Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-27 / 68. szám

I. évf. 68. szám 1990. június 27., szerda ^ra. 4 jq Ft néplap JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP Äz Orsz^gyűlés határozatot fogadott d hazánk és a Varsa Szerződés viszonyáról A Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról, valamint a nem pártként bejegy­zett társadalmi szervezetek költ­ségvetési támogatásának elosz­tásával kapcsolatos feladatokról, ezek egy részének megvalósítá­sára ideiglenes bizottság létreho­zásáról szóló országgyűlési hatá­rozati javaslat szerepelt a parla­ment rendkívüli ülésszaka keddi ülésnapjának napirendjén. Az elnöklő Szabad György is­mertette a tárgysorozatot, emlé­keztetve a képviselőket arra, hogy a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló országgyűlési határozati javaslatot néhány héttel ezelőtt eredetileg Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) terjesztette elő önálló indítványként. A most napirend­re tűzött javaslatot a Külügyi, il­letve a Honvédelmi Bizottság dolgozta ki többszöri egyeztetés alapján. Vásárhelyi Miklós fel­szólalásának elején eredeti indít­ványának egyes részleteit idézte fel, hangoztatva: az általában kedvező fogadtatásra talált a közvéleményben. Akadtak ter­mészetesen, akiket aggodalom­mal töltött el a javaslatban meg­fogalmazott szándék, a kormány hivatalos fellépése azonban eze­ket az aggályokat eloszlatta. Az ultimátumszerűséget, az elsie- tettséget kifogásolókat végül is sikerült meggyőzni arról, hogy hazánk a VSZ-ből való kilépést tárgyalások útján, az egyetér­tésen alapulva kívánja elérni. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy a bizottsági viták során a parlamenti pártoknak sikerült egyezségre jutni, s a kormány ez irányú állásfoglalása mögött im­már ott áll az Országgyűlés is, mint a nemzet akaratának kifeje­zője. Hegedűs István (Fidesz), a Külügyi Bizottság alelnöke elöl­járóban a határozati javaslat tör­ténetéhez kanyarodott vissza. Kijelentette, hogy kizárólag a jo­gi megalapozás miatt volt szük­ség a hivatkozási alap megvál­toztatására. Nemzetközi jogi szempontból szerencsésebbnek tekinthető a bécsi konvenció 62. cikkelyére való hivatkozás, mint a Nagy Imre-kormány november 1-jei nyilatkozatára való utalás. A parlamenti pártok közös állás­pontját nem szabad alábecsülni - hangsúlyozta Mint mondta: szó sincs egyoldalú'kilépési szán­dékról, a parlament tárgyalásos úton kívánja a kormányzattól, hogy a kilépési szándékot végig­vigye. Balogh György (FKgP), a Honvédelmi Bizottság elnöke külföldi tárgyalásaira utalva le­szögezte: a Magyar Köztársaság szándékát széles körű nemzetkö­zi érdeklődés kíséri. Katonai szempontból az önálló magyar katonai doktrína kidolgozását el­sődleges feladatnak tartotta. Ezt lényegében azzal hozta össze­függésbe, hogy a VSZ katonai vonatkozásban elvesztette önál­lóságát, a Szovjetunió katonai doktrínájának részévé vált. A tagság megszüntetése katonai szempontból korántsem egysze­rű - tette hozzá, s ezt több példá­val illusztrálta. A szovjet csapat- kivonások kapcsán a Szovjetunió 50 milliárd forintos kártérítési igényét túlzottnak ítélte, Ma­gyarország ennek legfeljebb ötö­dét ismeri el. A vitában felszólaló képvise­lők kivétel nélkül a határozati ja­vaslat elfogadása mellett érvel­tek, függetlenül pártállásuktól. Mózs József (SZDSZ) szerint a VSZ-ből való kilépés szándéka a választók akaratával párosul. Mind mondta: ’’megszálló és megszállott között nem létezhet barátság, csak szolgaság”. A fennálló, képmutató helyzetnek vet véget a határozati javaslat. Indítványozta: ahogy a Szovjet­unió megkövette 1968-ért Cseh­szlovákiát, ez a gesztus kijárna hazánknak is az 1956-os beavat­kozásért. Katona Tamás külügyminisz- tériumi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a VSZ-ből való kilépés szándéka a kormány- programban is megfogalmazó­dik. Az elérendő célok közé so­rolta, hogy a VSZ katonai szer­vezete - lehetőleg közös határo­zattal - mielőbb szűnjék meg. Amennyiben a tagállamok ra­gaszkodnak a katonai szervezet fenntartásához, akkor hazánk el­ső dolga az lesz, hogy a katonai szervezetet hagyja el, legkésőbb 1991 végéig. A kilépésnek nyil­vánvalóan több lépésben kell megtörténnie, úgy kell végbe­mennie, hogy hazánk lehetőleg ne veszélyeztesse a bécsi tárgya­lásokat, az eddig menetrend sze­rint folyó szovjet csapatkivoná­sokat Magyarországról, s nem szabad figyelmen kívül hagyni / Folytatás a 2. oldalon / Göncz Árpád fogadta Sütő Andrást Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság ideiglenes elnöke a Par­lamentben fogadta Sütő András erdélyi magyar írót. Véleményt cseréltek arról, hogy Magyarország milyen segít­séget adhat az erdélyi magyarok­nak. Mindketten azonosan véle­kedtek: szabad tanáccsal szolgál­ni, s egyeztetni kell azt, hogy mire van szükség. Tőkés László felhívása A demokrácia a magyaroké is Tőkés László nagyváradi református püspök kedden felhívást intézett a román kormányhoz és politikai erőkhöz, kérve őket, hogy nyíltan és egyértelműen foglaljanak állást az országban eluralkodó, antiszemitizmusra emlékeztető magyarellenesség ellen, és tegyenek meg mindent egy olyan igazi demokrácia megteremtése érdekében, amelynek áldásaiban az egész ország népe kivétel nélkül osztozhat. Tőkés László a felhívásban sürgette a demokratikus érzelmű románok és a romániai egyházak összefogását a gyűlölet és széthúzás ellen. - "Ne hátráljunk meg a félrevezetések, provo­kációk és megfélemlítések elől, fogjunk össze a viszályt és erőszakot szító antidemokratikus erők ellen” - írta. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a romániai magyarság kezdettől fogva szívvei-lélekkel a forradalmi átalakulások ügye mellett állt, de az elmúlt hónapokban keserűen csalódni^ kellett: a nemzeti megbékélés ígértetes folyamatának véget vetett a múlt kísérteties visszatérése. A demokrácia ellenségei nemzeti gyű­löletet szítottak, s szégyenletes manipulációk sorozatával társa­dalmi közellenségnek kiáltották ki a magyarokat. A magyarellenesség lényegében nem más, mint a diktatúra kihívása a demokrácia ellen, hiszen nem létezhet demokrácia ott, ahol a többség elve alapján bármely társadalmi vagy nemzeti kisebbséget megfosztanak jogaitól. A demokrácia egy és oszt­hatatlan. Mindenkié! A magyaroké is. - szögezi le a felhívás. Környezetünk fokozott vé­delme érdekében a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szolno­ki intézete májusban vásárolt egy új talajvizsgáló berende­zést /ICP SPECTROFOTO- MÉTERT/100 ezer USA dol­lár értékben. Az amerikai mű­szer jelenleg a világon a legfej­lettebb technikát képviseli, amellyel egy kilogramm talaj­ban lévő ezred milligrammnyi fémet is ki lehet mutatni. To­vábbi előnye az új készülék­nek, hogy a talajban lévő mér­gező anyagokat is méri, amely­re a régi alkalmatlan volt. Fotó: Illyés Az OTP életében először Világbanki hitel a meztigazdasági kisvállalkozóknak A gond: pénz nem csupán technológiai fejlesztésre kellene Tegnap az OTP megyei igaz­gatóságán tartottak téjékoztatót arról a világbanki hitelkonstruk­cióról, amelyhez hasonlóban az Országos Takarékpénztár fenn­állása óta először vesz részt. A hitelt mezőgazdasági fejleszté­sére fordítják. A teljes hitelprogram-keret 100 millió dolláros, amelyből az OTP az MNB-n keresztül 11 mil­lió dollárt helyezhet ki. Az ösz- szeg tehát nem nagy, hiszen eb­ből, ha Budapestet nem számít­juk, részesedik mind a 19 megye. A tegnapi tanácskozásnak éppen az volt a tétje, hogy mennyi hitel juthat Jász-Nagykun-Szolnokba. A meghívott szakembereknek az a feladat jutott, hogy a tájékoz­tató és a megbeszélések alapján, minél több és megalapozottabb javaslattal éljenek, elsősorban a mezőgazdasági kisvállalkozáso­kat élénkítő befektetésekre. / Folytatás a 3. oldalon / Utón maradt az útburkolat Nemzetközi cigány építőtábor lesz Szolnokon Segítség és közöny - Ki adja az előleget? -’’Legfeljebb lecsuknak" Az útburkoló anyag jó része már a Motor úton van A szolnoki Hajnóczy úton több mint húsz putrinak se jó ba- rakot bontottak le. Az ott lakó cigánycsaládok nagy részét a Motor útra költöztették. Az otta­ni lakások ezernyivel jobbak, a környezet ezernyivel rosszabb. A telep'vajdájának számító Far­kas Flóriánnak, a Családsegítő Központ dolgozójának.sokat főtt emiatt a feje. Nem véletlen, hogy amikor két évvel először cigány származású középiskolai diákok részvételével - az országban elő­ször - építőtábort szerveztek Szolnokon, a Motor úti telep víz­elvezető rendszerét próbálták ki­építeni. A tavalyi táborlakók ját­szóteret, sportpályát építettek és a városban is segédkeztek. A két hét múlva kezdődő újabb tábor szervezői nagy fába vágják a fejszét: kohósalakos utat akar­nak építeni a telephez. Ennek szükségességére utalnak az olyan tények például, hogy az esős időszakban egy szülő nőt, éjjel kettőkor az utca végére kéz­ben kellett kivinni, mert a mentő elakadt volna a sárban. A szándék mindenképpen ne­mes tehát, a megvalósítás pedig az átlagos költség egynegyede. Sokan felismerték ezt, és segítő­készségük tettekben nyilvánult meg. Az ózdi kohászok pecsétes megrendelő nélkül úrnak indítot­tak ezer tonna kohósalakot, ami­nek jó részét a szolnoki teherpá­lyaudvarról a helyszínre fuva­rozták az ÁÉV, a Víz- és Csator­namű Vállalat, valamint a Hor­dó- és Fűrészipari Válalat dolgo­zói. A nehezén tehát túl vannak - gondolhatnánk ezután. Igen árp, de a "hozómra" hozott kohósalak ára és fuvardíj fedezete hiányzik, s az útburkoló anyag egy része is további szállításra vár a pályaud­varon. Farkas Flórián széttárja a kezét: - Egyedül maradtam, leg­feljebb lecsuknak. / Folytatás a 2. oldalon / Az ügyfelek a kamatadóra várnak- a bankfiókok meg a végrehajtási utasításra Az Országgyűlés hétfőn módo­sította azt a törvényt, ami a lakás­célú állami kölcsönök utáni adófi­zetésről szólt. A módosítás lénye­ge, hogy a már befizetett összege­ket a lakosság 10 százalékkal nö­velve visszakapja. A dolog soka­kat érint, így az Új Néplap próbált utánajárni, mikor és hogyan juthat­nak hozzá a pénzükhöz az állam­polgárok. A konkrét válaszra azonban még várni kell, hiszen a végrehajtási utasítás még nem ér­kezett meg az OTP fiókokhoz. Amint ez megtörténik, az OTP azonnal megkezdi az ezzel kapcso­latos munkát. Ezt azért is tehetik meg, mert - miként az ország- gyűlési szavazati arányok is mutat­ják - az ország, s így az OTP szá­mára sem volt váratlan ez a döntés.

Next

/
Thumbnails
Contents