Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-24 / 39. szám
1990. MÁJUS 24. Néplap 3 A Nagyalföldi Köoloaj- és Földgáztermelő Vállalat a sorban állás ellen Önkormányzat és képviseleti elvek Bármilyen Az NKFV sok partnere ismételheti a címben leírt szavakat, ha nem fizeti meg adósságait. A sorban állás hovatovább a magyar gazdaság egyes számú problémájává növekszik. A vállalatok nagy részét ma három csoportra lehet osztani. Az egyikbe tartoznak azok, akik nem tudnak fizetni, s így kiváltói is a nehézségeknek. A másik csoportba azok tartoznak, akik maguk is adósok, de nekik is vannak kintlévőségeik. Míg a harmadik csoportot azok alkotják, akik kényszerű hitelezői a nem fizetőknek. Ezek közé tartozik a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz- termelő Vállalat is, amely úgy véli, hogy itt az ideje keményebb eszközökkel is fellépni e probléma ellen, ha nem akarjuk, hogy szétzilálja a gazdaságot. A fellépés azért is indokolt, mert miként dr. Szalóki István vezér- igazgató is fogalmazott, nem normális jelenségről van szó. A normál életben ugyanis, ha a boltban valaki csak az árut viszi el, de nem fizet, rendőrért kiáltanak, tolvajt mondanak, s szabálysértésért az illetőt meg is büntetik. A vállalati szférában mindezt büntetlenül meg lehet csinálni. Sokan visszaélnek a helyzettel, nem mérik fel azt sem, milyen károkat okoznak a partnereknek, az államnak, s végső soron saját maguknak. Az NKFV persze nem lehet a legfőbb igazságtevő -<* véli a vezérigazgató -, de valamit tenni kellett és kell a továbbiakban is. Erről folytattunk beszélgetést Czibulka Péter gazdasági vezérigazgató-helyettessel, Asztalos József közgazdasági főosztályvezetővel, valamint dr. Szikszai József pénzügyi főosztályvezetővel. Ki lehet deríteni, ki nem fizet Az NKFV alapvető gondja, hogy vevőinek egy része likviditási, azaz fizetési problémákkal küszködik, ami kihat a cégre is, azzal, hogy egyes vevők nem hajlandók fizetni. Ugyanakkor nekik is fizetési kötelezettségeik vannak a kitermelt, illetve a beszerzett földgázért az állam felé, arról nem is beszélve, hogy a kényszerű hitelezés miatt pénzük nem céljaik szerint hasznosul. Elég csak elgondolni azt, hogy ha csak egy hónapig beteszik a bankba azt a több százmillió forintot, amivel nekik tartoznak, milyen kamatot eredményezhetne. A vállalati trió véleménye szerint rend akkor lesz, ha a gazdaság szereplői betartják a törvényeket, azért is, hogy a gyenge láncszemek, az általunk első csoportba soroltak, kibukjanak. Véleményük szerint ezek pénzügyi kapcsolatokon keresztül érzékelhetőek, nyomon követhetőek. Elvileg persze ma már létezik az Öncsőd bejelentésének a kötelezettsége, a nem fizető vevőkkel szemben lehet is csődöt kezdeményezni, de mindezek féloldalas, normativitásuk miatt nehezen követhető intézkedések. Az NKFV fogyasztóinak egy része ráadásul válságágazatban van /kohászat, vegyipar, stb./, s ez tovább bonyolítja a megoldás módozatait. A vállalatnak nem célja, nem is lehet az, hogy a vevők, s ezen keresztül az egész gazdaság érdekeit ne vegye figyelembe. Az adósnak fizetnie kell A fentiekből adódott, adódik a feladat, a dilemma, hogyan oldják meg a helyzetet, mihez tartsák magukat. A Tigáz Borsodban már megtette az egyik vásárlójával, hogy elzárta a csapot. Ezt ők is fontolgatják mintegy háromnegyed éve, de ez csak végső megoldásként jöhet szóba. Addig fokozatok vannak, hogy minél kisebb károkat okozzanak. Mert tudnak okozni igen nagyokat is. A kohászat esetében például gázcsap elzárása milliárdos károkkal járhat. Céljuk a fogyasztók felkészítése, tudják mire számítsanak, ne érje őket váratlanul semmilyen intézkedés . Először szóban figyelmeztetnek, ezt követi hasonló írásbeli, majd erőteljesebb felszólítás. Ezután kezdeményezik a tárgyalásokat, amelyeknek többnyire megvan az eredménye. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, jöhet a jogi procedúra is, de ez sem igazán kívánatos. Ar eddig megtett intézkedések azt bizonyítják, hogy van értelme kezdeményezéseiknek. Január 1-én például 1,4 milliárddal, március 31 -én 0,9 mil- liárddal, május 5-én csak 0,75 milliárddal tartoztak nekik. Pénteken ül össze a válságstáb A cég vezetői két dolgot tartanak fontosnak: derüljön ki végre valahára, hol keletkezett az a mintegy 100-200 milliárdos adósság-, hegy. Azt persze naivitás lenne hinni, hogy ettől minden jóra fordul, de mégis szembe kellene nézni a konkrét helyzettel. A másik, amit fontosnak tartanak, a kényszerhitelezésbe való belenyugvás a saját cég elleni merénylet, s ezt senki nem várhatja tőlük. Ma már az NKFV is saját felelősségére Dr. Szalóki István vezérigazgató: " A boltban tolvajt kiáltanának..." gazdálkodik. Ellátási felelősségük megszűnt, így a veszteséget nekik kellene lenyelni, igaz a nyereség is az övék. Úgy gondolják a keményebb fellépés a vevőknek is'érde- ke, hiszen a folyamat egy bizonyos szint után visszafordíthatatlanná válik. Ez pedig mindkét cég vesztesége lehet. Ok úgy tapasztalják, hogy sok esetben csak figyelmetlenségről van szó, eegyes vállalatok nem igazán félnek ma még a következményektől. Ezt tanúsítja az is, hogy kényszerhelyzetben fizetnek. Aki a levelekre nem reagál, az a műszaki korlátozásra igen. Az jövőben inkább szigorodó intézkedéssorozat nagy gondja, hogyan kerüljék el a lakosság megterhelését. Erre feltétlen vigyázni kell. Mindez sziszifuszi munkát jelent. Többnyire péntekenként ül össze a válságstáb, amelynek feladata a vevők megvizsgálása, a teendők meghatározása. Az eddigi eredmények őket igazolják, de a jövőben még következetesebben szeretnék az adósok figyelmét felhívni a problémára. Ők, bár eltökéltek, mégis minden esetben a kiegyezés a cél. Ezt az alkalmat használjuk fel, hogy néhány sorban beszámoljunk az NKFV-nél nemrég lezajlott vezérigazgató-váltásról is. Dr. Szalóki István ugyanis március 15-től a cég kinevezett vezérigazgatója, úgy, hogy két hétig még együtt dolgozott a régi vezérigazgatóval. A nyugdíjazás miatt megüresedő székre a múlt év nyarán az OKGT vezérigazgatója írt ki pályázatot. Végül dr. Szalóki István nyerte el, aki 1962-től, az egyetem elvégzése óta, némi megszakítással dolgozik az NKFV-nél. A sikeres csapatmunkát tartja az egyik legfontosabb tényezőnek a hatékony vezetésben, amit bizonyít a fent leírt beszélgetés is. Itt ugyanis országos horderejű problémákról esett szó, aminek körbejárását rábízta munkatársaira. Mondván, ők jobban értenek hozzá. Füle István Vasárnap Emlékművet avatnak A NYILVÁNOSSÁG KLUB GYŰLÉSE Estébe nyúló összejövetelt tartott kedden délután a törökszentmiklósi Nyilvánosság Klub. Első napirendi pontként a rendezvénynek helyet adó művelődési központ kihasználatlan udvarának hasznosítási, beépítési tervét vitatták meg. Az intézmény vezetője és a tervet ismertető építész az intézményi háttér közvetlen közelségével, a terület központi fekvésével érvelt a több mint egymillió forintba kerülő közösségi, szabadidős célokat szolgáló beruházás megvalósítása mellett. A Kisgazdapárt egyik tagja szerint erre a célra máshol is található szabad terület, ide inkább egy színháztermet kellene építeni. A városi könyvtár igazgatónője pedig azért tiltakozott, mert megítélése szerint a rendezvények zavarják majd az olvasók nyugalmát. Több résztvevőnek az volt a véleménye, hogy az épületbe - méltó helyére - vissza kellene költöznie a tanácsnak, az udvar rendezésével pedig az ön- kormányzatok megalakulásáig várni kell.- Az átmenet idején sem állhat meg az élet - mondta válaszában a művelődési központ igazgatónője. Hozzátette, hogy a település szélén található, közösségi célú létesítményeket a távolság miatt kevesen látogatják. Ezt követően öt általános iskola igazgatójának jelöléséről, választásáról és kinevezésük körülményeiről tájékoztatták a jelenlevőket. Szóba került ahelyi TIT-szerve- zet által felkarolt városi újság ügye is. Részletesen ismertették a lapindítás feltételeit. Továbbra is foglalkoznak a - legalább 1500 példányszámú - kiadvány megjelentetésével, de ehhez anyagi háttérrel egyelőre még nem rendelkeznek. Sok időt szenteltek a munkástanácsok helyzetének értékelésére. Megállapították, hogy a dolgozók sajnos nem öntevékenyek. Feltehetően azért, mert állásukat féltik. A múlt folytatása lenne - mondták -, ha a városban működő pártok beleszólnának a vállalatok belső ügyeibe. A kisgazdapárti Dögéi Imre ezzel ellentétes véleményének adott hangot. Véleménye szerint a Nyilvánosság Klub egyik feladata, hogy itt vitassák meg a munkahelyeken felgyülemlett problémákat. Felszólalásában tájékoztatta a résztvevőket a földhasznosítási bizottság megalakulásáról, összetételéről. Ismertette egyúttal a május 27-i Hősek Vasárnapja programját. Eszerint vasárnap délután 13,30 órakor a művelődési központban találkoznak a hősök emléke előtt tisztelgő török - szentmiklósiak. A Kossuth téri Hősök Szobránál 14,00 órakor kezdődik a megemlékezés, 15,00 órakor pedig emlékművet avatnak fel a második világháborúban elesett törökszentmiklósiak tiszteletére. A sajtónyilvánossággal és az Új Néplap elleni, több szolnoki párt- szervezet által meghirdetett bojkottfelhívással kapcsolatban Kakukk Imre, az SZDSZ helyi szervezetének képviselője elmondta, hogy nem csatlakoznak a hírzárlatot meghirdető szolnoki SZDSZ- csoport kezdeményezéséhez, ugyanis ezzel kapcsolatban senki sem kérdezte meg őket. Hozzátette: rendezvényeikre továbbra is vátják a lap újságíróit. A törökszentmiklósi MDF jelenlévő egyik vezetőségi tagjának, Balogh Józsefnek az volt a véleménye - bár közvetlenül a bojkottal kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni -, hogy a pártok által szervezett, a törökszentmiklósihoz hasonló rendezvényekről tájékoztatni kell a lakosságot. * sz - , kérdésre helyben kérhető válasz A parlament mellett az önkormányzatok lesznek a közélet legfontosabb területei. Kialakításukkal, és megfelelő működésük esetén lényegesen visszaszorítható az államigazgatási és költségvetési rendszer jelentősége és beleszólása az egyes területek életébe. Ennek feltétele, hogy az adott térség lakói birtokukba vegyék az ipari és mezőgazdasági termelési eszközöket és az ezekhez tartozó irányítási feladatokat is. Az önkormányzati rendszer csak akkor láthatja el megfelelően a feladatát, ha több síkon szerveződik. E több síkú szerveződés már spontán megindult, megalakultak a legkülönbözőbb kamarák (jogász, orvos, pedagógus, stb.), különböző egyéb szervezetek jöttek létre (nagycsaládosok, idősek, nyugdíjasok, a fiatalok, a lakókörzetek érdek- képviseletei, a sportegyletek, stb.). Ezeket csak össze kellene fogni, a még szerveződők megalakulását elő kellene segíteni. Melyek lennének a legfontosabb rendeződési elvek? A területi elv rendszere lényegében eddig is megvalósult, de önmagában nem láthatta el teljes mértékben a feladatát. A képviselőknek olyan kérdésekben is folyamatosan dönteniük kellett, amelyekben csak a személyes véleményüket tudták képviselni, hiszen választókörzetük több tízezer lakójának, gazdálkodó egységeinek érdekeit nem ismerhették. A területi elven jelen esetben csak a lakóterületek érdekképviseletét értjük. A közösségi képviselet elvének feltétele, hogy mindenki tulajdonos legyen, vagy legalábbis ennek megfelelően gondolkodjon, érezzen és cselekedjen. Mindenekelőtt természetes közegében, ott, ahol dolgozik: a műhelyben, a kórházban, az iskolában, stb. Ennek megfelelően a kórházban az osztályokon, az iskolákban a tantestületekben, a termelőüzemek legkisebb egységeiben is a dolgozók megválasztják maguk közül azt, akiben a legjobban bíznak, akit a legalkalmasabbnak tartanak arra, hogy a kisebb közösségek érdekeit képviseljék. A kisebb egységek vezetői választják a magasabb egységek, az egész kórház, az egész iskola, a mezőgazdasági és az ipari, a termelőüzemek képviselőit, akiket az önkormányzatba delegálnak. A szakmai-ágazati képviselet elve azt jelenti, hogy az adott területen dolgozó képzőművészek, építészek, írók, színészek, pedagógusok, jogászok, közgazdászok, mérnökök, vasipari vagy faipari munkások, orvosok, stb. ágazati közösségeket képeznének, és úgy képviseltetnék érdekeiket. De például a pedagógusok képviselete is lehet több síkú, ahogy a munkájuk is az. Külön lenne érdekképviselete az általános iskolák alsó és felső tagozatainak, a gimnáziumoknak, a szakiskoláknak, de ezeken belül az egyes tantárgyaknak megfelelően is. A földrajzot, a történelmet, és minden más tantárgyat tanítók még sajátosabb szakmai képviseleteket hozhatnának létre. De így érvényes ez minden szakmára, a vasasokon belül például az esztergályosokra, a marósokra, a szerszámkészítőkére, stb. Felsorolhatatlan, ahogy minden irányba ágazódhat ez a szakmai képviselet. A felsoroltakon kívül természetesen egyéb szerveződési elvek is lehetségesek, így például: a nemzetiségiek, a fiatalok, a nők, az öregek, a nyugdíjasok, a kiskereskedők, a kisiparosok, a vallásos emberek, a mezőgazda- sági dolgozók képviseleti elve. De a sor folytatható, számtalan egyéb szerveződés (város-, falu- szépítők, zöldek, klubok, könyvtárak, kultúrházak) tarthat számot jelentőségre. iVfl’ve/minden terület, közösség és szakma e megoldásban delegálva van, bármelyik véleménye helyben kikérhető. Nem maradhat egyetlen kérdés sem megválaszolatlan, rendezetlen. E rendszerben az önkormányzat igazgatási területén lakó egyes polgárok több képviseleti elv szerint is (lakóterületen - mert lakik valahol, közösségi - mert ott dolgozik valahol, szakmai - mert valamely szakmát képvisel valahol, valamely pártnak vagy szervezetnek tagja valahol -) beleszólhatnak saját sorsuk irányításába. Ez a működési forma alapja lehet egy valóságosan demokratikusan működő testületnek. J. G. Főzésből, terítésből érettségiznek Megkezdődtek a gyakorlati érettségik a szakközépiskolákban. Felvételeink a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola vendéglátós hallgatóinak ételkészítési, terítési /felszolgálási/ érettségijén készültek.-nzs-
