Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-20 / 88. szám
Néplap 1990. JÚLIUS 20. Nem csupán emberi jogi kérdés Csak az intenzív export segít /Folytatás az 1. oldalról/ Ehhez hozzájárul az a nyelvi nehézség is, ami a magyar nyelv elszigeteltségéből, s tegyük hozzá a magyarok idegen nyelv tudásából fakad. A fentiek súlyosbíthatják annak következményeit, hogy a német tőke a mai keletnémet szektorba fog áramlani, más relációk rovására is. Ehhez járul az infláció mindenkit megnyomorító mértéke. A CONEX szerint ez ellen csak úgy lehet védekezni, ha a tőke elhagyja az országot, s nyugaton, történetesen Németországban keres partnereket. A CONEX tehát új utakat keres és javasol. Lehetőséget nyújtanak egy német vállalatba való betársulásba úgy, hogy a forintban befizetett üzletrészt német márkára számítják át. A konferencián, ahol a képviselők is részt vesznek, természetesen nem csak a fentiekről lesz szó. Kíváncsian várjuk, mi hangzik el egy szolnoki külkereskedelmi centrum létrehozásáról, csakúgy, mint a vámszabad terület terveiről. Minderről egy későbbi lapszámban mi is beszámolunk. F.I. " Kompország" a Nyugat felé tart /Folytatás az 1. oldalról/ megjegyzi, hogy az ingataggá váló komp könnyen felborulhat. Az SZKP KB központi napilapja részletes és objektív képet fest a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, az adósságállományról, keletkezésének gyökereiről, a külföldi tőke megjelenéséről, a privatizációról. - Magyarország követeli: töröljék a "kommunista országok" jegyzékéből, hogy így újabb kedvezményekhez juthasson a nemzetközi pénzügyi központokban. A Pravda emlékeztet arra, hogy éppen ezek a központok követelték a magyar-szovjet kereskedelemben keletkezett magyar aktívum visszaszorítását, aminek következtében jelentős mértékben csökkent az árucsere és így a Szovjetunióban is engedélyhez kötötték a Magyarországra irányuló kivitelt. A szovjet lap tényszerűen ismerteti a nyomasztó légkört teremtő nehézségeket: állandósult az infláció, nőtt a munkanélküliség, mind több vállalatot kell bezárni. - A Magyarországon zajló folyamatok összességében integrálják az ország gazdaságát a világpiacba, habár e komp könnyen borul. A nehézségek ellenére azonban az ország mind gyorsabban közelít Nyugat- Európa partjaihoz - állapítja meg a Pravda tudósítója riportjában, reményét fejezve ki: a magyar komp szelni fogja még a keleti mély vizeket. a kivándorlás Erdélyből /Folytatás az 1. oldalról/ munkra példaképül szolgálhat az az összetartozás, amelyet az erdélyi magyarság jogainak reális védelmében tanúsít. A mi kötelezettségünk, hogy tájékozódjunk az erdélyi magyarság helyzetéről, tudjuk mire van szükségük, de ne próbáljunk tanácsokat osztogatni nekik, s nélkülük, véleményük ellenére semmit ne tegyünk. Tőkés László e gondolatot erősítve emlékeztetett azokra a véleményekre, amelyek Magyarországot, mint valami bábáskodó országot igyekeznek beállítani a román közvélemény szemében. Elmondta: mostani magyarországi megbeszélései is világossá tették: a romániai magyarságnak önálló politikát kell folytatnia. Erről hangsúlyos szó esett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel folytatott találkozóján is. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy olyan erős Magyarország megteremtésében látja a legnagyobb támogatást, amelyre az erdélyi magyarság felnézhet. Ez a lehetőség ugyanis évtizedek óta hiányzik. Most remény van arra, hogy a lassú rendszerváltás e helyzet megváltoztatásához vezet. Tőkés László kérdésekre válaszolva szólt arról: az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását azért javasolja, mert katasztrófahelyzetet érzékel a romániai magyarság körében. Véleménye szerint a mohácsi vészhez hasonló veszély fenyegetné a magyar nemzetet, ha az erdélyi magyarok elhagynák lakóhelyüket, s megcsonkulna a történelemileg kialakult magyar nyelvterület. E veszélyt a világban, így Magyarországon sem érzékelik kellőképpen. A rendkívüli kongresszus a kivándorlás, az oktatásügy, a magyarság egzisztenciális kérdéseivel foglalkozna. Az erdélyi magyarság sajátos helyzete rendkívüli cselekvésre késztet, fel kell rázniuk a magyarságot, hogy talán az utolsó lehetőséget megragadja szülőföldjén, rendeződjenek dolgai, elnyerje jogait. Az Erdélyből elmenekültek visszatérési lehetősége kapcsán annak a véleményérfek adott hangot, hogy a kivándorlás kérdésében a Nyugat hajlamos egyedi emberi jogi kérdést látni, miközben nem figyeltek fel arra, miért is kényszerülnek emberek 10 és 100 ezrei elhagyni szülőföldjüket. Pedig a lényeg nem a lakhelyüket kényszerből elhagyók befogadása, hanem a kivándorlás megelőzése. A Romániában élő magyarság helyzetének rendezéséhez mindenekelőtt a létbiztonságot illető hazai és a nemzetközi garanciák kidolgozására van szükség. Enélkül ugyanis nem lehet politizálni, véleményt nyilvánítani. Amennyiben ez az elemi feltétel megadatik, meglesz az esélye a romániai ellenzéknek, a magyar kisebbségnek a kibontakozásra. Tőkés ezt azzal összefüggésben jelentette ki, hogy a román ellenzék sincs jobb helyzetben a magyar kisebbségnél, hiszen forradalmi személyiségek szorultak háttérbe a választásokon. A magyarországi nemzetiségi képviselet parlamenti jelenléte ügyében közzétett RMDSZ-állásfoglalást Tőkés László védelmébe vette. Pozitívumként értékelte - függetlenül annak részleteitől -, hogy a romániai magyarság szívén viseli a Magyarországon élő nemzetiségek ügyét. O tehát alapjaiban támogatja az RMDSZ álláspontját, szerinte az állampolgári jogok szószólója, az ombudsman intézménye az RMDSZ számára nem tisztázott fogalom. Magyarországi tartózkodásáról szólva elmondta: csaknem két héten át pihent gondtalanul és félelem nélkül a Balaton partján, otthon ugyanis nem kevés a veszélyérzete. Sütő András hazatérését példaértékű tettnek nevezte, hozzátéve: nem a világhírű író tehet arról, hogy sok esetben sem a szavak, sem a példák nem hatnak. A sajtó képviselői, megragadva az alkalmat, Göncz Árpádtól azt kérdezték, miként kell értékelni minapi kijelentését, miszerint Románia útja az Európa Házhoz Magyarországon keresztül vezet. Az ideiglenes köz- társasági elnök leszögezte: az Európa Ház azon országok számára van nyitva, akik az emberi jog teljességét megadják polgáraiknak, s e teljesség megilleti a nemzeti kisebbségek kollektív és individuális jogait is. Lévén, hogy a legnagyobb romániai nemzeti kisebbség a magyar, nyilvánvaló, hogy jogai megadásán keresztül vezet az út az Európa Házba, s mi sohasem tagadtuk, hogy az erdélyi magyarok a magyar nemzet tagjai. A Duna-Tisza köze helyzete országosan általánosítható A Foglalkoztatási Alap növelésének és hatékonyabb működtetésének új lehetőségeit keresi a kormány - jelentette ki Szabó Tamás, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára csütörtökön Kecskeméten a foglalkoztatáspolitikáról tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a kormány megújhodási programja számol a munkanélküliséggel, de arra törekszik, hogy ez az érintett személyek számára ne legyen tartós, és ne rójon súlyos anyagi terhet az egyénekre. Hangsúlyozta, hogy növelni kell a Foglalkoztatási Alapot, s a jövőben elengedhetetlen egy egységes munkaerőpiaci szolgáltatóhálózat kiépítése. Jelenleg nagy a zűrzavar, mind a munkavállalói, mind a munkáltatói érdekképviselet terén valódi érdekvédelem és így érdekegyeztetés sem létezik. A munkaügyi tárca képviselőinek mostani, Bács-Kiskun megyei látogatása az augusztus elején összeülő országos érdekegyeztető tanács regionális előkészítésének első lépése volt. A Munkaügyi Minisztérium államtitkára a Bács-Kis- kun Megyei Tanács és munkaügyi hivatal illetékesei mellett ezért tárgyalt a teendőkről az érdekképviseleti szervek, valamint a pártok helyi képviselőivel is. A Duna-Tisza köze foglalkoztatási problémái országosan általánosíthatók. Az egyik legsúlyosabb gond a pályakezdők munkába állítása. Bács-Kiskun megyében az idén négyezer, országosan pedig az elkövetkező néhány éven belül 300 ezer olyan fiatal végez, akiknek az elhelyezkedése bizonytalan. A csődbe, vagy válságos helyzetbe kerülő munkáltatók tervezett létszámleépítése csak megerősíti, hogy egyre huzamosabb ideig tart majd, amíg egy-egy pályakezdő elhelyezkedhet. A kormány ezért már a közeljövőben kiterjeszti a munkanélküli-segélyre való jogosultságot a pályakezdőkre is. (Jelenleg, mint ismeretes, csak az kaphat munkanélküli-segélyt, akinek már legalább 18 hónapos munkaviszonya volt.) A foglalkozatási gondok egyik fő oka Bács-Kiskunban is, országosan is, hogy a képzettség nincs összhangban a munkaerő iránti kereslettel. Államközi megállapodás alapján foglalkoztatni lehetne külföldön például a Duna-Tisza Közi Építőipari Vállalat volt dolgozóinak többségét, ha nem lenne akadály a nyelvtudás hiánya. A kormány ezért tervezi, hogy a jövőben a munkanélküli-segély folyósítását esetenként feltételhez köti, azaz az ebben részesülőknek vállalniuk kell a szervezett átképzést, vagy a nyelvtanulást, az utóbbit is természetesen szervezett keretek között. Az újrakezdési kölcsön folyósításának megszüntetéséről szólva az államtitkár elmondta, hogy ez azért vált szükségessé, mert nem csökkentette a munka- nélküliséget, sőt mesterségesen növelte, foglalkoztatási célok helyett vállalkozásokat szolgált. A kormány ugyan a foglalkoztatási feszültségek enyhítésében a jövőben nagy szerepet szán a vállalkozásoknak, ám nem újrakezdési kölcsönnel, hanem a jelenlegi kamatoknál kedvezőbb feltételekkel nyújtandó vállalkozói hitelekkel. Központi és külföldi támogatásokkal segítik majd az úgynevezett inkubátor- házak működését is, amelyet több szervezet és a Vállalkozók Pártja együttesen először Kecskeméten kíván megvalósítani. Az inkubátor-házban a kezdő vállalkozók a tervek szerint hozzávetőleg egy éven át úgy próbálhatják ki önmagukat, vállalkozói képességüket, hogy nem kockáztatják anyagi biztonságukat, a kikötött időre ugyanis a helyiséget ingyen kapják meg, és ez idő alatt megélhetésük fedezésére is kapnak majd egy meghatározott összeget az inkubátor-házakat működtető szervezetektől. Megnyitották a lengyel-litván határt Szombaton újra megnyitják Litvánia és Lengyelország között a szovjet hatóságok által márciusban lezárt határátkelőhelyet. A lazdijai közúti határátkelőhely megnyitásáról az után született döntés, hogy a vilniusi kormány három héttel ezelőtt, a Moszkvával folytatandó tárgyalások idejére befagyasztottafugget- lenségi nyilatkozatát. Ä lépés nyomán a szovjet vezetés felfüggesztette a gazdasági blokádot. Szófiában a "Tábor az igazságért" elnevezésű mozgalom keretében egyre több ellenzéki veri fel sátrát az egykori kommunista párt székháza előtt, követelve a bolgár politikai élet demokratizálását. A Fülöp-szigeteken mentőalakulat kutat túlélők után az összeomlott Hyatt Hotel romjai között július 18-án, két nappal a földrengés után. A természeti katasztrófának több száz halálos áldozata van. Az anyagi kárt még eddig nem sikerült fölbecsülni. Diákvezető letartóztatása Kínában A kínai hatóságok letartóztatták a tavalyi diákmegmozdulások hosszú idő óta rejtőzködő egyik vezetőjét, a 22 éves Csaj Vej-mint, aki a körözöttek listáján fontossági sorrendben a hatodik helyen szerepelt - közölték csütörtökön pekingi egyetemi források. Csajt - májusban történt letartóztatása után - a politikai foglyok számára fenntartott Csincseng börtönbe vetették. A Honan tartományból származó Csaj Vej-min a pekingi Közgazdasági Főiskola hallgatója volt, amikor 1989. áprilisában megkezdődtek a demokratikus változásokat követelő diáktüntetések. Pekingi diákok azt is elmondták, hogy egy másik elfogott diákvezetőt, Liu Kangot, aki már tavaly június óta a Csincseng börtönben van, magánzárkába vetették, mert 1990. június 4-én, a Tienanmen-téri vérengzés első évfordulóján megpróbált éhség- sztrájkot szervezni fogolytársai körében. A 29 éves Liu a diák- mozgalmak kezdetekor egy kutatóintézetben dolgozott. Az utóbbi három hónapban nem csupán Csajt, hanem két másik rejtezkedő diákvezetőt is letartóztattak: a 21 éves Vang Csi-hszint, aki politika- és jogtudományt hallgatott, valamint Vang Jou-cajt, a Peking Egyetem hallgatóját. Bebörtönzésük pontos időpontja nem ismeretes. A tavaly júniusban kiadott körözési listán szereplő 21 leginkább keresett diákvezető közül nyolcat már korábban letartóztattak. Csaj és a két Vang letartóztatásával számuk 11-re emelkedett. Öten külföldre menekültek s további ötnek a holléte nem ismeretes. A kínai kormány szerint a diákmegmozdulások 355 résztvevője ügyében folyik még vizsgálat Pekingben. Azt azonban nem közölte, hogy hányán várnak tárgyalásra és hány embert ítéltek már el. Hivatalos adatok szerint Pekingben és Sanghajban a zavargások szervezői közöl 881 embert engedtek szabadon. Az ország többi részéről nincsenek adatok. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A KORMÁNY FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEIRŐL
