Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-25 / 92. szám
Néplap 1990. JÚLIUS 25. Alkotó pedagógusok T isza vár konyhán Június 29-étől július 10-éig a rajztanárok, a rajzpedagógusok - grafikusok, festők tűzzománckészítők - találkoztak Tiszavárkonyban az alkotóházban, mindazzal foglalkozni, amire év közben nincs, vagy alig marad energiájuk, idejük: alkotni és kicserélni, átadni a megélt élményeket, gondolatokat, feloldani pedagógiai, módszertani gondokat. "Miközben a kezünk mozog, agyunk kissé felszabadul" - fogalmazta meg Hollósi Katalin. Szenti Ernő és Nagy Ferenc hasonlóképpen vélekedett az alkotónapok céljáról, miközben a rajztanítás gondjairól beszélgettünk. SzE:Harminc-negyven százaléka a rajzpedagógusoknak levelező tagozaton végez. Járnak konzultációra - de milyen az? A képeket otthon kell megfesteni, a könyveknek csak töredékét - a silányabbakat - tudják ösz- szeszedni. Tehát a pályán levők csak fél képzést kapnak. NF:Nemcsak a főiskolai rajzoktatással, hanem a főiskolán rajzot oktatókkal is baj van. HK:Hogy én hogy kerültem a főiskolára, egy élő példával hadd illusztráljam: úgy végezhettem el a kiegészítő rajzszakot, hogy cserébe el kellett vállalnom a csapatvezetőséget. Ráadásul az iskolában nem mindig rajzszakos tanítja a tantárgyat, mert ez az egyik legalacsonyyabb óraszámú. Például a biológia-kémia szakos nyakába vanják a rajzoktatást, mert neki van mínusz óraszáma. NF:Vannak olyan főiskolai tanárok - mindannyian ismerünk ilyeneket - akik hallatlanul gyengék. És ők oktatnak olyanokat, akik majd a gyerekeket fogják tanítani rajzolni? SzE:Vannak nagyon felkészült emberek is! NF:Én most csak a rajzoktatásról beszélek. Művészek, akik mint alkotók nem tudnak megélni, inkább ellé- becolnak a főiskolán. Oktatnak, amit tudnak, pedig halvány gyengék. Nincs bennük semmi. Üresek belülről. SzE:Az oktatók többségét én jól ismerem. Művészek. És egy művésztől nagyon sok mindent el lehet tanulni. Ha pedagógiát nem is, szakmát igen. NF:01yan módszertanilag képzett oktatók kellenének, akik alkotók. S ez utóbbit aláhúzom. VF‘.Miközben azt mondtátok, hogy a rajzpedagógusok egy része - többsége ? - más egy kicsit, mert táborozik, képezi magát, gondolkodik, alkot, most egyre inkább azt erősítitek bennem, hogy a rajztanárok nagyobb része képzetlen, mert a főiskolai oktatással is alapvető problémák vannak. Ugyanakkora végén csattan az ostor: az általatok (is) tanított gyerekektől más szemléletet vártok, reméltek. De mi alapján? HK:Igen, így van! Ez a probléma úgy oldható fel, hogy táborba kell járni. El kell jönni Tiszavárkonyba, mert - bár most ez a legfontosabb - rajzolunk, festünk, tűzzománcot készítünk - közben eszmét cserélünk, egymást is alakítjuk, formáljuk. Vagyis pótoljuk azt, amit előzőleg nem kaptunk meg. VF :De az alkotótáborba a pedagógusoknak csak töredéke megy el! HK:Szerintem az, aki odáig eljut, hogy észreveszi, valami probléma van, annak már nyert ügye van. Ilyen sajnos kevés van. Ahol én dolgozom, hárman tanítunk rajzot, de csak egyedül járok táborba. SzE:A főiskolán a pedagógiai munka épp annyival van alábecsülve, amennyivel túl vannak terhelve a nevelők. Vagyis órákat adnak, de már ott vannak a levelezősök, sokszor nyakukban a posztgraduális képzés is. Rangja pedig az alkotómunkának, a szerzett díjaknak van. VF '.Ezek után meg kell kérdeznem, milyen a rajz, a rajz és műalkotások elemzése tantárgyak tanításának színvonala? SzE:Tanáronként más. Összességében siralmas. VF:Nagy Ferivel az imént éppen arról beszéltünk, hogy megdöbbentő, amikor a gyerekek bemennek a múzeumba megnézni egy képzőművészeti kiállítást. Nem tudják, mit nézzenek és mit lássanak!... SzE:A legkisebbeknél van egy spontán, egészséges ösztönösség. Előítéletmentesen állnak a régi és modem kép előtt. De az iskolában nem kapják meg azt a beavatást, amelyre a továbblépéshez szükség lenne. Nem tudják, hogy a forma mögött milyen tartalmat kell keresni. Mert minimális az óraszám. VF:A jó pedagógus a kevés óraszám ellenére is sokmindent elérhet. Ha többet nem - és ez lényeges: szemléletet és látásmódot sajátíthat el. HK:De az órák tekintélyes része például arra megy el, hogy folytatják a matematika vagy magyar órát. Persze, sajnos az is hiba, hogy sok rajztanár "bemerevíti" a gyerekeket. "Ez a forma az almaforma, amit te csinálsz, a nem" ... stb. És akkor még csak a formáról beszéltem. VF:Ezek szerint nem a gyerekekkel van a baj? NF:Persze hogy nem! Egy gyenge képességű gyerekből a jó pedagógus sokmindent kihozhat, de a jóképességű gyerek a rossz pedagógus mellett nem fejlődik, bezárt marad. SzE:A végső megoldás: a tanárok szellemét kell felszabadítani, hogy saját magukat ismerjék meg legelőször. Merjenek! Merjenek minden lehetőséget kihasználni anyagban, formában, színben, technikában. Persze az iskolarendszert is - hogy úgy mondjam - tisztába kell tenni. A mindennapi élet, az általános műveltség szempontjából nagyon fontos tantárgy és gondolatkör helyét meg kell találni az oktatásban. Remélem, végre rájövünk: nem lehet külön történelmet, külön éneket, magyart, rajzot tanítani. Ezeknek találkozniuk kell, s lehetőleg egyidőben. El kell felejteni a spirális oktatást, mert rossz és pazarló. Egyszer kell alapos képzést adni. Persze, ehhez megfelelő szellemű oktatóbázisok is kellenek, és művészek, alkotók... Varga Ferenc Akik Isten asztaláról esznek Beszélgetés Ferencsik István természetgyógyásszal- Mit jelent ez az idegenül hangzó kifejezés, hogy mazdaz- nan?- A mazdaznan ősi eredetű kifejezés. A jaznan a gondolat perzsa elnevezése, és a mazda-jaz- nan szóból keletkezett a mazdaznan - összevonással. Mai jelentése: mestergondolat, mestergondolkodó.- És a mazdaznan miként kapcsolódik a vegetáriánus életmódhoz?- Mi "megmestereljük magunkat". Tudjuk, hogyan működik a szervezetünk. Tudjuk, hogyan vagyunk képesek ezt a szervezetet működésben tartani, s ezáltal válunk gondolatilag is mestergondolkodóvá. S ha a gondolatainkat rendbe tudjuk szedni, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy szervezetünket is rendbe tegyük. És tulajdonképpen a ve- getarizmus és a mazdaznan elvek nem összekötődnek egymással, hanem ugyanazok. Csak a mazdaznan elvek az általános vegetárius elveknél - ami többnyire nem egyéb, mint a húsmentes diéta - lényegesen keményebbek, ezáltal persze az emberek is egészségesebbek.- Ha valaki át akar térni erre az életmódra, szükséges-e, hogy higgyen abban, amit ez az elv tanít?- A mazdaznan elvek kizárják, hogy az ember higgyen. Itt tudni kell! Meg kell tanulni az életet, csak az alapelveket kell magunkévá tenni. Az összes többi ebből következik. Van tíz alapvető természeti törvény, Mózes törvénykönyve, mi ezt igyekszünk követni. Ha betartjuk, akkor a szervezetünk és a lelkünk is helyesen fog működni, akkor felismerjük azt, hogy van olyan erő a kozmoszban, aminek mi is tagjai vagyunk. Következésképpen a Biblia első törvénye, ami úgy kezdődik, hogy "én vagyok a te urad, istened...", abból az "én" rám vonatkozik.- Hogyan sajátította el ezt az életmódot?- Materialista-marxista voltam. Ez nem pálfordulás, hanem az élet rákényszerített, hogy felismerjem: az életnek van egy másik oldala, ami nem oda vezet, ahová az addigi pályám - a kátyúba és a betegségekbe. Nagyon súlyos betegségek követVálogatás a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója júliusban elhangzott műsoraiból kezményeként kerestem a kiutat, amit az orvostudomány sajnos nem tudott biztosítani. - A mazdaznan igen.- Az Önhöz csatlakozó emberek, akiknek tábort is szerveztek, többségükben betegek. És sokat várnak ettől a módszertől...- Akik felkerestek, szeretnének egészségesek lenni. Mi ehhez mutatunk utat. A természetes táplálkozás, ami hozzátartozik a mazdaznan elvekhez, eleve biztosítja, hogy az emberek többsége egészséges legyen. Nem azon múlik, hogy valaki "akar" egészséges lenni, hanem azon, hogy ezeket az elveket megvalósítja. Az akarat önmagában kevés. Gyógyszerekkel is akarhat valaki egészséges lenni, mégsem lesz az. Mi az embereket az egészséges táplálkozás alapelvein túl megismertetjük néhány ételkészítési móddal is. Bemutatjuk azokat a légzési, mozgási elemeket, mirigy-gyakorlatokat, amik ahhoz szükségesek, hogy a beteg szervezet feléledjen és elkezdje működését, a belső tisztulás megindítását.- Sokan nincsenek tisztában a vegetárius életmóddal sem...- A vegetarizmus életszemlélet. Ez következik az említett tíz törvényből, amelyek egyike, hogy ne ölj. Nem ment fel az ölés alól, ha a hentes-mészáros öli meg az állatot az én érdekemben. Ugyanúgy elpusztít a hús, és ugyanúgy begegséget okoz bennem, mintha én öltem volna meg. Ezt a saját életemmel tudnám szemléltetni. Ez vezetett oda, hogy ma sem vagyok még teljesen egészséges, annak ellenére, hogy hosszú évek óta mazdaznan elvek szerint élek. Még mindig vannak a szervezetemben olyan méreglerakódások, amit még komoly munkával kell tisztítanom, de az út, amin járok, az jó.- Táplálékaikat honnan szerzik be?- Isten asztaláról: a természetből. A Biokultúra Eyesület- nek is tagja vagyok. Megpróbáljuk a biokertészetet is olymódon megszervezni, hogy az biztosítsa számunkra a szükséges tápanyagokat. Ez még csak kisebb körökben lehetséges, de bízunk benne, hogy egyszer megvalósul a kert Magyarországon.- A mozgás is része a mazdaznan elveknek...- A vegetárius életmódhoz alapvetően hozzátartozik. A ve- getáriusnak sokkal többet kell mozogni és dolgozni, de az ehhez szükséges energiája is sokkal nagyobb. Én például soha nem vagyok fáradt 16-18 óra munka után sem. Azért fekszem le, mert az életmód előúja, hogy éjfél előtt két órát aludni kell. Napközben a meditációk biztosítják a tökéletes pihenést és ki- kapcsolódást. Ez is az életmódhoz tartozik. 4-5-10 perces meditáció 6-8 órai alvással ér fel. Bálint Erika Amikor elindultam a magyar tenger partjára nyaralni, valaki azt kérdezte, miért ragaszkodom annyira a Balatonhoz, hiszen ott lassan elviselhetetlenül drága minden, és ráadásul az embernek tömegiszonya támad, ha csak nem valahol a nádas tövén, a civilizációtól távol üti fel sátras tanyáját.- Beutaló! - válaszoltam egykedvűen, s próbáltam érzékeltetni, hogy ennél jobb megoldásra nemigen gondolhatok, mivel szabad országunkban a Zimmer Frei, azaz a szabad szoba nekem két hét helyett legfeljebb két napra lenne megfizethető, míg a sátras megoldás esetén a derékzsábámmal kerülnék kibékíthetetlen ellentétbe. Pláne ha beütne valami hidegfront, amolyan talajmenti... Nos, tény és való, hogy szerencsém volt, mert zsába helyett derékba kaptam a kánikulát, s míg reggelente mások munkába mentek, addig én a napon feküdtem. Tudják, ez az az évi rendes időszak, amikor az ember ráébred, hogy a bőre sokkal több rétegből áll, mint ahogyan azt az iskolában tanították. Mert ha a túlzott napozás veszélyét nem csökkenti azzal, hogy néha az árnyékban vedel, akkor bizony előbb-utóbb vedlik. Erről jut eszembe egy történet. Évekkel ezelőtt két végzős medika és két fiú barátjuk a bolgár tengerparton nyaralt. Vakítóan tűzött a Meddig tart még a jó idő? nap, s az egyik srácnak még tejfehér bőre szinte sercegett a forróságban.- Nincs valami napolajatok? - kérdezte a hölgyeket.- Minek? - felelték azok már csokibamán és duzzadó szakértelemmel, - hiszen te ezt a hőséget csak úgy pszichésen bebeszéled magadnak. Másnap aztán a srác cafatokban tépdeste hámló bőrét és így szólt a két orvosjelölt lánynak:- Nem ismertek valami idegorvost a közelben? Mert ez itt nekem most pszichésen igencsak hámlik. Nos, azért az igaz, hogy a nyaralás pszichés teher is. A feleségem előre beharangozta: majd meglátom, megint ragyogó időt fogunk ki, mint az utóbbi években mindig. Hát persze, csakhogy az utóbbi években azt is kifogtuk, hogy éppen akkor emelték a benzin árát, amikor nyaralni mentünk, s az átlagosnál többet "csavartunk" a Trabantba. - Ugyan már - tromfolt a nejem - hát a pénzügyminiszter nem megmondta, hogy a benzin nem luxusA Hírmagyarázó vendége volt: Szügyi Csongor, a szolnoki gyermekváros új igazgatója- A gyermekváros az elmúlt félévben leginkább egy puskaporos hordóhoz volt hasonlítható. A konfliktus-csomópontokat hogyan lehetne összegezni?- A gyermekváros nem készült fel bizonyos változásokra. Pedig a gyermekvédelemben már régóta érezhető volt néhány új tendencia: egyre különbözőbb gyerekek kerültek be az intézménybe, több korosztály, más viselkedésűek, eltérő előéletűek. S eközben a belső munkára kevésbé figyeltek oda a kollégák, nem készültek fel arra, hogy itt csak más stílusú nevelés lehet hatásos. Továbbra is csak a hagyományos szervezeti struktúrában tudtak gondolkodni, ahol a szervezetért van a gyerek, és nem a gyerek arcához igyekeztek alakítani a szervezetet.- Te magad is dolgoztál a gyermekvárosban, de otthagytad...- Friss diplomás pedagógusként kezdtem a gyermekvárosban és több mint öt évig dolgoztam ott. Alapvetően azért jöttem el, mert a magyarországi ifjúságpolitikának vagy szociálpolitikának nevezett dolog nem úgy működött, mint ahogy a neve sejttette. Kiderült, hogy korántsem a gyermekért van mindaz, amiről pedig azt hinné az ember, s ha valaki a gyermekért próbál tenni, akkor máris mindenféle falakba ütközött. A lehetőségek annyira beszűkültek, hogy önbecsapás lett volna azt hinnem, hogy hatékony munkát tudok végezni.- S most úgy gondoltad, hogy megváltoztak annyira a viszonyok, hogy érdemes volt beadni a pályázatot?- Talán ebből a pozícióból lehet bizonyos eredményeket, változásokat elérni. A külső feltételek most talán biztatóbbak. A szociálpolitikai feszültségekre is úgy érzem, ma érzékenyebbek lettek az emberek.- Hány pályázó volt?- Ketten voltunk, "60 százalékos bizalmat" kaptam.- Augusztus elsején állsz munkába. Mi változik, mi változhat a gyermekvárosban?- Remélem, sok minden. Bízom abban, hogy a kollégák is a változásra szavaztak. Szeretném, ha ettől kezdve mindenki elsősorban a gyerekekre figyelne, s érdekeiket figyelembe véve segíteni tudjuk őket. Arra gondolok, hogy például egy gyereket csak akkor és úgy engedjünk útjára, ha valóban biztos körülmények között tudhatjuk őt. S ha ez esetleg csak 23 éves korára jön el, akkor addig nálunk maradjon. Mindenkivel szeretnénk valamilyen szakmát elsajátíttatni. De úgy is fogalmazhatok, hogy komoly folyamatot szeretnénk az életbe vezetű úton számukra és nekik biztosítanni.- Ezek az elképzelések mennyire futnak párhuzamosan az új szociálpolitikai tervekkel?- Úgy tűnik, a tervek kidolgozói is ezt szeretnék... Gyuricza Péter cikk, és az árát még akkor sem emelik, ha aí Esti Hírlap azt szeremé, s már jóelőre megírta.. De mindegy. A Balcsi így is, úgy is csodála tos. Olyan nekünk, mint a Riviéra. Sőt, kom foltosabb. Ezt azonnal bizonyítom is. Ugyani; amíg vagy tíz éve az itáliai tengerparton ebéi után mindennap le kellett járjam a kaját, addij ezúttal erre nem volt szükség. Két okból sem Egyrészt, mert az üdülői koszt nem volt olyai bőséges, másrészt itt a félmeztelen lányok i: helybe jöttek. Komolyan mondom, jót kacag tam magamban, amint az egyik ilyen topless be burkolódzó hölgy tőlem pár méterre átszel lemülten hallgatta a rádiót, amint abban eg} erkölcsvédő ecsetelte, hogy korunk pestis« nem is annyira az AIDS, mint inkább a burján zó szemérmetlenség. S amíg a megrontott, po tenciálisan veszélyeztetett ifjúságról és a szü lök felelősségéről papolt, addig a napozó hőig; anyukája is megszabadult a gönceitől, s mint; napraforgótányér, úgy kereste a legalkalma sabb szöget az ibolyán túl iák számára. És ahog; én ott a napraforgóra asszociálok, megszóla egy sztentori hang: - Főtt kukoricát tessék! -; bizony, ez is egy tanulságos dolog. Mert egy részt kiderül, hogy a tavalyi mirelit kukoric; értékállóbb befektetés, mint a kincstárjegy, hi szén az idén már 20 forint az ára a múlt évi 1( helyett, másrészt a tengeri - legalábbs a magya tengeri a magyar tenger partján - a konvertibi litás jegyeit is mutatja. Annyit adunk érte fo rintban, mint mondjuk adnánk Münchenbe) márkában. S erről eszembe jut, amit megint csak a balatoni két hét alatt hallottam. A pénz ügyi kormányzat nem kukoricázik, azaz jövőn már a forint is a konvertibilitás jegyeit mutatj; majd, nemcsak a főtt tengeri. Ha mégsem lenni így, akkor az utóbbival fizetjük ad«Ssságainkal Mert fizetni pedig kell. Ezt nem kisebb ember, mint maga Burlako' tábornok mondta, és leszögezte: ha nem fize tünk, akkor a szovjet csapatok még maradnak Ezért szívesen venném, ha tudhatnám: vajoi fizetünk, ideiglenesen nem fizetünk, vagy vég leg sem fizetünk? Mert az egyik parlament felszólalás az utóbbit is elképzelhetőnek tartót ta. Én mindenesetre tiszteletben tartom a csa patkivonási megállapodást és - áttérve a kon vertibilis elszámolásra - szívesen fizetek Búr lakov úrnak egy cső tengerit, s nem akárhol hanem: ókala Balatóna. Ha ők hazatankolnak akkor én a drága benzinből is teletankolok é jövök. Rágjuk el a béke-csövet. Kerül amib kerül, végül is nyár van. S ki tudja, meddig tat még a jó idő? Szilas Pété Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon * Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon
