Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-18 / 86. szám

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP Elfogadták a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot MA HATÁROZNAK AZ ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉGRŐL Az Országgyűlés kedden a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munká­ját. A témához kapcsolódóan a kormány egy országgyűlési ha­tározati javaslatot is beterjesztett a tervezettet lényegesen megha­ladó költségvetési hiány finan­szírozására. Rabár Ferenc pénzügy­miniszter ezzel kapcsolatban el­mondotta, hogy a múlt évi nagy­mértékű hiány fedezetéhez nem lehet előteremteni a szükséges pénzt újabb kincstárjegyek és ál­lamkötvények kibocsátásával, így egyetlen megoldás mutatko­zik: az államháztartás hosszú le­járatú magyar nemzeti banki hi­teleket vesz fel erre a célra. Szót kért Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke is. Kifejtette: a számvevőszék a múlt évi költségvetés összeállí­tását megfelelőnek tartja, felül­vizsgálata során azonban több megállapítást is tett. Többek kö­zött indokolt lenne a vállalatok nyereségadó-kedvezményeinek szűkítése. A számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy szá­mos megyei tanács likviditása terén alapvető gondok tapasz­talhatók. Ez a helyzet várhatóan Antall József beszéde az Európai Parlamentben Magyarország 1995-től EK-tag akar lenni a jövőben sem változik, így félő, hogy a tanácsok helyébe lépő ön- kormányzatok egy része műkö­désképtelen lesz. Matyi László, a parlament költségvetési, adó- és pénzügyi /Folytatás a 2. oldaloní Alternatív Nemzeti Önsegély Alapítvány alakult A kenyérért, a levegőért, a szeretetért Az önbizalma az Ön bizalma! Magyarországon becslések sze- köre egyre nő. Országunknak meg- rint csaknem két és félmillió ember van a saját Romániája, Nicaraguá­éi a létminimium szintjén. A segít- ja, Afrikája. Megoldásra vár a lét- ségre szorulók és a megoldásra vá- minimumnál kevesebből élők, a ró környezetvédelmi problémák /Folytatás a 2. oldalon/ Magyarország arra törekszik, hogy 1992-ig társulási megálla­podást kössön az Európai Kö­zösségekkel, és 1995-öt követő­en eséllyel pályázzon a teljes jo­gú tagságra - jelentette ki kedden Brüsszelben Antall József mi­niszterelnök abban a beszédé­ben, amelyet az Európai Parla­ment vezető tisztségviselői, a parlamenti csoportok kiemelke­dő személyiségei előtt mondott el. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország a jelen történelmi korszakban is mindent el fog kö­vetni annak érdekében, hogy csatlakozhasson az integrálódó Európához. Magyarországnak megvan az esélye a gazdasági válságból történő kilábalásra. Történelmi kísérletnek nevezte /Folytatás a 2. oldalon/ Ülést tartott a megyei tanács vb Se bér, se fűtőanyag? Átadták az új jászberényi benzinkutat Tegnap délelőtt Jászberényben a 31-es számú főút mellett üzembe helyezték az új üzemanyagtöltő állomást, mely közel 22 millió forint költséggel az ÁFOR beru­házásában, a városi tanács jelentős anya­gi hozzájárulásával készült el. Kivitelező­je fővállalkozásban az Alterra Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Az új töltőállomás kapacitása évi 8-10 millió liter. A tartálypark három 50 köb­méteres, egy 30 köbméteres és két 7 köbméteres tartályból áll. A benzinkútnál 86-os, 92-es, 98-as oktánszámú benzint és gázolajat árusítanak. A jó és gyors kiszolgálás érdekében lehelyezett hat kút­oszlop közül kettő duplex, és egy nagyteljesítmé­nyű. A lakosság jobb ellátására PB-gázpalack cse­relehetőséget is biztosítanak. A kezelőépületben au­tósbolt és büfé is helyet kapott. Az új létesítmény működése lehetővé teszi, hogy megszűnjön a régi ÁFOR-kút túlterhelése, s ezzel a városközpont for­galma is mérséklődik. A régi töltőállomáson hama­rosan ólommentes benzin-kimérőhelyet létesíte­nek. - Korényi ­A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga tegnap tartotta nyilvános ülését. Az ülésen részt vettek a politikai pártok képviselői is. A vb-ülés több közérdeklődésre számottartó kérdést vitatott meg, amelyek közül néhány csak a konkrét körülmények miatt vált érdekessé. A résztvevők elsőként az 1989/90-es tanév oktatási-nevelési tapasztalatairól, az 1990/91-es tanévre való felkészülésről jelentést hallgattak megdr. Vincze Sándor osztályvezető előterjesztésében. Ami a működési körülménye­ket illeti, nem sok jóval biztatott a beszámoló. Valamivel kedve­zőbb a helyzet az óvodákban, an­nak ellenére, hogy sok óvodai hely megszűnt, és az általános iskolákban, ahol a létszám 2619 fővel csökkent. Hogy ennek örüljünk, vagy sem, ki-ki vér- mérséklete szerint tegye. Vi­szont kifejezetten aggasztó, hogy csökken a napközis tanu­lók aránya, s tendenciája alapján a jövőre sem túl biztató a kép. A mostani áremelkedések tovább ronthatják a helyzetet. Több he­lyi tanács - forráshiányra hivat­kozva - kilenccel csökkentette a csoportok számát. Várhatóan /Folytatás a 2. oldalon! Pártok kontra erdészek Az erdők védelme közös érdek MEGSZÜLETETT A KONSZENZUS A NEFAG Erdei Művelődési Házában tegnap rendezték meg azt a megbeszélést, amelyen a pártok, az erdőgazdaság, az erdő­felügyelőség és a környezetvéde­lem szakemberei véleményt cse­réltek Szolnok város és környéke zöldövezeteinek, erdőinek hely­zetéről. Heves viták előzték meg a tanácskozást, hiszen a pártok által meghirdetett moratórium­ban leírtak több ponton nem fe­leltek meg a valóságnak. Az er­dőgazdaság vezetői ezért meg­hívták a pártok képviselőit, fejt­sék ki álláspontjukat. Sajnálatos, hogy a tanácskozáson a város zöldövezeteiért felelősséget érző pártok közül csak az MDF és a FIDESZ szakértője vett részt. Először Török László, a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója kö­szöntötte a megjelenteket, majd bírálta a moratóriumban foglalta­kat. Elmondta, hogy a jelenleg érvényben lévő erdőtörvény nem engedi meg a rablógazdálkodást, hiszen ahonnan ősszel kitermel­nek fát, azon a területen tavasszal már csemetetelepítést végeznek. Aki ugyanis ezt nem teszi meg, azt súlyos pénzbüntetéssel sújt­ják. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy csökken a városban a zöldterület. Pillanatnyi gazda­sági nyerészkedésről sem lehet beszélni, hisz az elöregedett er­dők tarvágása során egy hektáron 300 köbméter fa helyett csupán 100-130 köbmétert termelnek ki. A pénzszűke természetesen az erdősítésre, pihenőövezetek ki­alakítására is rányomta bélyegét. Mint Túri László, a NEFAG üzemigazgatója elmondta, míg 1986-ban 3 millió forint jutott a városban fásításra, addig az idén már egyetlen huncut fillér sem. A megye erdősültsége ennek elle­nére az utóbbi évtizedekben 0.5 százalékról 5.6 százalékra nőtt. Szolnok közigazgatási határán belül pedig 7.4 százalékot tesz ki az erdők területaránya. Ma már olyan helyzet állt elő, hogy Szol­nokon nincs már egy hektár olyan terület, amit be lehetne fá­sítani. A közvélemény az utóbbi idő­ben az erdészek ellen hangoló­dott, az elért eredmények ellené­re - fogalmazta meg Fekete Jó­zsef, az Erdőfelügyelőség osz­tályvezető főmérnöke. Egyes er­dőknél a fák biológiai kény­szerállapot előtt állnak, amelye­ket természetes úton nem lehet megújítani. Ezek a "túltartott" er­dők,-a kidőlt fák pedig veszélyt hordoznak magukban, s ha vala­milyen baleset történik, a felelős­séget a terület kezelőjének kell vállalni. Jelenleg 1312 hektár az erdőterület a megyeszékhely közigazgatási határán belül, eb­/Folytatás a 3. oldalon! "Védekezés" a környezetszennyezettség ellen. Felvéte­lünk Szolnokon készült. - nzs -

Next

/
Thumbnails
Contents