Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-07 / 24. szám

2 1990. MÁJUS 7. Pedagógus eszmecsere /Folytatás az 1. oldalról/ érzék nélküli ember barbár. Hogy ez ne történjen meg, ezért az esztétikai nevelés körébe in­tegrált tantárgyak keretén belül zenét, táncot, éneket, mozgást, képzőművészetet kell tanítani. Poszler György az esztétika Magyarországon ma legjele­sebbnek tartott szakembere, az ELTE tanára, Az esztétikum sze­repe a személyiség alakulásában címmel tartott előadást. Elmon­dotta, hogy a körülöttünk radiká­lisan megváltozott világban a ré­gen kipróbált koncepciókat radi­kálisan újra kell gondolni. Az ■ esztétikum és személyiség mást jelent ma mint régen, vagy mint akár egy évvel ezelőtt is. Poszler György nem szólt optimista han­gon a kérdésről, hiszen, mint mondotta, az értékválság korát éljük, értékvákuumban va­gyunk: nem tudjuk mit tekint­sünk továbbra is jónak. Az embe­rek életstratégiája egy teljesen utilisztarikus szférába tolódott át, ami Magyarországon tragikus felhangokkal jelentkezik. A de­mokrácia egy túldolgozott, ide­gileg túlfeszített társadalomra szakadt rá, ezért a társadalmi vi­selkedésformák, az egymással szembeni magatartásunk mérhe­tetlenül eldurvultak. (A tömeg- közlekedést hozta példának.) Az elmúlt évtizedek lerombolták az egyéni értékrendszert, s most azt sem tudjuk, milyen új modellt állítsunk helyébe? A régi alkotó, teremtő embert vagy egy illúziót vesztett, szkep­tikus személyiségeszményt? Ezekre a kérdésekre választ nem adott, de előadása folyamán hangsúlyozta az egyén esztétikai kulturáltságának visszaszerzé­sét, mint lehetséges megoldást. Az előadásban kifejtettek igaz­ságát az élet még ott a fórumon igazolta. Erőteljesen törtek fel az indu­latok a szekcióüléseken szóló ta­nárok előadásaiból, ahol azt le­hetett látni, hogy nemcsak a 40 éves személyiségmodell omlott össze, de új vezetőmodell jelent meg a pedagógusok köreiben is. Az utóbbi évtizedek talán legő­szintébb hangvételű konferenci­ája volt ez. Nagy sikert aratott többek kö­zött Szávai István előadása, amely egy emberközelibb, gyer- mekrekoncentrált pedagógus- modellt állított hallgatói elé, aki színvonalas követelményrend­szerét a gyermekek szeretetére alapozza. Forrong tehát, és újat, jobbat akar a pedagógus társadalom is, amit oktatási rendszerünk kudar­cát látva, csak örömmel üdvözöl­hetünk. ________________________K.Sz. E lnöki feladat a szabad magyar sajtó védelme IFolytatás az I. oldalrólI Ezzel létrejött egy olyan kor­mánytöbbség, amely nyugodt és higgadt vezetésre képes, továbbá egy olyan ellenzék, amely a Par­lamentben felelősségteljesen tudja ezt a többséget ellenőrizni. Történelmi és társada­IFolytatás az 1. oldalról/ gió telefonközpontjainak teljes auto­matizálása, bekapcsolása a hazai és a nemzetközi távhívó rendszerbe. Má­sodlagos szerepet játszik jelenleg az új telefontulajdonosok számának bő­vítése. Ebben az évben a teljes góc­körzetben nyolcszáz előfizető juthat készülékhez, ebből négyszáz Karca­gon. A bővítést 1991-től elsősorban önerős forrásból eszközük majd to­vább. A beruházás során korszerű megoldásokat is alkalmaznak. A kar­cagi és a szolnoki központ között pél­dául már digitális átviteli utat építet­tek ki, amely jobb, hangminőségileg tisztább, zajtalanabb beszélgetést tesz lehetővé. Az új központok praktikus elhe­lompolitikai eredmény - hangoz­tatta Göncz Árpád -, hogy kiala­kultak azok az erők, amelyek al­kalmasak arra, hogy az elkövet­kező időszakban Magyarorszá­got minden különösebb zökkenő nélkül vigyék át az európai de­mokráciák világába. lyezésére négy helyen; Karcagon, Kisújszálláson, Kunmadarason és Kunhegyesen új épületeket emeltek, a további három településen a meglé­vő postai helyiségekben kaptak he­lyet. A hét települést érintő távközlési beruházás várhatóan októberre ké­szül el és kezdi meg egyhónapos pró­baüzemét. Az ismert idegenforgalmi centrumban - Berekfürdőn -, a hatá­ridő előrehozásával már a fürdősze­zonra üzembe helyezik az éjjel-nap­pal működő központot. Gazdasági társulás keretében távhívó hálózat­fejlesztés folyik a Tisza-tó központ­jában, Tiszafüreden is. Itt a tervek szerint 1991-ben - néhány hónapos késéssel - készülnek el a kivitelezés­sel. Lett függetlenségi nyilatkozat /Folytatás az 1. oldalról/ elfogadására várva több ezres tö­meg vette körül Rigában a parla­ment épületét. A szavazás ered­ményének kihirdetése után ha­talmas ovációban tört ki a tömeg, majd a városon keresztül vonul­va, a hajnali órákig ünnepelték a függetlenségi nyilatkozatot., A lett függetlenségi nyilatko­zat sérti a szovjet alkotmányt; ez a megoldás nem különbözik a „vilniusi” változattól, éppen ezért csak akkor lehetségesek a tárgyalások, ha Lettországban visszatérnek a május 4-i döntést megelőző állapotokhoz - hang­zott Mihail Gorbacsov határo­zott állásfoglalása, s a szovjet el­nök fenntartotta magának azt a jogát, hogy - akárcsak Litvánia esetében - politikai, gazdasági és adminisztratív válaszlépéseket tegyen. Távhívás, távközlési fejlesztés a Nagykunságban Önnek mi a véleménye? Az egész város egy zsibvásár LEGYEN VAGY NE LEGYEN? Lapunk több ízben is szóvá tette a Szolnok városközpontjában, a piaccsamok környékén tapasztalható tarthatatlan állapotot, a kül­földi árusok kirakodását, szemetelését. Szóvá tette többek között a Ságvári krt. 49. szám alatti társasház lakói nevében közös képvise­lőjük. Megkérdeztük Soós Páltól, a megyei, valamint Márton Ernőtől, a városi tanács vb illetékes osztályvezetőitől; mi a véle­ményük erről /azon túl, hogy némi intézkedés már történt, a hét három napján délután 5 óráig meghosszabbították az úgynevezett lengyel piac nyitva tartását/? Egymással teljes egyetér­tésben a következőket mondták el: - Juhász Károly úr, közös kép­viselő a lap hasábjain teljes jog­gal kifogásolta azokat az áldatlan állapotokat, melyek jelenleg a piaccsamok környékén tapasz­talhatók a külföldi állampolgá­rok árusítása nyomán - jegyezte meg Márton Ernő.- Az a véleményünk, hogy a külföldi állampolgárok illegális értékesítési tevékenysége ma olyan valós belföldi igényeket elégít ki, amihez nem lehet a még hatályos jogszabályok merev be­tartására irányuló magatartással viszonyulni. Épp ezért kezdemé­nyeztük /még 1987-ben!/ a jog­szabályalkotóknál e rendelet fe­lülvizsgálatát, amire még a mai napig nem került sor - tette hozzá Soós Pál. Ennek ellenére , "elnézve a törvénytelenséget is" az volt a megyei és a városi kereskedelmi szakigazgatási szervezet véle­ménye, hogy tiltással nem szá­molhatják fel a jelenséget előidé­ző okokat, így az nem vezethet megoldásra. Mindenképpen ele­jét kell azonban venni annak, hogy az egész város egy "zsibvá­sár" legyen.- E célból került kialakításra a Téglagyári úton levő nagybani zöldség-gyümölcs piac területén a használtcikk-piac, mely folya­matosan bővül, korszerűsödik. Az ott kialakult rendet a korábbi "törzseladók" elfogadták, tudo­másul vették és ez a város lako­sainak közkedvelt bevásárlóhe­lye lett. Az utóbbi hetekben nagy tömegben érkeznek újabb el­adók, főleg Romániából és a Szovjetunióból, akik a városban szétszóródva, illetve a piac kör­nyékén csoportosulva értékesítik az áruikat. Úgy gondoljuk, hogy a megoldásnak továbbra sem a teljes hatósági tiltást célszerű vá­lasztani, hanem a szervezett, kul­turált keretek között történő tar­tást.- A gondot elsősorban az okoz­ta, hogy a használtcikk-piac csak a hét három napján üzemelt, az eladók pedig folyamatosan jön­nek és árusítanak. Ezért azt látjuk célszerű megoldásnak, hogy a használtcikk-piacot /lengyel pi­ac/ vasárnap kivételével - átme­netileg - a hét minden napján nyitva tarttatjuk. Természetesen ennek elfogadásához kell egy kis idő, de így erkölcsi alapunk is van, hogy e humánus megoldás érvényre juttatását nyomatéko­san tudjuk megvalósítani. Bí­zunk benne, hogy ez az intézke­dés rövid időn belül megoldja azt a problémát, amit a belvárosi árusítás eredményez és megszű­nik ez a gyakorlat. Mindezek mellett azonban szeretnénk támaszkodni a lakos­ság megértő támogatására és egyetértésére.-rónai­Ha nem akarod, hogy önkény nyomjon el... iFolytatás az 1. oldalról/ tett. Az ember veszélyben van. Az is, aki nem menekült, és az is, aki nem idegen és így éppen az idegenek sorsa kell, hogy erre mindenkit rádöbbentsen. Persze nemcsak erről szól a bibliai üze­net, hanem arról is, hogy a veszé­lyeztetett egzisztenciájú ember befogadásra talál. Ez az evangé­lium, az örömüzenet, amiben szabad a keresztényeknek re­ménykedni és eszerint köteles­ségük élni és cselekedni. Ezt követően pedig arról be­szélt, hogy amikor a Magyaror­szági Református Egyház első­ként felkarolta a romániai mene­kültek ügyét, akkor a magyar tár­sadalom még nem volt abban a helyzetben, hogy felvállalja azt a szolgálatot, amit azóta felismert és elvállalt. A reformátusok nem politikai megfontolásokból in­dultak ki, hanem a biblia paran­csa szerint cselekedtek. Am a re­formátus egyház csak úgy volt képes erre a szolgálatra, hogy a külföldi egyházak és segélyszer­vezetek szinte azonnal a segítsé­gére siettek. Dr.Aranyos Zoltán rámutatott arra is, hogy eleinte csak erdélyi magyarok jöttek, végül pedig már a romániai ro­mánok is, és tudatosan nem tet­tek különbséget közöttük. Ezek után Szokai Imre kül­ügyminiszter-helyettes elemezte a magyar kisebbség helyzetét. Először egy általános, majd rész­letesebb képet rajzolt föl, ezután pedig arról beszélt, hogy a ma­gyar diplomácia mit tett, és mire van szükség ahhoz, hogy ezt a kérdést megnyugtatóan kezelni lehessen. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi években a kisebbségek helyzete Európában megkülönböztetett figyelmet kapott. Ennek számos oka van: egyebek közt az, hogy az európai béke és biztonság megteremtése nem képzelhető el, hogyha a nemzetközi kapcso­latrendszer különböző elemei rendezetlenek. Az előadó ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy korábban a nemzetközi fó­rumokon csak katonai, majd gazdasági kérdésekkel foglal­koztak, de az utóbbi időben nyil­vánvalóvá vált, hogy a humani­tárius kérdések nem megfelelő kezelése labilissá teheti az egész európai rendszert. így szinte ter­mészetes, hogy a kisebbségi, nemzetiségi gondok egyre mar­kánsabban felszínre kerültek és az államok közötti konfliktusok gerjesztőivé váltak. Áttérve a menekültkérdésre, Szokai Imre megemlítette, hogy egy veszélyeztetett népcsoport vándorlása, nem természetes népmozgás, és így gondot okoz a "kibocsátó", a "befogadó", de még a "tranzit" ország számára is. Ez utóbbival kapcsolatban utalt arra, hogy a szovjetunióbeli zsidók kivándorlása milyen problémákat vet Tel Magyaror­szágon. Mindezek a korábbi te­rületszerző és területmegtartó, illetve erőszakosan asszimiláló politika következményei, amelynek az egységesülő és de­mokratizálódó Európában a. jö­vőben egész egyszerűen nincs helye. Kérdés, hogy például Ro­mániában mely politikai erők kerülnek ki győztesen a május 20-án feltehetően megtartható választásokon. Azok-e, amelyek felismerik, hogy ez a fajta politi­ka nem folytatható tovább, és en­nek megfelelően változtatnak rajta, vagy pedig azok, amelyek továbbviszik az eddig "jól be­vált" hagyományokat és ame­lyek támogatásával már megje­lentek az olyasféle követelések, hogy Romániához kell csatolni Beszarábiát, és meg kell terem­teni nagy Romániát. Mi magya­rok pontosan tudjuk, ez azt is jelenti, hogy az a Románia a Ti­száig terjedő határokkal rendel­kezett. Ebből nagyon jól látszik, hogy Közép- és Kelet-Európá- ban a gazdasági gondok mellett az egyik igazán agresszív prob­léma éppen a kisebbségi kérdés, melynek megnyugtató rendezé­se csak demokratikus keretek között képzelhető el, és meg kell adni a kisebbségeknek az önren­delkezés jogát. Ezt Magyaror­szág a határain belül már megva­lósította, így jogosan várhatja el ugyanezt másoktól is - mondta Szokai Imre, majd előadását Wesselényi egyik gondolatával zárta: "Ha nem akarod, hogy ön­kény nyomjon el, ne nyomj el senkit önkényeddel". Nagy Tibor Fotó: Mészáros János IGAZSÁGTALAN A VAGYONFELOSZTÁS MÓDSZERE Nyílt levél a Zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet tagságához Alulírott szervezetek 1990. március 10-én a szabad választá­sok előtt nyílt levélben tiltakoz­tunk a termelőszövetkezet va­gyonának általunk igazságtalan­nak és erkölcstelennek tartott va­gyonfelosztási módszere ellen. Tiltakozásunk akkor eredmény­nyel járt, a közgyűlés meghiú­sult. Az időközben megvalósult rendszerváltás ellenére azonban úgy tűnik, hogy falvainkban még mindig vannak olyan politikai erők, amelyek befolyásukat gaz­dasági előnyök megszerzésére kívánják felhasználni. AZagyva- rékasi Béke Tsz vezetősége az 1989. évi XX. törvényre hivat­kozva ismételten megkísérli, hogy a szövetkezet vagyonát a neki leginkább megfelelő módon ossza fel. Gondosan áttanulmá­nyozva a vagyonfelosztás alap­elveiről szóló határozati javasla­tot, ismételten leszögezzük, hogy a leghatározottabban tilta­kozunk a tsz-tagság, valamint Zagyvarékas és Szászberek pol­gárainak érdekeit és véleményét semmibe vevő módosított hatá­rozattervezet ellen. Ajelenlegi bizonytalan gazda­sági helyzetben, az új kormány megalakulása és a parlament ál­tal meghozandó új törvények életbe lépése előtt az 1989. évi XX. törvényre alapozni egy va­gyonfelosztást - lehet az bármily "törvényes" is, de - nem aktuális. A határozati javaslat ugyanis a vagyonrész megszerzésének le­hetőségéből - és főleg annak jö­vedelmétől - megfosztja a terme­lőszövetkezetet alapító, esetleg még jelenleg is élő nyugdíjas tagjait, valamint a termelőszö­vetkezet vezetősége által idő­közben politikai vagy más okok­ból eltávolított szakembereket és a tiszta vagyon növekményéhez leginkább hozzájáruló baromfi- feldolgozó üzem dolgozóit. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy azok a vezetők, akik évtize­deken át a legnagyobb jövede­lemre tettek szert falvaink föld­jének használatából, és a terme­lőszövetkezeti tagok munkájá­ból, a vagyonfelosztás révén még egyszer - utoljára - a legna­gyobb hasznot hasíthassák ki a jelenleg még közös vagyonból. Felhívunk minden termelő­szövetkezeti tagot, hogy a terve­zett részközgyűlésre ne menjen el, akadályozza meg annak hatá­rozatképességét. Kizárólag a tagság dönthet a vagyonfelosz­tás időpontjáról és módjáról, ki­zárólag a tagság érdekeit figye­lembe véve. A vagyonfelosztás módjáról határozó társadalmi bi­zottságot ne a termelőszövetke­zet vezetői, hanem a tagság ne­vezze ki demokratikus választás útján. Hol itt az igazság? Ilyen lenne az újfajta vagyonfelosztás? No persze ez már nem szocialista módon. Most, a 24. órában, mi­előtt hamarosan az új földtör­vény megszületik. Azt gondol­juk, mindehhez nem kell kom­mentárt fűzni. A leghatározot­tabban tiltakozunk az ilyen és ehhez hasonló úgynevezett ne­vesítések ellen. A Független Kisgazdapárt me­gyei és zagyvarékasi szervezete Az MDF megyei és zagyvaréka­si szervezete Az SZDSZ szolnoki szervezete

Next

/
Thumbnails
Contents