Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-21 / 89. szám
Néplap 1990. JÚLIUS 21. 3 Végéhez közeledik a barackszedés a tiszaburai termelőszövetkezetben. A 37 hektáros területen az idén is jó termés volt, hiszen hektáronként 8 tonnát szedtek le. Egy részét kézi szedéssel, míg a többit rázógéppel. Míg az előbbit a kecskeméti Konzervgyár részére, az utóbbit a drégelypalánki szörpüzembe szállították. Fotó: T.Z. A gyárigazgató nem népszerű a faluban Társaik kollektív száműzetéséhez nem adták nevüket a Compack munkásai Tiszaroffi asszonyok panasza nyomában I. Mi van az áremelés hátterében? Mint kiderült, hármójuk közül érzelmileg is, anyagilag is Mikó Jánosnét érintette a legérzékenyebben az átszervezés.- Három évem van a nyugdíjig, nem mindegy, hogy 800-900 forinttal kevesebbet keresek-e havonta. Mikor ezt felvetettem az igazgatónknak, minősíthetetlen hangon reagált, mint mindig, ha valaki ellent próbál neki mondani. Ott lettem rosszul a kiabálásától a munkahelyen, onnan vitt el a mentő. A mai napig munkaképtelen vagyok.- Nemsokára én is követtem a betegállományba - vette át a szót Szabóné. - Elvállaltam ugyan a takarítói munkát, mi mást is tehettem volna három gyerekkel, a tiszaroffi elhelyezkedési viszonyok mellett, de attól kezdve, amikor kitudódott, hogy panaszt tettem a központban, nem volt nyugtom se az igazgatótól, se a munkahelyi vezetőmtől. Állandóan zaklattak, olyan feladatot adtak többek között, hogy gyökérkefével, sósavval sikáljam föl a padozatot. Most mondja meg: élelmiszer-csomagolóban sósavval! A börtönben se bíznak ilyesmit a rabokra. Úgy kiborítottak idegileg, hogy jelenleg is betegállományban vagyok. Széttépték a gyűjtőívet- Mutatták a pesti központba írt levelet. Láttam, hogy Ratkai Lajosné is aláírta. Őrá is rájárt emiatt a rúd? - kérdeztem a fiatalasszonytól.- Nem sokáig volt nyugtom az új munkahelyemen, a csomago- lóban. Igaz, sajnos én magam se vigyáztam eléggé, hogy ne köthessen belém az igazgató. Amikor valaki megjegyezte, hogy jó munkát bájologtam ki a munkahelyi vezetőmtől, no persze nem ezekkel a szavakkal, és persze én se úgy, ahogyan most magának mondom, azt találtam válaszolni: akkor már nagyobb embernek tettem volna a szépet, és akkor most ott lennék valahol fent, az irodában. Ezért aztán fegyelmi eljárást indított ellenem Ma- tastik Pál, és úgy kiborítottak a meghallgatáson, hogy én is táppénzen kötöttem ki.- Ez már csak így van a roffi Compackban, aki ellentmond valamiben az igazgatónak, az jobb, ha elmegy a cégtől, vagy ha marad, akkor megnézheti magát - hagyta helyben az előtte szólókat a negyedikként jelenlévő Szalai Erzsébet. - Engem személyzeti és munkaügyi csoport- vezetői beosztásból helyezett át februárban raktárosi munkakörbe, havi háromezer forintot vett ki a pénztárcámból. Mondja meg, hogyan engedheti meg például egy gyár irányítója a következőt. A szakszervezeti főbizalmink, Fehér Sándor aláírásgyűjtő íveket adott át a bizalmiaknak, amelyeken, Matastik Pál igazgató úrnak címezve azt kellett volna kémünk, hogy távolítsák el Mikónét, Ratkainét és Szabónét a gyárból. Azt már a délelőtti műszakból hazaigyekvő Laczházi Lászlóné- tól tudtam meg, hogy a gyári kollektíva mennyire nem volt vevő a három asszony kollektív száműzetését szolgáló aláírás- gyűjtésre.- Csak nem gondolták komolyan, hogy hagyjuk kijátszani magunkat egynfás ellen? A többségnek esze ágában se volt Sza- bónéék ellen fordulni azért, mert a maguk igazát keresték. Járt lent egy vizsgálóbizottság a központból, elmondtuk előttük is, hogy semmi bajunk a három munkatársunkkal. Egyáltalán nem összeférhetetlenek, és azzal se éltek vissza soha, hogy meósként bárkinek, bármikor betarthattak volna. Egyszóval akik néhányan, nem értve, hogy miről van szó először aláírták az ívet, másnap széttépették a bizalmiakkal. Nekem azért a birtokomba került Tiszaroffon jártomban-keltem- ben egy ilyen aláírásgyűjtő ív. Egy személyi számmal hitelesített aláírással: Fehér Sándomé. Felkerestem őt is, mert érdekelt, vajon miért adta nevét a három munkatársa elleni akcióhoz?- Az irodisták kezdeményezték az aláírásgyűjtést, a Ratkainé kiszólása miatt. Merthogy aszerint akkor minden nő, aki az irodában dolgozik, a bájaival szerezte a beosztását? Meg akkor minden vezető nőcsábász? Az én férjem is vezető beosztásban dolgozik, persze, hogy aláírtam az íven! Az orvosnál is betelt a pohár Szabónééknál még elpanaszolták az asszonyok azt is, hogy a napokban kiosztott tizenharmadik havi fizetésből csak Mi- kóné kapott. Szabóné talán azért nem, mert a három közül legkisebb gyerekével sokat van betegállományban? Matastik Pál - állítják - azt bünteti ám! Ratkai- nénak azért nem járt a jutalom, mert fegyelmit kezdeményezett az igazgató? Hiszen nem kapott még kézhez semmiféle határozatot! (Folytatjuk) Temesközy Ferenc Bár meglehetősen kellemetlenül érint, derült égből villámcsapásként aligha érhetett bennünket a bejelentett áremelési csomag. Nemcsak azért, mert már hetek óta benne volt a levegőben, de az ügy voltaképpen már az idei költségvetés elfogadása Amint az közismert, meglehe- tősen szűkre szabott kényszerpályán mozogtunk a költségvetés elfogadásakor: a Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd forintos deficithez kötötte a vele való megállapodást, amihez viszont a külföldi bankok kötötték a magyar gazdaságnak adott további hiteleket. Égetően szükségünk volt tehát a deficit leszorítására - de nem csupán az IMF diktátuma okán. A költségvetési deficit ugyanis általában azt jelenti, hogy a kiadások összege nagyobb, mint a bevételeké. A különbség pedig jellegzetesen két módon finanszírozható: vagy az ország belső megtakarításaiból, vagy a külföldi eladósodás növeléséből. Miután azonban nálunk sem a gazdálkodók, sem a lakosság megtakarítási hajlandósága nem elegendő ehhez, az eladósodás jelentős növelésének terheit viszont az ország nem tudja elviselni, az IMF követelései nélkül sem tehettünk egyebet: muszáj volt minél kisebbre szorítani a deficitet. Az élet azonban ezúttal is túlhaladt a terveken. Hosszú évek tapasztalata, hogy a tervezett hiányt rendre túlléptük: míg a bevételek szűkebben csordogáltak, a mindig jóelőre elköltött kiadások rendre túlszárnyalták az elképzeléseket. Nem történt ez másképp most sem - bár az első negyedévben még tartottuk a megállapodásban rögzített értéket, az első négy hónapban már jóval meghaladtuk. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy intézkedések híján az év végére akár meg is duplázódhat a deficit, egyes szakemberek 50-60 milliárd forintra is becsülik a várható hiányt. Ami viszont az IMF- megállapodás felborítását jelenthetné. Ilyen rövid távon viszont óta "érett". Egyfelől azért, mert a háztartási energiaárak emelését még a Németh-kormány határozta el, másfelől viszont azért, mert ez a költségvetés már elfogadása pillanatában igen feszített volt, s felborulásához igazán nem sok kellett. rendkívül szűk a a költségvetés mozgástere. A bevételek elsősorban az áremelések révén növelhetők, így ugyanis több adó jut a költségvetés kasszájába. A számítások szerint a benzin- és a gázolaj árának emelése 6, illetve 3 milliárd forintos többletet jelent. De növeli a bevételeket - mintegy 2 milliárd forinttal - az is, hogy szűkül a vállalkozási nyereségadó-kedvezményben részesülök köre, s mintegy 4 milliárd forintot jelent, hogy az állami vagyon utáni osztalék 18-ról 25 százalékra nő. A költségvetési egyensúly javításának további lehetőségei a kiadási oldalon lelhetők fel. Itt az egyik legnagyobb tétel a mezőgazdasági exporttámogatás 2,7 milliárdos csökkentése. A szocialista kivitelt nem, csak a konvertibilis exportot érintő intézkedés azonban nem csupán a költségvetési egyensúlyt javítja, de hazai piacot védő szerepe is van. A támogatások révén ugyanis a gabonaexport olyan jövedelmező, hogy a termelők a felesleget szívesen viszik exportra. Holott a belföldi piac számára az volna a kedvező, ha itthon alakulna ki túlkínálat, ami szabályozni tudná az árakat. A gabonaexport extrajövedelmének 80 százalékos elvonása fontos lépés lehet ebben. Ezenkívül csökken a költségvetési intézmények támogatású, a központi műszaki fejlesztésre jutó támogatás, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatása, stb. Összességében a fenti intézkedések révén 27,7 milliárd forinttal javítják a költségvetés pozícióit. Az áremelések, valamint a támogatás-csökkentések inflációs hatásainak legalább részbeni ellensúlyozására 2,5 milliárd forintot fordítanak. tásunk, s számos vállalatunk piaca. Sok bizonytalanságot rejt a dollárelszámolásra való áttérés is, ami hosszú távon igen előnyösnek ígérkezik ugyan, rövid távon azonban alighanem inkább a hátrányait fogjuk érezni. Bizonytalan a sokszor megígért, ám eddig még nem konkretizált nyugati segítség is, s egyáltalán nem erősíti az amúgy is gyengélkedő, strukturális és pénzügyi gondok sokaságával terhes gazdaságot az a bizonytalanság sem, amit a rendszerváltás okoz a gazdálkodó szervezeteknél. A közigazgatásban a minisztériumok átszervezése okoz elbizonytalanodást, a mezőgazdaságban a földdel kapcsolatos viták, az iparban a tulajdonviszonyokkal, a privatizálással kapcsolatos polemizálás, és a menedzserekkel szembeni, sok helyen tapasztalható ellenérzés okoz olyan gondokat, amelyekkel meg kell küzdeni a gazdaság stabilizálása érdekében. Úton a piacgazdaság felé Az a gyorsprogram, amelyet a kormány meghirdetett, s amely már csak a parlament jóváhagyására vár, sok biztató elemet tartalmaz. A sorban állások megszüntetése, a "kemény mag" ellen a felszámolási eljárás megindítása, a kisvállalatok megvédelme- zése, a követelés-megelőlegezési alap, az Állami Vagyonügynökség révén mintegy húsz sikeres vállalat privatizálása, az Egzisztencia-bank, a szervezeti decentralizálást megindító programcsomag jó alapot adhat arra, hogy a gazdaság meginduljon egy, a mainál jobban működő piacgazdaság irányába. Ugyanezt a célt erősíti a nemsokára benyújtandó privatizációs törvény, valamint a készülő versenytörvény is. Mindezek szükséges, de még nem elégséges feltételei annak, hogy a jövőben elkerülhető legyen a költségvetéssel kapcsolatos folytonos tűzoltás. Ahhoz ugyanis még a tulajdonviszonyok törvényi rendezésén túl olyan kérdéseket kell parlamenti szinten tisztázni, mint a leendő önkormányzatok anyagi alapjai, azok adózási lehetőségei, ezzel összefüggésben a költségvetés szerepének változása. Mire terjedjen ki az állami költségvetés, honnan szerezheti bevételeit, milyen mértékben és milyen célokat szükséges támogatnia - egyszóval egy költség- vetési, államháztartási reform keretében új elveket kell lefektetni a képződő jövedelmeknek az állam, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közötti megosztására. Ennek eldöntése, az összes érdekelt támogatásával való törvénybe iktatása vihet el bennünket arról a kényszerpályáról, amely az eleve bizonytalanul tervezett, állandóan felboruló költségvetést újabb és újabb áremelésekkel, s nemegyszer már a gazdaság normális működését is nehezítő támogatás-csökkentésekkel képes csak egyensúlyba hozni. Kozma Judit A gazdaság tányéraknái Mindez ugyanakkor még nem elég a kormány programjában szereplő vállalkozás-élénkítésre, szociálpolitikára, az önkormányzatok anyagi alapjainak megteremtésére. Ezért még a = napló A piac, az minden településen az egyik központja az életnek. Még látni is jó a rengeteg embert, amint ad, vesz, alkudozik, trécsel, nevetgél, nézelődik. így van ez mindenhol. Ezt láttam az olaszországi piacokon éppúgy, mint Közép-Ázsiában vagy éppen Törökországban. A piac mindenhol maga a lüktető, eleven élet. Az volt Karcagon is régtől fogva. A mai Kossuth térre hozták a szekerek a rengeteg árut, s ez a tér akkor még bazalt kockakövekkel volt burkolva, jellegzetes és nagyon hangulatos alapszínt biztosítva a városképhez. Máig nagyon sokan sajnálják, hogy fölszedték e kockaköveket, elprédálták, de közben elsorvasztották a piacot is szent szocialista eszmék jegyében. Napjainkban a piac újjáéledésének vagyunk tanúi. A vásárcsarnok és környéke, egészen a Kossuth tér sarkán álló toronyházig egyetlen hatalmas piac, viszonylag szűk helyre bezsúfolva. Bajos ilyenkor a járdán végigmenni, aki nem akar vásárolni, az jobb, ha más útvonalat választ, mert ember ember hátán, örvénylik, kavarog a tömeg. A kofákon kívül árulnak itt lengyelek, Romániából érkezettek, még orosz szót is hallani, itt van az egész nyomorúságba taszított Közép-Európa, a toronyház tövében pedig az MDF-piac működik. És ez nagyon jó. Hadd áruljanak sokan sokfélét, ez a vásárlónak jó. Csakhogy! Az idegenek szükségüket végezvén "körülaknázzák" a butiksort. Ha nincs nyitva a vásárcsarnoki illemhely, a csarnokban lévő falikútnál mosakodnak, miközben a vevők húsra várnak. Az egész környéket elönti a szemét, s én nemigen látom azokat a közmunkásokat, akik mindezt eltakarítanák. A piacnak közben egyre fontosabb szerepe lesz életünkben. A megoldás biztosan nem a régi recept szerint való: megszüntetni nem lehet. Körmendi Lajos nyáron további intézkedések is várhatók, amelyek azonban - mint a kormány programjának kidolgozói több alkalommal is hangsúlyozták - nem járhatnak áremeléssel. Bár ez majdhogynem teljesíthetetlen kívánság, reménykedhetünk, hogy így lész. Ha a most meghirdetett program teljesül, azaz sikerül tartani a tervezett költségvetési deficitet, nem kis akadályon jut át az új kormány. A gazdaságirányítás igazi vizsgája azonban mégsem ez lesz. Az igazi próbatétel ugyanis az, hogy sikerül-e elkerülni a hasonló problémák újratermelését, sikerül-e olyan válságkezelési módszereket találni, amelyek révén jövőre már biztonságosabban megalapozható a költségvetés. A kérdést nem könnyű megválaszolni, már csak azért is, mert igen sok a bizonytalansági tényező, gazdaságunk helyzetében rejlik néhány tányérakna.- Ilyen például a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok alakulása. Az egyre nehezebb helyzetben levő Szovjetuniótól függ energiaelláA deficit kényszerítő ereje
