Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-11 / 4. szám
Néplap 1990. ÁPRILIS 11. Gorbacsov a litvániai probléma politikai megoldásának híve AZ AXEL SPRINGER-BUDAPEST KFT. SAJTÓNYILATKOZATA (Folytatás az 1. oldalról) resszusán elhangzott szavaira, amelyek szerint Litvániának évi 3,7 milliárd rubeles passzívummal kellene számolnia, ha a Szovjetunióval világpiaci árakon kezdene kereskedni. Mint kifejtette, ellentmondásos és tarthatatlan a litván vezetésnek az az igénye, hogy a gazdasági kapcsolatok maradjanak változatlanok, ám a politikai kapcsolatok gyökeresen változzanak meg. A Szovjetunió szempontjából elfogadhatatlan, hogy az egységes Németország a NATO tagja legyen, ezért a megoldást új biztonsági struktúrák létrehozásában kell keresni egész Európa vonatkozásában -jelentette ki Mihail Gorbacsov Douglas Hurd brit külügyminiszterrel tegnap megtartott eszmecseréjén. A találkozóról kiadott TASZSZ-jelentés szerint a politikusok röviden érintették a szovjetbrit kapcsolatokat, s a legnagyobb figyelmet a német kérdésnek, illetve a kelet-európai változások kapcsán a litván problémának szentelték. Gorbacsov figyelmeztetett: a német egységtörekvések kapcsán nem szabad megengedni a bizalmatlanság légkörének kialakulását, az elmúlt években a nemzetközi kapcsolatokban felhalmozódott (Folytatás az 1. oldalról) érvényteleníteni a kassai kormányprogramnak azokat a részeit, amelyek akadályozzák a nemzetiségi jogok egyenlő érvényesítését. A lengyel diplomácia vezetője megjegyezte: a regionális nem akadályozza az európai együttműködést, s utalt arra, hogy a csehszlovák-magyar-lengyel politika sorsdöntő lehet a Varsói Szerződés jövőjét tekintve. A csehszlovák külügyminiszter kérdésre válaszolva elmondotta: a pozsonyi találkozón nem egyeztették a közép-európai együttműködés konkrét mechanizmusát, de néhány hét múlva a külügyminiszterek újra találkoznak, s akkor már szó lesz róla. Dienstbier azt is elmondta, hogy a szovjet helyzetről nem cseréltek véleményt, s hozzátette: mindegyik résztvevő országnak érdeke, hogy a Szovjetunió a demokrácia és a pluralizmus irányába fejlődjön. A magyar delegációnak időhiány miatt korábban kellett távoznia, s Hóm Gyula külügyminiszter ezért nem vett részt a nemzetközi sajtótájékoztatón. # * * Nem titkolt csalódottsággal számol be a tegnapi lengyel sajtó a pozsonyi hármas csúcstalálkozóról. A legkonkrétabban és a legnyíltabban a kormány lapja, a Rzeczpospolita fogalmazza meg a lengyel kritikát, ami elsősorban Havel csehszlovák köztársasági elnök 10 pontos bevezetője ellen irányul. A kormánylap főszerkesztőjének jegyzete szerint a „leginkább az döbbenti meg a megfigyelőt, hogy Havel programjából hiányzik a német kérdés világos felvetése, beleértve a Németországgal szomszédos országok határainak kérdését. A legfontosabb témákat jelző 10 pontból - vélekedik a szerző - nem hiányozhatna ez, a Lengyel-A belorusz LT határozata kapcsán, amely a Vilnius által érvénytelennek minősített 1940-es szerződés értelmében Litvániához csatolt területek visszaadását sürgette, megjegyezte, hogy Moszkvának nincs szándékában ez idő szerint érvényesíteni egy ilyen területi követelést. Elvetette, hogy Moszkva Litvániával államközi tárgyalásokat folytasson, hiszen a balti köztársaság a Szovjetunió része.- Az, hogy Litvánia a Szovjetpolitikai tőke elértéktelenedését. Meg kell viszont gyorsítani az új biztonsági struktúrák kialakítását, s ezzel szinkronizálni Németország egyesítését. Lehetséges átmeneti szakasz is, s mi készek vagyunk a konstruktív megoldások keresésére - jelentette ki a szovjet államfő, emlékeztetve arra, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan a kialakult hadászati egyensúly megbontása. Gorbacsov egyébként kitért arra, hogy a német kérdésben elég közel áll egymáshoz a szovjet és a brit álláspont, s ennek kapcsán utalt Thatcher asszonnyal folytatott telefonbeszélgetésére, a brit kormányfő legutóbbi üzenetére. A találkozón Dóuglas Hurd felvetette Litvánia kérdését. A problémát szigorúan szovjet belügynek ország számára legfontosabb probléma,,. Vitathatónak nevezi a főszerkesztő azt is, hogy „Lengyelországot kiszorították a földközitengeri kultúrkörből és az északbaltikumi blokkba különítették el. Az ilyen felosztás nem szolgálja a három ország együttműködését. Mint ahogy az újabb elkülönülések és enklávék létrehozása sem,,. Ez utóbbi megállapítás - burkoltan ugyan'-, de az olasz, jugoszláv, magyar, osztrák, csehszlovák regionális együttműködés bírálatát jelenti. Az Adria-Duna együttműködéssel és Havelnek.a német unión belül marad-e vagy sem, a litván nép ügye, arról népszavazáson kell dönteni - hangoztatta a moszkvai álláspont lényegeként Arkagyij Maszlennyikov. Végezetül úgy vélekedett, hogy a nyári szovjet-amerikai csúcsot nem veszélyeztethetik a belügynek minősülő litvániai események. Utalt rá, hogy az Egyesült Államok panamai intervenciója sem fagyasztotta be a kapcsolatokat. minősítve Mihail Gorbacsov elismételte a már ismert moszkvai álláspontot, s a litván, a szovjet népre és az egész világra nézve fenyegető, kalandor lépéseknek minősítette a vilniusi vezetés intézkedéseit. A szovjet elnök az alkotmány, a törvények betartására szólított fel, s ezen az alapon nem zárta ki a köztársaság törvényes úton történő kiválását a Szovjetunióból. A szovjet-brit külügyminiszteri tárgyalások ma folytatódnak, de már tegnap két megállapodást látott el kézjegyével Sevardnadze és Hurd. Dokumentumot írtak alá a nukleáris balesetek esetén történő operatív tájékoztatásról és az atomenergetika terén folytatott információcseréről, valamint a kulturális, oktatási és tudományos együttműködésről. egyesülés kérdésében elfoglalt álláspontjával szembeni lengyel fenntartásokat jelenti az is, hogy Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke, időhiányra hivatkozva nem ment el Pozsonyba. Walesa Havel első lengyelországi államfői látogatásakor - ugyancsak Havelnak a német kérdésben képviselt álláspontja miatt - nem volt hajlandó találkozni a csehszlovák elnökkel. Mostani demonstratív távolmaradása azt jelzi, hogy a márciusi, békítő szándékú Havel-Walesa határtalálkozó sem hozta közelebb egymáshoz a két világhírű, egykori ellenzéki politikust. Az Axel Springer-Budapest Kft. az alábbi nyilatkozatot juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz. A mai napon az AS-B és az MSZP tárgyalásokat folytattak hat új megyei újság alapításával kapcsolatban. Ezek során a párt azt az álláspontot képviselte, hogy az AS-B-vel szemben kártérítési igénnyel lép fel, mivel a párt tulajdonában lévő lapok az új lapalapítások miatt nem tudnak megjelenni. Az AS-B a kártérítési követeléseket kategorikusan visszautasítja. A pártlapok megszűnése kizárólag amiatt következett be, hogy szerkesztőik és munkatársaik beszüntették az MSZP-kiadóknál folytatott tevékenysé-A The New York Times szerint a „társadalmi szempontból konzervatív MDF a hagyományos keresztény értékeket hangsúlyozza, és sok más országban kereszténydemokratának neveznék,,. A párt a szocializmusból a szabad piacgazdaságba vezető óvatos átmenetet és a konvertibilis pénz megteremtését támogatja. Az országnak Nyugat-Európába való integrálódása és Amerika további európai szerepe mellett van - írja a lap budapesti tudósítója a Fórumról. Az írás utal arra, hogy az MDF felvállalta a magyar kisebbségek ügyét. A The Washington Post szerint az MDF „keményen kommunistaellenes párt, erős nemzeti hangsúlyokkal és mérsékelten közelíti meg a gazdasági reform kérdéseit,,. A párt az ellenőrzött gazdasági reformra helyezi a hangsúlyt, ám kampányának középpontjában nem a gazdaság témái, hanem a nemzeti kérdések állottak: nevezetesen az az ígéret, hogy megvédi a családi értékeket, és a szomszédos országokban élő 3,5-4 millió magyar jogait. „Jobboldali fordulat,, címmel közölt budapesti tudósítást legutóbbi számában a Novoje Vremja című szovjet hetilap. A választások második fordulója előtt készült írás igen negatívan jellemzi a választási kampány, illetve a két választási forduló közötti eseményeket. Szergej Szvirin, a lap budapesti tudósítója a választóknak az első forduló utáni hangulatából jobboldali fordulatot érzékelt, és a pártszövetségi kombinációkról írva kidomborította, hogy a lehetséges partnerek köréből kirekesztik az MSZP-t. Az MDF „Tovariscsi, konyec!„ feliratú plakátját is említi a tudósító. E plakát politikai üzenetét továbbgondolva Szvirin megjegyzi, hogy a viták a szovjet csapatok kivonásának határidejéről, Magyarország VSZ-tagságáról, esetleges NATO-ba lépéséről nem csekély szerepet játszottak a választási harcban, s bizonyára nem tűnnek le automatikusan a politikai színtérről az új kormány megalakulása után sem. Magyarország energiaforrásai 50 százalékban a Szovjetuniótól függnek, s ezt a tényt nem hagyhatja figyelmen kívül egyetlen politikus sem - fejeződik be Szergej Szvirin cikke. Az angol The Guardian első oldalán „A konzervatívok meghódítják Magyarországot,, főcímmel tudósít. A The Independent első oldalas főcíme: „A Fórum elsöprő erővel kerül hatagüket, abból a célból, hogy ezentúl az AS-B-nél dolgozzanak. Az AS-B és az MSZP között folytatott tárgyalásokon több jogi kérdés is felmerült, melyeket ez a helyzet eredményezett. Ezek elsősorban az MSZP által kötött szerződések következményeit érintik. Az AS-B ezzel kapcsolatban kifejezte készségét, hogy részt vesz a lebonyolítási folyamatban, amennyiben ez az újonnan alapított újságok érdekében áll. Az új napilapok alapításával kapcsolatban keletkezett vitákkal összefüggésben az AS-B nyomatékosan hangsúlyozza: A kiadónak egyáltalán nincs szándékában, hogy sajtómonopóliumot szerezzen Magyarorlomra,,. A The Times „Egyértelmű felhatalmazást nyernek a konzervatívok a magyar választásokon" címmel közli budapesti tudósítója jelentését. Az MDF választási főhadiszállásán és az utcákon tapasztalható örömünnep képeivel illusztrálva számolt be az NHK japán állami televízió hétfő esti híradójában a választások végeredményéről. Nagaszaki Jaszuhiro tudósító kommentárjában azt mondta, hogy a fokozatos reformokra törekvő, nemzeti indíttatású Magyar Demokrata Fórum elsöprő győzelmével az egész lakosság elégedett. A tv szerint az MDF minden bizonnyal a középutas pártokkal lép majd koalícióra. Habár az MDF és az SZDSZ egyaránt a piacgazdaság bevezetését célozza, az MDF ennek a megvalósításához lassúbb ütemben lát majd hozzá, mivel Magyarország új vezetőinek számolniuk kell az infláció és a növekvő munkanélküliség okozta nehézségekkel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi vezércikke szerint a magyarországi választási eredmények egyaránt megfelelnek a magyarok politikai és hétköznapi mentalitásának: a nemzeti-keresztény-konzervatív pártszövetség koncentrált többsége, a nyitott, öntudatos radikál-liberális tábor majdnem harminc százaléka, valamint a szocialisták és független jelölt eszmetársaik jó tízszázalékos szavazati aránya. A „Magyarokhoz illő parlament,, című írás szerzője úgy látja: a viszonylatok annyira valósághűek, hogy a történelmi tapasztalatok, mai meggyőződések és hangulatok figyelembevételével egy tucat történész és politológus még tudományos laboratóriumban is ilyen népképviseletet állíthatott volna elő. A Süddeutsche Zeitung fényképes portrévázlatot közöl Antall Józsefről „Győztes, de nem triumphátor,, címmel. A Handelsblatt, a vezető pénzügyi-gazdasági napilap vezércikkében megállapítja: Magyarországon is beigazolódott, hogy a Kelet-Európábán nincs jó hangzása a szocializmus fogalmának. Ez a csupán erkölcsi sikert elért MSZP számára annál inkább fájdalmas felismerés lehet, mivel ez a párt annak idején még MSZMP néven becsületes és az akkori környezetben még egyáltalán nem veszélytelen tisztulási folyamatnak vetette alá magát. „Konzervatívok a hatalmon,, „A magyarok a konzervatívoknak adják a kormányzást,, , szágon. Sokkal inkább szeretne saját eszközeivel hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarországon olvasócentrikus, a pártoktól és az államtól független sajtó jöjjön létre. Ehhez jelentős beruházások szükségesek. A sajtópiacon nagy tapasztalatokkal rendelkező és tőkeerős partner támogatása nélkül a hat megyei újság szerkesztői és munkatársai képtelenek lettek volna megvalósítani új, független napilapok megjelentetésére irányuló szándékaikat. Az új alapítású lapok ezzel szolgálják a teljesítőképes, a verseny által meghatározott sajtópiac megteremtésének ügyét Magyarországon. 1990. április 9. „Jobboldali fordulat Magyarországon,, , „Magyarország: jobbra át„ - ilyen és ehhez hasonló címekkel számolnak be kedden a francia lapok a magyarországi választások végeredményről. A helyszíni tudósítások mellett több elemzést is közölnek és több vezető lap mutatja be olvasóinak Antall Józsefet, az MDF elnökét, akinek fényképet is közük. Minden tudósítás kiemeli: az MDF győzelmének aránya váratlan. Ä Libération, amelynek szervezésében februárban Párizsban jelentős nemzetközi tanácskozást Tartottak „Merre tart a Kelet,, címmel s amely akkor a szociáldemokraták előretörését jósolta, most megkísérli elemezni, mi okozta a változást. A lap „nyugtalanítónak,, tartja azt, hogy a politikai pártok elhatárolódása egymástól „ködös,, volt, s a korábbi két nagy versenytárs, az MDF és az SZDSZ programja között csak „árnyalati,, különbségeket lehetett felfedezni. A torinói La Stampa úgy értékeli kedden az eddigi kelet-európai választásokat (beleértve a vasárnapi görögországit is), hogy „Közép-Kelet-Európában jobboldali szelek fújnak, mindenütt a kereszténydemokrata jobbközép kerekedik felül, s olyan pillanatban, amikor Nyugaton, ahol az elmúlt években szinte mindenütt eszmei egyeduralkodóvá vált a thatcheri-reagani újkonzervativizmus, a jobboldal hajtóerői kimerülni látszanak,,. A Corriere della Sera hangsúlyozza: „A második fordulóban a magyar választóknak két eltérő stratégia és gazdasági-szociális javaslat között kellett dönteniük (értsd: az MDF és az SZDSZ- stratégia között), s ők világos egyértelműséggel a mérsékeltebb, kevesebb megrázkódtatást és kockázatot rejtő mellett döntöttek. ' A L.Unitá erre mutat rá: „Az MDF vezetői jól tudják, hogy sikerük jelentős mértékben annak a kompromisszumos választási törvénynek köszönhető, amelyiket azért alakították így, hogy ne szóródjanak túlságosan szét a szavazatok és a parlamentben ne alakuljon ki kormányozhatatlanság. Ä választások előtti ötven párt nyüzsgéséből végül heten kerültek be a parlamentbe, de a társadalomban mutatkozó széthúzás és a többféle orientáció jórészt megmarad a szavazás után is.„ A L.Unitá szerint is megtévesztő és elsietett a nyugati „jobbközép,, címkével ellátni az MDF-et. „A magyar választók a mérsékletre szavaztak - írja. Kinder PARADE ! Felnőtteknek gyerekeknek! HÚSVÉTI nAWBEVÁSÁSlM A KUNSÁG A6C-BÍI1 KEZD3ET AMIMPÉKEfl MNPEft TERmÉKET KAPHAT ! A GYERfnEKEKET 15 VARJUK ^ KINDER TERÍT1ÉK IWOLÓVAL, HA EBBEn AZ IDŐ - POniBAÍl KINDER KMT nÄLUPK VÁSÁROL meciiepetés éri ! SZEREMEN ÖRÖMET GYERMEKÉNEK, ÖIM IS JÓI JÁR ? VARJUK ÖNT? 5ZOinoKon (ady t.u.zz.) áprilö u-!n egéslitap KÓSTOIÓ 16-1? ÓRA Közöli SZAnDASZŐLŐ$Ön (GORKIJ U.2?.) ÁPRILIS 11-Én EGÉSZnAP KÓSTOIÓ 15-16 ÓRA KÖZÖTT Az egységes Németország nem lehet a NATO tagja Mihail Gorbacsov és Douglas Hurd brit külügyminiszter megbeszélései Deklaráció készül a közép- és keleteurópai országok együttműködéséről A magyarországi választások nemzetközi visszhangjából
