Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-10 / 27. szám
1990. MÁJUS 10. 3 DÖNTÖTTÜK AZ APRlf(X(iKIMl\.\RHA\ Gond, ami lehetőség is — A beruházás elkezdődött Az Aprítógépgyár acélöntödéje 1975-ben lépett üzembe 1500 tonna évi kapacitással. A saját forrásból megvalósult beruházás célja az volt, hogy kielégítsék a gyár acélöntvény igényeit. Abban az időben ugyanis e termékből állandó hiány volt Magyarországon. A gyár igénye pedig igen jelentős, hiszen a saját maga által gyártott gépeken, berendezéseken kívül az alkatrészgyártás is igényelte az acélöntvényeket és féltermékeket. Alkatrészeket pedig másoknak is szárítottak. Sőt, egy kisebb mennyiség konvertibilis exportra is került. A legutóbbi időkig az öntöde teljesítette is azt a célt, amiért létrehozták. Néhány évvel ezelőtt azonban a piac kezdett megváltozni. A beruházások visszafogása Magyarországon a belföldi igényeket csökkentette, amely először a gépeknél, majd később tovagyűrűző hatásként, az alkatrészeknél is jelentkezett. Minderre a szocialista gépipari export visszaesése tette fel a koronát. S ez a tendencia ma sem állt meg. A jelenlegi rendelésállományban a tőkésigény már elérte a 78 százamár három éve próbálkozik ezzel, de érthető módon nem megy. A gondot - vagy talán lehetőséget kellene írni - fokozza, hogy abból az öntvényből, amit itt kellene felhasználni, nyugaton is hiány van. A struktúraváltás során ugyanis a fejlett tőkés országok a nagy bonyolultságú, szuperminőségű termékekre szakosodtak. Kialakult tehát egy olyan helyzet, hogy az igényelt öntvényt nyugaton már nem, nálunk még nem gyártották. Piac tehát van, s nem csak a nagyszilárdságú, szuperkopásálló vasöntvényekre, lékot. A hiányhelyzet megszűnt, az ellenkezőjére fordult. Megindult a marakodás a hazai öntödék között a rendelésekért. Első ránézésre a megoldás itt is a nyugati export lehetne. Itt azonban erre nem volt mód, és ez vonatkozik a jászberényi gyárra is. A hazai öntödék színvonala ugyanis ehhez reménytelenül alacsony, nem tudják produkálni a nyugatiak által elvárt minőségi paramétereket. A helyzet parado- xona, hogy ugyanakkor a nyugati partnerek erősen igényelték az Aprítógépgyár termékeit, amihez acélöntvények kellenének. Mintegy 4-500 tonnára volna piaci lehetőség, de ebből csak 50- 60 tonnát tudnak kihasználni az itteni technikával, technológiával, szakmai tudással. Nyugaton nehezen értik meg, hogy ha már itt van az öntöde, miért kell nekik szállítani a gyártáshoz szükséges öntvényeket is. Ezt valóban nehéz megmagyarázni. A cég mostamit a cég is használ a rakodó és más gépekhez, hanem a rozsda- mentes, sav- és hőálló acélfajtákra is. Ma itt ezt sem tudják produkálni, hiszen mindehhez másfajta öntöde kell. Az igazgatótanács döntése alapján elkezdték keresni a megoldást. A vegyesvállalat létesítése tűnt a legcélszerűbbnek. Olyan partnert kerestek, aki biztosítani tudja a piacot, know- howt, hajlandó kockázatot vállalni, azaz anyagilag beszállni az üzletbe. Ez biztosíthatja az érdekeltséget az öntöde jó működéséhez. Több céggel folytattak tárgyalásokat. Sorrendben egy angol, egy osztrák, egy francia, egy olasz és két nyugatnémet céggel. Végül is a PHB Stahlguss GMBH bizonyult ideális partnernek. A nyugatnémet cég már régóta keresett partnert kapacitásbővítési terveihez. Piacuk nekik is van, de kielégíteni az igényeket ők sem tudják. Jártak Portugáliában, az NDK-ban és végül maradtak Jászberénynél. A két cég 50-50 százalékos tőke- megosztású kft. megalapításában egyezett meg. A tőkés partner a tárgyi apport mellett a beugró egyharmadának értékéig know-how-val, 60 százalékban készpénzzel járult az üzlethez. Emellett hozza piaci lehetőségeit és beruházási elképzelését. A jászberényiek az 50 százalékba betették készleteiket, a beugró egyötödöt pedig készpénzben biztosították. Ezen felül ők is hozták piaci lehetőségeiket és a felkészült munkaerőt. A német cég finanszírozásában itt Jászberényben valósul meg a beruházás, amely már gyakorlatilag el is indult. Arra a kérdésre, hogy a régi öntödével mi lesz, Boros László, a kft. ügyvezető igazgatója úgy válaszolt, hogy abból semmit sem adtak el. A kft. bérli az Aprítógépgyártól, miként a termeléshez szükséges szolgáltatásokat is. A beruházás nyilvánvalóan megváltoztatná az 50-50 százalékos vagyoni arányt. Erre az a megoldás, hogy a beruházás ellenértékeként ilyen értékben a régi öntöde meghatározott hányada átkerül a kft. tulajdonába. Három-négy év múlva lesz tehát egy korszert acélöntöde, amely teljes mértékben a kft. tulajdona lesz. Ez sokkal értékesebb lesz mint a jelenlegi, hiszen más minőséget tud produkálni, így profittermelő képessége jelentősen megnő. A vegyes vállalati megoldással kerülhető lett a régi öntöde bezárása, amelyet más módon nem lehetett volna gazdaságossá tenni. Csak az a kár - jegyzi meg Boros László -, hogy nem két éve csináltuk meg ezt. Az akkori helyzet sajnos nem tette lehetővé, hiszen az említett angol cég még tavaly is arra hivatkozott, hogy a politikai helyzet nem alkalmas arra, hogy tőkéjét Magyarországra hozza. Ma viszont tény, a kft. május elsejei dátummal létrejött, amelyet május harmadikén szentesítettek a partnerek aláírásukkal. Reméljük a cégbíróság is mihamarabb követi példájukat. F.I. Fotó: Nagy Zsolt Szinte mindenki tiltakozik Csődben a csődtörvény Ha az új parlament is úgy akarja, a tegnapi naptól hatályát veszti a felszámolási eljárásról szóló módosított törvény, amely május 1-én lépett hatályba, és amely 1990. évi XXII. törvényként ismeretes. Ennek is 63. paragrafusa a leginkább kifogásolt rész, amely arról intézkedik, hogy a fizetéseit bármilyen körülmények miatt nem teljesítő gazdálkodóknak kötelezővé teszi az önfelszámolás kezdeményezését. Már a megszületése pillanatában komoly tiltakozásokat váltott ki az érintettek körében. A Magyar Gazdasági Kamara közgyűlésén arról beszéltek, hogy ezt a módosítást úgy csempészték be a régi parlament elé, a honatyáknak szinte fogalmuk sem volt arról, mit szavaznak meg. Mert miről is van szó? A törvény paragrafusa szerint körülbelül kétezer vállalatot azonnal be lehetne zárni, ami azt is jelenti, hogy másik kétezer cég is az előzőek miatt szintén hasonló önfelszámolásra kényszerülne. így a törvény szelektivitás nélküli végrehajtása a sorbanállások és a vállalatok egymás közötti tartozásainak jelenlegi mértéke mellett a gazdálkodók egész sorát érintené. Ez szétzilálná az egész gazdaságot, jelentősen növelné a munkanélküliséget. Mint azt Makó Gábortól, az MGK Észak-Alföldi Bizottságának képviselőjétől megtudtuk olyan cégek, minta martfűi Tisza Cipőgyár, amely végeredményben jól gazdálkodik, kiegyensúlyozott pénzgazdálkodást folytat, partnerei miatt egy-két napos fizetési késedelemmel kénytelen együtt élni. A törvény szerint nekik is kellene kezdeményezni az önfelszámolást. Ilyen vállalat sok van ma Magyarországon. A törvénnyel éppen az a gond, hogy nem tesz különbséget a tartósan fizetésképtelen vagy veszteséggel termelők, és az átmeneti fedezethiányba került, egyébként nyereségesen termelő gazdálkodók között. Mind a vállalati, mind a bank szakemberek, így Koleszár István is, a Magyar Külkereskedelmi Bank szolnoki fiókjának igazgatója is, azt mondják, hogy ez a törvény végrehajthatatlan, nem a magyar gazdasági valóságból indul ki. Nem veszi figyelembe a sorbanállások tényleges okait, a refinanszírozási hitelkeret szűkösségét, a pénzügyi eszközök elégtelen fejlettségéből adódó zavarokat. Normális pénzügyi rendszerrel dolgozó országokban ezek a problémák elkerülhetők, többek között a váltók és más pénzhelyettesek segítségével. A ténylegesen veszteséges gazdálkodást folytató vállalatok kiszűrése rendkívül nehéz, s ezen a vállalatok egy része, ráadásul monopolhelyzetükkel visszaélve, ma is el tudják takarni veszteségeiket. A vállalatok között teljed a naturális csere, sokan csak azonnali fizetés mellett hajlandók szállítani. Megint másoknál a készletek halmozódnak fel. Közben a bankok nem igazán érdekeltek a csődeljárásban, hiszen ezzel a tartozások elvesztését is kockáztatják. Az mindenesetre várható, hogy keményíteni fogják munkájukat, hiszen ma már nem nagyon tudják elviselni a további veszteség hitelezést. Várható, hogy a bankok kényszerűségből beépülnek a klienseik tevékenységébe, a biztosítékok eladását, a vagyon- szerkezet megváltoztatását fogják kezdeményezni. Várható, hogy az állam is kénytelen lesz - függetlenül a törvény hatályban maradásától, vagy visszavonásától - nagyobb szerepet felvállalni a helyzet rendezésében, netán a csődeljárások kezdeményezésében, hiszen a veszteséges vállalatok adót sem fizetnek. A kamara, ha az országgyűlés nem foglalkozik érdemben a kérdéssel, az Alkotmánybírósághoz is fordul. Felhasználnak minden lehetséges eszközt, így a képviselők a sajtó meggyőzését is igazuk bizonyítására és a nekik kedvező döntés érdekében. Teszik ezt abból az alapállásból kiindulva, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetből való kijutáshoz szükséges minden intézkedést támogatnak, de az ilyen nem kellően átgondolt, a társadalmi veszteségeket tovább növelő beavatkozásokat nem tudják elfogadni. Ezt a pár sort mi is nekrológnak szántuk. Füle István Rendőri őrizet gépkocsiknak /Folytatás az 1. oldalról/ gyel-piaccal szemben a 4-es főúton, a felüljáró lábánál.- Említette a sebességmérést. Ennek mérésére mennyi műszer van a megyében?- Jelenleg egy.- Hogyan lesz akkor több őrsnek ilyen berendezése?- Ez valóban gond, hiszen például egy korszert traffipaxos berendezés ára majd’ egymillió forint. Új megoldáson törték a szakemberek tehát a fejüket, és az Adatrend budapesti céggel közösen lényegesen olcsóbb berendezést - tulajdonképpen egy találmányt - fejlesztettek ki, amely csak 200 ezer forintba kerülne. Az ezzel kapcsolatos munkákat az alapítvány koordinálja.- A vagyonvédelmi albizottság neve is sokat elárul, de milyen konkrét feladatokra hozták létre?- Az alapítvány számlájára befizetett pénz kilencven százaléka a vagyonvédelem megerősítését szolgáló eszközök beszerzésére érkezett. Ebből betörésjelző készülékeket szerzünk be még ebben a hónapban, amely mobil rendszert, emiatt nagyon jól alkalmazható sorozatbetörések ellen. Békéscsabán már működik egy ilyen rendszer, hatásosan. A másik fontos témánk az őrzött autóparkoló ügye.- Miért fontos ez a rendőrségnek?- Valóban felvetődik, hogy miért vesszük a nyakunkba még ezt is, amikor épp elég gondunk van. Nos azért, mert a gépjármű feltörések, lopások "ügyszáma" egy nyomozónál elérte a hatvanat, ami azt jelenti, hogy mindössze egy napot tud foglalkozni egy esettel a kolléga egy hónapban. Ez semmire sem elég, tehát a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Ha őrzünk, kevesebb lehet a lopás, a feltörés, a szándékos rongálás.- Hol lenne az őrzött autóparkoló?- Szolnokon a Széchenyi lakótelepen, ahol számításaink szerint kétezer autó van. Augusztusig elégítik ki a kötvényesek igényeit /Folytatás az 1. oldalról/ szerelvény, amely miatt kétezer munkaórányi átszerelést kellett végrehajtani. Ezenkívül van más probléma is: a Szántó krt-Csoko- nai út új házaihoz nem rendelték meg a kábelfektetési munkát az épület készítésekor, így azt most kell majd pótolni. A Megyei Távközlési Üzem vezetője, Kovács László szerint azonban a késedelmeket májusban behozzák. Minthogy már csak további száz igénylő van a városban, akik kötvénnyel rendelkeznek (tavaly április 30-a után írattak kötvényt, így két év a bekötési határidő), a vezető terve szerint ez év augusztus végéig ezeket az igényeket is kielégítik. A megye- székhelyen a kötvényesek után a hagyományos várakozólistán szereplők kérelmének teljesítése következik. Ez bőven jelent munkát a szakembereknek, hiszen csak az idén ezer új telefonigénylő gyarapította a várakozók létszámát, így azok száma mára már eléri a nyolcezret. Az új telefonközpont kapacitása viszont már csak ötezer, de Kovács László elmondta, hogy mire a "sor végére" érnek, addigra felépül az új digitális telefonközpont is Szolnokon. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat szolnoki üzemében a hagyományos termékek mellett /hegesztőpajzs és bukósisak/ a sírkő-műkő részlegben újból megkezdték a köztéri virágtartók gyártását, melyekből az abád- szalóki kempingben állítottak fel nagyobb mennyiségben. Szívesen látnánk megyénkben, városunkban is a több mint hatféle változatban készülő virágtartókból. Fotó: K.É.- Közelebbi hely?- Két helyszín jött számításba: az egyik az Ecseki út végén, az övárkon túl, de ez nagyon kiesik a központból, míg a másik a Molnár Anna-Bozsó Károly út mögött, ahol jelenleg földkupacok és szeméthalmok csúfítják a terepet. Ezt a területet a tanács reményeink szerint ide is adja nekünk.- Mennyibe kerülne itt a parkoló létrehozása, és hogyan alakítanák ki?- Számításaink szerint másfél millió forintból az alapberuházást meg lehetne valósítani. A körülbelül 500 autóra fegyveres, kutyás őr vigyázna az elkerített, sorompóval ellátott parkolóban. Gépkocsija helyét mindenki megvásárolja egy évre előre. Az őrzés napi 10 forintba kerülne. A későbbiek során egyéb szolgáltatást is élveznének az itt parkoltatok: lenne kocsimosó, szervizállomás, áramfelvételi lehetőség, stb.- Hol tart a szervezőmunka?- A parkoló megteremtésének lehetőségét a Gagarin Lakásszövetkezettel közösen szórólapon hirdettük a lakótelepen, de nem éreztünk nagy érdeklődést iránta, gondoltuk, a helyszín bizonytalan volta a fő akadálya az ötlet megvalósításának.- Bizonyára nem csak ez az ok.- Valóban nem. Félünk az érdektelenségtől, amelyet egyrészt a kényelmesség táplál, másrészt pedig túl nagy az állampolgárokban a sérthetetlenség hamis érzete. Azt általában elfogadják, hogy a környezetükben történnek bűncselekmények, de nem igazán hiszik el, hogy ez velük is előfordulhat. Célunk; hogy ennek a hamis illúziónak mi vessünk véget, ne a bűnelkövetők. Ehhez várunk segítséget a lakosságtól, amellett, hogy természetesen a rendőrség is minden tőle telhetőt megtesz a bűnözés visszaszorítása érdekében.- Köszönjük a beszélgetést. Tóth András
