Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-17 / 33. szám

1990. MÁJUS 17. Néplap Pénteken 15' órára teljes szélességben járható lesz a Ion a meggyespelei közúti át­járó. A MÁV dolgozói ugyanis a héten kicserélik az ideiglenesen beágyazott fa­átjárót, s helyére betonele­meket építenek be tJL Szegénységben fogant nyelvművelő verseny A figyelmes újságolvasó előtt nem ismeretlen, hogy a Verseghy nevét viselő megyei könyvtár hosszú idő óta végez névadójához méltó nyelvművelő tevékenységet. Ez a munka az általános iskolások körében folyik, s két évvel ezelőtt vált országos szintűvé. Az idei év további előbbre lépést hozott azzal, hogy a megyénként két-két győz­tes és a fővárosból küldött hat to­vábbjutó tanuló mellé Románia ki­vételével a környező országok ma­gyarlakta vidékei is elküldik ver­senyzőiket. így a május 18-a és 20-a között lezajló nemes vetélke­dőn 92 tanuló méri majd össze tu­dását nyelvművelő feladatok meg­oldásán a Csanádi krt-i Általános Iskola és könyvtárunk rendezésé­ben. Nem ünneprontásként... Az idei mezőny tehát mindany- nyiunk örömére immáron a magyar nyelvterületnek a korábbinál jóval nagyobb hányadát öleli fel. Örü­lünk a Jugoszláviából, Szlovákiá­ból, a Kárpátaljáról, sőt Burgen- landból érkező magyaroknak, de őszintén sajnáljuk, hogy a legna­gyobb számú magyar kisebbség azaz Erdély még mindig nem küld­heti el hozzánk képviselőit. A re­mény azonban tovább él bennünk, hisz úgy látjuk, hogy az erdélyi tanulók bevonásának azért mégis csak nagyobb a lehetősége és a rea­litása, mint korábban bármikor. Ne legyünk tehát kishitűek, sőt le­gyünk büszkék a városunkba érke­ző versenyzőkre, akiket az iskolai, a városi és a megyei versenyek vé­gül is több tízezer Verseghy nevé­ben vetélkedők közöl választottak ki, s jönnek el hozzánk a költő szü­lővárosába. Ne tűnjék ünneprontásnak a fen­ti optimista hang után, ha a realitás kedvéért szókimondóan beszélek a verseny megrendezését kis híján kerékbetörő anyagi gondjainkról. Ennek megértésére tegyünk egy kis kitekintést. Míg a Verseghy Könyvtár elindította nyelvművelő versenyt az általános iskolai tanu­lók körében hirdetjük meg, addig a Győr városa által patronált, s Ka­zinczy nevéhez kötődő Szép ma­gyar beszéd és a Sárospatak gon­dozta Édes anyanyelvűnk a közép- iskolások táborát mozgatja meg. Mindkettő országos támogatásban részesül. Komoly gondot okoz vi­szont könyvtárunk, könyv­tárosaink számára, akik a Ver­seghy nyelvművelő versenyt fel­vállalták, hogy megyénk, városunk csak megszorításokkal tudja telje­síteni a korábban írásban garantált anyagi támogatását. így például a megyei tanács minden jószándéka ellenére, a korábban írásban vállalt 188 ezer forint helyett 110 ezret tud ez évben biztosítani, s az ellátási költségek emelkedését ismerve ez alig kompenzálható kiesés. Ugyan­csak gondot jelent a tanulók és nagyszámú kísérőik elhelyezése mert a városi tanács sem tudja el­őteremteni a korábban betervezett kollégiumi elhelyezés költségeit, így adódik az a kényszermegoldás, hogy a verseny színhelyéről, a Csa­nádi krt-i iskolából külön buszok beállításával kell majd fuvaroz­nunk a mintegy 160 résztvevőt az olcsóbb tiszaligeti volt KlSZ-tá- borba, ahol bizony a nyolcágyas faházakban több kényelmetlenség­nek tesszük ki a hozzánk verse­nyezni érkezőket. Lesz hát feladata a rendező könyvtárosoknak és pe­dagógusoknak, hogy jó szóval, kedves mosollyal pótolják az anya­giak szülte hiányosságokat. Most segítettek a vállalatok Ennyit a nehézségekről és most szóljunk arról, ami fontosabb, ami sokkal nagyobb hangsúlyt és több figyelmet érdemel, nevezetesen az alapítványról, az ügyet segítő és megmentő alapítványtevőkről. Jó előre érzékelve a várható anyagi gondokat, könyvtárunk felhívással fordult több, mint 150 megyei vál­lalathoz és üzemhez. A három év­vel ezelőtti felhívásra, személyes megkeresésre 9 vállalat reagált po­zitívan, s tett összesen 340 ezer forintos alapítványt a nyelvművelő mozgalom javára. Álljon itt köszö- netünk jeléül s követhető példa­ként is a 9 vállalat neve, hangsú­lyozva, hogy a nyitott alapítvány­hoz további üzemek és magánsze­mélyek csatlakozását reméljük: TVM (100 ezer forint), Szolnoki Cukorgyár (100 e), Szolnok Me­gyei Víz- és Csatornaművek (50 e), Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalat (30 e), Szolnoki Papírgyár (30 e), Jászkun Volán (10 e), TIGÁZ (10 e), Jász-Nagykun Vendéglátó Vál­lalat (5 e), Vörös Csillag Ruházati Vállalat (5 e). A három évvel ez­előtt létrehozott alapítvány tehát mentőövként szolgál az idei ver­seny megrendezésében, mivel 115 ezer forintra nőtt kamata az alapít­ványt kezelő kuratórium május 14-i határozata alapján felhasznál­hatóvá válik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a nyelvmű­velő mozgalom csak akkor fejtheti ki érezhető és tartós hatását, ha fo­lyamatosan megrendezhető, sőt bővíthető lesz. Mindehhez a me­gyének, a városnak anyagi felelős­séget kell vállalnia. Egymillió kellene Az ismert gazdasági nehézségek és a tanácsi szervek várható átala­kítása viszont pillanatnyilag sem­mi garanciát nem nyújt a jövőre nézve. Fontos, többszörösen is fontos tehát, hogy további szpon­zorokat, alapítványtevőket nyer­jünk meg az ügynek. Szolgálja hát ez a kis írás is a nemes célt, s hívjon fel minél több, nyelvünk tisztasá­gát szem előtt tartó egyént, az ala­pítványhoz való csatlakozásra. A nemzetközivé lett verseny minden­kori megrendezését az biztosítaná, ha az alaptőkét egymillió forintra tudnánk emelni. Gondjaink, ne­hézségeink ellenére egy dolog biz­tos, mégpedig az, hogy a Verseghy név kötelez! Közismert tény, hogy az országos hírű nyelvtudós a maga korában vívta meg önként vállalt harcát, s teremtett hagyományt a nyelvművelés területén. Szolnok városának - és nem csupán könyv­tárának - kell visszavonhatatlan és határozott választ adnia arra a kér­désre, hogy tudja-e, akarja-e vállal­ni ezt a nemes hagyományt! Horváth Károly, a megyei könyvtár igazgatója Amikor krétára se jut Felhívtuk az írásban kissé elma­rasztalt megyei és városi tanács művelődési osztályát, hogy az osz­tályvezetők magyarázzák meg, mi­ért ilyen kevés a támogatás. A me­gyénél Vincze Sándor elmondta, hogy a 110 ezer forintnál többet képtelenek biztosítani. (Sajnos a korábbi vezetés túlzott mértékben kötelezte el magát a verseny támo­gatása mellett.) A megyei tanács továbbra is segít mindenféle tanul­mányi, műveltségi, irodalmi, stb. versenyt, de idén ezt csak jelentős takarékossággal teheti, és ez alól ez a vetélkedő sem kivétel. Rózsvári László, a városi illeté­kes azt mondta, hogy tavaly csekély volt a résztvevők száma, és akkor elegendőnek bizonyult a tanács ré­széről nyújtott 30 ezer forint. Ez évben lényegesen több versenyző és kísérő érkezik, akiknek az étkez­tetése is jelentős pénzösszeget igé­nyel, így az elszállásoláson voltak kénytelenek spórolni. így is 40-50 ezer forintot költenek majd a ver­senyre olyan időszakban, amikor az iskolákban krétára sem tudnak pénzt biztosítani és a nyári - iskolai - felújításokra sincs pénzük. A monopolhelyzetek sokasága miatt nehéz lépni Tények, vélemények a Külkereskedelmi Bankból A "Tőzsde Kurír" egyik számá­ban arról olvashatunk, hogy az embereknek a bankok feladatairól, működtetéséről semmiféle elkép­zelésük nincs, vagy ha van is, ez a kép eléggé torz. Sokan úgy gon­dolják a gazdaság mai állapotáért a bankok a felelősek. A fentiek miatt a Magyar Bankszövetség szeretne felméréseket készíteni a lakosság körében, hogyan véle­kednek az említett kérdésekről. Mi ezt a feladatot nem vállalhatjuk fel, legfeljebb némi adalékkal szolgál­hatunk Koleszár Istvánnak, a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank szol­noki fiókigazgatójának segítségé­vel. Miért nem vállalkoz­nak- Sokan kifogásolják, hogy a bankok nem vállalkoznak, nem igazán támogatják a kisvállalko­zásokat sem. Mi erről a vélemé­nye?- Ez attól is függ mit tekintünk vállalkozásnak. Ezen a téren na­gyok az eltérések a vélemények­ben. Emiatt is bankunk a fokoza­tosság elvét vallja. A bank egyéb­ként is vállalkozik, de erről ma kevés információ jelenik meg. Az viszont igaz, a magánszféra felé kevéssé vagyunk nyitottak, de fo­kozatosan nyitunk. Jellemző pél­da, hogy ma már a kfi.-k mintegy 40-50 százalékának a megyéből itt van a számlája. Júniustól az újra­kezdési kölcsön nyújtásában is részt veszünk. A hitelnyújtásban eleve nem törekedhetünk vállalko­zásra. Ma a banki vállalkozások­nak nincsenek meg a közgazdasá­gi feltételei, mert például még nincs olyan tőzsde, ahol az árfo­lyamnyereséget érvényesíteni le­hetne. Ez utóbbinak pedig na­gyobb szerepe kell, hogy legyen, mint áz osztaléknak. Sokan ma még csak ezt nézik, holott a na­gyobb nyereséget nem ebből lehet realizálni. A mai helyzetben a vál­lalkozások be vannak "betonoz­va"! A pénzzel kereskedőnek ez nem jó, ezen is a tőzsde segíthetne. Itt említem meg, hogy a finánctőke nagy része is úgy jött létre, hogy a bankok kényszerűségből felvásá­rolták a nem mobilizálható válla­latokat. Puskaporos hordó- A kisvállalkozóknak, kft.-nek nyújtanak valamilyen kedvezmé­nyes hitelkonstrukciót?- Hitelt adunk, de kedvezmény nincs. Előkészületben vannak vi­szont a közös kockázatvállalásos ügyletek, ahol például egy későbbi üzletet finanszíroznánk közösen. Ez módot adhat arra is, hogy ne a cégeket, hanem az üzletet finanszí­rozzuk. Ez csőd előtti helyzetben is járható út. Visszatérve az előző kérdésre, még el kell mondani, hogy az igazi vállalkozás kevés, amibe a bank be tudna szállni. Ezt az exportfejlesztést szolgáló hite­lek példája is bizonyítja. Tudvale­vő, hogy igen gyéren jelentkeztek.- Komoly feszültségeket okoz a magyar gazdaságban a sorbanál- lás. Sokan ezt a helyzetet puskapo­ros hordóhoz hasonlítják, amely bármikor robbanhat. Erzödik-e ez önöknél?- Igen, de nem lehet tudni ki, miért áll sorba. Sok a variáció. Csak néhány okot sorolok fel. Le­het ok az adott cég rossz tevékeny­sége, lehet ok a partner fizetőkép­telensége, de készséggel elisme­rem a bankrendszer is lehet kiváltó tényező. Az okokat mindig meg kell keresni. A bankunk ügyfelei­nél úgy tűnik, hogy a partnerek okozzák a nehézséget. Mindez ko­moly terhet jelent a banknak, de nem csak anyagi értelemben, ha­nem megítélésben is. Olyan lánco­latról van szó, amiből a monopol­helyzetek sokasága miatt nehéz ki­lépni. Nálunk egyébként sem divat tevékenységet visszafogni, s így a veszteséget elkerülni.- Sokan kifogásolják a magas kamatokat, mondván ezek lehetet­lenné teszik a konjunktúra kibon­takozását. A vállalatok többsége egyértelműen a bankokat hibáztat­ja­- A harminc és e fölött kamato­kat mi is soknak tartjuk. De szeret­ném felhívni a figyelmet, hogy a bankoktól csak bankszerű viselke­dést szabad elvárni. Ez pedig azt is jelenti, hogy ne a kamatokon ke­resztül nyújtsunk támogatást. Lát­ni kell azt is, hogy a rossz szerke­zetű magyar ipar esetében a kamat struktúrát meghatározó tényező. A cél egyébként is a megtakarítás és nem a fogyasztás. Ha nem nyúj­tunk reálkamatot, akkor az embe­rek elköltik a pénzüket, miként azt látjuk ma is. Ä kamatnak tehát fe­lette kell lennie az inflációnak. Ez utóbbi az, ami igazából meghatá­rozza a kamatot, és ha ez magas, ez ellen kell felvenni a harcot. Márpe­dig az infláció igen magas. Elisme­rem, hogy a kevés pénz is okozhat kamatszint-emelkedést, de azt is látni kell a monopolhelyzetben lé­vő vállalatok ma is megélnek. A tőkés export úgy nő dinamikusan, hogy közben igazi leértékelése a forintnak nem történt meg. Ezek szerint pedig ennek negatív hatá­sait is ki tudják védeni. Összeomló kötvénypiac- A kötvénypiac látványos ösz- szezuhanását véleménye szerint mi okozza?- A rövidlátó vállalati szemlélet, amely megakadályozza a kamatp­rémiumok emelését. Ez hosszabb távon persze vissza fog ütni rájuk. Gond még az értékpapírpiac fejlet­lensége is.- 5 végül szóljunk néhány szót a Külkereskedelmi Bankról is!- Jelenleg a budapesti centru­mon kívül hat vidéki városban ta­lálható bankfiókunk. A hálózat te­hát igazából még hiányzik. Szeret­nénk így is megtartani az ügyfélki­szolgálás mai szintjét. Mi eleve csak a piac egy szeletét szeretnénk meghódítani. A bank komplex szolgáltatást akar nyújtani a külpi­acokon. Ebbe beleértjük a fizetési forgalom elszámolását, a speciális ügyletek lebonyolításának előse­gítését is. Ma már versenyeznünk kell ezen a piacon is, de a színvo­nalat így is elismerik. Mintegy 150 nemzetközi bankkal vagyunk kap- csolatban. Ez mindenképpen pluszt jelent. A lakosság felé is szeretnénk nyitni. A közgyűlés úgy döntött, hogy részükre elsőbb­ségi részvényt biztosítunk 10 ezer forint névértékben. Ez osztalékel­sőséget is jelent. Legalább 14 szá­zalékot garantálunk, ami most nem tűnik soknak, de mondjuk öt év múlva már más lesz a helyzet. A valódi tőzsde kialakulásával pe­dig a már említett árfolyamnyere­séget is be lehet kasszírozni. Befe­jezésként hadd mondjam még el, hogy a bankszektor vivőágazat le­het kelet és nyugat között. Mi en­nek szellemében szeretnénk dol­gozni. Füle István Miért megy el a sebészprofesszor? / A válasz még várat magára Az a hír járja Szolnokon, hogy dr. Gergely Mihály pro­fesszor,, a megyei kórház sebé­Ezredes — szoknyában Anderson asszony ezredesi rendfokozatban, az USA katonai attaséjaként teljesít szolgálatot Budapesten. Közvetlen modorú, barátságos asszony. Az egyetlen nő volt az attasék Szolnokra láto­gató csoportjában. Már meglehe­tősen jól beszél magyarul, interjú­adásra mégis inkább tolmács se­gítségével vállalkozik:- Hála istennek, a magyarorszá­gi tartózkodással kapcsolatos él­ményeim sokkal jobbak, mint a nyelvtanulással járók - mondja.- Nehéz nyelv a magyar?- Nagyon szép, de nehéz nyelv. Magyarul is megismétli:- Nagyyon szép a magyar nyelv!- Milyen változásokat lát a magyar hadsereg nyitottságá­ban?- Nagyon sok változást tapasz­taltam. És nagyon szívmelengető érzés ezt látni. "Otthon a férjem viseli a parancsnoki sapkát"- Magánemberként hogy érzi magát nálunk?- Ami az utóbbi időkben Ma­gyarországon történt, azt mi is át­éltük. Jó érzés volt ez számunkra, boldoggá tett bennünket.- Bizonyára sokan feltették a kérdést: hogy kerül egy nö ezre­desi egyenruhába?- Én már huszonöt éve szolgá­lok a hadseregben és három évvel ezelőtt lettem ezredes. Egyébként az USA-bán nem szokatlan, hogy nők vannak a tisztek soraiban. • A katonaság mellett mi a hobbija?- Maguk, magyarok túlságosan lefoglalnak ahhoz, hogy bármi­lyen szórakozásra fussa az időm...- Családja?- Gyerek nincs, csak egy féljem van.- Szokott főzni?- A férjem szokott. Magyarul dicséri:- Jó szakács.- Ön, avagy a férje viseli a kalapot, akarom mondani a pa­rancsnoki sapkát?- A közéletben én, otthon pedig a féljem.- Köszönöm a beszélgetést. S.B. szeti osztályának vezető főor­vosa elmegy a kórháziból, ott­hagyja az osztályát. Megkér­deztem dr.Krasimi Gézát, a kórház igazgató főorvosár. Igaz-e a hír?- Igaz. Gergely professzor megpályázta az ajkai kórház sebészetének osztályvezetői állását Erről értesítette inté­zetünk vezetőit is. Most nem található a kórházban, mert a szabadságát tölti. Ezek a té­nyek.- Mi van emőgött a lépés mögött?- Hogy mi van mögötte? Ezt, úgy gondolom, Gergely professzornak kell elmonda­nia. Ezek után otthonában pró­báltam fölkeresni dr. Gergely Mihályt, de csak csukott ajtót találtam. Reméljük, sikerül minél hamarabb elérni őt, és választ kapni a kérdésre: mi­ért határozta el a jó kezű, jó hírű sebészpofesszor ilyen váratlanul és hirtelen, hogy 111-pé-

Next

/
Thumbnails
Contents