Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-24 / 39. szám
Néplap A nemzeti megújhodás programja Antall József előadói beszéde a parlamentben Ti ] ben Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Honfitársaim! Hölgyeim és Uraim! Ünnepi pillanatban állok a magyar Országgyűlés és az egész nemzet nyilvánossága előtt, olyan pillanatban, amelyet végtelennek tűnő várakozás előzött meg, s amelyről gyakran hittük, hogy talán sohasem fog eljönni; de ha el is jön valaha, azt közülünk kevesen érik meg. Megrendülve gondolok azokra a társainkra, nevesekre és névtelenekre, akik nem élték meg e hőn áhított napot. A pillanat ünnepi voltát azért is hangsúlyozom, mert bizony néha fáradtak és türelmetlenek vagyunk, mindnyájan, politikusok és a közvélemény egyaránt Vannak honfitársaink közt olyanok, akik még alig- alig fogták fel, mert aligha foghatták fel körülményeik folytán, hogy ütött a nagy változás órája, hogy Magyar- országon forradalom zajlott le, amely ha követel is még lemondást és türelmet, mégis mindnyájunk számára az emberi jogok teljes körű szabadságát hozza el, az egyéni és nemzeti méltóság helyreállítását, a tehetség és a jobbra törekvés kibontakozását ígéri, és véget vet a kettős nyelv, a hazugság és az elhallgatott igazságok négyévtizedes országosának. Itt vannak azok a honfitársaink is, akik átérezték a közelmúlt eseményeinek jelentőségét, akik cselekvő részesei voltak az elmúlt két esztendő békés fórra- dalmának, de ha hisznek is benne, olykor lassúnak, tétovának érezték. A békés forradalomhoz belátásra volt szükség, a hatalom és az ellenzék együttes igyekezetére, a végletek elkerülésére. A szabadság alapelve Tisztelt Ház! Ami az elmúlt két évben történt, az páratlan a mi történelmünkben, de egész Európa történetében sem akad sok párja. Rendkívüli tudatossággal és keménységgel, mégis egyetlen csepp vér ontása nélkül vittünk végbe egy forradalmat, úttörőként és példaként egész térségünk számára. És ezt így tartja számon a világ. A bemutatásra váró kormány a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt koalíciós kormánya lesz, amely az európai és a magyar politika irányvonala szerint a középerők, a centrum kormánya kíván lenni. A kormány, amelynek irányvonalát programbeszédem hivatott meghatározni, négy alapelv szellemében fog a működéshez, ha megkapja és megkapom az Országgyűlés bizalmát. Ezeket az alapelveket történelmi követelményként támasztja magával szemben a kormány, és csak akkor tud nyugodtan szembenézni a maga lelkiismeretével és az utókor ítéletével, ha ezektől nem tántorodik el. Első alapelvként kimondjuk, hogy ez a kormány a szabadság kormánya kíván lenni. Törvényhozási és kormányzati munkájában egyaránt arra fog törekedni, hogy műiden magyar állampolgár ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzék a törvény előtt, a hivatalokban és egymás iránt is. A jogállamiság követelményének tartja, hogy a vélemény-, szólás-, gyülekezési, mozgás- és utazási szabadság terén a jogalkotás további korszerűsítését kezdeményezze. Az új kormány híve a sajtó és akultúra teljes körű szabadságának, s e jogok gyakorlását csak azokon a pontokon kívánja korlátozni, ahol az mások szabadságát vagy jogait sérti. A szabadság nélkülözhetetlen része a nevelési és oktatási szabadság is. Történelmi feladat a vállalkozási, a gazdasági szabadság helyreállítása. Magyarországnak csak akkor lesz új jövője, ha végre törvényes teret és lehetőséget biztosítunk az ambíció, a tehetség, az egyéni és közösségi kézft- A ^ f ^ deményezés tömérdek lefojtott, elnyomott, kényszerpályára szorított • energiájának. Nem lesz új jövőnk, ha tehetséges népünk legkiválóbb sarjai külföldön keresik a boldogulás, az érvényesülés útját. Egyszersmind azonban védenünk kell a lemaradók társadalmi jogait is, szükség lesz körültekintően kialakított szociális hálóra. Végezetül, mint a szabadság kormánya, az új kormány biztosítani akaija a kisközösségek önrendelkezési jogát is. Második alapelvként leszögezzük, hogy az új kormány a nép kormánya kíván lenni. Negyvenhárom év óta első ízben a magyar nép által szabadon választott parlament iktat be most egy koimányt. Ezért a kormány, ha bizalmat kapok az Ország- gyűléstől, és bizalmat kap a kormány akkor, tényleg a magyar nép kormánya lesz. Tudjuk, hogy ez a gondolat az, amelyet az egypártrendszer kormányai a legjobban lejárattak. Ezt a fogalmat 1956 gyönyörű, de rövid közjátékától eltekintve, hazug ‘jelszóvá sorvasztották. Az új kormány élettel, tartalommal akaija kitölteni a népfelség elvét. Ezaszellem a morális újjászületésnek a magyar népben szunnyadó elemeit ragadja meg, a belső és külső újjászületés vágyát, a szélsőségek kerülését, a toleranciát, a higgadt, de eltökélt haladásra való készséget Ha az új kormány a nép kormány- a, amely végleg leváltja az elnyomatás rendszerét és végrehajtja az áttérést a szabadság rendszerére, akkor az államot és annak szerveit többé nem szabad azzal a bizalmatlanság- gal tekinteni, amely az elnyomatás eszközeinek járt ki korábban. Ezért most és erről a helyről fordulok a magyar néphez, hogy vesse ki magából a bizalmatlanság évtizedesévszázados beidegződéseit, tekintse az intézményeket a magáénak, amelyek az ő érdekében, védelmében, szolgálatában működnek. így álljon a magyar nép, bizalommal és kritikával, új állama, Országgyűlése és kormánya mögé. Harmadik alapelvünk szellemében, ez a kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni, és tisztában van azzal, hogy a legnehezebb feladatok ezen a téren várnak reá. A gazdaság nehéz helyzetéről beszélni közhely, de a baj teljes felmérését csak ezután tudjuk elvégezni, s amit meg tudunk ezután, azt közölni fogjuk az ország nyilvánosságával. Az közismert, hogy az infláció mértéke meghaladja az évi 20 száza- lékot. Az is, hogy nemzeti adósságunk több mint 21 milliárd dollár, s ez a legmagasabb fejenkénti összeget jelenti Közép- és Kelet-Európá- ban. Az álfoglalkoztatás, a rejtett munkanélküliség a munkaerő jelentős részét alkotja Az infrastruktúra állapota fejletlen, és ez állítja az egyik fő nehézséget piaci nyitásunk elébe. Az egészségügy helyzete katasztrofális, iskoláink kopottak és szegények - nem sorolom tovább. Célunk a szociális piacgazdaság megvalósítása vagyis olyan gazdaságé, amelyben a piac nyitottságát szociális, és tegyük hozzá, környezetvédelmi szempontok, a gondoskodó és hosszú távlatokban gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki. Szociális piacgazdaság Látnunk kell azt is, hogy negyvenhárom év szocialistának nevezett tervgazdálkodása nem számolható fel hetek alatt, még akkor sem, ha az utóbbi időben már felbukkantak piacgazdasági elemek is. Itt nem csupán szabályokról és szabályozókról van szó, hanem beidegződésekről és gazdasági szerkezetről is. Súlyos gazdasági örökségünk egyszersmind szellemi és erkölcsi örökség. Meg kell tanulnunk, mindnyájunknak másként gondolkodni és dolgozni. Magyar kormány régóta nem kapott ilyen kedvező esélyt, régóta nem kezdhetett munkának ilyen kedvező világtörténelmi csillagzat alatt; de egyszersmind nem is örökölt ilyen súlyos hagyatékot elődeitől. A teljes újrakezdés'előtt állunk most, tisztelt honfitársak, úgy ahogyan 1848-ban, 1867-ben, 1918-ban és 1945-ben állt a nemzet. Ha nem fogunk össze mindnyájan, ha nem mozgósítjuk magunkban mindazt, ami a legjobb, eljátszunk egy olyan történelmi esélyt, amelyet ebben az évszázadban még nem kínált fel nemzetünknek a történelem, s ki tudja, mikor fog legközelebb. A változás stratégiája Átfogó és mély válságba süllyedtünk a nyolcvanas években. Az 1948 után bevezetett, szocialistának nevezett gazdaságfejlesztési modell; a politikai hatalom adminisztratív eszközeivel irányított gazdasági rendszer; a teljesítményt, a minőséget és a változatosságot minden téren elsorvasztó totális egypártrendszer termése érett be itt egyszerre. S eközben biológiai tartalékunk, életerőnk megcsappant, szellemi erőforrásaink és kulturális örökségünk megfogyatkozott, természeti környezetünk lepusztult, s az erkölcsi értékrend részben felbomlott Most egyszerre kell - s csak egyszerre lehet - megváltoztatnunk politikai és gazdasági rendszerünket, külgazdaságunkban is irányt kell váltanunk, új utat kell kijelölnünk, s mindezt egy időben az európai értékrend és magatartásforma, az önbizalom és a hit helyreállításával. El kell hárítanunk a válságot, de csakis olyan megoldásokkal, amelyek a XXI. századra készítenek bennünket elő, teljes nemzeti megújhodás keretében. A kormányprogram a változás stratégiája legyen, amely egyfelől korszerű, másfelől alapoz történelmi örökségünkre, tekintettel van adottságainkra és mozgásterünkre. Fel kell éleszteni szunnyadó, beváltértékeinket. Távlati céljainkat tekintve ma ritka egyetértés alakult ki a magyar nemzetben, politikai és gazdasági téren egyaránt A vita a ,.hogyanról,, folyik. A nagy ugrás kétségkívül lerövidíthetné az átalakulás legkínosabb szakaszának időtartamát, érzékeltethetné a változások visszavonhatatlanságát, ugyanakkor a mai magyar társadalom és gazdaság fejlettségi szintjeinek sokfélesége, a kiteijedt szektorok, a lakosság alkalmazkodási képességének korlátozottsága, a szomszédainknál jobb helyzetben lévő magyar gazdaság nagyobb vesztenivalója igen erőteljesen megnövelné a radikális átalakulásnak nemcsak politikai, hanem gazdasági költségeit, kudarcveszélyeit is. A kormányzat a tulajdonstruktúra átalakíthatóságának, a megtakarítási és vállalkozói kapacitás kibontakoz- tathatóságának, a modem piacgazdaság működtetéséhez szükséges intézmények és infrastruktúrák megteremtésének időigényességét mérlegelve a szakaszokra bontott átalakulást tekinti célravezetőnek. Az év második felének folyamatait szabályozó rövid távú, majd az 1991-1993 közötti középtávú átalakulás sikere teremti meg az évtized közepére várható erőteljes fellendülés előfeltételeit. A rövid és középtávú kormányzati program az országban fokozatosan kialakuló új társadalmi-gazdasági rendszer meghatározó jegyeit viseli magán. Az ország történelmi tradíciói, humánus nemzeti szolidaritásra alapozott értékei, valamint a politikai egyensúly követelményei alapján sem tekinthet el a felgyorsuló szerkezeti korszerűsítés társadalmi következményeinek kezeléséhez szükséges, de ez idő szerint alig létező szociális védőháló kialakításától, szociális intézményrendszerünk megszervezésétől. E követelmény elfo- gadhatóbbá teszi a modernizáció következményeit, kevésbé destabilizálja a nemcsak nemzeti, hanem összeurópai érdeknek is tekinthető erő- szakmentes átalakulást. így mind a rövid, mind a középtávú kormány- program a szociális piacgazdaság adott erőforrásokkal összehangolt keretei között bontakozik ki. E gazdaság magyar változata a gazdasági hatékonyság, versenyképesség összehangolását jelenti a társadalmai méltányosság éf igazságosság, valamint a természeti környezet és a jövendő nemzedékek érdekeivel, követelményeivel. Végül, negyedik alapelvként, az új kormány európai kormány lesz, a szónak nemcsak földrajzi értelmében. A demokrácia, a pluralizmus, a nyitottság hagyományát valljuk. Az elmúlt negyven év törést jelentett nemzetünk történelmében. Most vissza akarunk térni az európai örökséghez, de egyben mindazokhoz az újabb értékekhez is, amelyet Európa az elmúlt negyven év alatt, a második világháború szörnyű élményei és tapasztalata nyomán és után alkotott meg. Az európaiság másik kérdése a visszatérés a kontinens történelmileg megbontott egységébe. A kormány elkötelezi magát az európai integráció gondolatának. Az integráció első fejezete a szabad Magyarország felvétele lesz az Európa Tanácsba. Ennek kedvező kilátásait éppen a múlt héten erősítették meg Budapesten a tanács vezetői. Középpontban az ember A kormány célja a tagság elnyerése az Európai Közösségben az elkövetkező évtized során. Ehhez átalakulásokra van szükség, hazánkban csakúgy, mint az Európai Közösség szerkezetében, s ez utóbbi nyilvánvalóan függvénye a napjainkban megindult nagy európai átrendeződésnek is. Mint átmeneti megoldást azonban örömmel vesszük a társulás lehetőségét. Hazánk e térségben itt is előnyt élvez ma, s ez azt ígéri, hogy bekapcsolódhatunk az Európai Gazdasági Közösség túdományos, technikai, kulturális és oktatási vérkeringésébe. Új fejezetet kell nyitni történelmünkben, a megértés és türelem fejezetét sokat szenvedett népünk és a hasonló örökséggel küszködő szomszéd népek között. Ennek záloga a demokratikus, pluralista politikai rendszerre való áttérés lehet csak, melyben a kapcsolatok természetes alapja a teljes körű emberi jogok tisztelete. Valamennyien Európához tartozunk, a testvéri együttélés és együttműködés a történelem parancsa mindannyiunk számára, s a történelem bizonyította, hogy nem engedhetjük meg magunknak az egymás elleni acsarkodást, mert azt mindenkor kihasználhatták velünk szemben. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim, Honfitársaim! Kormányunk programjának középpontjába az embert állítottuk. Nemcsak az országot, hanem az egyes emberek problémáit is ismerjük és mélyen átérezzük. A kormány úgy gondolja, hogy a nemzeti megújhodás záloga a törvények előtt szabad, de belsőleg is megújult, felszabadult alkotó ember. A megújuló Magyarország ilyen emberek közössége legyen. Ezért is fűztük fel kormányprogramunk egész gondolat- menetét az ember és a körülötte lévő világ viszonyára, mert számunkra ez a legfontosabb. Kérem ehhez türelmüket, kérem azért is, mert a kormányprogram ismertetése komoly türelmet igényel a hallgatóságtól is, nemcsak a jövő, hanem a kormány- program meghallgatása sem könnyű feladat. Az első, amiről szólok, az ember és környezete. Az ember csak a teljes testi, lelki és szociális jólét állapotába tudja képességeit szabadon kibontakoztatni. Ezzel szemben jelenleg várható életkorunk Európában a legalacsonyabb; a szervi betegségeken túl az öngyilkosság, az alkoholizmus, a kábítószerfüggés is tizedeli népünket. Hiányzik a társadalmi türelem, a segítőkészség és egymás megbecsülése. Mindez az egészségesek életét is sivárrá teszi. Hazánkban egy évtizede a halálozások száma meghaladja a születések számát. A túlmunkára kényszerítő megélhetési gondok, valamint azerősen szennyezett környezet hatására a középkorú lakosság megbetegedési, halálozási adatai a legrosszabbak a civilizált országok között. Családok ezrei hullanak szét, az idősek létbizonytalanságban élnek. Milliónyi ember él a létminimum alatt. A szegénység öröklődik, a társadalmi hátrányok halmozódnak. A kormány alapvető célja, hogy e megdöbbentő helyzetben megújítsa a szociális és egészségügyi ellátást. A jövőben a társadalmi szolidaritásnak gondoskodnia kell arról, hogy a létminimum alatt élők kiemelkedhessenek a szegénységből, a veszélyeztetettek pedig ne süllyedhessenek oda. Az új kormány felelősséget érez polgárai szociális biztonságáért, támogatja a családokat és közösségeket, a veszélyeztetett emberek legfontosabb támaszait. Azok számára, akik nem képesek munkát végezni - gyerekek, betegek, idősek - szavatolnia kell a létfeltételeket. A családok többségének szociális biztonságát nem a szociálpolitikának, hanem a gazdaságpolitikának kell megteremtenie. Az igazi jó szociálpolitika mindig gazdaságpolitika. Á piacgazdaságra való áttérés nem jelentheti szociális téren az állami felelősség csökkenését. A szociálpolitika nem alárendeltje, hanem egyenjogú partnere a gazdasági politikának, a gazdaság- politikának. A nyugdíj munkával szerzett jog, a nyugdíjasok létbiztonságát csak egy megújult biztosítási rendszer oldhatja meg. A kormány emellett támogatja az egyházak és önszerveződő csoportok karitatív tevékenységét és fokozott erőfeszítéseket tesz a mozgássérültek, és a krónikus betegség miatt hátrányos helyzetűek anyagi és társadalmi rehabilitációjára. A kormány tudatában van annak, hogy az egészséges társadalom alapja az egészséges család. A gyermek a család természetes kiteljesedése, ezért elsődleges fontosságú a hatékony magzat- és gyermekvédelem. Ezért a kormány intézkedéseket hoz valamennyi gyermek testi, szellemi és lelki fejlődésének elősegítésére. Kiemelten kezeli az ifjúság pályakezdésének problémáit, mert az ország felemelkedésének meghatározó eleme az ifjúság sorsa. A kormány tudatában van annak, hogy egészséges népnek lehet csak jövője. A társadalmi és gazdasági élet minden területén jelenjen meg az egészség, mint érték. A betegségek megelőzése össztársadalmi ügy. A kormány felelős a lakosság egészségügyi ellátásáért, de az egyén is felelős saját egészsége megőrzéséért. Az egészségügyben alapvető és átfogó megújulásra van szükség, abból a célból, hogy egészségügyi ellátásunk hatékonyabban szolgálhassa az embert. Ennek feltétele, hogy az egészségügy nagyobb arányban részesedjék a nemzet által megtermelt javakból. A betegek kiszolgáltatottságát a kormány a szabad orvosválasztás megteremtésével csökkenteni kívánja. Tiszta, egyértelmű, a társadalom által ellenőrizhető tulajdonviszonyokat kell megvalósítani az egészségügyben is. Az ellátó rendszer szerkezeti átalakulása a tulajdonformák sokféleségével jár. A mai és holnapi európai jogrendnek megfelelő, elsősorban a beteg jogait hangsúlyozó szabályozást kell kialakítani. Az egész társadalombiztosításnak át kell alakulnia, hogy a gazdasági élet ingadozásaitól mentesítse saját vagyonát, és legyen működését ellenőrző, valódi önkormányzata. Az elmúlt évtizedek ipar- és környezetpolitikája súlyosan megromlott, szennyezett természeti környezetet hagy reánk. Sűrűn lakott területeken - Budapesten, ipari központokban - erősen szennyezett a levegő, 1990. MÁJUS 24. az ország nagy területein súlyos probléma az egészséges ivóvíz- ellátás, a szennyezett talaj. Környezetvédelem A kormány természeti és épített környezetünk ügyét stratégiai fontosságúnak tekinti, és átérzi a jövendő nemzedékek iránti felelősséget is. A rövidlátó gazdasági szemlélettel szemben elsőbbséget kíván biztosítani a környezet védelmének, kialakítja az ehhez szükséges jogi szabályozást. A kormány az Európai Közösséggel és más nemzetközi szervezetekkel, környezetvédelmi intézményekkel magas szintű együttműködést kíván kialakítani, és összehangolt intézkedésekre törekszik a szomszéd országokkal, a Kárpátmedence zárt ökoszisztémájának helyreállítása érdekében is. Ä kormány - tekintettel a szakelemzésekre - a Dunai Vízlépcső felépítését nem tartja helyesnek. Mielőbb megkezdi a nagymarosi helyreállítást és tárgyalást kezdeményez az újonnan megválasztandó csehszlovák kormánnyal a helyreállításról és az okozott károk közös viseléséről. Célunk az, hogy a kormány környezeti, terület- és egészségpolitikájának megvalósulása egy egészséges testű és lelkű lakosság megszületéséhez vezessen, olyan országhoz, amelyben öröm lesz gyermeket szülni, felnőni és dolgozni az egyén és társadalom javára, ahol az emberek közti együttműködés természetessé válik, és ahol a szabadidőt és az öregkor éveit tartalmasán és örömmel lehet eltölteni. Lakásgazdálkodás A lakásellátás és a lakásgazdálkodás válságos helyzetbe került Egyre lejjebbcsúszunkaranglistánaz 1000 lakosra jutó lakások számában is, ugyanakkor 1 négyzetméter lakótérért kétszer-háromszor annyit vagy akár még többször annyit kell dolgozni, mint a legtöbb nyugat-európai országban. A lakásprobléma elsősorban a fiatalokat sújtja, a megoldás csak a lakáspolitika általános reformja lehet. Ehhez stratégiai csomagtervet állítunk össze a hosszú távú célok figyelembe vételével. Olyan piaci alapú lakáspolitikát alakítunk ki, amelyben világosan elhatárolt az állami szerepvállalás is. A lakhatás egy minimális szintjét egy kiépített szociális lakásszektor és szociális támogatás révén kívánja a kormány biztosítani á jövőben. A cél olyan gazdasági fejlettség elérése, ahol a lakásköltségek beépülnek a jövedelmekbe. Az ember egészségének és környezetének tárgyalása után az ember és a művelődés viszonyáról szólok. A lakosság körében tapasztalható elkedvetlenedés, zavar, kiegyensúlyozatlanság, türelmetlenség, vagy fásultság, nemegyszer önpusztító magatartás a műveltség, a nevelés és a közoktatás hiányosságára is visz- szavezethető. Sok fiatal nem érez ösztönzést a tudás, a szakma megszerzésére, nem becsüli a szorgalmat, mert nincs sikerélménye, nincs kötődése sokszor társaihoz, vagy akár a hazájához. Az egész ország magán viseli a pártállam lélekölő művelődéspolitikájának jegyeit, azoknak az évtizedeknek a maradvá- ’nyait, amelyben az igazi értékek és tehetségek nem érvényesültek és nem bontakozhattak ki. Nő az iskolázatlan, vagy hiányosan iskolázottak száma is. Magyarországot ugyanakkor a tehetségek hazájaként ismerik szerte a világban. A felénk sugárzó rokon- szenv, érdeklődés egy keserves történelméből tehetségével és szorgalmával újraéledő nemzetnek szól. A nevelést, az oktatást és a művelődést a kormányprogram központi kérdésnek tekinti, az ebbe belefektetett szellemi és anyagi tőke a leghatékonyabban és leggyorsabban térül meg az ország számára, ahogy a világ számos felemelkedő - hirtelen felemelkedő - nemzete is igazolja. A nemzeti megújhodáshoz kiművelt emberfőkre van szükségünk, ami szinte közhely Széchenyi óta. Nemzeti kultúránkat hagyományaink újraélesztése és műveltségünk, iskoláink korszerűsítése révén kell megújítanunk. iFolytatás az 5. oldalon! » V I i ; 1 r i; s o j
