Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-11 / 4. szám
1990. ÁPRILIS 11. 3 A pártlistán mandátumot kapott országgyűlési képviselők Fodor Tamás A Szabad Demokraták Szövetsége a pártlistás szavazás alkalmával a megyében egy képviselői mandátumhoz jutott. Az SZDSZ megyei listáját Fodor Tamás vezette, így országgyűlési képviselő lett. Ai 1 ' A Szolnoki Szigligeti Színház főrendezője 48 éves. Nős, felesége szintén a színházban dolgozik, jelmeztervező. Egy felnőtt korú gyermekük van. Fodor Tamás a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett. Öt éve dolgozik a szolnoki színházban. A demokratikus ellenzékhez 1970-ben csatlakozott. Hámori Csaba A Magyar Szocialista Párt megyei listáját vezette, a párt egy mandátumhoz jutott. Hámori Csaba 1948-ban született. Műszaki egyetemet végzett. Az egyetem után rövid idő múlva a KISZ-ben kezdett el dolgozni, majd az MSZMP-ben. Jelenleg az MSZP Pest megyei elnöke. Tagja a párt országos elnökségének. Az elmúlt ciklusban is országgyűlési képviselő volt, ő vezette az MSZP frakcióját. Nős, felesége tervezőmér3 nők. Két kiskorú gyermekük van. Dr. Körösi Imre A Magyar Demokrata Fórum listájáp másodikként szerepelt a neve. A listavezető Petronyák Lászlót az egyéni választókerületben országgyűlési képviselővé választották, így az MDF által megszerzett egy mandátumot a listán induló második jelölt, dr. Körösi Imre kapta meg. Dr. Körösi Imre 44 éves, Tiszaugon lakik. Iskolai végzettsége jogi egyetem, de jelenleg egyéni gazdálkodóként dolgozik. Nős, három gyermek apja. Tagja a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmányának. Vincze Kálmán A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt által megszerzett egy mandátuma révén jutott a parlamentbe, mint listavezető. 1944-ben született, paraszti családból származik. Nős, felesége magánkereskedő. Egy felnőtt korú gyermekük van. Közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkezik, tíz éve magángazdálkodó virágkertész. A Kisgazdapártnak 1989 óta tagja, városi és megyei elnök. Országos Tudományos Kutatási Alap December végéig döntenek a pályázatokról Tizenhárommilliárd forint támogatást igényelnek a tudományos kutatók az Országos Tudományos Kutatási Alapból az 1991-1994. időszakra - tájékoztatta a sajtó képviselőit Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tegnap, az Akadémiai Könyvtárban. Elmondta: csaknem 3300 - köztük mintegy 400 idegennyelvű - pályázatot nyújtottak be a tavaly decemberben meghirdetett témapályázatra az ez év február 28-i határidőig. A pályázatok - amelyek mögött tízezer kutató áll - főleg természet- és műszaki tudományi, kisebb részben társadalomtudományi témájúak. A támogatási igényeket az opponensek, az akadémiai szakbizottságok, tudományos osztályok április 15. és november 30. között értékelik, minősítik, rangsorolják. A társadalom-, természet-, élet- és műszaki tudományi kuratórium dönt majd, előreláthatóan december 1. és 20. között: melyik igénylést részesítik anyagi támogatásban. Jelenleg még nem ismeretes, hogy az OTKA mennyi pénzzel rendelkezik majd 1991-1994- ben. Erről feltehetően a következő hónapokban dönt a kormány.- Ez a támogatási igény - megítélése szerint - reális - mondotta a főtitkár. A támogatásnak ez a rendszere összhangban van a nyugati országok ilyen rendszerével. Célja, hogy elősegítse a kutatás feltételeinek megteremtését, új kutatási eredmények elérését, versenyre ösztönözze a kutatókat. Megkülönböztetett figyelmet fordít a tehetséges fiatal kutatók munkájának támogatására. Külföldi tanulmányok végzésére ösztöndíjat alapít, ápolja és támogatja a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatait, különösen az európai tudományos együttműködést. Közvetlen kapcsolatot tart külföldi alapítványokkal. A tudományos közéletben lezajlott viták résztvevőinek többsége úgy ítélte meg: szükséges, hogy az OTKA a minisztériumoktól, az Akadémiától és az egyetemektől független, önálló, nemzeti alapítványként éljen tovább, keretei illeszkedjenek a kormány kutatásfejlesztési programjába. Pénzalapjaiból továbbra is nyilvános pályázatok útján támogatják a kutatókat, kutatócsoportokat. Nemcsak finanszíroz, hanem számon kéri: miként hasznosították a kutatásra juttatott pénzt. A földhivatalok újra a MEM-hez tartoznak Szó szerint rendet teremthet a Minisztertanácsnak a földügyi szakigazgatási tevékenységéről és annak szervezetéről alkotott rendelete, amely a Magyar Közlöny idei 30. számában jelent meg. A rendelet ugyanis kimondja, hogy a földügyi szakigazgatási munka központi irányítását ezentúl a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter látja el. A MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának illetékese az MTI munkatársának elmondotta: ezzel megszűnt a földhivatalok 1971 óta tartó kettős irányítása, amely szervezetileg a megyei tanácsokhoz csatolta a hivatalokat, míg szakmai feladataikat továbbra is a MÉM határozta meg. A földhivatalok anyagi fenntartását a megyék költségvetéséből finanszírozták - ám mivel közvetlen hasznot a tanácsok számára nem hoztak - gyakorlatilag terhessé váltak számukra. Ezért különféle szolgáltatások (például földmérési és különféle adminisztrációs feladatok) ellátására kényszerültek. így viszont nagymértékben háttérbe szorult a hatósági feladatok végzése, az ingatlan-nyilvántartás, illetve a földmérési, térképészeti nyilvántartásoknál szükséges változások bejegyzése. A MÉM szakértője szerint a Minisztertanács rendelete a földhivatali munka korszerűsítésének jogi alapot biztosító első lépés. Újabb kritikus foglalkoztatási körzetek Pécs és vonzáskörzete után - a nagy számú munkanélküli miatt - több más terület, így Bátonyterenye, Egercsehi és Recsk, illetve Ózd is megkapta a kritikus foglalkoztatási körzet státusát. A Foglalkoztatási Alapból mintegy egymilliárd forintot különítettek el a kritikus körzetekre. Az említett térségeknek egyelőre 690 millió forintot hagyott jóvá a Minisztertanács. Aerocaritas légi mentőszolgálat az M3-as autópályán Hatvan határában az M3-as autópályán, a herédi leágazásnál az Aerocaritas Alapítvány sürgősségi közúti és légi mentőszolgálati segélyhelyet létesített. A Hughes 500 E típusú helikopterrel a négy főnyi személyzet napkeltétől napnyugtáig segít a bajbajutottakon. MTI-fotó: H. Szabó Sándor A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA ÉSZAK-ALFÖLDI BIZOTTSÁGA A tervek szerint május elsejétől önálló lesz A valamilyen formában 1811- től működő kamarákat 1945 után szétverték Az újjáéledés dátuma 1967, amikor is a külkereskedelmi vállalatok kamarája létrejött. 1977-ben miniszertanácsi felügyelet alatt, már a hazai kereskedelmi cégek mindegyike tag lehetett. 1980-tól a vállalatok általános érdekképviseleti szerve, amely 1985-től a Magyar Gazdasági Kamara nevet viseli. Ma 2085 tagja van, ebből 180 az Észak-Alföld térségében. Mindezt és a továbbiakat dr.Török Imrétől az MGK észak-alföldi bizottságának titkárától tudtuk meg. Az élet, s a növekvő feladatok tették szükségessé a vidéki regionális központok létrehozását, köztük debreceni székhellyel az észak-alföldit, amelyhez megyénk is tartozik. Feladatai közé tartozott a határozatok közvetítése, érdekképviselet, érdekközvetítés, a megyei szervekkel való kapcsolat, majd később az okmányok hitelesítése, és kárszakértői tevékenység. Az összes kamarai alkalmazottból - 360 fő - jelenleg három főállású és két félállású A központhoz kinyújtott csápként kapcsolódik a hat vidéki centrum, törekedve arra, hogy amit lehet, helyben oldjanak meg. Január 26-án volt a régió tagvállalatainak ülése, ahol már a leendő önállóság körvonalai bontakoztak ki. A tényleges önállóságot május 1-i határidővel szeretnék megvalósítani. Ehhez azonban meg kell várni az április 28-i nagykamarai tagvállalati ülést, ahol a konkrét formákat, az együttműködés kereteit határoznák meg. Török Imre szerint a regionális önállóság ideiglenes állapot. A jövő a városi kamaráké, amelyek két-három év alatt létrejöhetnek, és klubszerűén működhetnek. Mellettük természetesen koordinációs, információs jelleggel működnének a dolgozik a térségben. A számokból is látszik: a feladatok zömét ma is Budapesten végzik. Budapesten szerveződik a huszonkét szakmai tagozat, a tíz funkcionális tagozat, a huszonkilenc viszonylati tagozat, amely az egyes országokkal tartja a kapcsolatot. A szervezet munkáját főosztályok is segítik. így az ágazati főosztály, amelyhez a formatervezéstől kezdve, a szakkönyvtáron keresztül sokféle tevékenység tartozik; a közgazdasági főosztály a törvénytervezetekről mond többek között véleményt; a külgazdasági főosztály a viszonylati tagozatokhoz kapcsolódva, például kiállítások szervezésével próbálja a kapcsolatokat szervezni, indítani, hazai és külföldi vállalatok között; a sajtófőosztály célja, hogy a kamara váljék gazdasági, kereskedelmi és információs centrummá. Már most is rendelkeznek 128 országból mintegy 30 ezer adatot tartalmazó címtárral. A fentieket egészíti ki a titkárság és a jogi főosztály. regionális szervezetek is, hiszen a közvetlen budapesti kapcsolat nehezen szervezhető. Az északalföldi bizottság első lépésként azt szeretné, ha Szolnokon és Nyíregyházán egy-egy főállású tisztségviselő képviselné az adott megyét. Jelenleg még nincs így. A hirdetés az állásra a napokban jelenik meg. Az önállóvá váló szervezet tervei között szerepel az is, hogy a tagdíjak felett is ők rendelkezzenek. Jelenleg ezek mind Budapestre mennek, ahol "leosztják" a szükséges összegeket. 1991 után a tervek szerint Debrecenbe futnának be az összegek, s az 50 százalék megtartása mellett a maradékot küldik fel Pestre. Mindez megfelelne az alulról építkezés elveinek, amelyre a kamarában is szükség van. Ebben a rendszerben nyilvánvalóvá válna, hogy a központ miért kapja a tagok pénzét. Jelenleg még azért célszerű Pesten keresztül intézni a pénzügyeket, mert a gazdaság általános állapotát tükröző pénzügyi helyzetben nem biztos, hogy minden régióban összegyűlik a szükséges pénzmennyiség. A nagyobb szervezet jobban tud gazdálkodni ma még. Az információt adni is kell A régió ügyeit jelenleg huszonnégy tagú elnökség irányítja, megyénként nyolc-nyolc tag. Ennek sorsa is az április 28-i döntéstől függ. A megválasztott képviselő a helyi határozatok szerint fog dolgozni. Az is elképzelhető, hogy Szolnok egy év után önálló lesz. A lényeg a piramisszerű felépítés, amelyben a helyi sajátosságok a megfelelő szinteken érvényesülnek. Török Imre arra számít, hogy az elkövetkező kéthárom év az átalakulás után a zűrzavar éve lesz. Sok kérdés nem tisztázódott még. Ilyen az Agrárkamara helye, szerepe, kapcsolódása a MGK-hoz. Túl kellene adni a monolitikus szemléleten is, elfogadtatni ezzel együtt azt, hogy egy vállalat akár nyolc-tíz kamarának is tagja lehessen. Egyértelművé kell tenni, hogy az MGK nem a nagyvállalatok kijáró szervezete. Szolnok példája bizonyítja, hogy ez ma sem így van, hiszen itt a nagy többség a kis- és középüzemi tagozat tagja. Ki kell építeni az oda-vissza alapon működő, számítógépre épülő információs bázist. Ebben az egyes vállalatok felelőssége igen nagy. Ma ugyanis sokszor gond, hogy a vállalatok információt igényelnek, adni viszont nem nagyon adnak. F.I. Hat vidéki centrum
