Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-17 / 33. szám

Néplap 1990. MÁJUS 17. Magy arország vállalja az Európához csatlakozás politikai és gazdasági konzekvenciáit / Folytatás az 1. oldalról / a tanácskozás során, amely nagyban hozzájárul a térség prob­lémáinak megoldásához. Egy éve döntött arról az Európa Tanács, hogy ilyen konferenciát rendez. Eredetileg úgy gondolták, hogy Bécsben találkoznak, s vitatják meg a kelet-közép-európai térség gondjait. Mivel az egy esztendő alatt alapvető változások történtek a régióban, végül is Budapestet vá­lasztották a tanácskozás helyszíné­ül. Jean Valleix úgy vélekedett: Nyugat-Európának mindenkép­pen meg kell tenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a Kelet-Eu- rópában kibontakozott változások visszafordíthatatlanok legyenek. Közös gond a gazdasági válság megoldása, s a demokrácia meg­erősítése. Gyors vagy óvatos reformok kellenek? A konferencia megnyitása után elsőként Szabad György, a magyar Országgyűlés megbízott elnöke mondta el üdvözlő beszédét. Hangsúlyozta: Magyarország szá­mára igen fontos ez a tanácskozás, hiszen a nemzetgazdaság súlyos problémákkal küzd. Fontosak le­hetnek azok a tapasztalatok, ame­lyek a mostani megbeszélés során felszínre kerülhetnek. Azért is je­lentős ez a megbeszélés, mert Ma­gyarország az Európa Tanács ren­des tagjává kíván válni. A továbbiakban elmondotta: be­bizonyosodott, hogy a reform­kommunisták által képviselt kon­cepció kivihetetlen. A gazdasági reformot nem lehet sikerre vinni alapvető politikai átalakulás, tény­leges rendszerváltás nélkül. A po­litikai átalakulás Magyarországon ' tovább folytatódik. Ezután Catherine Lalumiére asszony, az Európa Tanács főtitká­ra kért szót. A gazdasági kérdések­kel foglalkozva rámutatott: a nyu­gat-európai országoknak is - annak ellenére, hogy a nemzetgazdasá­gok többsége stabil és viszonylag gyorsan fejlődik - jelentős gondjai vannak. Ezért az Európa Tanács igen óvatos a kelet-európai gazda­sági kérdésekkel kapcsolatban. Ráadásul példa nélküli változá­sokkal állnak szemben. A világ gazdaságtörténetében eddig nem akadt arra precedens, hogyan lehet átalakítani, piacosítani, centrali­zált, központi irányítású gazdasá­gokat. Meg kell vizsgálni olyan alapvető kérdéseket, hogy gyors, vagy inkább óvatos reformokra van szükség, elengedhetetlen-e a pénzügyi szigor, és a lakosság je­lentős áldozatvállalása, vagy a szá­mottevő életszínvonal-romlás, a növekvő társadalmi feszültségek megakadályozhatják az átalaku­lást. Antall József, az MDF kormány- alakítással megbízott elnöke fel­szólalásának első részében Európa és Magyarország viszonyának kérdéseit boncolgatta. A magyar- országi demokratikus átalakulás­sal kapcsolatban hangoztatta, hogy a békés politikai átmenet alapfeltétele a gazdasági átalaku­lásnak. Politika és gazdaság ösz- szefüggéseit elemezve rámutatott, hogy a többpártrendszerre épülő demokrácia - amelyet a magyar el­lenzék zászlajára tűzött a diktató­rikus hatalomgyakorlással szem­ben - elképzelhetetlen a piacgaz­daság kiépítése nélkül. Magyaror­szágon csak akkor van remény a politikai demokrácia fenntartásá­ra, ha egyúttal létrehozzák a ma­gángazdaság működéséhez szük­séges feltételeket is. Ennek kap­csán a megbízott kormányfő leszö­gezte: a leendő kormány a magán- gazdaság dominanciáján alapuló szabad piacgazdaság híve. A gaz­daság átalakításában elsődleges szerepet szánnak a privatizációs folyamatnak. A privatizációs át­alakulásokat a leendő kormány szeretné 3-5 év alatt végrehajtani. A gazdasági átalakulást azonban úgy szeremé ütemezni, hogy ne szakadjon egyszerre elviselhetet­len teher a magyar lakosság nyaká­ba. Ezért figyelembe kell vermi azt is, hogy Magyarország esetében nem alkalmas minden gyógyszer, ami esetleg a világ más tájain már bevált. A leendő kormány tisztá­ban van ugyanis azzal, hogy Ma­gyarországon tömegek élnek egyik napról a másikra bármiféle tartalék nélkül. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az átalakulást se­gítő kemény gazdasági intézkedé­seket megfelelő szociális intézke­dések kíséijék. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a népindulat elsöpörheti az egyéb­ként feltétlenül szükséges lépések­re vállalkozó kormányt. A támogatás nélkülözhetetlen Antall József egyben arra kérte az Európa Tanácsot, illetve a nem­zetközi szervezeteket, hogy nyújt­sanak támogatást Magyarország gazdaságátalakító törekvéseihez. A támogatás főbb területei közé tartozhat az infrastruktúra kiépíté­se, az oktatási rendszer korszerűsí­tése, illetve a környezet védelme. Mindezen feladatokhoz feltétlenül szükséges, hogy a nyugat meg­nyissa forrásait Magyarország szá­mára, mivel hazánk egymagában nem képes megbirkózni ezekkel a feladatokkal. Magyarországnak ugyancsak stratégiai érdeke, hogy mind szo­rosabbra fűzze kapcsolatait az eu­rópai integrációs szervezetekkel. A megbízott kormányfő leszögez­te: Magyarország csatlakozni kí­ván az Európai Gazdasági Közös­séghez. Tisztában van azonban az­zal, hogy 1992, az egységes nyu­gat-európai integráció megterem­tése előtt még tárgyalásokat sem lehet kezdeni e kérdésről. Arra vi­szont minden bizonnyal lehetőség van, hogy már rövid időn belül bilaterális társulást hozzanak létre. 1992 után pedig Magyarország a lehető legrövidebb időn belül sze­remé csatlakozni az Európai Gaz­dasági Integrációhoz. A cél az, hogy ez 1992 után 5-6 éven belül megvalósítható legyen. Az Európához való csatlakozás­ban Magyarország „mindenre el­szánt,,; a csatlakozás minden poli­tikai, gazdasági konzekvenciáját vállalja. Növekszik a munkanélküliek száma Az Országos Munkaerőpiaci Központ közzétette a januárban és februárban munkanélküli-segély­ben részesülők adatait. Ezek sze­rint több mint 7200-an léptek be a segélyezettek körébe ebben az idő­szakban. Rajtuk kívül januárban és februárban mintegy 8200-an tar­Januárban és februárban össze­sen mintegy 99 millió forintot fo­lyósítottak segélyként a Foglal­koztatási Alapból. Ez havonta át­lagosan, személyenként, 5102 fo­rintnak felel meg. A segélyezettek 46 százaléka havi 4 ezer forint alat­ti, 30 százalékuk 4-6 ezer forint közötti, 18 százalékuk 6-10 ezer forint közötti, 7 százalékuk pedig 10 ezer forint feletti támogatásban részesült. Pénteken írják alá a német-német államszerződést Leállították a szovjet csapatkivonást az NDK-ból? Theo Waigel, az NSZK, és Walter Romberg, az NDK pénz­ügyminisztere a bonni Schaum­burg palotában pénteken 14.30- kor írja alá a két német állam pénzügyi, gazdasági és szociális unióját keretbe foglaló állam- szerződést. Ebből az alkalomból Helmut Kohl, az NSZK szövet­ségi kancellárja és Lothar de Ma- iziere kelet-berlini miniszterel­nök politikai nyilatkozatot tesz - jelentette be szerda délután Hans Klein miniszter, a bonni kabinet szóvivője. A kancellár szerdán véglege­sen megállapodott a nyugatné­met tartományok miniszterelnö­keivel a német egységből adódó költségek finanszírozásának kér­désében. A felek ily módon elfo­gadták Theo Waigel szövetségi pénzügyminiszternek a tartomá­nyi kollégáival előző este előter­jesztett javaslatát a „német egy­ség pénzügyi alapjának,, megte­remtéséről. Az alap - mint már jelentettük - összesen 115 mil- lárd márkát tartalmazna négy és fél évre szólóan. A Szovjetunió valószínűleg le­állította az NDK-ból való csapat- kivonásait, amelyeket Mihail Gorbacsov szovjet elnök az ENSZ-közgyűlés ülésszakán 1988 decemberében jelentett be. Ezt saját értesüléseire hivatkoz­va a Deutschlandfunk nyugatné­met országos rádióállomás kö­zölte szerda délután. A rádióadó szerint elsősorban két harckocsi- zó-hadosztály kivonását füg­gesztették fel. A kivonás leállítását időköz­ben - szintén a Deutschlandfunk jelentése szerint - megerősítette mind a bonni védelmi miniszté­rium, mind pedig Eppelmann, az NDK leszerelési és védelmi mi­nisztere. Utóbbi Moszkva esetle­ges indítékát abban vélte felfe­dezni, hogy a bécsi leszerelési tárgyalásokon a két katonai tömb számára olyan felső határokat ál­lapítanak meg, amelyek a német egység bekövetkeztével, nemkü­lönben a Magyarországról és a Csehszlovákiából való csapatki­vonások következtében nyugati fölényre vezethetnek. Bonni katonai szakértők azon­ban ezzel szemben műszaki problémákra vezetik vissza a szovjet intézkedést. A Deutsch­landfunk washingtoni vélemé­nyeket is idézett, amelyek szerint a szovjet vezérkar a bécsi tárgya­lásokra való tekintettel általáno­san felülvizsgáltatta a Szovjet­unió leszerelési álláspontját. KM Kedden este Rigában a függetlenséget támogató és ellenző erők egy időben tün­tettek. A lett parlament épü­letét csak az erős rendőrkor­don tudta megvédeni. Húszezer választót várnak Hogyan szavazhatnak a hazánkban tartózkodó román állampolgárok? Ingyenjegy Budapestre A Magyarországon tartózkodó román állampolgárok vasárnap reggel 6 órától este 11-ig adhat­ják le szavazatukat Románia bu­dapesti nagykövetségének épü­letében - mondta az MTI munka­társának érdeklődésére Szőke Oszkár, a bukaresti külügymi­nisztérium munkatársa, aki a hét­végi választások miatt tartózko­dik a külképviseleten. Elmondta, hogy mintegy 20 ezer választó- polgárt várnak vasárnap. Minden olyan Magyarországon tartózko­dó román állampolgár szavazhat, aki betöltötte 18. életévét, s sze­mélyazonosságát útlevelével igazolja. A nagykövetségen lévő szava­zókor a bukaresti 41. számú vá­lasztókerülethez tartozik, az ott jelölt pártok kerültek fel a szava­zólapokra. A választópolgárok három szavazócédulát kapnak. Az egyiken az elnök személyére szavazhatnak három jelölt közül. A szenátusi szavazócédulán 45 párt, illetve jelöltjeik szerepel­nek, a képviselői cédulán pedig 55 párt jelöltjei, illetve függetle­nek is. A MÁV a szavazni kívánó ro­mán állampolgároknak díjmen­tes utazási lehetőséget nyújt oly módon, hogy az útlevél, vagy tartózkodási engedély felmutatá­sával, 48 óráig felhasználható utalványt ad. Az oda-vissza útra szóló utalványt a kiinduló állo­másokon válthatják meg az itt­tartózkodó román állampolgá­rok. tották fenn magukat munkanélkü­li-segélyből, de az ő támogatásuk még a múlt évben kezdődött meg. A segélyezés bevezetése -1989. január 1-je óta - több mint 18 ezer munkanélküli kapott rövidebb, vagy hosszabb ideig ilyen támoga­tást. Azóta körülbelül 33 százalé­kuk került ki a segélyezettek köré­ből (ez mintegy 6100 dolgozó), de elhelyezkedni csak 21 százalékuk tudott, körülbelül 3900-an. A se­gélyezésből kikerülő, de elhelyez­kedni nem tudó munkanélküliek­nél egyrészt a munkaerő-hivata­lokkal való együttműködés hiánya miatt szűnt meg ez a támogatás, másrészt különféle más segélyezé­sek következtében szüneteltetik e segélyezés igénybe vételét. Az elmúlt több mint egy év alatt számottevően romlottak az elhe­lyezkedés esélyei. Múlt év első ne­gyedévében egy munkanélküli ál­lást keresőre 3,1 bejelentett, betöl­tendő állás jutott; idén februárban viszont már csak 1,3. Magyarellenes provokáció Szlovákiában Ismeretlen tettesek megtámadták és tettleg bántalmazták a szlovákiai Független Magyar Kezdeménye­zés két aktivistáját. Az incidens a hét végén, a Komárom járási Duna- radványon történt. Az esetről a Független Magyar Kezdeménye­zés szóvivője tájékoztatta az MTI prágai irodáját. A Független Magyar Kezdemé­nyezés szóvivője elmondotta, hogy az aktivisták, Szabó Béla és Öster­Aratás már Péter-Pál előtt Az idén várhatóan jóval Péter-Pál napja előtt kezdődik az aratás - legalábbis erre hátét következtetni a búza és az árpa fejlettségéből. Az ország déli és középső részén már kalászba borultak a búzamezők, az északi megyékben ezekben a napokban kezdődik a kalászfejlődés. A szakminisztérium adatai szerint az üzemek 1 millió 242 ezer hektáron termelnek búzát, ami csak néhány százalékkal kevesebha tavalyinál, s megegyezik a korábban eltervezettel. Árpa 195 ezer hektáron terein. Most még arra lehet számítani, hogy az árpa aratását a melegebb homoktalajokon június 10-15 között, másutt 20-a u ni. A bűző aratása - a megszokottól eltérően 29-én, Péter Pál napján, hanem ezt megelőzően 10-12 nappal kezdődik majd. lehet megkezde ne-n iitnin reicher Tibor, a Kezdeményezés választási plakátjait akarták Duna- radványon kiragasztani. Két isme­retlen férfi előbb követte az aktivis­tákat, majd amikor látta, hogy foly­tatják a plakátragasztást, rájuk tá­madott. Szabó Béla olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba kellett szállítani, ahol előreláthatólag két hétnél tovább kell ápolni. Az orvo­si jelentés szerint nem zárható ki, hogy egészsége tartósan károso­dott. Österreicher Tibort csak könnyebben sebesítették meg a tá­madók. A Független Magyar Kezdemé­nyezés elnöke, Tóth Károly az esetről értesülve azonnal jelentést és tiltakozást juttatott el a csehszlo­vák országos választási bizottság­hoz. Az ügy kivizsgálását a rendőr­ség megkezdte. EPITKEZÜK FI<őYEL/^EP>E ! LAKOSSÁGIAK ES KÖZÜLETEKnEK EQYARAM mEBKEZDTÜK A ZSÁKOLT ÉS ÖMLESZTETT ce;^trvjT mmmzmi mxno fanmsm- // // AKUKMm : HÉTFŐTŐL" PEWEKIG 7-1A ORAIö BETOn- É$ VASBETOHiPARI ITIUVEK SlOLnOKI GYÁRA AllYAGGAZDÁlKODÁil OSZTÁLY , TELEFOn 31-133 szomoK, PIROSKAI ÖT BVM i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents