Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-14 / 83. szám

Néplap 1990. JULIUS 14. Hétfőtől újra áremelés /Folytatás az 1. oldalról/ vette át. Bírálatot kapott a szóvi­vői tájékoztatón a magyar sajtó is, amely az Antall-kormány száznapos „türelmi időszaká­nak” félidejéhez érkezvén - László Balázs szerint - szerény­telen, izgága, csúsztatásokkal te­li elemzéseket tesz közzé. A szóvivő beszámolt arról is, hogy a kormány célszerűnek tar­taná, ha augusztus elején össze­ülne az Országos Érdekegyezte­tő Tanács, a legsürgetőbb foglal­koztatáspolitikai kérdések meg­vitatására. A Minisztertanács el­vi álláspontja - amelyet a munka­ügyi miniszter körvonalazott a csütörtöki ülésen - abban foglal­ható össze, hogy elavulttá vált a kormány-SZOT típusú csúcsta­lálkozók rendszere. Az érdeke­gyeztetést a fejlett demokráciák­ban működő mechanizmus irá­nyába kell továbbfejleszteni, ahol is elsősorban a munkaválla­lók és a munkaadók képviselőire vár az érdekek összehangolása, s * a kormány csak a viták elfajulása esetén vállalna koordinátori funkciókat. Az új mechanizmus életre hívása igen sürgető fel­adat, a többi között erre utal a márkushegyi bányászok „vadsztrájkja” is. (Ez utóbbi meghatározással a szóvivő illette a márkushegyi munkabeszünte­tést, ám az újságírók figyelmez­tetésére visszavonta a prejudiká- ló minősítést.) Az Érdekegyeztető Tanács kö­zeli ülésén minden bizonnyal ezek a problémák is terítékre ke- rülhetnek. A miniszterelnök egyébként - bár elviekben a mun­kaadók és a munkavállalók köz­vetlen párbeszédének híve - nem zárkózik el az elől sem, hogy esetleg fogadja a nagy szakszer­vezetek képviselőit. Külgazdasági kérdéseket érintve László Balázs friss hírek­kel szolgált a szovjet „olajlimit­ről”. Elmondta, hogy az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Moszkvában tárgyaló szakem­bereinek telefon-gyorsjelentése szerint „baljósak, lesújtóak” a fejlemények. A hírek szerint a III. negyedévben 30 százalékkal csökken a szerződésben előirányzotthoz képest az olaj- szállítás. A továbbiakban a szovjet szál­lításokban évente mintegy 1 mil­lió tonna kőolaj kiesésével kell számolni. Ez az előzetes számí­tások szerint 55-60 millió dollá­ros plusz kiadást jelent. Emiatt, s a szovjet forgalomban a dollárel­számolásra való áttérés követ­keztében „sürgető szükség lesz a fogyasztói árak emelésére is”. A privatizálás folyamatával is összefügg, hogy a jövő héten ke­rül a kormány elé az úgynevezett kárpótlási hivatal felállításának koncepciója. A tervek szerint en­nek feladata lesz, hogy komplex módon megvizsgálja, miként le­hetne igazságot szolgáltatni mindazoknak, akiknek javaira az elmúlt évtizedekben az állam tet­te rá a kezét valamilyen formá­ban. A kormány már ismeretes álláspontja szerint kivihetetlen az a megoldás, hogy egyszerűen visszaszolgáltassák az egykori birtokosoknak eredeti tulajdonu­kat, ám a kompenzáció módja, mértéke olyan bonyolult problé­mákat vet fel, amelyek vizsgála­tára külön hivatalt kell létrehoz­ni. A sajtó ügye a felügyelet vo­natkozásában is szerepelt a Mi­nisztertanács előtt. Az a döntés született, hogy a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió felett a miniszter- elnökség gyakorol felügyeletet. Ugyanez vonatkozik a Közvéle­mény-kutató Intézetre is. A válto­zás e tekintetben mindössze annyi — s ez a művelődési tárca hatáskörével kapcsolatos napi­rendi pontnál merült fel —, hogy a korábban a Művelődési Mi­nisztériumhoz tartizó MTI felett most már a Miniszterelnöki Hi­vatal gyakorol felügyeletet. így a három nemzeti média egysége­sen azonos felügyeletet élvez. A népjóléti miniszter előter­jesztésében egy úgynevezett előkoncepciót is megvitatott a kormány. Ennek lényege, hogy a tanácsi - megyei, városi - fel­ügyelet alatt működő kórházak vezetésében az eddigi egysze­mélyi irányítást kollektív testü­leti rendszerrel cseréljék fel. Az elképzelés szerint az eddigi fő­igazgató-főorvos szerepét egy orvosi vezetőből, gazdasági igazgatóból, illetve nővérigaz­gatóból álló hármas testület ven­né át. Nemzetközi kapcsolataink várható eseményeiről László Ba­lázs elmondta: Antall József mi­niszterelnök a hónap végén Ve­lencébe utazik, az olasz-osztrák - jugoszláv-csehszlovák-magyar ötoldalú csúcstalálkozóra, utána Rómában folytat megbeszélése­ket az olasz vezetőkkel. Antall József távirata Mihail Gorbacsovnak Antall József miniszterel­nök az alábbi táviratot küldte Mihail Gorbacsovnak: „Fogadja őszinte jókíván­ságaimat a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitká­rává történt újjáválasztása alkalmából. Az Ón megválasztása to­vább táplálja reményeinket, hogy az Ónok országában megkezdett demokratikus át­alakítás újult erővel folytató­dik majd, ami a nemzetek kö­zösségének javát, az európai és a világbékét fogja szolgál­ni." Kilépett az egész balatonalmádi szervezet Kiábrándult szociáldemokraták Veszprém megyében A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt balatonalmádi szer­vezetének teljes tagsága kilépett a pártból. Egybehangzó határo­zatukban leszögezik, hogy az or­szágos vezetés hibái miatt nem bontakozhattak ki a szociálde­mokrata eszmék. Az MSZDP ve­zetése elvesztette a hitelét, már nemcsak a párt tagsága, hanem az egész munkásság előtt. Ilyen kö­rülmények között pedig nem le­het munkásérdek-védelemről be­szélni, mégkevésbé érdemi mun­kát végezni. Nemzetközi Őszi Vásár Szombathelyen A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szolgálatában Szombathely már az 1930-as években jelentős gazdasági vásároknak adott otthont. A magyar-osztrák érdekeltségű Szombathelyi Vásárcentrum Kft., feleleve­nítve a hagyományokat, az idén már a második nemzet­közi kiállítás szervezésére készül. A sikeres tavaszi se­regszemlét ezúttal a Szom­bathelyi Nemzetközi Őszi Vásár követi, amelyet közel 3 ezer négyzetméter fedett területen - a Haladás VSE modem sportcsarnokában - és több mint 5 ezer négyzet- méter szabad területen, októ­ber 11-14 között rendeznek meg. A számos külhoni kiál­lítót felvonultató seregszem­le elsősorban a hazánk és Nyugat-Európa közötti ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztését kívánja szolgálni. Ezért a rendezők a tényleges érdeklődésre alapozva alakí­tották ki a vásár profilját. Az ipari, kereskedelmi irodai lé­tesítmények, lakó- és sza­badidős épületek, zöldöve­zetek, kertek tervezésével és építésével foglalkozó gyár­tók és forgalmazók megjele­nésére számítanak Szombat­helyen, akik termékeikkel, szolgáltatásaikkal az ember ideális környezetét kínálják a munka, a szabadidő és a szórakozás területein. A rendezvény nem cél, hanem eszköz /Folytatás az 1. oldalrólI ció továbbra is változatlan: a vi­lágkiállítás Dél-Budapesten lesz, az infrastrukturális beruhá­zásokhoz 90,8 milliárd forintra lesz szükség, és a végleges hasz­nosítást is figyelembe véve a rendezvénynek gazdaságosnak kell lennie. Az úgynevezett minimális program 18 millió látogatóval és 24 millió látogatással számol, 50 hektáros területet kíván felhasz­nálni, 300 ezer négyzetméter végleges épület és 80.000­100.000 négyzetméter fedett ki­állítási terület beépítését tervezi. Ennek létesítési költsége 22,8 milliárd forint. A bevétel a kiál­lítás fél éves üzemeléséből vár­hatóan 14,6 milliárd forint lesz. Az utóhasznosításból 37 milli­árd forint körüli bevételre számí­tanak. Az infrastruktúra fejlesz­tése részben Budapestet, részben a Budapest-Bécs-tengelyt érinti. Ebben egyebek között 91 kilo­méternyi autópálya, a Budapest- Hegyeshalom közötti vasútvo­nal, a budapesti pályaudvarok, hajóállomások korszerűsítése, a légi közlekedés fejlesztése, a lágymányosi híd megépítése, modem hírközlési hálózat és a világkiállítás informatikai rend­szerének kiépítése szerepel. Az előkészítők továbbra sem győzik hangsúlyozni: a rendez­vény nem cél, hanem eszköz Bu­dapest és az ország fejlesztésére, amely egyébként is elengedhe­tetlen, hiszen az idegenforgalom fejlesztésére az elkövetkezendő tíz évben 400 milliárd forintot kellene fordítani. Ebben 500 ki­lométernyi autópálya építése szerepel. Érre az 500 kilométerre akkor is szükség lesz, ha a világ- kiállítást nem rendeznénk meg. A sajtótájékoztatón a kor­mánybiztos hangsúlyozta: az előkészületek is sokba kerülnek, a jövő év végéig 1,5 milliárd fo­rint szükséges csak a tervek kifi­zetéséhez. Az idén az előkészí­tésre 5 milliárd forintra lett volna szükség, ezt az összeget a költ­ségvetés azonban nem tartal­mazza. A kormánybiztos azon­ban úgy véli: az érintettek ren­delkeznek annyi erőforrással, hogy ezt az évet áthidalják, jövő­re azonban már 10 milliárd forint szükséges a szűkén vett előké­szítésre, a kisajátításokra, a köz­művekre, a Duna part védelmére. A jogi feltételek kidolgozása folyamatos: az osztrákokkal kö­zösen elkészültek a szerződés- tervezetek, s azokat most egyez­tetik. Ugyancsak folytatják a gazdasági elemzéseket annak ér­dekében, hogy a lehető legideá­lisabb megoldás kapjon zöld utat. A világkiállítással kapcsolat­ban azonban még mindig sok a nyitott kérdés. A Fővárosi Ta­nács például a napokban írta ki azt a nemzetközi pályázatot, amely a dél-budapesti térségben elhelyezkedő vásárcsarnok és környéke korszerűsítését céloz­ná, és amely nincs összhangban a világkiállítással. Mindez an­nak ellenére történt, hogy a kor­mánybiztos többször is kérte: a végleges döntésig halasszák el a pályázati kiírást. A végleges döntés egyébként már csak azért sem tűr halasztást, mert a mi­nisztertanácsi megvitatás után a parlamentnek is állást kell fog­lalnia. Mégpedig mihamarabb, mert igaz ugyan, hogy a Nemzet­közi Kiállítást Szervező Iroda (BIE) csak jövő év végén vár végleges választ, ám a külföldi tőke addig nem veszi komolyan a rendezvényt, amíg nincs dön­tés. Több száz befektető és szá­mos szponzor jelezte részvételi szándékát, ám az előkészítők in­formáció hiányában nem tudják, hogy milyen feltételeket ígérhet­nek a jelentkezőknek. így nem meglepő, hogy ezidáig mind­össze 1,5 milliárd forint értékű a külföldi tőke a nagyszabású vál­lalkozásban. A külföldi befekte­tőkre azért is nagy szükség len­ne, mert a 40,5 milliárd forintos költségvetési juttatást, a tanácsi, a vállalati és az egyéb belföldi forrást alapul véve is a megren­dezéséhez 38,5 milliárd forint még hiányzik. Az előkészítők munkáját egyébként a két hete alakult kor­mányközi bizottság felügyeli. Befejezte munkáját azSZKPXXVm. kongresszusa Az SZKP Központi Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjainak megválasztását kö­vetően, Mihail Gorbacsov rövid zárszavával tegnap késő este be- fejezte munkáját az SZKP XXVIII. kongresszusa. A kongresszus befejezését kö­vetően tegnap este Moszkvában összeült a párt új összetételű Központi Bizottsága, hogy meg­válassza vezető szerveit, a Poli­tikai Bizottságot és a-Titkárság tagjait. Borisz Jelcin, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöke, a radikális reformerek egyik vezéralakja csütörtökön, az SZKP XXVIII. kongresszusán bejelentette, hogy kilép a Szov­jetunió Kommunista Pártjából. Bush elnök újabb levele Antall Józsefhez George Bush amerikai dnök - július 11-i keltezéssel - újabb levelet intézett Antall József miniszterelnökhöz, s ebben konkrét időpontjavaslatot is tett őszi, amerikai találkozójukra. A levél teljes szövege: ,Tisztelt Miniszterelnök Úr! Örömmel vettem kézhez a Var­sói Szerződés Moszkvában tar­tott csúcsértekezletéről szóló részletes áttekintését. Magyaror­szág biztonságával kapcsolatos észrevételeit szem előtt tartottam a július 5-6-i, londoni NATO- csúcsértekezleten. Remélem, egyetért azzal, hogy a csúcsértekezleten hozott dönté­sek tükrözték a szövetség átala­kulását egy gyorsan változó Eu­rópában. A csúcsértekezlet köz­leményének ösztönöznie kell a konfrontációról az együttműkö­dés felé való további elmozdu­lást, ahogy Ön is kifejezte. A NA­TO jövőbeni politikai és bizton­sági szerepének, valamint az Eu­rópai Biztonsági és Együttműkö­dési Konferencia jövőjével kap­csolatos közös céljainak kijelölé­sekor mi és szövetségeseink lépé­seket akarunk tenni az Ön által is felvetett biztonsági kérdéseket il­letően, és biztosítani azt, hogy Közép-Burópa új demokráciái szilárd helyet találjanak az új Eu­rópában. Ezzel összefüggésben nagy örömömre szolgál, hogy elfogad­ja meghívásomat egy washingto­ni látogatásra. Javaslom, hogy október 18-án találkozzunk. Vá­rakozással tekintek az Önnel va­ló találkozás elé, amely remélem, hogy az amerikai-magyar kap­csolatok új korszakának kezdete lesz. Tisztelettel: George Bush” HOLTBIZTOS, HOGY HOBIZTOS! Albánia négyszeresére emelte a díjat Tájékoztató az IBUSZ őszi-téli ajánlatairól Harmincöt országba kínál százhetven programot 1990 őszére és 1991 tavaszára az IBUSZ. A szekszárdi vármegye­házán tartott sajtótájékoztatón az újságíróknak elmondták, hogy több olyan ajánlattal is jelentkez­tek, amely elsőként szerepel kí­nálatukban: így például utazás az Arab Emirátusokba, karácsony Lappföldön, karnevál Nizzában. Az őszi-téli programfüzetben is próbáltak minden rétegnek igé­nye és pénztárcája szerint kínál­ni. Ajánlataik 15 százaléka nem éri el az 5 ezer forintos részvételi díjat; 8,4 százaléka pedig 50 ezer forintos, vagy ennél drágább. Hirdetnek üdülést nyugdíjasok­nak, és lehetőség szerint sokszor biztosítanak gyermekkedvez­ményt. "Holtbiztos, hogy hóbiztos!" elnevezéssel akciót indítottak, amelynek lányege, hogy garan­tálják a síelésre alkalmas hóvi­szonyokat. Ha az adott időpont­ban nincs hó, akkor a vendég költségmentesen lemondhatja az üdülését. Egyes programjaik kü­lönböző ünnepekhez, esemé­nyekhez kapcsolódnak: például advent Salzburgban, farsang Al- só-Ausztriában, fodrász-vb Rot­terdamban. A részvételi díjak többsége már szerepel a programfüzetben, de vannak még országok /példá­ul a Cseh és Szlovák Köztár­saság, a Szovjetunió/, ahol - a konvertibilis elszámolásra való áttérés miatt - csak a külföldi partnerrel megkötött szerződés után tudnak árat mondani. Volt egy ármódosítás is: meg­hirdettek egy albán utat 13 ezer néhányszáz forintért. Már sokan jelezték, hogy befizetnek, ami­kor az albán partner közölte: négyszeresére emeli a részvételi díjat. Ilyen feltételek mellett nyilván erősen csökken az érdek­lődés ez iránt a program iránt. Beszámoltak az IBUSZ tava­lyi és idei eredményeiről is. A nehezedő életkörülmények elle­nére nem csökkent az IBUSZ- szal utazók száma. A legtöbb ha­zai turista most Olaszországba megy - 27 ezer. Tavaly Törökor­szág volt a sláger a kiutazóknál, most Görögország az. A kelet-európai országokból csökkent a hazánkba utazók szá­ma (itt nem a bevásárlóturizmus­ra gondoltak!), visszaesett az NSZK érdeklődése hazánk iránt. Egyre többen jönnek viszont a Távol-Keletről. Hogy az idei szezon milyen lesz, az még ezután dől el. A Balatonon az idén kínálati piac alakult ki, sok a vendéglátó- és szálláshely. Ugyanakkor a körül­mények romlottak, a szállodák állapota nem éri el a megfelelő színvonalat. Az IBUSZ sikernek könyveli el, hogy bár ügyfeleinek száma nem csökkent, a panaszok száma 40 százalékkal, a reklamációké 45 százalékkal kevesebb lett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents