Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-07 / 24. szám
1990. MÁJUS 7. 3 A kezdeti nehézségek után az idén meggyorsította a szolnoki Müvésztelep lakásainak, műtermeinek építési tempóját a szolnoki Ingatlankezelő Vállalat. Várhatóan június 30-án lesz a műszaki átadás. Jelenleg 70 százalékos készültségi foknál tartanak. T.Z. Két hízó, két birka, negyven tyúk bánja a napot i i i i im- ■ fi ........ ■ ■■... —.1 L akodalmi előkészületek SZÁZNEGYVEN VENDÉGRE TERÍTENEK Magyar Gazdasági Kamara Van apparátus, van elnökség, ügy vezetőség— de nem működőképes Ma már közhelynek számít, hogy a magyar társadalom, a magyar gazdaság az átalakulás útját járja. Az átalakulás mindig kisebb, nagyobb zökkenőkkel jár együtt, attól függően, hogy az adott területen milyen gondok halmozódtak fel. Hasonló helyzetben van a Magyar Gazdasági Kamara is, amely a múlt hét végén tartotta VIII. közgyűlését. Az előzetes információk kemény konfrontációt jósoltak elsősorban az alapszabály körül, s ehhez kapcsolódóan a vezetőség mandátumát és összetételét illetően. Talán nem is véletlenül, hiszen a régi alapszabály a centrális irányításra épült, a régi vezetőség pedig nem arról volt ismert, hogy túl sokan képviselték volna benne a vidék érdekeit. Sokszor elhangzott az a vád is, hogy az MGK a nagy- vállalati lobby érdekeit képviseli, de amíg az előző kettő probléma bizonyítható ma is, ez utóbbit a számok ma már kevésbé támasztják alá. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy itt minden rendben van. Ehhez kell tulajdonképpen a gyökeresen új alapszabály, és egy új vezetés. Az ember azt gondolná, hogy a valódi falusi lakodalom annyiból áll, hogy egy fiatalember megszeret egy ifjú hölgyet, és mivel a vonzalom kölcsönös, nagy lagzit csapnak, és utána élnek boldogan. A valóság mindenesetre ennél egy kicsit bonyolultabb, hiszen például egy efféle rendezvény jószerével féléves,majd egy esztendős előkészületet igényel. Újszászon Simon Mihályék szépen gondozott udvarán hatalmas sátor, sürgő-forgó, tüsténkedő emberek jelzik: közeleg a nagy nap. Nősül az egyszem fiuk. Hogy nem akármilyen lagzi lesz, bizonyítják az előkészületek. Mikor is kezdődött a felkészülés, ennek a tisztázására néhány percre feltartom a jeles nap fiús házi főrendezőjét, Simon Mihályné Marikát, az édesanyát.- Amikor tavaly tavasszal megtörtént az eljegyzés, gondolatban már készültünk erre az eseményre is. Először július 29- én a vőfélyt kötöttük le május 5-re Szolnokról, hiszen a falusi lakodalom nem igazi rigmusok, tréfás köszöntők nélkül. Azután októberben már a sátrat intéztük jóelőre, elvégre ilyenkor a környéken igen sok a lakodalom. Ezt hétezerért Jászalsószentgyörgy- ről kölcsönöztük, meg az edények egy részét is. Mindezt követte a háromtagú zenekar felkérése, elvégre nem mellékes a jó talpalávaló sem.- Hadd vessem közbe: hány vendégre terítenek?- Ez a szám folyton változott, növekedett, hiszen nagy a rokonság, sok a jószomszéd, az ismerős, így mindenkit igyekeztünk felírni, akit meg kellett hívnunk. Egyre terjedelmesebb lett a névsor, és végül száznegyvenig értünk. Ennyi embert hívtunk, várunk.- Részletezné az étel- és italkínálatot?- Lesz huszonkét liter tömény, húsz liter kimért bor, ötven üveg palackozott, hétszáz üveg sör és háromszázhúsz üveg üdítő. Készült hat kiló csigatészta, és nem utolsósorban az egészet két hízó, két birka, negyven tyúk élete bánja. Rendeltünk tortákat is, bár nálunk az* a szokás, hogy a közeli rokonok kettőt hoznak, a távo- labbiak pedig egyet. Az udvaron az asszonynép teszi a dolgát, és ínycsiklandozó süti-illatok fogadják a jószimatú arrajárókat. A tepsik fő dirigense, az egész sütés irányítója Nagy Jánosné, aki otthon az édesanyjától tanulta a tudományát.- Mi szükséges ahhoz, hogy finom legyen a sütemény?- A finomság egyik alapja a pontos mérés. A második szempont, hogy aki készíti, messze ívben kerülje az italt. Egyébként is én antialkoholista vagyok. De ha rám néz, láthatja, hogy azért az édességet nem vetem meg - nevet.- Hányfélét sütnek, és mikor kezdték a munkát?- Harmincadikán hétfőn. Három gázsütőben pirult a tészta, amelyből összesen tizennégyfaj- ta készül. Ez tételesen kilencvennégy adag, de ennél sokkal több tepsi. Ami pedig az igyekezetét illeti, itt kapitalista szintű a tempó, ráadásul napi tizenkét-tizen- négy órát dolgozunk.- Hányán segítik?- Mikor mennyien: hol öten, hol hatan. Mára, csütörtökre az utolsó darab is kisült, így délután,meg pénteken mindazokat töltjük, amelyeket kell. Ezt követően a szeletelés vár ránk, illetve a tyúkpucolás.- Mikor eszik a fő-fő sütőmester-asszony?- Naponta egyszer: reggeltől estig... Akad még az ünnepi eseménynek egy nem kevésbé fontos szereplője: Bálint Ferenc. Hogy mi is a feladata?- Nincs találóbb kifejezés mint lakodalmi mindenes. Hogy példákkal illusztráljam: ha kell fuvarozok, hiszen az összes edényt én hoztam el. Azután az italféléket hordtam haza. Pénteken Boldogházára megyek a két birkáért, majd az apósommal, Simon Józseffel együtt levágjuk, felaprítjuk őket. Egyébként a hízókat is mi dolgoztuk fel.- Miképpen "melegít be" mint böllér? Itt elsősorban az ételekre gondolok.- Ma csülökpörköltöt készítettem, holnap birkagulyás lesz hosszú lével, krumplival. Simonné veszi át a szót:- Ami az étkeket illeti, a lakodalom napján délben csigaleves, töltöttkáposzta lesz. Az esküvőt a tanácsházán tartják, előtte a násznép kis borral, sörrel, fasírt- tal csillapítja éhét. Este tyúkhúslevest, birkát, sertéspörköltet kap a vendégsereg. Éjfélkor következik a rántotthús, sült tyűk, hurka, meg kolbász. A család bölcs előrelátására jellemző, hogy a meghívottak között két olyan önkéntes tűzoltó is akad, akik már például sokoldalúan oltják, kezelik - mondjuk a gyomorégést is. Sörrel vagy bármivel. A zenekar egyébként délután háromkor kezd, és a muzsika addig tart, amíg vendégek lesznek. Ha valaki pedig a pohár emelgetésektől még ennél is sokoldalúbban "elzsibb^dna", néhány heverő is készen áll a mali- gánfokok leküzdésére a lakásban. Egy még tény: a holtomiglan- holtodiglant szombaton, 5-én mondják ki a fiatalok. Hogy eddig nem róluk volt szó, hanem az előkészületekről? Ugyan már, dehogy, hiszen ez a temérdek munka, jóféleség az ő érdekükben történik és történt. Nekik mit is kívánhatnánk? A népi lakodalmi rigmusok stílusában valami ilyesmit: "Sok örömet, boldogságot, Esztendőre apróságot Azután meg újabb babát, Gyarapodjék a két család!" D.Szabó Miklós A mostani közgyűlés a fentiekből szinte semmit nem oldott meg. Nem fogadtak el egy új alapszabályzatot, nem választottak új vezetőséget. Mégis mit csináltak akkor? Megfogalmaztak egy új koncepciót, amelyre épülve az előző két feladatot meg lehet oldani. A mai világban ez sem semmi. Az új koncepció felvázolásának feladata Gábor Andrásra, a kamara elnökére maradt, akinek mandátumát június másodikáig, a következő fordulóig hosszabbították meg. Beszámolóját a kamarai szempontú gazdasági helyzetelemzéssel kezdte. Vitatkozni lehet vele, de figyelmen kívül hagyni nem. Ilyen vitatéma lehet, hogy melyik megállapítás az igazi. A kormány szerinti bérár spirál, azaz az elszaladó bérek miatti gyors áremelkedés, vagy az ár-bér spirál, azaz a gyors áremelkedések miatti béremelések. A kérdés nem formai, ugyanis más és más feladatot jelent, ha a kiindulópont más. De nemcsak a feladat más, hanem a probléma forrását, okait is máshol kell keresni, attól függően, hogyan tesszük fel a kérdést. Az átmeneti időszakban, ráadásul egy távozó kormányzat esetében nem nehéz a kormány nyakába varrni az esetleges problémákat. Mégis azt kell hangsúlyozni, a nemzetközi összehasonlításokat is figyelembe véve, hogy a magyar- országi infláció, a gazdaság alacsony hatékonyságán túl, a kormányzati tevékenységben lelheti meg leginkább indokát. Magyarul: a túlterhelt költségvetés az egyik legfontosabb oka az áremelkedéseknek, s nem vállalatok nagyarányú bérkifizetései. Az egyoldalúság természetesen itt sem célravezető. A fentiek miatt is egyetérthetünk a kamara elnökével abban, hogy határozott intézkedések kellenek úgy, hogy közben a rossz hatásokkal is számolni kell.A MGK részese akar A Ganz Villamossági Művek gyáregységei ez év elejétől kezdődően egy hosszabb folyamat eredményeképpen ha jogilag nem is, de gazdaságilag részben önállóak lettek, így a szolnoki hegesztett gépszerkezeteket előállító gyár is. A szolnokiak az anyavállalat termelési profilját képező villamos motorok, generátorok és transzformátorok szerkezeti elemeit szállítják a Ganz-Vill többi gyáregységei részére, így közvetve jutnak árbevételhez. Egyedi gépgyártásuk révén azonban külső megrendelenni a változásoknak, s az ebből adódó feladatok megoldásának. Sőt, és ezt maradéktalanul meg kell szívlelnie az új kormányzatnak is, a kamara vállalatai ellenében nem fog menni semmilyen változtatás. Éhhez azonban, s ezt Bér-ár spirál, vagy ár-bér spirál Tőkehiány van A szövetségek szövetsége már mi tesszük hozzá, a jelenleginél egységesebb és határozottabb kamara szükséges. Mindehhez az kell, hogy a kölcsönös bizalmatlanság oldódjék. A tagvállalatok vezetőit ne tegyék ki fölösleges politikai jellegű támadásoknak, ugyanakkor a privatizáció mechanizmusát tegyék egyértelművé, bürokráciamentessé. Ez azért is fontos, mert a külföldiek, miként azt Gábor András is aláhúzta, nem toporognak a határon. A két fél együttműködése kell ahhoz, hogy a tényleges akadályok megszűnjenek. Ilyenek, mint az infrastruktúra alacsony színvonala, a kedvezményes hitelek hiánya, a bürokratikus ügyintézés, stb. Mert a külföldi tőkére szükség van. Ma Magyarországon tőkehiány van. A privatizáció kiváltotta rugalmasság az előfeltételek megteremtésében segíthet, amely a külföldi tőke bejöveteléhez szükséges. A feladatok újszerűsége, a gyors megoldások szükségszerűsége tette fontossá azt is, hogy a kamara közgyűlését előrehozzák. Igaz, kissé előkészítetlenül. Ha a társadalom megváltozik, a kamara sem maradhat változatlan. Egyik feladat éppen az, hogy löknek is értékesítik termékeiket és a termelési kapacitás maximális kihasználása érdekében szolgáltatásokat is végeznek, tehát vállalkoznak. Nagy János, a szolnoki gyár igazgatója elmondta, hogy a több lábon állás gyakorlati megvalósításának elengedhetetlen feltétele az anyavállalathoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatok fokozatos leépítése. Az önállósodás megnöveli a vállalkozási kedvet, és fokozott költségtakarékosságra ösztönöz. Ugyancsak pozitív változásként a szervezet csak azzal foglalkozzon, ami a feladata. Lehet, hogy meglepi az olvasót, de végül is igaz, a kamarának is vissza kell mennie a kiindulóponthoz. Meg kell határozni: mi a kamara, kik legyenek a tagjai, mi a kamara küldetése, milyen érdekeket vállaljon fel, stb. Kissé furcsa ez egy több mint százéves szervezet esetében. De hát ilyen időket élünk. Az újragondolásnak is eredménye, hogy ma már szép számmal képviseltetik magukat a kamarában a magánvállalkozók, a kis és közepes vállalkozások. A változások jele a regionális kamarák beépítése a rendszerbe. Ez bevált, ami mutatja, hogy ezen az úton kell továbbhaladni. Olyan piac komform kamara képe vetítődik ki, ahol az érdekek megjelennek. Ez lehet a régió, vagy egy-egy város is. A helyi hatalmi vákuum kitöltése is azt indokolja, hogy a helyi érdekeket helyben kell képviselni és megoldani. Erre egy központosított szervezet nem képes. A változásokat a környezet, s maga a kamara apparátusa is nehezen fogadja el. Más út pedig nincs. Ez az út a föderáció útja, ahol a legfelsőbb szint csak a legátfogóbb kérdésekkel foglalkozik. A föderáció azt is jelenti, hogy a csúcs elsősorban szolgáltat, a közös érdekeket megjeleníti, képviseli, de nem irányít. Ehhez fel kell adni az adminisztratív ügyintéző szerepet, hogy karcsúbban, a számítástechnikára alapozva, nemzetközi szervezetekkel együttműködve lehessen a kamara partnere a lehetséges hatalmi színtereknek. Ez azt is jelenti, a kamara nem áll ki egyetlen párt mellett sem, gazdaság- és vállalkozó-párti marad. A kamara tehát a szövetségek szövetsége lesz, amelynek alapegységei a regionális kamarák és a szakmai szövetségek. Természetesen nem minden vállalat óhajt e két szerveződésben részt venni. Számukra is biztosítani kell a részvétel lehetőségét. Vagy az eddig is létező tagozati munkában, vagy még azoktól is függetlenül. Az alapszabály-tervezetet tulajdonképpen ennek a kérdésnek a nem kellő kimunkálása miatt vetették el a tagok. A kamara tehát keresi a helyét, szakszerűbben szólva a legitimációját, mert ma, ahogy egy felszólaló fogalmazott, most van apparátusuk ami nem az, van elnökség ami nem az, van ügyvezetőség ami nem az. A második forduló feladata mindezt tisztázni. Mindannyiunk érdeke, hogy ez sikerüljön is nekik. Füle István értékelhető, hogy bevezették a rugalmas munkaidőt, intézkedéseket tettek a jobb munkaszervezés érdekében és átdolgozták a bérezési rendszert. Ám hiába ez a fajta önállóság, ha még mindig több száz kapocs köti össze a gyáregységeket az anyavállalattal, amelynek pedig sok cég tartozik. S mivel a szolnoki gyár szintén közvetve jut jövedelemhez, így a gazdasági függés továbbra is realitás marad. Ezért a teljes önállóság eléréséhez valószínűleg hosszabb időre lesz szükség. A szolnoki Ganz-Vill Gyáregységben Csak látszat az önállóság?
