Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-09 / 26. szám
2 1990. MÁJUS 9. Ma nyílik meg Szolnokon a Képcsarnok Vállalat Aba-Novák termében Barcsay Jenő Kossuth-díjas, érdemes és kiváló festőművész hagyatékából, Pálffy Katalin szobrászművész érmeiből és a kortárs szobrászművészek alkotásaiból rendezett bemutató, melyet május 19-ig látogathatnak az érdeklődők. Képünkön Dobos Éva, a kiállítás rendezője munka közben, -nzsA walesi hercegi pár a Közgazdaságtudományi Egyetemen Károly trónörökös beszédet mondott BALTI ÖSSZEFOGÁS MOSZKVA ELLEN A hús és a tej a fegyver IFolytatás az 1. oldalrólI ' getlenségi nyilatkozat elfogadása után Rigával szemben is gazdasági korlátozó intézkedéseket léptet életbe. A kormányfő szavait a lett népfront egyik tisztviselője idézte a Reuter tudósítójának. Eközben Vytautas Knasys litván mezőgazdasági miniszter egy vilniusi sajtóértekezleten bejelentette, hogy Litvánia újabb tíz százalékkal csökkenti a Moszkvába irányuló hús- és tejszállítmányokat. - A hús és a tej valódi fegyver harcunkban, mivel minden ötödik liter tej, és minden harmadik kiló hús, amit Moszkvában fogyasztanak, tőlünk származik - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a visz- szatartott hús egy részét a szankciókat nem támogató szovjet városokkal kiépítendő közvetlen kereskedelmi kapcsolatokban ki- vánjál^értékesíteni. A walesi hercegi pár, Károly trónörökös és Diana hercegnő magyarországi látogatásának második napi programja délelőtt 10.30 órakor a Budapesti (a közelmúltig Marx Károly nevét viselő ) Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdődött, ahol Charles herceg nagy érdeklődéssel fogadott beszédet tartott az aulában összegyűlt több száz érdeklődő, meghívott vendég, egyetemi hallgató előtt. Mint elmondotta, Magyarország kulcsszerepet játszott az elmúlt év forradalmi jelentőségű változásaiban. S ami különösen fontos, a magyar nép vérontás és erőszak nélkül vívta ki újra jogait és függetlenségét. A népnek volt elég bátorsága szembeszállni a rendszerrel és az irányítók végül is szembekerültek a változtatás igényének „hideg realitásával”. Európa valamennyi újjáéledő demokráciája adósa Magyarországnak. Mindenki emlékszik arra, ki vágta át az első drótot a vasfüggönyön, ki ütötte az első rést a berlini falba és ki volt az a bátor erdélyi lelkész, aki román és magyar híveitől támogattatva múlt év decemberében szembeszállt a tirannus rendszerrel. Ezen események nyomán egész Európa történelmi jelentőségű változások küszöbén áll. A kommunista rezsim „öröksége” és az elmúlt hónapok eseményei rendkívüli gazdasági kihívásokat támasztanak Magyarország népével szemben. Ugyanakkor Károly herceg figyelmeztetett arra is, hogy a gazdasági lehetőségek mellett Magyarországnak igen jó alkalma kínálkozik arra, hogy a humánumra, a kreativitásra és az innovációra épülő új kultúrával váltsa fel a korábbi központi rendszert. PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK Előkészítették a mai plenáris ülést Sorra-rendre tartják alakuló üléseiket az Országgyűlés állandó, illetve különbizottságai. A házbizottság egyebek között a szerdai plenáris ülés előkészítésével foglalkozott, továbbá számba vette azokat a technikai feladatokat, amelyek feltétlenül szükségesek a folyamatos parlamenti képviselői munkához. A házbizottság ülésén szó esett ártól is, hogy a plénutn várhatóan 15-én és 22-én is ülést tart. A nemzetbiztonsági bizottság alakuló ülésén a bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy mielőbb szükség van a nemzetbiztonsági törvény kidolgozására, majd elfogadására, illetőleg az állami és a szolgálati titok védelmének újraszabályozására. A nemzetbiztonsági bizottság ugyancsak tárgyalt a titkosszolgálatok vezetői részéről jelzett igényről, miszerint dönteni kellene arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a katonai biztonsági osztály és a katonai felderítő osztály ellenőrzése is a bizottság feladata legyen. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alakuló ülésén úgy döntött, hogy négy albizottságot hoz létre. Külön-külön albizottság foglalkozik majd a határainkon belül, illetve azokon túl élő kisebbség ügyeivel, az emberi jogi és a vallásügyi kérdésekkel. A fontos feladatok között említették a nemzetiségi törvény mielőbbi megalkotását, és azt, hogy a vallásügy kerüljön a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, és szűnjön meg minden más vallásüggyel foglalkozó állami intézmény. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság táviratban üdvözölte Tőkés Lászlót püspökké szentelése alkalmából. A külügyi bizottság keddi döntése szerint létrehoz egy, a szovjet csapatok kivonásával foglalkozó ad hoc bizottságot. Megfontolandó, illetve pontosabb tájékozódást igénylő javaslatként könyvelte el a bizottság azt, hogy megfigyelő küldöttség vegyen részt a Romániában május 20- án tartandó választásokon. A bizottság tagjai érdeklődtek a magyar honvédelem helyzetéről és az idegen csapatok teljes kivonásának, illetve a NATO és a VSZ megszüntetésének lehetőségéről 1995-ig Európában. A környezetvédelmi bizottság a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslattal összefüggésben javaslatot fogadott el a Környezetvédelmi Minisztérium elnevezéséről és hatásköréről. A szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság - tagjainak rövid bemutatkozása után - megismerkedett mindazokkal a tennivalókkal, amelyeket elődje esetlegesen örökül hagyott számára, majd szakalbizottságokat - szociálpolitikai és családvédelmi, társadalombiztosítási, valamint egészségügyi albizottságot - hozott létre. AZ ÉPÍTÉSI TILALOM FELOLDÁSA UTÁN Tanácstalan a tanács Oldják fel az építési tilalmat - vagy fizessenek! - Ezeket a kéréseket nem egy régi módi hagyta ránk; mostanában kezdenek divatba jönni. A szolnoki városi tanácsot is ostromolják hasonló igényekkel. Persze csak a szemfülesebb, a jólértesült városlakók. Ők ugyanis tudnak róla, hogy az úgynevezett 1990/XXII-es törvény - amelyet az Országgyűlés az utolsó ülésén hagyott jóvá - rendelkezik az építési tilalmak feloldásáról, illetve a tilalom alatt álló ingatlan tulajdonosának korlátozási kártérítés fizetéséről. A kártérítési összeg az ingatlan értékének 20 százaléka. Nagy öröm ez annak, aki olyan házban lakik, amelyre a tanács kimondta a boldogtala- nító tilalmat. Mert ugye, mit lehetett kezdeni eddig egy ilyen házzal? Megvenni nem akarta senki; az átépítés, a korszerűsítés se volt egyszerű dolog, így hát a tulajdonos rendszerint annyit költött rá, amennyivel az állapotát megőrizhette. De nem így lesz ám ezután! Hiszen ha csak egy egymilliót érő házért (márpedig városban érnek ennyit, ha a ház nem is, de a telek megdobja az ingatlan árát) kifizetik a húsz százalékot, az már kétszázezer forint. Csakhogy van egy szépséghibája a dolognak. A tanácsoknak nincs pénzük. Nemcsak Szolnokon, és nemcsak ebben a megyében; hanem sehol az országban. A forintok apadása évek óta megfigyelhető: egyre kisebb beruházásokra futja, egyre kevesebb létesítmény épül tanácsi Pénz, pénz, pénz - kellene. Az viszont nincs, csak törvény van. pénzből. Persze, ha volna pénzük, akkor nem is lenne érvényben ennyi építési tilalom, hanem régesrégen óvodák, szolgáltatóházak, orvosi rendelők állnának az adott helyeken. No persze csak akkor, ha a rendezési terv engedte volna. Az építési tilalmak feloldására való ösztönzésnek ez a fura, törvénybe iktatott módja leginkább a városokat sújtja, hiszen ott sokkal több a korlátozás alatt álló ingatlan. Közterület pedig kell! Ezek egy részének helyét sok-sok éve építési tilalmakkal biztosítják. Ha például ABC épül a városban, nem lehet meg rakodóterület és parkoló nélkül. Területigényesek az óvodák is, nem beszélve olyan szolnoki tervekről, hogy Szandaszőlősön új közutat akarnak nyitni, és parkolót kialakítani.Az építési tilalmak azonban nemcsak akkor jelenthetnek gondot, ha nem oldják fel őket, de akkor is, ha történésén feloldják. A településeken, így Szolnokon is, sok helyen nincs gáz- és szennyvízvezeték. Márpedig azok, akik a tilalom feloldását kérik a tanácstól, többnyire építkezni szeretnének azon a helyen. Az utóbbi időben sok korlátozást szűntettek meg Szolnokon is. És ezt lehetne folytatni. Mert például megszűntethetik az Északi Belváros tilalmait, de minek? Nosza, építsünk oda társasházat! - mondja, akinek futná a pénzéből. Társasházat? Gázvezeték nélkül? Szennyvízcsatorna nélkül? Marad tehát a városi tanácsnak a tanácstalanság. Merthogy eddig kértek már tanácsot a minisztériumtól is, meg a megyei tanácstól is; de hiába. Szerencsére egyelőre nincsenek igazán szorongatott helyzetben, hiszen a törvény végrehajtási utasítása még nem jelent meg, különben is csak a jövő év január elsejétől lép hatályba. Remény persze van. No nem arra, hogy valaki mégiscsak kitalálja, hogyan fizessenek a tanácsok lapos pénztárcájukból kemény kártalanításokat. Hanem arra, hogy ezt a törvényt még hatályba lépése előtt módosítják vagy visszavonják.-péA szolnoki kerületben már döntöttek /Folytatás az 1. oldalról! latok alapján kidolgozó társadalmi bizottság tagjainak. Volt a hozzászólók között, aki azt sérelmezte, hogy a jelenlegi törvény miért csak a szövetkezetek saját vagyona 50 százalékának nevesítését teszi lehetővé, hiszen annak idején nem a fele földdel, a fele jószággal meg a fele vetőmaggal kellett belépniük a közösbe. Tagtársa viszont éppen a jelenlegi törvények, jogszabályok aktualitását megkérdőjelezve kérdezte: van-e értelme a mostani politikai-társadalmi átmeneti időszakban a vagyonnevesítésnek? Valóban értékpapír lesz-e a vagyonrész, ha azután a határozat megfogalmazása szerint csak fizethető osztalék? - vetette föl az egyik téesz- tag. Mindjárt javasolta is, foglaljon úgy állást a részközgyűlés, hogy az éves nyereség egy részét a vagyonrészek arányában legyen kötelező kiosztani, és csak annak arányáról döntsön majd később a zárszámadó küldött- gyűlés. Önkritikusan szólt arról a társadalmi bizottság egyik tagja, hogy az idős, nyugdíjas tagok esetében nem tudták elég széles körben megvitatni a határozati javaslatot. A jelenlévő volt munkatársak megnyugtatására elmondta: amíg az aktív dolgozókat a nagyobb nyereség elérésére ösztönzi, addig számukra rendszeres nyugdíjkiegészítést, kenyérre, tüzelőre valót biztosít a ledolgozott éveik alapján járó vagyonrész osztaléka. A jelenlévő tagok végül is többségi szavazattal úgy döntöttek, hogy élnek a törvény adta lehetőséggel, és nevesítik az 1988 év végi mérleg szerinti 639 milliós saját vagyon felét és az azóta képződött vagy ön-növekmény 100 százalékát. Minden arra jogosult aktív és nyugdíjas tag 50 ezer forint úgynevezett alapvagyonrészhez jut, a többi osztható vagyon pedig 70 százalékban a tagsági viszonyban ledolgozott évek, 30 százalékban pedig az utóbbi öt év át: lagkeresetének arányában nevesítik. Annak ellenére, hogy a rész- közgyűlésen világosan tisztázódott, hogy a jogszabályilag valós értékkel jelenleg még nem bíró, ezért a vagyonmérlegben értéken nyilván sem tartott termőföld tulajdonreformjáról most nincs szó, mégis több hozzászólás foglalkozott azzal is. Felvetették például a jelenlévők, hogy aki annak idején földdel lépett be a szövetkezetbe, vagy annak valamely jogelődjébe, az miért nem juthat nagyobb vagyonrészhez? Szóba kerültek a már lapunkban is helyet kapott zagyvarékasi privatizációs törekvések- is, de többen ellene voltak annak, hogy az új földtörvény megjelenése előtt bárki területhez juthasson a közösből. Közvetve területi vonatkozásai is vannak annak az elhangzott tagi javaslatnak, hogy a három - a szolnoki, a szászberki és a zagyvarékasi - kerület önállóan, önelszámoló egységként dolgozzon a jövőben. Ez utóbbival kapcsolatban Budai Kálmán egyetértett egy olyan társadalmi bizottság létrehozásával, amelyik kimunkálja a méreteiben modemnek már valóban nem mondható gazdaság vezetésiirányítási rendszerének korszerűsítését. A privatizációval kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy mihelyst a törvény ezt lehetővé teszi, a közös gazdaságnak támogatni kell az önállósulni szándékozó gazdákat. Az elnök ezután úgymond "megmérette magát" a részközgyűlésen, ugyanis - elsősorban több irányú, külső politikai nyomást említve - felajánlotta a lemondását, a 30 éves téesz- tagságához kötődő július 6-i vagy idén december 31-i hatállyal. A szövetkezet jelentős adósságállományának csökkentésével kapcsolatos program ismeretében és arra hivatkozva, először két hozzászóló ellenezte ezt, majd végül a részközgyűlésen jelenlévők egyhangúlag úgy döntöttek: nem tartották szükségesnek szavazásra bocsátani az elnök ajánlatát, a jelenlegi választási ciklus végéig együtt kívánnak vele dolgozni. Folytatás ma délelőtt Zagyva- rékason, délután pedig Szászberken. A Béke Tsz többi tagja ott dönt részközgyűléseken arról, hogy a szolnoki kerületben dolgozó társaikhoz hasonlóan egyetértenek-e a szövetkezeti vagyon felosztásának elveivel, módjával. T.F. A vezetőség vagyonfelosztási javaslatát hallgatják a Béke Tsz szolnoki kerületében dolgozó tagok.
