Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-23 / 90. szám
2 1990. JÚLIUS 23. Megyénk több gazdaságában befejeződött a búzaaratás Szélsőséges terméseredmények születtek (Folytatás az 1. oldalról) Lássuk azonban, milyen eredményekkel és gondokkal arattak szűkebb pátriánk gazdaságai. A Túrkevei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben pénteken már befejeződött a kenyér- gabona betakarítása. Mintegy ötezerhatszáz hektárról került a magtárba a búza. A tervezett öt tonnával szemben csak 4,8 tonna nettó termést adott egy hektár. J« A termésátlagok táblánként rendkívül eltérően alakultak, hiszen némelyik területről mindössze két tonnát, míg más földekről viszont hét tonnát sikerült learatni hektáronként. A nem mindennapi szárazság számlájára írható, hogy a kalászok megtermékenyülése a vártnál rosszabb lett, s a szemek megszorultak. A gabona minősége ennek ellenére megfelel az elvárásoknak. A felvásárlás zökkenő- mentesen történt a GMV-nek köszönhetően. A kunmadarasi határban is már csak a búzatáblák szalmabálákkal tarkított tarlói emlékeztetnek az idei gabona aratására. A betkarított kenyémekvaló mennyisége a Kossuth Téesz- ben is elmaradt a tervezettől, de így is átlagosan öt tonna termést adott a föld. Persze szélsőséges eredményekben itt sem volt hiány, hiszen a három tonnától a hét tonnáig a táblaátlagok széles skálán mozogtak. A magtárba szállított kilenc- száz vagon búzából négyszáz megfelelt a malomi első osztályú minőség követelményeinek. A gabonaszárítókat nem kellett sok esetben üzemeltetni, ezért a költségek sem lépték túl az előzetesen kalkulált szintet. Az Ujszászi Szabadság Té- esz területein még maradt néhány lábonálló búzatábla , de ha az időjárás engedi, kedden itt is befejeződik az aratás. Az eddig betakarított mennyiség alapján várhatóan 4,5-4,8 tonnás hektáronkénti termésátlaggal zárja az idei esztendőt a búza, ez pedig mintegy fél tonnával kevesebb, mint a tervezett. A kenyérgabona átvétele, felvásárlása során a GMV korrekt partnernek bizonyult. Nem ilyen kedvező a helyzet a búzavetőmag-termesztésénél, hiszen a téeszben előállított kétezer tonna szaporítóanyagból mindössze háromszáz tonnára van igény, a többit - kényszerűen - vagy takarmányként kerül felhasználásra vagy őrlésre a malomba szállítják. L. Z. Módosították a hitoktatás bevezetésének elképzeléseit (Folytatás az 1.oldalról) Mindez persze a távolabbi jövőben elképzelhető, hiszen egyes vidéki tanárképző főiskolákon - így Kecskeméten, Nagykőrösön, Kaposvárott - egyszakos, illetve két-három szakos tanárképzés keretében hitoktatókat is képeznek majd. Ók nyilván, főállásúként, majdan tagjai kívánnak lenni a tantestületeknek. Ugyanakkor ma is fontosnak tartjuk, hogy a hitoktató a gyermekek érdekében valamiképp részt vegyen a tantestület munkájában. - Az egyházak képviselőivel úgy ítéltük meg, hogy ne az iskolák, hanem az egyházak szervezzék meg a hitoktatást - folytatta az államtitkár. Az nem azt jelenti, hogy ne lehetne beiratkozni az iskolában, hanem arról van szó, hogy az egyházak döntenek a hitoktatók személyéről és a tananyagról, valamint ők ellenőrzik az oktatás folyamatát. - Az egyház tehát úgy is megszervezheti az oktatást, hogy felkéri az iskolát: gyűjtse össze, kik kívánnak hittanra járni - hangsúlyozta az államtitkár.- Azt, hogy az iskolai bizonyítványba kerüljön-e a hittanon való részvétel vagy sem; a megbeszélésen megjelentek nem tartották fontos kérdésnek. Mégis, nehogy úgy tűnjék, bármi módon át kívánjuk hágni a vallás és lelkiismereti szabadságról szóló törvényt, úgy döntöttünk: amennyiben igényli, az egyház adjon ki bizonyítványt.- Az egy héttel ezelőtti megállapodásra érkezett visszajelzések szerint bizonytalanságot okozott a lelkészek körében, mit is jelent a „védett idő”; amit a hitoktatás számára biztosítani kell. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy csak délután tarthatók meg a hittanórák, amikor a gyerekek már elfáradtak. Ez nem így van - hangoztatta Lukáts Miklós. A védettség csupán arra vonatkozik, hogy az iskolának hetenként két órát kell biztosítania a hitoktatásra, de nem kötik ki, hogy ez délután legyen. Minden iskolának meghatározott heti óraszáma van, ami a délelőtti órákat tekintve harminc óra. Ha a tanterv szerinti heti óraszám 28-nál kevesebb, a hittanra szánt két óra belefél a délelőtti beosztásba. Amennyiben a tanterv szerinti heti óraszám 29 vagy annál több, akkor az iskola és a hitoktató megállapodásán múlik, hogy hittant avagy más órákat csoportosítanak át délutánra. Az időpontot és a helyszínt egyébként a helyi adottságok erőteljesen befolyásolják majd. A hittanoktatás bevezetésének részleteit a minisztérium végrehajtási utasításban szabályozza, amelyet még jóval a tanévkezdet előtt megküld az iskoláknak.- Én nem nevezném visszalépésnek az említett módosításokat, bár néhányan éppen száz- nyolcvan fokos fordulatként értékelik azokat. Vélhetőleg az elkövetkező átmeneti két-három esztendő után alakul ki a hitoktatás végleges formája - mondotta végül az államtitkár. Vasárnap a túrkevei Művelődési Házban Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke tartott gyűlést az első szövetkezeti város megalakulásának évfordulója alkalmából. A gyűlésre nemcsak helybeliek, hanem a környező településekről is eljöttek, hogy kérdéseiket személyesen tegyék fel az MSZMP elnökének. Vendégségben a miniszter 1. ______________ B őd péter Ákos: Hatalomváltásról én nem nagyon beszélek- Ön optimista?- Igen.- Magánemberként is, miniszterként is?- Magánemberként realista, miniszterként hivatalból optimista. Ha az ember elvállal egy feladatot, végiggondolja, hogy képes-e teljesíteni; és hogy olyanok-e a feltételek, hogy lehet teljesíteni. Én végiggondoltam ezt. Fiatal vagyok, de a magyar gazdaságot tizenöt éve vizsgálom mint kutató. Nagyon jól tudtam, hogy mit vállaltam. A külső esélyeink jók, rajtunk múlik, hogy mit hozunk ki ezekből a lehetőségekből. A magyar nép tehetséges, hellyel-közzel képzett, tehát optimistának kell lennem.- Ezek szerint ön az embert, az emberi tényezőket is figyelembe veszi a gazdaságban.- Európában Magyarországon a leghosszabb a munkanap. A magyar ember dolgozik a legtöbbet. Két-három műszakot is, fantasztikus, hogy mit bír ki ez az ország. A képzettségi színvonalunk nem túl rossz. Ha megszervezik és megfizetik a munkáját, akkor ugyanaz a dolgozó értéket tud termelni egy nyugati gyárban. Tehát nem az emberrel van baj, hanem a gyárral, de nem biztos, hogy a gyárral, hanem az országgal.- Apropó, gyárak, vállalatok. Velük kapcsolatban milyen privatizációs terve van a kormánynak?- Értem, hogy nagy az igény arra, hogy a kormány föltárja programját, de a privatizáció nem egy teendő a sok közül, hanem a gazdasági stratégia eleme. Erre igazán ősszel lehet majd válaszolni, amikor megjelenik egy hároméves program. Hogy mit lehet privatizálni és milyen ütemben, az sok mindentől függ. Például attól, hogy mennyi pénz van a magyar zsebében, vagy hogy mekkora a külföldi érdeklődés. A nagyberuházásokhoz és privatizációkhoz azonban idő kell. A Suzuki-ügyleten például öt éve gondolkozik a két fél. Tehát olyan típusú programot nem tudok mondani, hogy az idén az állami szektor mondjuk 86 százalékkal áll, jövőre meg hetvenhattal. Ilyen terv nincs, és nem is lehet. A privatizációnál külön kell venni például a földet, a kiskereskedelmet, a tőzsdére vihatő nyereséges vállalatokat, és a tőzsdére nem vihető, veszteséges, nehéz helyzetű vállalatokat.- Nem félti a magyar ipart és kereskedelmet Kelettől és Nyugattól? Keletről (pl. Románia, Lengyelország stb.) jönnek be az olcsó kommersz áruk, Nyugatról pedig hozzák a színvonalas termékeket, amelyeket forintért árulnak. Ezekkel pillanatnyilag sem árban, sem színvonalban nem tudjuk felvenni a versenyt.- A magyarokat mindenütt óvják attól, hogy azt higgyék, le lehet másolni, utánozni a legfel- jettebb piacgazdaságok technikáját. Persze, hogy féltem az ipart. Természetes, hogy védeni kell. De milyen fokig? Ez nagy kérdés. Az a verseny - amely a keleti, nyugati áruk beáramlásával jön létre - tisztító is. Nincs olyan szándéka a kormányzatnak, hogy vámvédelemmel vágy behozatali korlátozással ezt fékezze. Sőt a vámokat csökkenteni fogjuk- Önök átvették a politikai hatalmat. Ugyanakkor a munkahelyeken a volt állampárt által kin- vezett vagy támogatott vezetők vannak - a régi szemlélettel irányítanak. Az MSZMP ugyan kivonult a munkahelyekről, de a hatalmi struktúrája ott maradt, a mechanizmusa él tovább. Márpedig akinek gazdasági hatalom van a kezében, annak politikai hatalma is van. Akkor önök most átvették a hatalmat, vagy nem vették át?- Aki némi marxista képzésben részesült, tudja, hogy a gazdasági hatalom politikai hatalom is - leszámítva a forradalmakat. Miután nem vagyunk forradalomban, az ellentmondás kétségtelenül hatalmas. De azért nem ilyen rossz a helyzet. Vannak vezetők, akiknek megvan a szakmai végzettsége és képesek befogadni az újat. Ez feltehetően a vállati vezetők jelentős részére igaz. A bankszektorban, az új iparágaknál új típusú fiatal emberek dolgoznak. Egy harmind- öt éves beruházási főmérnököt nem tudok az állampárt kövületének tekintetni még akkor se, ha kisdobos volt, meg úttörő, meg KISZ-es.- A régi típusú vezetőkkel van gond.- A magyar ipar vezető rétege - öreg. Nagyon sok visszavonulás várható, függetlenül attól, hogy politikai nyomás miatt vagy gazdasági nyomás miatt. Cserék lesznek és vannak. Mindennap két-három ilyen eset történik. Ezek botrányos, félbotrányos ügyek, mert senki se szeret önként lemondani egy hatmillió forintos évi jövedelemről. Mert ilyen is van. Ez az ellentmondás, amelyet említett, történelmi. A folyamat még nem ért véget, a következő lépésre most készülünk, a hely- hatósági választásokra. Az érdekképviseleti szerveknek is meg kell újulniuk. A helyzet még nem kristályosodott ki. Hatalomváltásról én nem nagyon beszélek - csak idézőjelben -; kormányzati váltás történt. (Folytatjuk) Paulina Éva Fotó: Illyés Csaba 1990. JÚLIUS 29-Én 9 ÓRAKOR iitvicmi HASZnÁLATOn KÍVÜLI FÖLDmiMAGÉPEIT !$ JÁRITlÜVEIT. ÉRDEKLŐDni LEHET 99-155 TELEFOnSZÁmon POLÓnYI SZŰCS SZILVIA ÜZEmöAZDASÁGI CSOPORTVEZETŐÉI. ttOKGiAnOK Ff&mtlV! ! AKI IGiENYES , CSAK D-A IVI FELSZERELÉST HA5ZNÁL. dAm^)kecck^ ECRGAHEGIT NYITVA SZOLnOK, ZRÍnYl 3/A. 7-16 ÓRÁIG, Sl0mBAT0n -6-13 ÓRÁIG, VASÁRnAP =6-9 ÓRÁIG.
