint hangoztatta - nem a legszerencsésebb a szavazás időpontja. Nyár közepén tartani a népiszavazást enyhén szólva nem az ügy támogatását jelenti - vélekedett. Kérdésre válaszolva kijelentette: amennyiben a nép vasárnap a közvetlen elnökválasztás mellett dönt, a szocialista párt - bizonyára más pártokhoz hasonlóan - nem mond le a jelöltállítás jogáról. A Szocialista Párt elnöke a baloldali egységtörekvésekről szólva bejelentette, hogy magas szintű párbeszédet kezdtek a szakszervezetekkel, az egyik szociáldemokrata párttal és az Agrárszövetséggel. Egy legutóbbi felmérés adatai szerint egyébként erősödött a rokonszenv a szocialisták iránt: ma a választók 16-18 százaléka adná szavazatát a szocialistákra.- A jelenlegi kormánykoalíciót nem fenyegeti a széthullás veszélye - válaszolta egy másik kérdésre Hóm Gyula - ma ugyanis egyetlen politikai erőnek sem érdeke, hogy kormányválságok sorozatába sodródjon az ország. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a jelenlegi kormánynak is - akárcsak az előzőnek - sikerágazata a külpolitika. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az ország nemzetközi helyzete, a szomszédos országokban egyre erősödő magyarellenesség miatt. Ezzel kapcsolatban megállapította:- Nem volt szerencsés az ideiglenes köztársasági elnöknek az a kijelentése, miszerint Romániának a demokráciába Magyarországon keresztül vezet az útja. Ez nem segíti sem a nemzetiségi kérdés megoldását, sem a két ország viszonyának javítását. A sajtótájékoztatót követően nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Párt városi szervezete Debrecenben, a Kálvin téri udvarházban. Horn Gyula beszédében kijelentette: a rendszerváltozás főként a gazdaság területén még nem ment végbe hazánkban. Az elkövetkező hónapiokban-években súlyos megpróbáltatások várnak az országra. A kormánynak a lakossággal szemben kemény feltételeket támasztó intézkedéseket kell meghoznia. A jövőben éles parlamenti, illetve pártok közötti konfrontációk várhatók, ezért van szükség szuverén, a nép által választott köztársasági elnökre az országnak. Olyanra, akit nem befolyásolnak egy-, vagy többpárti érdekek - mondotta. A Debrecenben tartott baloldali naggyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, amelyben kérik a Magyar Köztársaság választójoggal rendelkező állampolgárait, hogy vegyenek részt a július 29-i népszavazáson. A köztársasági elnök személyének a kiválasztása - fogalmaz az állásfoglalás - olyan nagyjelentőségű kérdés, amelynek eldöntésében érvényesülnie kell az egész nemzet akaratának. A naggyűlés után Hóm Gyula az MSZP debreceni székházában politikai fórumon találkozott a Szocialista Párt tagjaival és más érdeklődőkkel. Napirenden a társadalombiztosítás, a jövedelemadó és a tájékoztatás ' (Folytatás az 1. oldalról) védelmekkel kapcsolatban az adóhiányt úgy kell kiszámítani, hogy a be nem vallott jövedelmet a megszerzése évének jövedelméhez kell hozzáadni. A törvénymódosítást csaknem egyhangúlag - 240 igen, egy tartózkodás mellett - fogadták el. Ezt követően tértek rá a képviselők a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvény módosításának megvitatására. Az előterjesztő Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár rámutatott: a módosítást elsősorban az teszi szükségessé, hogy az áremelések jóval meghaladják az előre tervezett mértéket, s elérhetik akár a 30 százalékot is. Éppen ezért a tervezet értelmében augusztus l-jétől a 4700 forint alatti nyugdíjakat és nyugdíjszerű szociális ellátásokat 300 forinttal emelik meg, s ugyancsak 300 forinttal emelkedik a gyermekgondozási segély jövedelempótléka, illetve a gyermekgondozási díj minimuma. Az államtitkár mindehhez hozzáfűzte, hogy ezzel a kormányzat korántsem tekinti befejezettnek a kompenzációt, s még az idén tovább emelik a társadalombiztosítási juttatások összegét. Hangsúlyozta ugyanakkor: mindehhez szükséges a Társadalombiztosítási Alap forráshiányának csökkentése, a járuléktartozások pótlékának emelése. A Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság egy tartózkodás mellett egyhangúlag támogatta a törvénymódosítást, s ugyancsak elfogadásra ajánlotta azt a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója. A hozzászóló képviselők valamennyien egyetértettek abban, hogy a mostani nyugdíjkiegészítés csak az első lépés lehet, s volt, aki szóvá tette azt is, hogy az 5000 forint feletti nyugdíjasok számára semmit sem juttatott a költségvetés. Azt is elismerték a képviselők, hogy a Társadalombiztosítási Alap több mint 15 milliárd forintos kintlevősége valóban szinte megbénítja a társadalombiztosítást. Éppen ezért sürgették a központi költségvetés és a társadalombiztosítás költséggazdálkodásának határozott szétválasztását. Az új biztosítási rendszer bevezetéséről azonban már megoszlottak a vélemények. Végül is a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló törvény módosítását nagy többséggel elfogadták a képviselők. Az Országgyűlés vezetése úgy tervezte, hogy a plénum tegnap délután részletes vitával folytatja a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, valamint a köz- szolgálati média vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hogy nem így történt, annak az volt az oka, hogy a több mint 20 hozzászóló képviselő közül mindössze ketten-hárman foglalkoztak ezzel a konkrét témával, a többieket sokkal inkább a sajtó jelenlegi, többek szerűit inkább csak bírálatot érdemlő tevékenysége, illetve a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Lapkiadó Vállalat fúziója foglalkoztatta. Az órákon át tartó eszmecsere Kulin Ferencnek, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottsága elnökének beszámolójával kezdődött, aki a testület álláspontját ismertetve kitért e fúzióra is. Ezt a ’ ’kormányakciót” természetesen nem hagyhatta szó nélkül az ellenzék, az ő véleményüket pedig nem hagyhatta válasz nélkül az MDF. Orbán Viktor (Fidesz) határozottan visszautasított mindenféle, elsősorban a sajtóval összefüggő általánosítást, és felvilágosítást kért a kormánytól: mi a kormány álláspontja a személycseréket illetően, amelyeknek a tömegkommunikációban kell vagy kellene megtörténni? Milyen elvek alapján nevez ki és/vagy vált le személyeket. Végezetül javasolta, hogy a kormány ’’gründoljon” magának egy lapot, de ne úgy próbáljon meg saját, vagy magához közelálló sajtóhoz jutni, ahogyan a fúzióról kialakult vita tükrözi. Jóllehet, voltak néhányan, akik többször is figyelmeztették a plé- numot, hogy talán a tárgyról kellene beszélni, mert a törvényjavaslatról dönteni kell, a szó elszállt a képviselők feje fölött. Már-már lezárult a részletes vita, amikor a Fidesz egy képviselője kompromisszumos indítványt tett. Ezt azonban végül a plénum éppúgy leszavazta, mint a bizottsági, képviselői és előterjesztői módosító indítványokat és végezetül az egész törvényjavaslatot. Maradt tehát - legalábbis sajtóügyben - minden a régiben, maga az Országgyűlés döntött úgy, hogy érvényben tartja a jelenleg hatályosjogszabályokat. így értelmezte a határozatot rövid felszólalásában Antall József miniszterelnök is. A Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága sorsát megpecsételő szavazás után a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója meglehetősen éles hangnemben egymást okolta amiatt, hogy végül is még a rádió, a tévé és az MTI vezetőinek kinevezési rendjében sem sikerült egyezségre jutni. Az ’’események utáni akadémikusvitát” az elnöklő Szűrös Mátyás végül azzal zárta le, hogy a szavazás menete a jegyzőkönyvekből nyomon követhető, s ha ennek szükségét látják a parlamenti frakciók, akkor megvizsgálhatják, miként is zajlott le a határozathozatal. Orbán Viktor (Fidesz) a fiatal demokraták sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a két nagy párt a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának ügyében kompromisszumképtelenségről tett tanúbizonyságot. Vita nélkül, nagy szótöbbséggel határozott az Országgyűlés Haraszti Miklósnak (SZDSZ) a frekvenciamoratóriumra vonatkozó országgyűlési határozattervezete felett. A jóváhagyott határozat értelmében a parlament felkéri a kormányt, hogy terjessze mielőbb az Országgyűlés elé a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslatot, amely az engedélyezés rendjét újraszabályozó tájékoztatási törvény meghozataláig megtiltja a rádió- és televízióműsorok sugárzására és továbbítására alkalmas frekvenciák kijelölését. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának e heti sorozata ezzel befejezte munkáját, Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Ország- gyűlés elnöke július 30-án, hétfőn 10 órára összehívta a Parlament következő ülését. Elvonult a cigánytábor Megvalósították, amit terveztek Végétért a Cigányfiatalok ül. Országos és Nemzetközi Környezetvédő Építőtábora Kedden este hangulatos búcsúesten köszöntek el egymástól a gyerekek. Farkas Flórián és dr.Kozakava Radnay Mária a Családsegítő Szolgálat szociális munkásai, a tábor vezetői értékelték a fiatalok elvégzett munkáját, beszámoltak a kitűzött feladatok, tervek megvalósulásáról. Az idei tábor egy megkezdett folyamat utolsó állomásának tekinthető. Az eddigi három alkalommal nagy feladatot vállaltak magúkara a szervezők, a Motor úti lakótelep infrastruktúrájának fejlesztését, lakható környezet megteremtését, ilyen irányú esztétikai igény kialakítását az ott- lakókban. Az előző években zöldövezet létrehozásában, csatorna, játszótér, sportpálya építésében működtek közre, részt vettek a Családsegítő Szolgálat által meghirdetett "tiszta udvar, szép virág" mozgalom meghonosításában. Ebben az évben azt vállalták, hogy megépítik a már régóta ígért, de a távoli jövőbe vesző megvalósulást sejtető, eddig vágyálomnak hitt járható utat. A városi tanács tavaly évelején végzett számításai szerint ez a munka körülbelül 3 millió forintba került volna, amit a tábo- rozóknak, a támogató vállalatok, intézmények segítségével 600 ezerből sikerült kihozni. A Víz- és Csatornamű Vállalat rakodó, szállító eszközeinek díjmentes használata közel 400 ezer forint megtakarítást jelentett. Az Állami Építőipari Vállalat rakodógépet biztosított, a Horodó- és Fűrészipari Vállalat, a Közterületfenntartó Vállalat és az Ingatlankezelő Vállalat társadalmi munkával, eszköz- és pénztámogatással segített. A tábor szervezői elnyerték a Szociális Alap fejlesztési pályázatát, és a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége is komoly összeggel szállt be a munkába, így, úgy tűnik, sikerült megoldani a Motor úti lakótelep régi gondját. Hétvégeken a telepen lakó családok is bekapcsolódtak a munkába. A tábor lehetőséget kínált az ott élőknek, saját sorsuk formálására, problémáik önálló megoldására. A programban a népfőiskolái, önkormányzati felkészítés is szerepelt. A munka mellett a gyerekeknek esténként jutott idő egy kis szórakozásra. Kirándulásokon vettek részt, élményekkel gazdagodtak, új barátokra leltek, megismerkedhettek az ország különböző vidékein élő cigányok kultúrájával. A három éve visszatérő táborozó, a Zala megyei Bogdán István így vallott élményeiről:- A táborban új barátságokat kötöttem. A legjobb a munka volt, éreztem, hogy együtt van a társaság testileg, lelkileg. Jó lenne, ha máshol az országban is létrejönnének hasonló mozgalmak, én ugyanis itt kaptam kedvet ahhoz, hogy a továbbiakban is a cigányproblémák megoldásával foglalkozzam. Képünk a búcsúesten készült. b cs fotó: I.Cs. Terjed a hitelkártya Már nem divat a vastag bankóköteg (Folytatás az 1. oldalról) kapja munkabérét vagy ennek egy részét konvertibilis valutában. Á másik ok az, hogy 1989. szeptember 18-án devizaliberalizálás történt nálunk, így tehát könnyebben tarthat bárki amerikai dollárt, angol fontot, nyugatnémet márkát vagy bármely más nyugati valutát, mint korábban. Azóta népszerűbb lett a hitelkártya, például a VISA- kártya, amely a világ egyik legelterjedtebb fizetési rendszerének az eszköze. Ezt egyébként az öt földrész százötven országában, csaknem hatmillió helyen fogadják el készpénz helyett. Több előnye miatt terjedt el, lehet vele vásárolni vagy szolgáltatásokat kiegyenlíteni éttermekben, szállodákban, áruházakban, különféle más üzletekben, légitársaságoknál. Akár turis- taútra, akár hivatalos útra, kiküldöttként megy valaki külföldre, viheti magával a VISA-hitelkártyát. Az utóbbi is egyre jobban terjed, a különböző vállalatok, cégek sőt a magánvállalkozók is biztosítják önmaguknak vagy munkatársaiknak ezt a pénz nélküli fizetési lehetőséget. Magyar állampolgár akkor juthat hitelkártyához, ha devizaszámláján legalább 2000 USD van. A bankot nem érdekli, hogy ez a deviza honnan származik, miként jutott hozzá tulajdonosa. Első lépésként elegendő egy kérdőívet kitölteni és eljuttatni a Magyar Külkereskedelmi Bankhoz, a számlaszerződés aláírásakor azonban már személyesen kell megjelenni, és különösen fontos az aláírás. Ennek mintája rákerül a VISA- kártyára, és ha a tulajdonosa bárhol, itthon vagy külföldön készpénz nélküli fizetésre használja, és aláírja a vásárlásnál a szelvényt, akkor kézjegyének egyeznie kell a kártyán látható aláírásmintával Természetes, hogy a vásárlás mértéke nem lehet nagyobb, mint az az összeg, amellyel a hitelkártya tulajdonosa a devizaszámláján rendelkezik. Ez önmagában beosztásra ösztönöz. Külföldiek is szerezhetnek Budapesten vagy a MKB vidéki bankfiókjaiban VISA-hitelkártyát, de nekik legalább 3000 USD kell, hogy legyen birtokukban, és számukra szükséges bankgarancia is. Döntés vasárnap Az Országgyűlés vagy a nép választ köztársasági elnököt? (Folytatás az 1. oldalról) Kopaszodó fiatalember sporttáskáját cipeli a buszmegálló felé.- A hét végén elmegy szavazni? - szólítom meg.- Nem - válaszol -, mert éppen Tiszakécskén leszek.- Kért igazolást a tanácstól, hogy ott szavazhasson?- Kérni kell?- Nem kell kérni, de lehet. Egyébként, ha Szolnokon maradna, fölkeresné szavazókörzetét?- Nem.- így már világos. Megmondaná, miért döntött így?- Tudja, én az országgyűlési választásokon nem a szocialistákra szavaztam. Kitartok korábbi döntésem mellet. V * * Az egyik kisgazdapárti mérnök másként gondolkodik. Ő nem engedi ki a kezéből a választás lehetőségét. Miért? Azért, mert véleménye szerint számos képviselőt az országos listán a pártra szavazók juttattak be a Parlamentbe. Képviselői erényeik ezért erősen megkérdő- jelezhetők. *- Te elmégy szavazni? - kérdezem az egyik iroda huszonéves ügyintézőjétől. (Nevének közlésére őt sem tudtam rávenni.)- Miért? Már megint milyen szavazás lesz?- A köztársasági elnök megválasztásának módjáról határoz a lakosság.- Én a többire sem mentem el. V ** Az egyik MSZP-szimpatizáns azért hallgat a szocialisták felhívására ezúttal is, mert szerinte nem volt igazán mi közül választani a legutóbbi választáson.- Az emberek csak amellett voksoltak, hogy mi ne legyen. Ez így kevés. Sokkal jobban megoszlik az állampolgárok véleménye, mint az Országgyűlésé. A Parlament tehát a köztársasági elnök személyének megválasztására nincs feljogosítva. Sz.Z.
