Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-01 / 46. szám
2 Néplap 1990. JÚNIUS 1. ORSZÁGGYŰLÉS - CSÜTÖRTÖKI ÜLÉSNAP IFolytatás az 1. oldalról/ szövetkezeti, volt egyházi jelenlegi tanácsi és leendő önkormányzati tulajdonról, egykori paraszti és polgári magántulajdonról. A vita alaphangját mégis a Fidesz, és elsősorban Orbán Viktor előző napon elhangzott hozzászólása adta meg - s ahogyan ők fogalmaztak -, a képviselők ma inkább az ő nézeteiké1: minősítették, semmint érveiicet ellenérvekkel cáfolták volna. Mások pedig - miként az elnöklő Szabad György egyik kommentárjában erre is kitérve utalt - a konkrét témától eltérve szólaltak meg. A Fidesz - amelynek véleményét ezúttal Ungár Klára, majd később Tirts Tamás fejtette ki ismételten - következetesen kiállt amellett, hogy a törvénymódosításra, szellemét tekintve, szükség van, ám benyújtott formájában, a módosító javaslatokkal együtt kezelhetetlen, ezért ismételten sürgette a teljes tulajdon- koncepciót a kormánytól. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője arra figyelmeztetett: a közvélemény nem érti a vita lényegét, nem érti, hogy itt még nem a parasztság sok-sok sérelmét orvosló új földtörvény tárgyalásáról van szó, hanem olyan törvényjavaslatról, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a privatizációs és a földtörvénnyel összefüggésben a Parlamentnek legyen még miről tárgyalnia. Ekkor kért szót Kövér László (Fidesz), kijelentve: sem Torgyán Józsefnek, sem másnak nem fog sikerülni az, hogy a Fi- deszre rákényszerítse a parasztság-, a vallás- és az egyház- ellenesség szerepét. Ugyan utalt arra, hogy a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását éppen a kormánypártoktól érkező módosító javaslatok sokasága hátráltatja, mégis módosító javaslatot tett, amelyet a módosítások módosításának nevezett. Dombach Alajos (SZDSZ) később ezt úgy értékelte, mint a „benyújtott módosítások paródiáját”; más képviselők viszont obstrukciónak minősítették az általános vitában jogszerűen beterjesztett javaslatot. Szabad György megfontolásra ajánlotta Kövér Lászlónak indítványa fenntartását vagy visszavonását, felhívva a figyelmét: ha fenntartja, akkor az a jelenlegi törvényjavaslat elnapolásának veszélyével jár. Kövér László úgy válaszolt erre: nem szerencsés indítványát zsarolásnak vagy obstrukciónak nevezni azzal a kitétellel, hogy ez akadályozza a törvényhozás menetét. Bejelentette: mégis visszavonja javaslatát, ha ugyanezt megteszi a KDNP - pontosabban az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság - is. A törvényjavaslat részletes vitája és az ebédszünet végül is oda vezetett, hogy a benyújtott öt módosító javaslatból hármat visszavontak, egyet a plénum utasított el, egyet pedig elfogadtak a képviselők. így végül is csaknem eredeti formájában született meg a törvény. Ennek lényege, hogy az állam tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát, kezelői jogát átruházni vagy megterhelni, illetve használati vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni csak a megyékben és a fővárosban létrehozandó vagyonellenőrző bizottságok engedélyével lehet. A törvény kivételt tesz a lakóház építését szolgáló telkek magánszemélyek részére történő eladásakor, vagy ha a lakóházakat a bérlők kívánják megvásárolni, illetve a rendelkezés nem terjed ki az Állami Vagyonügynökség, továbbá a PM zárolt állami vagyonkezelő és hasznosító intézményének hatáskörébe tartozó ügyletekre. Hatálya kiterjed viszont a folyamatban lévő ügyekre is. Rövid idő alatt vitatta meg az Országgyűlés a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló idei XVII. törvény módosításának javaslatát. Fodor István (független) írásban beterjesztett indítványában azért kérte az említett törvény módosítását, mert az mindössze 30 napot biztosított arra, hogy kijelöljék azokat a személyeket, akik a kisebbségeket képviselik majd a Parlamentben. Mivel azonban időközben kiderült, hogy az ilyesfajta, azaz kooptá- lással történő képviselőválasztással sokan, sőt maguk a kisebbségek szövetségei sem értenek egyet, indokoltnak tűnt: a határidőt - amely egyébként egy héten belül lejár - az Országgyűlés alakuló ülését követő 60. napban jelöljék meg. A meghosszabbított terminus várhatóan lehetőséget teremt az új jogi szabályozás átgondoltabb előkészítésére. Az Országgyűlés a javaslatot 275 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta. A plénum ezután a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg. A vitában felszólalt kormány- párti képviselők számos példát hoztak a földeladási manipulációkra, a termőföldek zártkertté, üdülőtelekké átminősítésére, ennek megakadályozására a moratórium életbe léptetését szorgalmazták. Véleményük szerint az Országgyűlés további törvénytelenségeknek állja útját, ha elfogadja a tilalomról szóló javaslatot. Amennyiben azonban tétovázik, jogtechnikai problémákba bonyolódik, akkor már nem lesz miről döntenie. A mezőgazdaság átalakításának végső célját abban jelölték meg, hogy túlsúlyba kerüljön a magángazdálkodás. Ennek megvalósulását gátolja a jelenlegi állapot, a földeladások szándéka. Torgyán József (FKgP) egyenesen úgy fogalmazott, hogy a termőföld kiárusítása a nemzeti jólét végét jelentené. Amennyiben a tervezett törvényt nem mondja ki a parlament, nem lesz alkalom arra, hogy a földtörvényt megalkossák. Szabó Lajos (FKgP) kijelentette: a földeladás rendkívüli módon irritálja a vidéki lakosságot, s ennek kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy az „ellenforradalom” támadásba indult. A parasztság nem érti, miért nem hoz az Országgyűlés a forradalom, a forradalmi változások védelme érdekében törvényeket. Az ellenzék soraiból felszólaló képviselők közül Wachsler Tamás (Fidesz) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak nincs koncepciója a tulajdonreformra. Az MSZP képviselője a javaslat elutasítása mellett foglalt állást. Juhász Pál (SZDSZ) az előterjesztő által felvetett gondokat nem vitatta ugyan, de a célokat és a következményeket másként ítélte meg. A szerteágazó vitában az egyetlen módosító indítványt Dávid Ibolya (MDF) tette. Szerinte a törvényjavaslatot indokolt lenne kiegészíteni oly módon, hogy a szövetkezet a termőföldet nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és határozott időre nem adhatja bérbe. Amennyiben ugyanis a termelőszövetkezet határozott időre adja bérbe a földeket, és.a bérlő szerződésszerűen teljesít, nehéz felmondani a bérleti megállapodásokat. A határozatlan időre szóló szerződéskötésnél egyszerűbb a felmondás. A soros elnök, Vörös Vince ebben a szakaszában vetett véget a vitának, mivel az általános tárgyaláshoz még számos hozzászóló jelentkezett, ám az idő előrehaladott volt. Az ülést berekesztve, zárszavában utalt arra, hogy az Országgyűlés a jövő héttől kezdődően már az új tanácskozási rend szerint ülésezik, hétfői munkanapját e kérdés általános vitájával kezdi meg, amennyiben bizottsági előkészítése befejeződik. Az Országgyűlés csütörtöki ülésén több külföldi delegáció is bepillantott a magyar törvénykezés munkájába. A soros elnökök köszönthették a páholyban megjelenő Valerio Zanone olasz liberális párti képviselőt és kíséretét, Christopher Dodd amerikai demokrata párti szenátort, valamint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének küldöttségét. Fodor István, a Független Képviselők csoportjának tagja üdvözli Király Zoltánt, aki csatlakozott a képviselőcsoporthoz. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke fogadta a Valerio Zanone vezetésével hazánkban tartózkodó olasz képviselőház védelmi bizottsága küldöttségét. Közgyűlés a Jászberényi Lenin téeszben Kiválnak a lakatosok meg az építők JÚLIUS 1-JÉTŐL ÚJ NÉVVEL A közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Korényi Éva Kétségkívül szokatlan helyen, szokatlan körülmények között és szokatlan témában tartotta tegnap délutáni közgyűlését a Jászberényi Lenin Tsz. A mezőgazdaságban ilyenkor javában folyik a munka, itt viszont teljesen más dolog került terítékre. Szokatlan volt a hely is, hisz egy jókora gépműhelyben gyűltek össze az emberek. Nem volt megszokott a téma sem, mert tulajdonképpen szétválásról volt szó, mivel 1990. áprilisában a termelőszövetkezet 64 - az építőipari ágazatában dolgozó - tagja és 23 lakatos termelőszövetkezeti tag aláírásukkal'kérték, hogy a tsz vezetősége május 31- ig hívjon össze egy közgyűlést, tárgyalja meg kiválási szándékukat, s ugyanakkor döntsön a vagyonmegosztás kérdésében is. Nos, ez a magyarázata a sok-sok szokatlan dolognak. A termelőszövetkezet vezetősége -mint Mészáros Ferenc elnök elmondta - április 25-én előzetesen már tárgyalta ezt az ügyet és úgy foglalt állást, hogy az érintett ágazatok kiválási szándékát támogatja. Az ezt követő megbeszéléseken tulajdonképpen egyezségre jutottak mindenben, így a vagyonmegosztás kérdésében is. Az alapelv az volt, hogy a kiválni szándékozóknak olyan helyzetet kell teremteni, amely a működés további feltételeit biztosítja. A megegyezés tehát megtörtént, s ennek alapján a lakatosok - amennyiben a közgyűlés szentesíti ezt a szándékot - 1990. július elsejével a Helax Gyártó és Szolgáltató Kisszövetkezet néven folytatják tovább munkájukat, jászberényi székhellyel. A termelőszövetkezet Budapesten lévő két építőipari ágazata pedig a Baumont Ipari és Építőipari Kisszövetkezet nevet veszi fel. A gazdaság vezetése a tegnapi közgyűlést megelőzően részletekben ezt a kérdést a különböző munkahelyi közösségekkel megvitatta. És mint várható volt, elsősorban a vagyonmegosztás kérdésében merültek fel viták. Ez természetes is, hisz aki kiválik, az azt szeretné, hogy a szövetkezeti vagyonból minél nagyobb részt kapjon, de ugyanakkor aki a tsz-ben marad, az egy teljesen abnormális vagyonmegosztás esetén szavazatával egész egyszerűen megakadályozhatja a kiválást. Nos ez nem történt meg, márcsak azért sem, mert más a vagyon nevesítése, más a vagyon privatizálása, és megint más az, amikor egy együtt dolgozó szövetkezet három részre szakad, és az évek során ott felhalmozódott vagyon abban a három egységben marad. Ezt minden bizonnyal belátták a közgyűlés résztvevői is, hisz az ott megjelent 155 termelőszövetkezeti tagból titkos szavazással 119-en a kiválás mellett, 36- an pedig ellene voksoltak. Ennek megfelelően 1990. július l-jével az említett ágazatok teljesen függetlenné, önállóvá válnak. S amiről ugyancsak a tegnapi közgyűlésen döntöttek: a Jászberényi Lenin Tsz 1990. július 1-jé- vel régi nevét újra cseréli. Ezek szerint a továbbiakban "Jászberényi Agrár Szövetkezet" néven szerepel. N.T. SZOLNOK, Csanádi krt. 8. KARCAG, Kossuth tér 11-13. KUNSZENTMÁRTON, Köztársaság tér 12. MARTFŰ, Lenin út 1/a. MEZŐTÚR, Dózsa Gy.u.3. TÚRKEVE, Petőfi tér 2—5. RENDKÍVÜLI SZOMBATI NYITVA TARTÁS: 8.00—12.00
