Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-28 / 69. szám

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP A demokratizálási folyamat utolsó aktusa Helyhatósági választások szeptember 30-án, ^ " népszavazás július 29-én Göncz Árpád Győrött és Pannonhalmán Göncz Árpád ideiglenes köztár­sasági elnök szerdán Győrbe láto­gatott. Az államfőt és feleségét a városi tanácson a város, továbbá Győr-Sopron megye vezetői, vala­mint a parlamenti pártok képvise­lői fogadták. A megbeszélésen időszerű belpolitikai kérdésekről cseréltek véleményt. Felvetődött egyebek között a helyhatósági vá­lasztások kiírásának ügye és az egyházi ingatlanok kérdése. Göncz Árpád bejelentette: alkot­mány adta jogával élve döntött a helyhatósági választások időpont­járól. A helyhatósági választások szeptember 30-án lesznek. Az el­nökválasztás módjáról megrende­zendő népszavazás időpontja: július 29-e - mondott a az ideigle­nes köztársasági elnök. A helyha­tósági választásokat jogilag az egész demokratizálódási folyamat befejező aktusának minősítette. Megítélése szerint ez lesz az igazi záloga a rendszerváltozásnak, mi­vel ezúttal kell kézbe venni az egyes közösségeknek közvetlenül saját sorsuk intézését. A megbeszélést követően Göncz Árpád a győri Xantus János Múze­umban részt vett a Szent László királynak emléket állító kiállítás megnyitásán. Az államfő útja Győrből a pan­nonhalmi bencés főapátságba ve­zetett. A Pannanonhalmi Konvent nevében Zenszky Richárd perjel köszöntötte a vendégeket. A pénzügyminiszter szerint Egy éven bdül konvertibnis lesz a forint Nemzetközi tárgyalások a pénzügyi tartalékok megszerzéséről Jövőre 25-30 százalékos árnövekedés Antall József meglátogatta Sütő Andrást Antall ./őzse/miniszterelnök és Für Lajos honvédelmi miniszter szer­dán meglátogatta budapesti szállásán Sütő Andrást, a Magyarok Világ- szövetségének tiszteletbeli elnökét. Tájékoztatták az erdélyi írót a magyar kormányfő NSZK-beli és franciaországi tárgyalásainak azon vonatkozá­sairól, amelyek az európai nemzeti kisebbségek jogi helyzetének meg­erősítését, illetve a romániai magyarság kérdését érintették. Szó volt a kisebbségek helyzetének erősítése érdekében az európai szervezetekben tett lépésekről is. Tájékoztatták Sütő Andrást a romániai politikai helyzet magyar megítéléséről és a szomszédos országokkal való jó viszonyra irányuló magyar törekvésekről. Sütő András a találkozón hangoztatta a magyar-román kapcsolatok javításának szükségét. (MTI) Szeptemberre elkészül a ravatalozó Rákócziújfaluban, a köz­ség lakóinak régi vágya teljesül ezzel: eltávozott szeretteiket a faluban búcsúztathatják, és itt helyezhetik őket örök nyugalom­ra. A beruházás kivitelezője a szolnoki EPSZÖV és a helyi GAMESZ. Támogatást kapott a község az építkezéshez a megyei tanácstól, a lakosság pedig igen sok társadalmi munkát végzett. A szolnoki ÉPSZÖV egy heti munkát ajánlott fel ingyen. T.Z. Egy éven belül megteremthe­tők a piacgazdaság feltételei, s valószínűleg már jövőre kon­vertibilissé válhat a forint - kö­zölte az újságírókkal Rabár Fe­renc pénzügyminiszter a szer­dai sajtótájékoztatón Budapes­ten. A pénzügyminiszter szerint, bár a közvélemény számára lát­szólag semmi változás nem ta­pasztalható, jelentős változá­sok előkészítésén dolgoznak a szakemberek. Arra lehet számí­tani, hogy Magyarországon már jövőre sor kerül a bérrend­szer, az árrendszer, az adórend­szer, a támogatási rendszer és a vámrendszer alapvető átalakí­tására, ami fordulatot hozhat a magyar gazdaság működési fel­tételeiben. Az átálláshoz szük­séges pénzügyi tartalékok elő­teremtésén már dolgozik a kor­mányzat. Tárgyalásokat foly­tatnak a Nemzetközi Fizetések Bankjával, a Nemzetközi Valu­taalappal, a Világbankkal és az Egyesült Államok pénzügy­minisztériumával. A tartalékra azért van szükség, hogy az átál­lás időszakában kialakuló pénzügyi egyensúlytalanság Fi­nanszírozására elegendő pénz álljon rendelkezésre. A kor­mány ugyanis közvetlen mó­don nem akar beavatkozni már a kezdeti folyamatokban sem a gazdaság működésébe. A szak­emberek arra számítanak, hogy a működőképes piac rövid tá­von automatikusan biztosítja a pénzügyi egyensúly helyreállí­tását, s akkor megteremtődnek a gazdasági feltételek a forint konvertibilissé tételéhez is. Minderre már jövőre sor kerül­het, s az új kormány működésé­nek harmadik évében pedig megindulhat a piacgazdaság valóságos növekedése is. A pénzügyi kormányzat tu­datában van annak, hogy az át­állás során jelentős kockáza­tokkal is kell számolni. Az egyik legnagyobb veszély az infláció elszabadulása. A pénz­ügyminiszter szerint a gyorsuló áremelkedést a hirtelen átállás­sal /Folytatásh a 2. oldalaon/ Vannak- e saj tóboszorkányok? A meghallgatásokat követően szerdai ülésén hozzálátott első jelentésének összegzéséhez az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottsága. Ám mielőtt a szöveg véglege­sítését megkezdték volna több kérdésben vita bontakozott ki a bizottság tagjai között. Haraszti Miklós (SZDSZ) a napirend előtt utalva a Magyar Nemzet szerdai számára, amelyben a Magyar Nemzet Alapítvány kifogásolja, hogy felsőbb intézkedésre,, meg­hiúsult a lap kiadására külföldi tőke bevonásával rész­vénytársaság alakuljon, megkér­dezte: van-e összefüggés á bizottsági meghallgatások és az ’’illetékes államtitkár, utasítása között. Amennyiben ugyanis összefüggés lenne, ez súlyos po­litikai kérdéseket vet fel a sajtóp­rivatizációs bizottság tevékeny­ségével kapcsolatban - véleke­dett a szabaddemokrata képvise­lő. Csurka István (MDF) a kér­désfelvetést sértőnek minősítet­te, míg Balázsi Tibor (MDF) ki­zárta az összefüggést, azzal ér­velve, hogy a lapeladási ügyletre vonatkozó utasítás ugyanazon a napon - június 20-án - érkezett a Pallas lapkiadóhoz, amikor a bi­zottság meghallgatta Martin Jó­zsefet, a lap főszerkesztőjét a Ma­gyar Nemzet Alapítvány privati­zációs terveiről. / Folytatás a 2. oldalon / Nagyon kellenének a szovjet tiszti lakások, de senki nem szívesen veszi át őket Az biztos, hogy semmi sem biztos A drótkerítés mögött például egy úszómedence is rejtőzik a Városmajor úton Még tévéerösítője is lehetne a városnak Mint ázt korábban hírül ad­tuk, egy szolnoki tanácsi de­legáció, melyben a pártok képviselői is részt vettek, megtekintette a városban lé­vő szovjet laktanyákat azzal a céllal, hogy mérlegelje: a csa­patok kivonulása után milyen létesítményeket tudunk pol­gári célokra hasznosítani. Mi­lyen tapasztalatokat szerez­tek? - ezzel a kérdéssel for­dultunk Lengyel Boldizsár­hoz, a városi tanács elnökhe­lyetteséhez. / Folytatás a 3. oldalon / Az Állami Biztosító sem vállal már kezességet A Kereskedelmi Bank kevebb újrakezdési kölcsönt folyósít Elfogták a porschés gyilkost Az Interpol franciaországi iro- lája szerdán 10 óra 54 perckor ér- :esítette a magyar rendőrséget tőgy a marseille-i rendőrség el­fogta Rieschl Gábort aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy május 28-án Budapesten meggyilkolta Apró Jánost, aki egy Porsche gép­kocsit kínált eladásra. Az Interpol ígyúttal kérte, hogy a magyar ren­dőrség küldje el Franciaországba a bírói elfogatóparancsot. Az igazságügyminiszter diplo­máciai úton, a legrövidebb időn belül előterjeszti a kiadatási kérel­met, hogy a Franciaországban el­fogott, gyilkossággal alaposan gyanúsítható Rieschl Gábort a francia hatóságok kiadják Magya- irországnak Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank mérsékli az újrakez­dési kölcsön folyósítását. Mint ismeretes, ezt a hitelt azok kap­hatják, akik önbhibájukon kívül munkanélkülivé váltak, és vál­lalkozásba akarnak fogni. A bankban az MTI munkatár­sának elmondották, hogy igen nagy nyomás nehezedik a pénz­intézetre a kedvezményes köl­csön iránti jelentős kereslet mi­att. Az utóbbi időben a napi hi­telkihelyezés már elérte a 20 mil­lió forintot. A Kereskedelmi Bank eddig mintegy 3 milliárd forint újrakezdési kölcsönt fo­lyósított. Ez az összeg a három­szorosa annak, amennyivel a bankvezetés egész évre számolt, s amihez biztosítani tudják a for­rásokat. A Kereskedelmi Bank korábban megállapodott az Álla­mi Biztosítóval, s ennek eredmé­nyeként a biztosító térítési díj el­lenében kezességet vállalt a fel­vett kölcsön 80 százaléka után, ha az adós nem rendelkezett megfelelő vagyoni biztosítékkal, vagy készfizető kezessel. A je­lentős kereslet miatt azonban az Állami Biztosító által vállalt ke­ret már kimerült, és a Kereske­delmi Bank már csak kezesség- vállalás, illetve jelzálog fedezete mellett tud kölcsönt folyósítani. Mivel a kormány által biztosí­tott vállalkozás-fejlesztési alap­ból mind ez ideig nem kezdődött meg a hitelek folyósítása, így a vállalkozók számára az egyetlen pénzforrás az újrakezdési köl­csön. A bankok közül az OTP, a Magyar Hitelbank és a Budapest Bank foglalkozik a Kereskedel­mi Bankon kívül a kölcsönök ki­helyezésével. Az elmúlt időszak­ban azonban a többi pénzintézet jelentősen szűkítette ilyen jelle­gű tevékenységét, s így a Keres­kedelmi Banknál a kereslet nagy mértékben megnőtt. Ennek azonban csak töredékét tudják kielégíteni, ezért kényszerül a Kereskedelmi Bank is arra, hogy mérsékelje a hitelezést. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents