Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-10 / 27. szám
2 1990. MÁJUS 10. MEGKEZDTE ÉRDEMI MUNKÁJÁT AZ ÚJ PARLAMENT Az ENSZ segítséget kíván Dr. Andrásfalvy Bertalan és Antall József az ülés szünetében /Folytatás az 1. oldalrólI A parlament munkája a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. A törvényjavaslathoz az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság nevében dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin (MDF) fűzött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta, a jelenlegi alkotmánymódosítás egy csomagterv része; célja a parlamentáris demokrácia jogi alap- feltételeinek megteremtése. A most előterjesztett módosítás kizárólag az alaptörvénynek a kormány megalakítására vonatkozó részét érinti, amely azért szükséges, hogy az új kormány már a parlamentáris demokrácia „játékszabályainak” megfelelően alakulhasson meg. A törvényjavaslat értelmében, ellentétben a korábbi szabályozással, a parlament - a köztársasági elnök javaslatára - csak a miniszterelnököt választja meg, s a kormányfő maga dönti el, kikkel kíván együtt dolgozni, kiért tud felelősséget vállalni. A képviselőnő szólt arról is, hogy a törvénytervezet - egyes meghatározott feladatok ellátására - létrehozza a tárca nélküli miniszter intézményét. A módosításhoz tartozik még, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló külön törvény elfogadásához - mivel azok létrehozása a kormányzati tevékenység része - a jövőben nem szükséges kétharmados többség. A törvénytervezet feletti általános vitában elsőként dr. Hack Péter (SZDSZ) kért szót, aki a pártfrakció nevében támogatta a javaslatot. Dr. Vastagh Pál, az MSZP parlamenti csoportja nevében hangsúlyozta: a szocialista frakció e kérdésben tulajdonképpen megértő abban a tekintetben, hogy az ország helyzetében kormányzati biztonságra és stabilitásra van szükség. Az MSZP ezért javasolja: e szerkezetben szükség van olyan garanciákra, amely a törvényhozás súlyát a végrehajtó hatalommal szemben nem aránytalanul, de fenntartja. Dr. Szigethy István (SZDSZ) szövegmódosító javaslatot terjesztett elő: az alkotmány módosításakor nem csak a minisztériumok felsorolását, hanem a tárca nélküli miniszterek legnagyobb számát is külön törvényben szükséges szabályozni. Dr. Tor- gyán Józsefi FKgP) pártja képviselőcsoportjának nevében az alkotmány módosításával egyetértett, mert megítélésük szerint ez a módosítás szolgálja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását. Dr. Kónya Imre (MDF) előtte szóló képviselőtársai kételyeit igyekezett eloszlatni az alkotmány módosításának ilyen gyors, és a pártok közötti megállapodáson alapuló végrehajtásával összefüggésben. Ügy vélekedett, hogy ezek a kétségek a régi reflexekből, a pártállam- állampárt idején megszokott parlamenti gyakorlatból fakadnak. Mécs Imre (SZDSZ) hangsúlyozta: az ország előtt álló fontos feladatok közül a legelső a kormány hatékony működésének a biztosítása, ezért képviselőtársai nevében a beterjesztett törvény- javaslatot támogatta. Miután az általános vitában több képviselő nem kért szót, az Országgyűlés a részletes vitával folytatta munkáját,amelyben részt vett Kiss Gyula (MDF),Fass Ist- ván{ SZDSZ). A részletes vita közepette magas rangú vendég tisztelte meg a Házat: a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Pérez de Cuéllar foglalt helyet a díszpáholyban. Az ebédszünet után új levezető elnök kezdett munkába: Vörös Vince, az Országgyűlés alelnöke első ízben foglalt helyet az elnöki pulpituson. Bejelentette: az ülésszak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról előterjesztett tövényjavas- lat megvitatásával folytatódik. A hatályon kívül helyezendő szabály értelmezése azt jelenti, hogy nem kell kötelező társadalmi vitát tartani valamennyi törvény meghozatala előtt. Ha viszont a szabályt nem törölik el, várhatóan formális vitákra kerülne sor, amelyekhez az érdekeltek érdemi módon nem tudnának hozzászólni. Javasolta: töröljék el a vonatkozó törvényszakaszokat, azzal, hogy ha szükséges, akkor meghatározott kérdésekben tartsanak társadalmi vitát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazásról szóló törvény a jogalkotásról szóló törvény után már kiérleltebb helyzetben született. Lehetőséget ad arra, hogy bizonyos, fontosnak ítélt törvényeket népszavazással erősítsenek meg. Hangsúlyozta, hogy nem a nép közvetlen részvételének a lehetetlenné tételéről vagy kizárásáról van szó, hanem arról: nem lenne kívánatos, ha a törvényalkotás formálisan vagy a szabályok felrúgásával történne. Módosító javaslat érkezett a bizottsághoz az MSZP-től, Kó- sáné dr. Kovács Magda előterjesztésében. Az indítvány leszögezi: az Országgyűléshez előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek jogosultak véleményüket kifejteni az illetékes országgyűlési bizottság előtt. Ezzel összefüggésben dr. Kó- nyáné dr. Kutrucz Katalin megállapította: az MSZP indítványa sem vitatja, hogy a társadalmi vitáról szóló törvényszakaszokat hatályon kívül kell helyezni. A törvénymódosító javaslat általános vitájában elsőként dr. Mészáros István (SZDSZ) pártja parlamenti csoportjának nevében egyetértett azzal, hogy a társadalmi vita intézménye a parlamentarizmus hiányát próbálta korrigálni. Véleményük szerint azonban nem kellene elverni annak lehetőségét, hogy az emberek megismerkedjenek az előkészületben lévő törvényekkel. Ezért az SZDSZ parlamenti frakciója azt javasolja, hogy hozzák '"létre a törvénytervezetek közlönyét, amely tartalmazná az Országgyűlés elé terjesztendő jogszabály-javaslatokat. Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) rámutatott, hogy a társadalmi vita intézményrendszere az MSZP képviselői szerint is kiüresedett, így annak kiiktatását a törvényből nem ellenzik. Csépe Béla (KDNP) állást foglalt a társadalmi vita teljes megszüntetése mellett. Nagy Attila (MSZP) frakciótársa indítványa mellett érvelt. Szerinte a társadalmi és érdek- képviseleti szervek bevonása a törvényalkotásba azért is szükséges, mert a jelenlegi parlament nem fejezi ki pontosan a magyar nemzet érdek- és nézettagoltságát. Több hozzászóló nem lévén, az elnök lezárta az általános vitát. Az ülés folytatásakor a képviselők tapssal köszöntötték a vendégpáholyban helyet foglaló Törvény a minisztériumok felsorolásáról Az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén 278 egyetértő szavazattal elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A Minisztertanács megalakulásával egyidejűleg hatályba lépő alkotmányerejű törvény szerint a Magyar Köztársaságban 13 minisztérium működik majd: a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Népjóléti Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. A törvény hatályba lépésével megszűnik az Országos Tervhivatal, feladatát és hatáskörét a Pénzügyminisztérium veszi át. Ez időtől fogva az Országos Árhivatal működését is a pénzügyminiszter irányítja majd. A minisztériumok új hatáskörének megállapításához szükséges törvénymódosítójavaslatokat a Minisztertanács e törvény hatályba lépésétől számított 120 napon belül köteles az Országgyűlés elé terjeszteni. Ez a törvény - megalkotóinak véleménye szerint - csak az új kormányzati rendszer alapstruktúráját vázolja fel, hiszen a 120 napos határidő lehetőséget teremt a minisztériumok új szervezeti rendjének és a hatáskörök újrafelosztásának megalapozott előkészítésére. Megyei képviselők egy csoportja Heinz Westphalt, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének alelnökét és kíséretét. A részletes vitában elsőként dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) ismertette az alkotmányügyi bizottság véleményét dr. Mészáros István (SZDSZ) javaslatáról. A testület szerint a képviselő felvetése jogos, megalapozott, de annak gyakorlati megvalósítása további vizsgálódást tesz szükségessé. Dr. Mészáros István (SZDSZ) visszavonta indítványát. A törvényjavaslat előadója, dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin (MDF) a vita lezárását követően ismét azt kérte képviselőtársaitól: támogassák az előterjesztést, s vessék el Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) módosító indítványát. Ezen indítványt a törvényhozás nagy többséggel elvetette. Ezután szavaztak a jogalkoA módosított alkotmány értelmében Az alkotmány - az Ország- gyűlés május 9-i ülésén elfogadott - módosítása értelmében a kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből - közöttük tárca nélküli miniszterekből - áll. Megszűnt tehát a miniszterelnök-helyettesi funkció. A kormányfőt az általa kijelölt miniszter helyettesítheti. A miniszterelnököt - a köztársasági elnök javaslatára - az Országgyűlés, tagjai többségének szavazatával választja. A parlament egyszerre határoz a kormányfő megválasztásáról és a Minisztertanács programjának - amely még nem jelent részletes elképzeléseket - elfogadásáról. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A törvény egyébként a Minisztertanács elnöke kifejezést az új jogi helyzetnek, a magyar hagyományoknak megfelelő, és szóhasználatunkban ma is szinte kizárólagosan használatos miniszterelnök kifejezéssel váltotta fel. tásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról. Az alkotmánye- rejű törvényt 278 egyetértő, 10 elutasító szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadták. A plénum ezt követően - Szűrös Mátyás elnökletével - a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt. Ezután következett a határozathozatal a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló alkotmányerejű törvényről. (Az ülés első napirendi pontjaként módosították az alaptörvény azon rendelkezését, miszerint a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényhez a jövőben nem szükséges minősített többség. Mivel az alkotmánymódosítás csak a kihirdetése napján lép hatályba, ezúttal még kétharmados többségre volt szükség.) A törvényhozás - mivel a bizottság sem értett egyet Bokros Lajos (MSZP) indítványaival - mind a hat módosító javaslatot elvetette. Törvényt alkottak viszont a minisztériumok felsorolásáról: 278 egyetértő, 20 elutasító szavazattal, 29 tartózkodás mellett 13 minisztériumot állítottak fel, a Minisztertanács megalakulásával egyidejűleg. Az új Parlament első interpellációját Király Zoltán /MDF/ nyújtotta be, melyre Beck Tamás, az ügyvezető kormány kereskedelmi minisztere és Kárpáti Ferenc, az ügyvezető korány honvédelmi minisztere válaszolt. Végül az elnöklő dr. Szűrös Mátyás bejelentette: a Parlament legközelebbi ülése május 15-én lesz. nyújtani Magyarországnak /Folytatás az 1. oldalrólI tos nemzetközi események megítéléséről. A főtitkár kifejezte megelégedését, hogy pont ebben az időben látogatott Magyarországra, amikor a térségben ilyen nagy jelentőségű változások mennek végbe. Mindaz ami Magyarországon történik - Pérez de Cuéllar szerint - megfelel azoknak a magasztos elveknek, amelyek az ENSZ Alapokmányában megfogalmazódtak. A magyar- országi radikális, mélyreható változások, s azoknak kulturált módon történő végrehajtása példaértékű hasonló törekvésű országok számára. A főtitkár kifejezte elismerését azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Alapokmányában, illetve az Emberi Jogok Nyilatkozatában megfogalmazottak gyakorlati megvalósítása ilyen gyorsan halad előre hazánkban. Az ENSZ segítséget kíván nyújtani Magyarországnak ahhoz, hogy tovább folytatódhasson a politikai struktúra átalakítása, az alapvető társadalmi, gazdasági problémák megoldása. Különösen fontos lehet Magyarország számára a kisebbségi jogok érvényre juttatásánál az ENSZ hathatós támogatása. A világszervezet a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani az adósságválság megoldására. Ennek érdekében a főtitkár külön megbízottat jelöl ki azzal a feladattal, hogy összegezze az eddigi tapasztalatokat. A különmegbízott - Craxi volt olasz miniszterelnök - összefoglaló jelentést készít arról, hogy az adósságprobléma a világ különböző országaiban milyen specifikus kérdéseket vet fel, s az ENSZ hogyan működhet közre ezek megoldásában. Ennek alapján fogja az ENSZ főtitkára a közgyűlés következő ülésszaka elé terjeszteni e témában jelentését. Délután az ENSZ főtitkára a Parlamentben találkozott Antall József kijelölt miniszterelnökkel,a Magyar Demokrata Fórum elnökével,aki részletes tájékoztatást adott a belpolitikai helyzetről,továbbá kifejtette: hazánk a jövőben is sokoldalúan támogatja az ENSZ-et, aktivan részt vesz a szervezet munkájában. Külpiaci kilátásaink biztatóak BECK TAMÁS NYILATKOZATA Hogyan értékeli kereskedelmünk jelenét és hogyan látja jövőjét, sikerült-e külgazdasági kapcsolatainkban előrelépni az európai Közös Piachoz való felzárkózásunk érdekében, s mit hagyományoz az új vezetésre - ezek iránt érdeklődött a tárca leköszönő vezetőjétől, Beck Tamástól Medvegy Magdolna, az MTI munkatársa. A miniszter válaszában elmondta: jelentős eredménynek tartja, hogy az általános vámpreferenciát az EGK, az Egyesült Államok és Kanada már megadta a magyar termékekre, s várhatóan Ausztrália is megteszi ezt a lépést. A közös piaci preferenciák - amelyek a magyar iparcikkekre, textíliákra és mezőgazda- sági termékekre terjednek ki - együttesen megközelítőleg 80 millió dollár vámelőnyt jelentenek az idén, az Egyesült Államokba irányuló kivitelünk vámelőnye pedig 4 millió dollárt tesz ki. Á magyar kereskedelem számára biztonságot jelent az is, hogy az USA időkorlátozás nélkül garantálta a legnagyobb kedvezményes elbánást. Több fejlett ipari állam - köztük Japán, Norvégia, Dánia és Olaszország - kormánygaranciát vállalt a magyarországi beruházásokra és az exportra. Kilátásaink tehát biztatóak - folytatta a miniszter -, ám ahhoz, hogy 1992 után valóban az Európai Közösség partnerei lehessünk, számos belső problémát meg kell oldanunk. Leszögezte: az ország mai ipari produktumaival nem lehet az európai piacra kilépni. Egyre sürgetőbbé válik a mostanitól eltérő, hatékony gyártmányfejlesztés - nem lehet például 15 évvel ezelőtt konstruált járművekkel, vagy akár könnyű- és vegyipari termékekkel előállni. A gyártmányfejlesztés fontos eleme a szabványok korszerűsítése. A magyar ipar nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon a nyugat-európai szabványegyeztetési folyamatokból. Ha termékeink nem felelnek meg az új követelményeknek, nem leszünk képesek azokat eladni Nyugat-Európá- ban. A magyar vállalatoknak elemi érdekük, hogy ismerjék a közösségi szabványügyi döntéseket, folyamatosan figyelemmel kísérjék, elemezzék a szabványegyesítési munkálatokat, s az előírásokhoz a gyakorlatban is fokozatosan hozzáigazodja- nak. A föld, az erdő, a legelő védelmében Moratóriumot sürget a Kisgazda Párt A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt hárompontos javaslatot dolgozott ki a földtulajdon, az erdők, a legelők védelme, a mezőgazdaságban, pontosabban a termelőszövetkezetekben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében. A javaslatot az elfogadott napirend megtárgyalását követően terjesztik az Országgyűlés elé - jelentették be a párt vezetői a plenáris ülés ebédszünetében tartott sajtótájékoztatón. Gerbovics Jenő, a párt főtitkár- helyettese kifejtette: ezerszám érkezik a párthoz a panasz a tsz-ek- be kényszerített birtokok repriva- tizálása, az erdők garázda pusztítása és a tsz-ek tulajdonába adott legelők hasznosítási módja miatt. A parasztok elkeseredettek, mert megdöbbenve kellett és kell tapasztalniuk: nemhogy rendeződne végre a földtulajdon kérdése, de az érvényben lévő átalakulási törvény miatt egyre inkább kicsúszik a lábuk alól saját tulajdonuk. Naponta tanúi az erdők értelmetlen pusztításának, a volt falusi, illetőleg közbirtokossági legelőkért pedig a tsz-ek - amelyek rendeleti úton váltak e legelők tulajdonosaivá - erkölcstelenül magas bért fizettetnek velük. Ezekre a tapasztalatokra építkezik a párt javaslata, amely szorosan illeszkedik mezőgazdasági programjába - vette át a szót Nagy Ferenc pártelnök. E program lényege, hogy a felülről irányított, kolhoz-típusú szövetkezeti gazdálkodás a következő években átalakuljon - a magángazdálkodók bevonásával, a tulajdonjog rendezésével és a föld másfajta használatával - valódi szövetkezeti gazdálkodássá.
