Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-14 / 30. szám

3 1990. MÁJUS 14. Néplap A pénzügyi szervezet Szolnokon Lehetséges-e Szolnok és a Világbank közvetlen kapcsolata? "Vízvonal Gmk" Olcsóbb mezőgazdasági öntözővíz Szombati beszámolónkat folytatva ismertetjük a világbanki kül­döttséggel való eszmecsere fóbb tanulságait, a legfontosabb informá­ciókat. Ezek közé tartozik az a kép, amit akár drámainak is nevezhe­tünk, amit az új lakások építésének üteméről, a telekelosztás helyze- térőj, és más kérdésekről kaptunk. A nyolcvanas évek közepére ugyanis a megyében mintegy 40 százalékkal esett vissza az új lakások építése. Ami a telekhelyzetet illeti, ott még erőteljesebb a visszaesés. Jellemző kép, hogy amíg korábban hét-nyolcszoros volt a túljelent­kezés a tanácsi telkek iránt, ma már ki tudják elégíteni az igényeket. Ez sajnos nem azért van így, mert a kínálat nőtt nagymértékben, sokkal inkább a fizetőképes kereslet visszaesése miatt. Ráadásul Szolnokon az utolsó állami telket is kiosztották, a kisajátítás rendjét országosan nem alakították még ki, így egyelőre ez a piac befagyott. Közben a belvárosi telkek magánforgalomban mérhetetlenül drágák. Ki védi meg a lakásszövetkezetet a mocskolódó hangoktól? lakok felső részének fala szemmel láthatóan kifelé dől. Sőt olyan tető alatti falrészt is látunk, amelyik le­válófélben van. Aztán elsétálunk a vitatott Vörös Csillag úti épület­hez. Ugyanazokat a hibákat lehet látni itt is - csak éppen a repedések, a kidőlések, a leválások még kez­deti stádiumban vannak.- Ez az épület is úgy fog kinézni néhány év múlva - jegyzi, meg Szűcs Imre. Megfenyegettek, hogy följelentenek A baj még nem látszik... Leg­alábbis az épületen csak a hozzáér­tő és jószemű szemlélődő veszi észre. De hogy a lakástulajdonosok és a Békés Otthon kapcsolatával baj van, az nyilvánvaló. A la­kásszövetkezet alkalmazottai ki­szolgáltatottnak érzik magukat. El­mondták, hogy sokszor kell végig­hallgatniuk a lakástulajdonosok akár nyomdafestéket nem tűrő szi­dalmait is. A szövetkezet irodájá­ban dolgozó két asszony nemcsak azt kapja meg időnként, hogy: "bunkó", de az is előfordul, hogy lekurvázzák őket. Serfőző Ernő ezzel búcsúzik:- Az ügyészséghez fordultak, meg az Új Néplaphoz. És mi? Mi kihez forduljunk? Ki védi meg a lakásszövetkezetet a mocskolódó hangoktól? Paulina Éva Fotó: Korényi Éva A Vetőmag Vállalat átalakulás után Bővülő ki nádat, javuló minőség / Folytatás az 1. oldalról / A nyári kritikus, aszályos idő­szakokban összesen 5 és fél - 6 millió köbméter víz felhasználá­sával számolnak. Az ország első ilyen öntöző­szervezete már elöljáróban sejte­ti, hogy olcsóbban tudja szolgál­tatni a vizet, mint más vízügyi vállalatok, vagy szervezetek. Garancia erre, hogy az 1100 hek­tár föld öntözéséhez, vízpótlás­hoz csupán nyolc embert alkal­A hitelt meg kell akadályozni!- Mégis, hogyan döntött a la­kásszövetkezet a kölcsönről? Ak­kor önök nem tiltakoztak?- Azon a lakógyűlésen nem vol­tam ott. Ötvenhárom lakástulajdo­nos él ebben az épületben. Csak nyolcan-tízen kaptak meghívót a gyűlésre. A negyedik emeleten élő Mester Ferencné viszont ott volt:- Eldöntött tényként közölték, hogy a kölcsönt felveszik. Azt mondták, hogy egy korábbi gyűlé­sen már elhatározták ezt. Felszólal­tam, hogy ne vegyünk fel hitelt, gazdálkodjunk abból a pénzből, ami van. Dr.Kiss Elemér:- Az 1989-es tervekben még úgy szerepel, hogy az épületet nem kell felújítani. Akkor most miért szük­séges? A kölcsön felvételét min­denképpen meg kell akadályozni! Mester Ferencné:- Azt mondom, addig nyúztóz- zunk, ameddig a takarónk ér. Amit a gyűlésen elmondtam, arra nem kaptam választ. Olyan ideges let­tem, hogy ki kellett jönnöm onnan. Novák Sándor a 67-es számú lépcsőházban lakik. Neki más a vé­leménye:- Ez egy huszonöt éves épület, amelynek a homlokzatát most már valóban fel kell újítani. Az a baj, hogy néhány ember nem gondol arra, hogy az építőanyag ára egyre följebb kúszik, hogy egy-két év múlva sokkal többe kerülne a fel­újítás, mint most. Serfözö Ernővel, a Békés Otthon Lakásszövetkezet elnökével és Szűcs Imre, műszaki ügyintézővel járjuk a lakótelepet. Először egy honvédségi háztömbhöz megyünk, amely ugyanolyan szerkezetű, mint a Vörös Csillag úti. Az épüle­ten látszik, hogy régen újították fel a homlokzatát. A vakolat nagy da­rabokban lehullt. A negyedik eme­let magasságában a lépcsőházi ab­maznak, ebből 5 fizikai dolgo­zót, továbbá három szakembert, mérnököt, akik irányítják, mene­dzselik a műveleteket. Az előze­tes számítások szerint a gmk által szolgáltatott öntözővíz legalább 20-22 százalékkal lesz olcsóbb, ami a három üzemnek évi egy­millió forint költségmegtakarí­tást jelenthet. Az öntözővizet egyébként ezer köbméterenként 521 forintért adják. Az új vállalkozás már befejez­te a rizs első árasztását, amelyet Serfőző Ernő:- A lakásszövetkezet semmit nem tett, ami törvénybe vagy jog­szabályba ütközik. Egyszerűen csak meg akarjuk óvni az épület állagát. Nézze meg, a szomszédos háztömbök homlokzatát már fel­újítottuk. Ott a lakástulajdonosok­nak semmi kifogása nem volt elle­ne. Egyébként nem kétmillió forint kölcsönt kellene fölvenni, csak egymilliót, hiszen az épületben la­kóknak több mint 600 ezer forintja gyűlt már össze. Szűcs Imre:- Körülbelül tizennyolcán fémek be a lakásszövetkezet irodájába. Bár a tagértekezleten már állást foglaltak a felújítás mellett, úgy gondoltuk, hogy összehívjuk az épületben lakókat is. Húsz meghí­vót dobtunk be a lépcsőházi levél- szekrényekbe. Tizenhatan jöttek el. Ott elmondtuk mindezt, amit most önnek is. Sőt arról is szó volt, hogy csak egymilliós kölcsönt kell fölvennünk, amelynek a törleszté­se havi 2-300 forint lenne lakáson­ként. Mi mindenkit meghallgat­tunk, ők nem hajlandók meghall­gatni bennünket. Megfenyegettek, hogy följelentenek bennünket a bí­róságon, mert szerintük az épület nem szorul felújításra.- Mi tesz ezek után? Fölveszik mégis a hitelt? Serfőző Ernő:- Nem is vehetünk fel akkor, ha az épületben lakók kétharmada írásban nem nyilatkozik, hogy hoz­zájárul, illetve hajlandó fizetni a törlesztést. Ha nem viszem el az OTP-hez ezt a papírt, akkor nem is adnak kölcsönt. követi majd a második. A Mező­túri Dózsa Tsz-ben a gyepterü­letre juttatnak éltető vizet és el­látják friss vízzel a Táncsics Tsz öthektáros libatelepét is. Csak a rizsföldekre eddig félmillió köb­méter vizet használtak fel. A gmk egyébként szellemi ka­pacitását más célra - hígtrágya­hasznosítás, öntözőtelep-építés, vágóhídi hulladék hasznosításá­nak tervezésére és más művele­tekre - is felhasználja. / Folytatás az 1. oldalról / A társasággá szervezés során így egy új típusú vetőmagtermeltető és -értékesítő csoport kezdte meg mű­ködését. A kft.-k egymás közötti kapcsolatrendszerét és a holding­gal kialakított partneri viszonyt új együttműködési szerződésekben rögzítették. A nagy múltú vállalat arculata tulajdonképpen megma­radt, de az átalakulással szervezet­tebb és összehangoltabb piaci tevé­kenység vált lehetővé. A holding feldolgozott piaci információkkal segíti a kft.-k munkáját, megosztja velük a fajta tulajdonosi jogát és koordinálja az állami tartalékolási és a vetőmagcsoportok készleteit. Dr.Harangozó Károlytól, a Jász- kunmag Kft.igazgatójától megtud­tuk, hogy az átalakulással önálló gazdálkodóegység jött létre, így a termeltetést, az ipari és kereskedel­mi tevékenységüket maguk hatá­rozzák meg. A megnövekedett önállóság, az új tulajdonosi szem­lélet hozzájárul a működési körze­tük piaci igényeinek jobb kielégíté­séhez, amit már - a korábbi évekhez képest - zökkenőmentes idei vető­magellátás is bizonyít. Nőtt a ter­meltető és a partnerek felelőssége, ez pedig a vetőmagok javuló minő­ségében és a megfelelő fajtaössze­tételben jelentkezett. A legna­gyobb gondot a minden méretet és képzeletet felülmúló fizetésképte­lenség okozza, hisz a szolnokiak eddig mintegy 105 millió forint kintlévőséggel kénytelenek szá­molni. A közeljövőben piacra ke­rülnek a vetőmagvak, a mezőgaz­dasági kistermelők növekvő igé­nyeinek jobban megfelelő 5-10 ki­logrammos csomagolásban is. L.Z. Súlyos történelmi örökség Mint már jeleztük, a pártok pén­teken délután kapcsolódtak be a munkába. Bevezetőként minden résztvevő párt ismertette azokat az alapkérdéseket, amelyeket kiindu­lópontnak tartanak. A Fidesz sze­rint nem megoldott a fiatalok la­káshoz jutásának kérdése. Külö­nösen súlyosnak érzik azok hely­zetét, akik 35. életévükig nem érik el az átlagkeresetet, minthogy ők a beugróhoz sem tudnak kellő mennyiségű pénzt felhalmozni. A fizetőképtelenség pedig más szol­gáltatások igénybevételénél is ter­jed. Az MSZP képviselője is a fia­talok helyzetét tartja a legrosz- szabbnak, de felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar lakások nyu­gati értelemben nem otthonok, mert kicsik, és drágák mindenki­nek. Az SZDP az önkormányza­toktól vár sokat, ezt mások is alá­húzták. Az SZDSZ az önkormány­zatok feladatának látja a bérlakás­építést, és a rászorulók támogatá­sát. Ennek forrása lehet többek kö­zött alapítványok, rész­vénytársaságok létrehozása, álla­mi támogatás. Olyan lakbértámo­gatást képzelnek el, amely a jöve­delemnövekedés függvényében csökkenni fog. Az MDF képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy a lakásprob­lémát az általános helyzetből nem lehet kiragadni. Most van folya­matban a városra vonatkozó lakás­gazdálkodási koncepció kialakítá­sa, ezért nehéz is ma konkrétumo­kat mondani. Szerintük az alap- problémát kell megragadni. Ilyen a tulajdon, a gazdasági helyzet, az önkormányzatok leendő hatáskö­re, anyagi lehetőségei. Ezek isme­retében lehet dönteni. Vélemé­nyük szerint a helyhatóság csak olyan mértékben vegyen részt a lakásgazdálkodásban, ahogy azt a szociális helyzet megkívánja, másrészt a gazdálkodó szervek, a magánszemélyek jövedelmeit kel­lene ebbe az irányba terelni. Töb­beknél kiemelést kapott a bérek alacsony szintje, a lakásépítés költségeihez és más "ingyenes" szolgáltatásokhoz viszonyítva. Ez ma történelmi örökség, ami a meg­oldást súlyosan hátráltatja. Volt, aki a kiutat abban látja, a hazai jövedelemhelyzetet figyelembe véve, hogy a külföldi tőkét bevon­va több jövedelem, adó keletke­zik, s ebből lehetne finanszírozni a lakásgazdálkodást is. Budapesti és szolnoki viszonyok A világbanki küldöttség vezető­je, Robert Buckley nem látja olyan pesszimistán az összképet, mint akár a tanács, akár a pártok képvi­selői. Bár hangsúlyozta, kész vála­szuk nincs, hiszen ezt egyébként is a magyar fél bevonásával egy-két hónap múlva ígérik. Úgy érzik azonban, a lényeget meg tudják ragadni. Három pontban fogal­mazta meg a megoldandó felada­tot az eddigi benyomásai alapján. Először is új lakásfinanszírozási rendszer kellene. Ennek hiánya az oka a jelenlegi feszültségeknek. Addig azonban le kellene állítani a bérlakások leadását is. Másod­szor: ki kell dolgozni egy támoga­tási rendszert. Lakbért kell emelni, ahol ez szükséges. A támogatás­hoz meg kell találni a pénzügy- technikai módszereket. Ilyenek pedig bőven találhatók. Harmad­szor pedig, központi kontroll szükséges, amely ha kell jutalmaz, ha kell büntet. A pártok és a tanács a fentiekkel egyetértett, bár hang­súlyozták, hogy a világbanki kül­döttség inkább a budapesti viszo­nyokból indul ki, és nem a vidéki, így többek között a szolnoki hely­zetből. Más ugyanis Budapesten a bérlakások aránya, és más vidé­ken. Ugyancsak nézeteltérések forrása volt a magáncélú bérlakás­építés szerepének megítélése, va­lamint a bér- és magánlakás építé­sének aránya, és azok íámogatása. Jogos volt viszont az a világbanki felvetés, hogy Magyarországon a bérekben kicsi a differencia, a la­kásviszonyokban pedig igen nagy. Ez azt bizonyítja, a rendszerben van a hiba. Ha nem változtatjuk meg, mindenféle megoldás csak inflációhoz vezethet. Várjuk a folytatást Mielőtt Rózsa Ferenc összefog­lalóját ismertetnék, szólnunk kell az MDF képviselőjének felvetésé­ről, talán érdekességként is. Az a kérdés hangzott el ugyanis, hogy egy olyan város, mint Szolnok, fordulhat-e közvetlenül is a Világ­bankhoz. A válasz diplomatikus, de nem elutasító volt. Lényege, hogy legális önkormányzat meg­alapozott programmal fordulhat külföldi szervezetekhez. Nekik most ebben döntési joguk nincs. A kormányzat és a Világbank között kialakulhat egy olyan kapcsolat, amely lehetővé teheti a finanszíro­zást önkormányzatok részére. Ezek után következzék az emlí­tett összefoglaló: A városban a bérlakások további elidegenítését az itt kialakult konszenzus alapján nem engedélyezik. A bérlakások kerüljenek önkormányzati tulaj­donba. Ezekkel viszont úgy kell gazdálkodni, hogy legalább "0"- szaldósok legyenek. A társashá­zak példája azt bizonyítja, ez le­hetséges. S végül, bérrendezés nélkül a lakásgazdálkodás kérdé­seit nem lehet megoldani. Mit tehetünk hozzá? Hasznos tanácskozás volt, de csak a problé­mákra hívta fel a figyelmet. Re­ménykedve várjuk a folytatást, így a Világbank kézzelfogható segít­ségét is. Ezt kérdésünkre válaszol­va Robert Buckley meg is ígérte. Füle István Ültetik a háztáji paradicsompalántákat a jász kiséri termelő­szövetkezetben. Az idén 95 hektáron termelnek paradicsomot. Tavaly - mint elmondták - megérte vele foglalkozni. Jó volt az időjárás, bőséges a termés. Az idén tudnak öntözni is a terme­lők, de ez drágítja majd a művelést. Tarpai

Next

/
Thumbnails
Contents