Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-10 / 27. szám

1990. MÁJUS 10. Néplap Érdekességek az ásványvilágból A teljesség igénye nélkül Az eddigi négy forduló során négy ásványosztályból emeltem ki érdekes, gyakori vagy értékes ás­ványokat, ásványcsoportokat. A kémiai ásványrendszer viszont ki­lenc ásványosztályt ölel föl. A ma­radék öt a foszfátok, a szulfátok, a karbonátok, a halogenidek és a szerves ásványok. Ez az öt osztály - ásványfaj - szempontjából az ás­ványrendszer kisebb részét adja. Ennek ellenére vannak olyan ásvá­nyai, amelyek hatalmas tömegek­ben találhatók, a Föld jelentős üle­dékes kőzeteit alkotják, néhányuk jelentős nyersanyag. Mindennapi életünk ismert ás­ványa, vagy inkább egy tévedés, amely így került a köztudatba. A gipszről van szó, amellyel repedé­seket, lyukakat tömünk be a fal­ban, a sebészetek általános orvosi "eszköze", szobrászok, épületbur­kolók nyersanyaga. A gipsz a víz­tartalmú szulfátok közé tartozik, két molekula kristályvíz található benne. Ha a gipszet megőrlik, majd hevítik, akkor kapják meg azt az anyagot, amelyet tömítésekhez, gipszcsizmához használnak. A ki­égetés során elvesztett egy mole­kula víz a felhasználásnál újra visszakerül a szerkezetbe. Amit te­hát porként vásárolunk, az egy víz­molekulát tartalmazó kalcium­szulfát, ásványtani nevén: bassa- nit. A gipsz igen puha, körömmel karcolható, keménysége 2-es. Kristályai tűsek vagy táblásak, színtelenek vagy fehérek, szeny- ^nyezőanyagok /például vas, agyag, szén/ színezhetik sárgára, pirosra, barnára, feketére. Üvegfé­nyű, hasadási lapon gyöngyházfé- nyűek. Igen könnyen hasítható, miliméteres lapokra választható szét. Több megjelenési formája van: egyszerű formája mellett sok­féle iker és összenövés létezik. Az egyik a fecskefark iker, amely a gyűjtemények megbecsült darab­ja. Az összenövéses kristályokból gipsz "rózsák" jöttek létre. Két megjelenési változata az alabást- rom és a szaténpát. Létezik néhány testvér az ásvá­nyok világában. Anyagukban megegyeznek, szerkezetük teszi őket mássá. Ilyen volt a pirít - mar- kazit testvér, ilyen lesz a kalcit - aragonit páros. Mindkettő kalci­um-karbonát. Ismerkedjünk meg először a kal- cittal. A kakitok igen formagaz­dag ásványok: 200 kristályformája és 800 alakváltozata van. A leggyakoribb egyszerű alakok a romboéder, a szkalenoéder és az ágyúpát, egy érdekes kombinált forma a sipkás kalcit. Nemcsak kristály formáiban jelenik meg, ha­nem a borsókő, a cseppkő, a mész­kő és a márvány is belőle épül fel. A kialakulását a hőmérséklet sza­bályozza. Vizes oldatból 29 fok alatt kalcit, 29 fok felett aragonit válik ki, majd nagy hőmérsékleten újra kalcit jön létre. Éppen emiatt a hőmérsékleti korlát miatt lehetsé­ges, hogy aragonitból jóval keve­sebb gyűjthető. A kalcit háromszö­ges rendszerben, az aragonit rom- bos rendszerben kristályosodik. Kristályformája tűs-oszlopos, ál- hatszöges forma. Szerkezete ke­vésbé stabil mint testvéréé, bizo­nyos hőmérsékleten szerkezetileg kalcittá alakul, természetesenn megtartva eredeti kristály formáját. Igen mutatós ásvány a malachit, a réz-karbonát. Elnevezése két tu­lajdonságból származtatható, mályvazöld = malakhé vagy puha = malakosz /görög/. Mindkettő igaz, színe a világoszöldtől a sötét­zöldig változik, keménysége 3,5 - 4, acéltűvel karcolható. Rend­szerint rostos-szálas, kévéket, ecsetszerű halmazokat alkot, nagy mennyiségű előfordulása vésés- fürtös tömött anyaga. Ezek a tö­mött nyersanyagok lapokra vágva és fényezve csodálatos rajzolatot mutatnak. Ilyen lemezek fedik a leningrádi Ermitázs malachit ter­mét, ugyanitt egy tömbből faragott ember magasságú váza és asztalok vannak kiállítva. A Földön eddig talált legnagyobb tömb 1836-ban került elő az Ural egyik bányájá­ból, közel 250 tonnát nyomott. A rajzolat, amely ékkővé avatta, ha­sonló az achát rajzolatához: vilá­gos és sötét sávok váltakoznak, gyűrű, lepkeszámy, tenger hullám­zása és még amit az ember fantázi­ája láttatni enged. Manapság a ki­sebb darabokból díszdobozokat, óraszámlapokat, asztalkákat, go­lyókat, félgömböket, ékszerköve­ket csiszolnak. Hazánkban ilyen tömött anyag nem gyűjthető, ná­lunk csak tűs-kévés formája jött létre, ezek azonban Európa híres- ségű példányok! Szintén hétköznapi ásvány, éte­leink ízesítője a kősó. A halogeni­dek osztályába tartozik, nátrium és klór vegyülete. Ebből a vegyület- ből kis fáradtsággal szép kris­tályokat lehet létrehozni.' Kris­tályformája a legnagyobb szim­metriájú, kocka alakú. A kősó fő­képpen száraz, meleg területek be- párlódó tavaiban, tengeröbleiben csapódik ki. Hatalmas telepek jöt­tek így létre a földtörténet egyes koraiban, például Parajdon, Szo- vátán Romániában, Wieliczkán Lengyelországban. Wieliczkán a rég felhagyott sóbányában idegen- forgalmi látványosságként sóból kifaragott szobrok, kápolnák, ter­mek láthatók, emléket emelve a sóbányászok életmódjának, kultú­rájának. A kősó színtelen, nagyobb tömegben szürke, esetleg agyag jsárgásra, barnásra színezheti. Va­sas ásványok miatt pirosas színű lesz. A mélykék színű kősó a ben­ne levő szabad nátrium ionok miatt ilyen. Hazánkban kősó nem talál­ható. Magyarországnak van több olyan ásványa, amelyre büszke le­het a világ előtt. Közülük is ki­emelkedik a whewellit és a mellit. Mindkettő szerves ásvány. A Föld ásványainak túlnyomó többsége szervetlen eredetű, kisebb részük kialakulásában élőlények által fennmaradt szerves anyagok rész­ben vagy egészben vettek részt. Gondoljunk csak a legismertebbre: a borostyánkő egy több millió év­vel ezelőtt élt fenyőféle megkövült gyantája. Teljes egészében szerves eredetű. A két kiemelt ásványunk szerves savak valamilyen fémion­nal alkotott sói. Méretük miatt vi­lághírűek. Mindkettő legnagyobb kristályát hazánkban találták meg. Nézzük először a whewellitet. Recsken a mélyszinti bányában a melegvizes oldatok hatására az egyik üregben néhány kapitális méretű kristály alakult ki. Közöt­tük volt a világ legnagyobb, közel 10 centiméteres kristálya is. A mellit színe mézsárga. Neve görög eredetű, melosz = méz, lit- hosz = kő. Magyarul is mézkőnek nevezik. Eredeti színét az agyag, a szén szürkére, barnára, feketére festheti. Leginkább szénbányák­ban találták, mert képződéséhez szenes maradványok, agyag és hi­deg víz szükséges. Hazánkban Csordakúton /Tatabánya mellett/ egy bányavágatban talált nagy mennyiségben és igen jó minőség­ben egy bányász, aki egyetlen és igen szerencsés gyűjtése eredmé­nyeként lett ásványgyűjtő. Ő találta a világ legnagyobb, közel 10 centi- méteres kristályát is. 1. Hol volt és hol van ma gipsz /anhidrit/ bánya hazánkban? 2. Melyik kalcitváltozatot neve­zik izlandi pátnak? Milyen érdekes tulajdonsága van? írjon példát arra, hogy az említett kalcit kris­tályformák hazánkban hol fordul­nak elő! 3. Melyik aragonit változatot is­meri fel a képről? írjon példát lelő­helyére! Jellemezze az ásványt! 4. Hazánkban hol lehet találni a legszebb malachit példányokat? Hogyan jöttek ezek létre? írja le! 5. Meíyik az a halogenidásvány, amelyet a kohászatban olvadáspont csökkentésre használnak? írja le jellemző tulajdonságait! Könyvek: Évmilliók emlékei*- Színes ásványvilág, Ásványok Bú­vár Zsebkönyvek, Magyarország ásványai. Beküldési határidő: május 17. A helyes megfejtést önállóan közöl­jük. Csernóczki László Képek az Ecsegpusztai Természetvédelmi Területről Madarak, fák napja A Föld napját, az idén először hazánkban is megünnepeltük, április 22-én. Május utolsó heté­ben évtizedes hagyomány isko­láinkban a madarak, fák napjáról a megemlékezés. Napjainkban, amikor a környezet- és termé­szetvédelem aktualitása minden­napos, ennek a napnak is egy folyamat egészébe kell beépül­nie, s nem szabad csak erre a napra korlátozni programjain­kat. Megyénkben a környezetvé­delmi hónap kereteiben történő kirándulások, előadássorozatok, kiállítások már ezt a kampány­szerűséget igyekeznek elkerülni. Igazi természetszeretők szá­mára programként, az 1984-ben védetté rtyilvánított Ecsegpusz­tai Természetvédelmi Terület meglátogatása ajánlható. Itt le­hetőségünk van gyönyörködni a természet nyújtotta szépségek­ben és ismereteink elmélyítésé­re. Megfelelő irányítással szel­lemiekben és lelkiekben gazda­gon térhet haza a látogató, meg­győződve arról, hogy nemcsak a virágok csokorba gyűjtése és a pillangók, bogarak kifeszítése okozhat élményt, hanem azok óvása, védelme is. Az alábbiakban, a védett terü­leten található növények és álla­tok közül mutatunk be néhányat abból a célból, hogy másoknak is kedve támadjon megnézni e szép területet /mi már jól ismer­jük, megszerettük/. A Horto- bágy-Berettyó partján sétálva már messziről feltűnik az árte­rek, kiöntések felszínén, vízfelü­letén a tündérfátyol /Nymphoi- des peltata/. Ugyanitt megjelen­nek a ipocsári növények, a vízi hídőr, mocsári csetkáka a nádas, zsombékos mellett. A virágkáka /Butomus umbellatus/ színes, nagy virágai mellett tarka lát­ványt nyújt a vesszősfüzény, sár­ga nőszirom megjelenése. A tej­oltó galaj /Galium verum/ a ned­ves rét jellemző növénye a mo­csári gólyahírrel, buborcs bog­lárkával, indás pimpóval és mo­csári csetkákával együtt. Az ál­latvilágból a madarak a legna­gyobb fajlétszámúak. A túzok /Otis tarda/ fogyatkozását a dé- vaványai túzokrezervátumban kidolgozott védelmi program ál­lította meg, így még megment­hető a kipusztulástól. Képünkön kedvelt élettere látható. A faty- tyúszerkő /Chlidonias hybrida/: a hazánkban előforduló három szerkőfaj közül a fattyúszerkő csak szórványosan költ. A Hor- tobágy-Berettyó közelében, a védett területen kiváló lehetősé­get találnak táplálkozásra. Köl­tőhelyként azonban a közeli ha­lastavat választják. Évente 50-60 pár is megtelepszik itt, de ve­szélyt jelent számukra a tókasza, mely a vízinövények eltávolítá­sával megszünteti élőhelyüket. Barna rétihéja /Circus aerugino- sus/: fészkét avas nádasokban, gyékényesekben találhatjuk. El­térő fejlettségű fiókái étvágyát réce, szárcsa, vízityúk fiataljai­val csillapítja. így érthető, hogy megjelenésével néha nagy riada­lom támad a madárcsaládok kö­rében. A Hortobágy-Berettyó­menti nádas és gyékényzóna minden évben rejti 5-6 fészkét a védett ragadozónknak. A természetvédelem akkor lesz eredményes, ha mindenki hozzájárul környezetének meg­ismeréséhez és ezáltal megbe­Fattyúszerkő csüléséhez. Ha nem teszünk ér­te, néhány évtized múlva a vé­dett területek lesznek az egyedü­li helyek, ahol az ember menedé­ket talál a "civilizáció" elől úgy, mint most az ott élő lények az ember elől. Óvjuk, védjük! Dr.Szabóné Danka Klára Barna rétihéja Rádió Szolnoki Stúdió 15.00- 17.00: Kereskedelmi adás. Zene, hír, reklám. Szerkesztő: Korim Éva (Tel: 44-618) 17.00- 18.30: Alföldi magazin. Hírek - 17.15: Zenés percek - A tegnap slágerei - 17.30: Alföldi krónika. Hírek, tudósítások, riportok. Nagybani piac Szolnokon - MTESZ-hírek - Hősiemlékmű-avatás Ti- szapüspökiben - Sertéskombinát-rekonst- rukció - Fejőház saját erőből -18.00-18.30: Zeneturmix - Közben: Szóváltás - Pénzpo­litika és termelés - Természetgyógyász­konferencia Nagykőrösön) Kossuth rádió 8.05: Hangszemle. - 8.20: Erdély a XVII. században. - 8.50: Külpolitikai fi­gyelő. - 9.05-11.00: Napközben. - 11.10: "Énekeltem én: Bereczki Antal" - 12.45 Válaszolunk hallgatóinknak. - 13.05 Klasszikusok délidőben. - 14.15: Operett­parádé. - 15.05: Vízkereszttől - Szil­veszterig. - 16.00: Délutáni Krónika. - 16.15: Neked szol! - 17.05: Megcsalt Bala­ton. - 17.30: ifj. Rátonyi Róbert dzsessze- gyüttese játszik. - 18.00: Esti Krónika. - 18.30: Ráadás. -19.05: Sportvilág. -19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk. - 19.30: Hol volt, hol nem volt... - 19.40: Népzene. - 19.50: Hajszálgyökerek. - 20.05: Beszélge­tés Gálfalvy Györgyről. - 21.05: Zeneszer­zők a mikrofon előtt. - 22.00: Késő esti Krónika. - 22.30: Tér - idő. - 23.05: Rómeó és Júlia. Részletek Bellini operájából. Petőfi rádió 8.05: Rivaldafényben. - 9.08: Népdal­körök pódiuma. - 9.30: Slágerfilmek - filmslágerek. - 10.15: Édes anyanyelvűnk. - 10.20: Operaslágerek. - 10.50: Peres, po­ros iratok. - 11.03: A mi korunkban. - 11.25: Gramofonsztárok. - 12.00: Muzsi­kánál nincs jobb barát. -13.03: Nosztalgia­hullám. -14.00: Lelátó. -14.30: Illem nyo­mában. -15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót.- 15.20: Slágerről slágerre. - 16.05: A he­avy metal kedvelőinek. - 17.03: Gordiusz. -18.00: A mi utcánk... - 18.30: Popregisz­ter. -19.03: Telis-telefondorlat. -19.30: A Poptarisznya dalaiból. - 21.03: Világostól Világosig. - 21.50: A Magyar Rádió Ka­rinthy Színpada. - 23.03: Sporthíradó. - 23.10-00.14: Törzsasztal. Bartók rádió 9.10: A Délnémet Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. -10.25: A kép. Novella. -10.54: Kamaramuzsika. -12.05: Otto Klemperer operafelvételeiből. - 13.00: Hallgassuk újra! -14.00: Nagy mes­terek kamarazenéjéből. -15.02: Dvorzsák: Ruszalka. -17.45: Barokk zene. -18.30: In limba matema. - 19.05: 100 millió éves titok nyomában. - 19.35: Holnap közvetít­jük. -19.55: Philip Jones rézfúvósegyütte- se játszik. - 20.10: Kapcsoljuk a Kölni Rá­dióhangversenytermét. - 21.30: Hangszer­szólók. - 21.40: Szvjatoszlav Richter zon­gorázik. - 22.30: Napjaink zenéje. Televízió 1. műsor: 9.00: Képújság. -9.05: Tévétomanyug­díjasoknak. - 9.10: Barenboim Beethoven­ről: A-dúr cselló-zongora szonáta (ism.) - 9.35: Tetthely. A tanú (ism.) -11.10: Moz­gató. -11.20: Képújság. -16.35: Képújság.- 16.45: Pannon Krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. -16.55: Hírek szerb- horvát nyelven. -17.00: Szép magyar tánc. Mezőföldi ugrós. - 17.10: Hármas "csator­na" IV/2. Budapest. - 17.55: Kozmosz. Amerikai dok.film XIII/13. Aki a Föld ne­vében szól. -18.50: Reklám. -19.00: Gyer­mekhittan. -19.05: Esti mese. Linda mesél.- 19.15: Lottósorsolás. - 19.20: Reklám. - 19.30: Híradó. - 20.00: Reklám. - 20.05: Zenélő filmkockák: Carmen Jones. Ameri­kai zenés film. - 21.45: Reklám. - 21.50: Hazai Tükör. - 23.10: Híradó 3. 2. műsor: TV 2 Kudlik Júliával és Rózsa Péterrel 17.00: Képújság. - 17.15: Tv2 - Benne: Reklám - Riportok - Időjárás - Zene. - 17.45: Mozaik. -18.00: Telesport. -18.25: Gyerekeknek! Elsüllyedt világok XXVI/18. A démon cölöpfalui. - 18.54: Tv2 -19.00: Negyedik emelet. Angol tévé­sorozat III/2. -10.49: Tv2 - 20.35: Mesél a filmhíradó. - 21.00: Híradó 2. - 21.20: Tv2- Benne: Nézze meg az ember! - 21.35: Napzárta. - 22.20: Szeretők. Magyar film.- kb.23.45: Tv2 Moszkva: 4.30: 120 perc - 6.35: Rajzfilm - 6.45: Dok.film - 7.15: Az Oszipov népi zenekar hangversenye - 8.00: A győzelem bora tv- film - 9.25: Emberi főiskola - 10.25: Rek­lám, közlemények, információk - 10.30: Tv-híradó - 13.30: Hírek - 13.45: Tudo­mányos híradó -14.30: Riportfilm -15.30: Gyermekek órája - 16.30: Tv-híradó - 17.00: Tizenhat év alatt és azon túl -17.45: Ember és törvény - 19.00: Tv-híradó - 19.40: Nem diplomáciai megbeszélések - 20.00: Zene az éterben - 22.00: Esti hír­összefoglaló - 23.20: Sherlock Holmes és doktor Watson kalandjai. Tévéfilm - 0.50: Zenés film Csehszlovák: 16.25: Német nyelvtanfolyam - 16.50: Kapcsolat stúdió -18.00: Esti mese -19.10 Szórakoztató műsor gyerekeknek - 19.00: Tanácsadó -19.10: Kelet-szlovákiai maga­zin - 19.30: Az idő gyűjteményei - 20.00: Holt szemek tévéfilm - 20.45: Mini diszkó idősebbeknek - 21.00: Híradó - 21.35: Vá­lasztás 1990. - 21.55: A párbeszéd stúdiója fii vidék: 16.10: Műsorismertetés - magyarul - 16.15: Tv-napló - magyarul -16.25: Ismét­lőműsor -16.55: Műsorismertetés - 17.00: Tv-napló -17.20: Reklám -17.25: Fenntar­tott idő - 18.00: Újvidéki képeslapok - 19.15: Rajzfilm - 19.25: Reklám - 19.30: Tv-napló - magyaral - 20.00: Szociális gondolkodás - 20.30: Tv-esszé - 21.00: Tv-napló - 21.20: Filmest Eurosport: 6.00: Sky - Üzleti világhírdó - 6.30: Sky- Európai üzleti hírek - 7.00: D.J.Kat Show- 9.30: A világ sportja -10.30: Női Tornász EB - 11.30: Labdarúgás - KEK-döntő - közvetítés Göteborgból - 13.30: Vidám, zenés sportegyveleg -14.00: NSZK-tenisz- bajnokság - 18.00: A világ sportja -19.00: Autó- és motorsport -19.30: Vidám, zenés sportegyveleg - 20.00: Labdarúgás - KEK- döntő - 22.00: Labdarúgó-vb - 23.00: Te­nisz - legszebb pillanatok - 1.00: Ausztrál foci - 2.00: Műsorzárás Super: 7.00: Napkezdet - 8.00: Hírek, időjárás- 8.15: Videodivat - 8.45: Egyveleg - 9.00: Hírek, időjárás - 9.15: Egyveleg - 16.00: Forró drót -17.00: Hullámhosszon -18.30 Kék éj - 19.30: Hírek, időjárás - 19.45 Időlánc - 20.00: Klasszikus filmek - 22.00 Hírek, időjárás - 22.15: Golfhírek - 22.20: Filmklub: Maria Galante - 0.00: Hírek, idő­járás - 0.15: Kék éj - 1.15: Időlánc - 1.45- 7.00: Egyveleg Tv 5: 16.05: Hírek - 16.15: Teli Vilmos fold- jén - 16.40: Teleszkóp - 17.15: Esély a daloknak -17.45: Főzőlecke - Ma: nyúlmáj és borjúfartő paradicsomosán -18.00: Szá­mok és betűk - 18.20: Incifinci fantázia - 18.35: Ez nem igaz - 19.00: Teleturisztika- 19.30: Hírek, időjárás - 19.40: Csillogó papiros - 20.00: A kilencvenes évek hang- adói - 21.00: Észak-Dél - 21.30: Találko- zások - 22.00: Tv-híradó - 22.25: Időjárás­jelentés - 22.30: Hiányjelek - 23.45: Ko­molyzene - 0.10: Frankofón területek - 0.35: Műsorzárás Műsorok A tudomány világa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents