Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-04 / 74. szám
4 1990. JÚLIUS 4. Az ütemnek megfelelően halad a Szigligeti Színház rekonstrukciója. Felvételeinken a makett és a jelenlegi állapot látható. Fotó: Mészáros Szolnoki küldöttség Riihimakiben Önkormányzat finn módra Jászberényben a jelenlegi szeméttelepet a Köjál bármely pillanatban becsukathatja. A ’78 óta működő telep megtelt, nem felel meg az azóta született egészségügyi, környezetvédelmi előírásoknak sem. Ha bezárja kapuit a régi, egyszerűen nem lesz hová hordani a szemetet! Pedig van új szeméttelep. Csak azt a Köjál előírásai szerint nem lehet megnyitni. Két család ugyanis a tiltott kétszáz méteren belül lakik. Márpedig ilyen távolságon belül nem lehet lakóépület. A szemétügy kezdetei Mindez hogyan eshetett meg? Szimpla történet. Már 1986-ban keresték az új telep helyét a tanács illetékesei. A talajszerkezeti, hidrológiai, környezetvédelmi előírásoknak megfelelő területet a várostól ötszáz méterre, a 31 -es út mellett találtak. A szemétlerakás feltételeit - út, víz, villany, csapadékvíz-elvezetés, földgát, kerítés - megteremtették. Már ’89 őszén használni lehetett volna. Csak hát két család ezt megakadályozta. A tanács megvette tanyájukat. Pereskedés után, de a felemelt összeget kifizette '89 áprilisában. A két tanyatulajdonos azonban nem hajlandó a most már tanács tulajdonát képező "birtokot" elhagyni. Mindenki más hibás- Élve nem megyek ki a tanyából! - jelenti ki határozottan a negyven év körüli Nagy Károly, aki a jelenlegi szeméttelepen dolgozik, mint gépkezelő. - Ezt nyugodtan tessék leírni. Nem megyek sehová. Adjon a tanács egy ugyanilyen tanyát. A cigányoknak palotát épít, engem meg ki akar üldözni innen. Magam építettem a két kezemmel. A szeméttelepet minek ide tették? Különben meg nincs is kész. Földgát csak a város, meg a 41-es út felől van. Aztán ott van az üzem. Oda maga miért nem megy? Az működhet, nekem meg menni kell? Hát hogy van ez?- Ön 1986 óta tudja, hogy itt szeméttelep épül. A tanyáért 1 millió 178 ezer forintot a tanács Riihimaki, a 25.000 lakosú finn kisváros Helsinkitől északra, onnan 70 kilométerre található. Ide látogatott a szolnoki tanácsi küldöttsége. Az önkormányzat működését mentek tanulmányozni, s mi is ebből szeretnénk felvillantani néhány momentumot Békési Anikó tanácstag, a küldöttség tagjának segítségével. Tanácsülések munkaidőn túl Elöljáróban annyit szeretnénk hangsúlyozni, hogy Szolnok testvérvárosának foglalkoztatási szerkezete nagyjából hasonló a miénkhez, talán egy kivétellel. A szolgáltatásban, arányait tekintve a finn városban többen dolgoznak, a mezőgazdaságban kevesebben. A város önkormányzatának testületé 43 városi tanácstagból áll, s ebből 9 a vb-tag. Egyéni választókörzetek nincsenek, a tanácsba csak pártlistáról lehet bejutni. A legtöbben a Finn Szociáldemokrata Pártból kerültek be a legutóbbi, 1988-as helyi választások alapján. Mellettük még négy pártnak vannak képviselői a tanácsban, de függetlenként is szerepel egy tanácstag. A szavazáson a jogosultak 68 százaléka vett részt, ami nem számít várost képviseli, a részeket érintő döntéseket is ebben a szellemben hozzák. Itt persze hozzá kell tennünk, Riihimaki kisebb város, mint Szolnok, így a fentiek jobban megoldhatók. A város önállóan, saját bevételeiből gazdálkodik. Az államtól bevételeik 18 százalékát kapják, 30 százalék származik a helyi gazdálkodó egységektől, míg 50 százalék a mi SZJA-nknak megfelelő lakossági befizetésekből. Fentről gyakorlatilag semmibe sem szólnak bele. A vendéglátók csak egy dolgot emeltek ki, amiben a kormány dönt, ez pedig a vendég- munkások alkalmazásának feltételei. Az élet arra való, hogy élvezzük A városban egyébként 3 százalékos a munkanélküliség, bár ugyanakkor munkaerőhiány is van. Ami abból is fakad, hogy a finneknek már nincs igazán miért hajtaniuk. Ők megelégszenek egy főállással, s utána szabadok. Irigylésre méltó helyzet. Megtehetik azt is, hogy teljesen automatizáljanak egy fafeldolgozót, bezárjanak egy üveggyárat, mert már régi. S mindezen közben élvezik az életet. F.I. el a tanyát! rossz aránynak. A demokráciát hivatott megtestesíteni a hatalom szigorú megosztása. Bár a vezetőkből, számomra legalábbis úgy tűnik, túl sok van. Van ugyanis polgármester, aki a hivatal vezetője, két helyettessel. Van tanácselnök, a tanácstestület vezetője, szintén két helyettessel. Ők viszont mind a hárman társadalmi munkában látják el feladatukat. Ez utóbbiak közé tartozik a jórészt szakértőkből álló bizottságok irányítása, a bizottsági anyagok vb elé terjesztése. Természetesen a vb-nek is van elnöke és helyettese. Ez a szűk körű testület véleményezi a bizottsági anyagokat, ennek alapján állást foglalnak, és terjesztik azt a tanácsülés elé. A végleges döntés a tanácstestület kezében van. A polgármestert ezek a döntések kötelezik. Ő viszont független a tanácselnöktől. S itt még egy figyelemre méltó momentum: a tanácsülések rendszerint munkaidőn túl zajlanak le. A lakosság tanácstestületet választ. A polgármestert a tanácstagok választják, nem szükségszerűen saját soraikból. A tanácselnök kijelölése is az ő feladatuk, de ő mindenképpen tanácstag kell, hogy legyen. A listás választásokat finn barátaink jónak tartják. így a tanácstag az egész kifizetett. Gyakorlatilag már nem az Öné. A telepet viszont nem lehet megnyitni, míg itt laknak.- Engem nem zavar a telep. Nyugodtan hordhatják tőlem a szemetet. A pénzt meg visszafizetem. Sőt, azt a nyolc hold földet is visszakérem, ami a miénk volt. ~ - Úgy tudom, építkezésbe kezdtek. Ezzel meddig jutottak?- Az Érparton vettünk telket, az alap is megvan, meg az építőanyag is. A Zsombékosban abbahagytam az építkezést, a nénivel összevesztünk, nem engedi. Pedig mi tartjuk el.- Akkor hogy fizeti vissza a pénzt?- Azzal maga ne törődjön. Két gyereket, a feleségemet, egy idős személyt tartok el havi 9 ezerből. A szociálpolitikai kedvezményt mégse adták meg. Ennek nézzen utána.- A tanács átmeneti lakást biztosít Önöknek a Kürt utcában. Oda hajlandó kiköltözni?- Megmondtam, élve nem megyek sehová. S az állatokkal mi lesz? Itt negyven hízó, három tehén, három borjú van. Azokat hová tegyem? A húst termelem én az államnak, a tanács meg ezt teszi velem! . A városgazdálkodási osztály vezetőjéhez, Balogh Bélához fordulok pontosításért. Kiderül, a földgátnak tulajdonképpen a szeméthordással kellene épülni. Szemétből, földből hizlalva. De ezt, épp a várost és az utat védve, már előre földből elkészítették. A telep hátsó részénél, valóban a kétszáz méteren belül működik egy műanyaghulladék-feldolgozó üzem. A Köjál-előírás viszont ezt nem tiltja! A kommunista csirkefogók áldozata A másik család takaros portáját már az új telep kerítése övezi. Ez a ház lenne a kezelőszemélyzet irodája, öltözője s raktára. A Pemyész család Nagyéknál is bi- zalmatlanabbul fogad.- Hol volt maga ’86-ban, amikor csak jött egy papír, hogy elveszik a tanyát? A tanácstól ki se jöttek, csak papírt küldtek! Az akkori vezető, Nagygyörgy János úgy sepert le minket, mint a legyeket az asztalról. Úgy beszélt velünk, mintha nem is emberek lennénk. Akkor maga hol volt? Miért nem írt akkor cikket?- Most, mikor már új helyzet van, nem hogy elveszik, de visszaadják a tulajdont - mondja az ifjabb Pemyész Antal.- Ügy bizony! Nekem itt húsz hold visszajár. A tanyát pedig nem hagyom. Az enyém, én építettem. Hetvenéves fejjel hová menjek? - kardoskodik az idősebb Pemyész.- Önök 1 millió 600 ezer fprin- tot kaptak ezért a tanyáért. Építkezésbe fogtak. Tető alatt van már az új ház. Mikor lesz az kész?- Ó, még sok híja van. Talán jövőre, ha elkészül.- Önqknek is felajánlotta a tanács a Kürt utcai lakást. Oda hajlandók átköltözni?-Sehová innen nem megyünk. A szeméttelep még nincs kész. Mi lesz az erdősávval? A kiültetett csenevész facsemeték sose nőnek meg. A tanácsnál annyi semmirekellő egész nap a körmét piszkálja. Miért nem jönnek ide öntözni a fákat, ha annyira kell nekik a szeméttelep. A sok csirkefogó kommunista csak a szegény embert teszi tönkre. De ennek vége. Már nem lehet nekik azt megtenni, új idők vannak!- Önök felvették a pénzt, építkezésbe fogtak. Évek óta tudják, hogy el kell egyszer költözniük.- Ez a tanya nem volt eladó. Minek fizetett a tanács?- Lakott itt még két család. Azokat is kifizették, építkeztek, még az olcsó, 3 százalékos OTP- hitel felvételével, új otthonba mentek, mert megértették, hogy a város érdeke ezt kívánja.- Rosszul tették, mert beijedtek. Ha ők is perre mennek, többet kaphattak volna!- Ha a Kürt utcai lakást nem fogadják el, akkor Önöket és Na- gyékat is kilakoltatják. Az jobb lesz?- Akkor itt vér fog folyni. Keserű örökség Nagyon rossz érzéssel írom e riport utolsó szakaszát. Az elmúlt negyven év során valóban kisemmizett kisember harcol a kommunista hatalom megtestesítőjével, a tanáccsal. Csak hát a tanács már nem igazán az, ami volt egykor. Keservesen küszködik az elődök "bűneivel", amikor tényleg nem vették emberszámba Nagyékat, Pemyészéket. A veszteség több millió, hisz a Kürt utcai lakások is tanácsi pénzből épültek. Tanácsi pénzből, a mi pénzünkből, adófizető állampolgárok pénzéből adtak ki, úgy tűnik hiába, milliókat. Viszont nekünk, állampolgároknak érdekünk az, hogy az új telep működjön végre. Ezt viszont Nagyék és Pemyészék a legkülönbözőbb ürügyekkel megakadályozzák. Ezt a csomót a kilakoltatás megoldhatja ugyan. Csak újabb tüskéket is elhelyez ezzel. S a szúrás fájdalmát az új önkormányzat kapja örökségül. Kilakoltatásra ’’várva" Élve nem hagyom Kiss Erika
