Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-07 / 1. szám
1990. ÁPRILIS 7. Néplap BIZTATÓ FEJLEMÉNYEK Segít a megye, a város, segítenek a vállalatok A megvalósulás útján a Külkereskedelmi Főiskola szolnoki tagozata- A tagozat akkor tud felállni és fejlődni, ha ez a város és ez a régió egy kicsit sajátjának érzi, fantáziát lát benne, és keresi azokat a módozatokat, amelyek erősíthetik a mi munkánkat - kezdte hangos meditációját a Külkereskedelmi Főiskola szolnoki tagozatának vezetője, dr. Ferenczy József főiskolai tanárigazgató. - Gondolunk itt a tanácsokra, a vállalatokra, szervezetekre, amelyek érdekeltek a régió külgazdasági kapcsolatainak fejlesztésében, és ezért hajlandók áldozatot vállalni. Szisztematikus együttgondolkodásra van szükség, amelyben a partnerek is kezdeményeznek, elősegítve egy valódi főiskolai szintű intézmény létrejöttét. Ha ez nem így lesz, tagozat ugyan lesz, de nem tud beépülni környezetébe, így jól működni sem képes. A főiskola vezetése a fenti gondolátok jegyében járja - most már napok óta - a megyét, a vállalatokat. Hol a Jászságban, hol Szolnokon, hol Martfűn bukkannak fel bemutatkozó, kapcsolatindító beszélgetésekre.- Ez csak a nyitány - húzta alá Ferenczy József -, a folytatásban írásos szerződések alapján szeretnénk a kölcsönös érdekeket figyelembe véve az együttműködést célirányossá tenni. A főiskola ebben nyitott, s remélhető, hogy ez hasznos lesz mindenkinek. Az eddigi visszajelzések alapján, a beszélgetések tapasztalatait is figyelembe véve, ezen a területen nyugodtan várhatjuk a folytatást. A főiskolának szándékában áll a régió megyéit tanácsait is felkeresni, illetve más megyék nagyvállalatait, hiszen itt nemcsak megyei feladatról van szó. Rendszeres találkozókat, meghatározott feladatterv alapján képzelnek el, mert az elvi nyilatkozatokkal a mai világban nem lehet messzire jutni. A Szolnoki Városi Tanáccsal, valamint a megyei tanáccsal aláírás előtt áll az együttműködési szerződés. Ezt az együttműködést alapítványi jelleggel szeretnénk működtetni, ahol a tanácsi forrásokon túl gazdálkodó egységek is tudnak konkrét, anyagiakban is kifejeződő segítséget nyújtani. Ebben az évben 80 fővel szeretnék indítani a tagozatot. Ők nappali tagozaton a külkereskedelmi áruforgalmi szakon tanulnak majd. A jelenlegi ismeretek szerint mintegy 55-60 fő az idén érettségizettek közül eleve Szolnokra jelentkezett. A késői kezdést, az információk hiányát figyelembe véve nem rossz ez X • Kulcskérdés az együttműködés Nyelvtanárok kellenek _________________________s az arány. Bízni lehet abban, hogy a nem Szolnokra jelentkezők egy része is vállalja az itttanulást, s így a keret betölthető lesz. Ha netán mégsem, akkor a főiskola vezetése pótfelvételit hirdet augusztusban. A legújabb elképzelések szerint az iskola nyolc féléves képzési rendszerben tervezi a jövőben működését. A hetedik félévben vennének részt a hallgatók külkereskedelmi szakmai gyakorlaton, s közben elkezdik a diplomamunka írását. A nyolcadik félév a záróvizsgák letételének, a gyakorlati tapasztalatokról való beszámolásnak, az államvizsgára készülésnek az időszaka. A nappali tagozat prioritása mellett a főiskolán, a régió igényeit figyelembe véve, továbbképzésre, céltanfolyamok indítására, speciális tanfolyamok létrehozására is készülnek. A nappali tagozat elsőbbsége azért fontos, mert a régió vállalatai égető hiányt szenvednek ilyen szakemberekből. Ez a tagozat ennek a hiánynak a felszámolására is hivatott. Az induláskor az alapozó és szakmai tárgyakat blokkosított formában a szaktanszékek oktatják, kiegészítve a helyi szakemberek óraadó tevékenységével. Ezt a jelenlegi év szűkös anyagi lehetőségei, valamint az indulás szakmai stabilizálásának biztosítása indokolja. Az a szándék, hogy a leendő kollégákat bekapcsolják a főiskola tanszékeinek munkájába, így megismerkedhetnek az ottani követelményekkel. Az idegen nyelvi oktatást a főiskola idegen nyelvi tanszékeinek szakmai segítségével a tagozaton létesítendő nyelvi tanszék tanárai látják el. Négy idegen nyelv tanítására készülnek. Ezek az angol, a német, a francia és az orosz. Az első évtől kezdve két nyelvet tanulnak a hallgatók, magas óraszámban. Ezért indokolt, hogy már az első évben 8-10, majd ezt követően újabb nyolc nyelvtanárt vegyenek fel. Ez persze nem könnyű, de már vannak kezdeti eredmények. A főiskola szeretné bevonni a megyéből a fővárosba, illetve Szegedre eljáró végzős nyelvszakosokat a tanításba. Erre is történtek már konkrét lépések. Ha teljes lesz a létszám, akkor is szükség lesz óraadókra is, hiszen nem lehet tudni a hallgatók melyik két nyelvet fogják választani. Ebben a hallgatók teljes szabadságot élveznek.- Visszatérve az együttműködésre - folytatta a tagozat vezetője -, szükséges hangsúlyozni, hogy a megyei oktatási létesítményekkel pedagógiai és szakmai vonatkozásban is természetesnek tekintjük a kapcsolatfelvételt. Ebben a felsőfokú intézmények, így a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola is, nagy hangsúllyal szerepel. A felmerülő feladatok megoldásába, oda-vissza alapon szeretnénk részt venni. Szólni kell néhány szót a tárgyi feltételekről is. A tiszaligeti oktatási és kollégiumi komplexum, ha a négy évfolyamot vesszük figyelembe, szűk kapacitású. A tagozat érdeke a továbblépés lehető-, ségének keresése, amely részben a mostani területen lévő létesítmények, részben a Túrisztikai Szabadidő Központ egyes részeinek főiskolai felhasználásával lehetséges. Ebben a tanácsok, elsősorban a megyei tanács segítségére lehet számítani. Ha a továbbképzést is figyelembe vesszük, a kérdés megoldása feltétlen szükséges. A mostani területre és épületekre egyébként a főiskola március elsejétől, jegyzőkönyvben is rögzítetten megkapta a használatba vételi jogot. A kezelői jog átadása most van folyamatban. Füle István Hány esztendő az örökös tanya? A temetők is meghalnak Bő hónapja írtam arról, hogy napjainkban nem olcsó már a temetés sem, amely után az embert az örökös tanyára viszik. Kaptam is jónéhány korholást: hogyan lenne az a nyughely örökös tanya, hiszen jó, ha pár évtizedig tart. Mindezek után annak néztünk utána, hogy napjainkban hány esztendő is egy sírhely egyszeri megváltási ideje. Varga József a szolnoki temetőben dolgozik: egyházi alkalmazottként irodavezető a beosztása. Hivatalosan: 25,50,75 év- Nálunk Szolnokon a kripták esetében ez az idő hetvenöt, családi díszsíroknál, amelyek háromszor négy méteresek, ötven, egyéb esetekben pedig huszonöt év. Az utóbbi a legtöbb.- Tudom, furcsa a kérdés: de van helyük? Elvégre rengeteg a halott.- Ami a helyet illeti van is, meg nincs is. Mindenféle osztályú parcella akad, mégis sokszor kémek rátemetést. Ez itt nálunk csak az előző temetés után öt évvel lehet. Ebben az esetben kiássuk a koporsót, kivesszük a halottat, lejjebb ássuk a sírt, a csontokat meg a maradványokat pedig nejlonba tesszük. Ez kerül alulra, rá föld, majd a másik koporsó.- Mi történik akkor, ha a sírt olyan helyre ássák, ahová előzőleg nem rokont hanem mondjuk egy idegent temettek, akiből még maradtak csontok?- Ilyen esetben összeszedjük a maradványokat, és egy nejlonzsákban az ossáriumba, azaz a csontgyűjtőbe kerülnek. Megnéztük az ossáriumot, amelyet a temető hátsó traktusában alakították ki. Ez egy körülkerített négyszer négyméteres terület, a közepén mély gödörrel. Ide kerülnek a máshonnan kiemelt emberek földi maradványai, majd földet húznak rájuk. Itt már valóban békében pihennek, mert ha a gödör megtelik, betemetik, és pár méterrel távolabb másikat ásnak ki. Ez valóban örökös tanya. Meg az ettől nyolcvan, száz méterre egy hatalmas, vöröses kő alatt nyugvók sírja, amelyről kiderült, hogy jó száz éve ez alá kerültek a régi, szolnoki temetőkből, például a egyszer Kohói Úti Általános Iskola helyéről és a Gábor Áron térről összegyűjtött egykori polgárok akkor még meglévő maradványai. Sajnos, úgy tűnik, hogy a hálás utókor nem mindig hálás, és szinte szégyenletes módon "tiszteli" az elődöket. így a magyar hősi, katonai temető első és második világháborús uniformisba öltöztetett áldozatai sírját benőtte a fű. Név sincsen semerre, mert vandál kezek letörték az azonosításukat bizonyító fémlapokat, és bevitték a MEH-be. Azután akad egy síremlék is, amelyik még most is abban az állapotban vételezhető szemre, ahogyan a bombatámadás érte. Haldoklik ez a hátsó rész, dehát az is tény: a temetők is meghalnak egyszer. Majd ha betelik a többi parcella, bizonyára ide is temetnek. Legszomorúbb azonban a gyermektemető, ahol sok olyan apróság pihen, akiknek a kegyetlen sors órákat, napokat, heteket, hónapokat aligéveket adott. Nem feledünk soha, hirdeti néhány írás, noha a prózai an szomorú valóság mást mutat. Bármilyen hihetetlen - néhány gondozott sír kivételével - a picik végső nyughelyét, több száz hantot a temető alkalmazottai tisztították meg ősszel a gaztól, dudvától. Hogy kinek hány évre szól a nyughelye, azt települése váltogatja. Kenderesen például a temető egyik része katolikus, a másik református. Az utóbbi felét két éve felszámolták, majd szántás után bevetették. Talányos módon a zöldellő tábla közepén egyetlen árva fejfa hirdeti a hajdani temető helyét. Magányosan a vetésben A viharvert darabról még ki bírtuk silabizálni, hogy az illetőt nyolcvankilenc évesen, 1873-ban temették ide. Gondoltuk, emlékül hagyták meg ezt a masszív fejfát, de Barabás Elektől, a helybeli református egyház pénztárosától más feleletet kaptunk.- A hant alatt egy Füleki Sándor nevű gazdálkodó nyugszik, akinek Kenderesen még ma is él két nyolcvan év feletti unokája. Egykoron Sándor bácsi presbiter is volt, és sokat segítette az egyházat. Ezért az unokák azt kérték, hagyjuk meg a sírt, mert ők,meg a leszármazottaik gondozzák.- Hány éves lehet ez a temető?- Mocsány Dénes úr adta a falunak az 1700-as esztendők elején. Most szántóföld ez a terület, és úgy gondolom, hogy kétezret írunk, mikorra újra temetnünk kell bele.- Mi lesz az itt {»riadókkal?- Rájuk temetünk, hiszen valamikor 2 méter 20 centi volt az előírt mélység, most meg 160. Ha mindezek ellenére esetleg csontokat is találnának a sírásók, ezeket is visszarakjuk, nyugodjanak békében. Nyugodjanak békében szegények, ha búnak. Ugyanis például Kisújszálláson az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Túikevei út mellett lévő egykori 1848-as temetőt kiszorította a terjeszkedő város. Ez azt jelentette, hogy a temetőt - ahová legutoljára csak a század elején temettek - felszámolták, és a területet házhelyeknek felosztották. Mindez a hetvenes évek második felében kezdődött, és jónéhány évig tartott, hiszen főleg kezdetben nem tolongtak a portákért az érdeklődők. Habár olcsón lehetett a telkekhez jutni, többen viszolyogtak a lehetőségtől: mondván halottak fölé építsünk? Micsoda dolog ez?! Tényleg, milyen érzés lehet itt lakni? Találomra benyitottunk Majláth Antalék 156 négyszögöles portájára. Otthon a háziasszony, a kislánya és az asszony édesanyja tartózkodott.- Milyen érzés? Bevallom, kezdetben furcsa volt, de azóta megszoktuk. Azt tudjuk, ahol most a szobákat látja, valahol ezeknek a helyén állt a csőszház, és a tulajdonképpeni temető széle csak az udvar végébe ér be. Amikor az emésztőt, meg a fundamentumot ásták, találtak is néhány csontot. Máshol még ennyit sem, csak a mélyebben fekvő talaj színeződése mutatta, hogy ott hajdanában sír lehetett. Erre következtettek abból, hogy puhább, ásottabb föld fordult ki, de bizony az ott nyugvók porrá váltak már. Tény, az itt élők megbékéltek a helyzetükkel, hiszen azóta szebbnél szebb házak emelkedtek az egykori ’48-as temető helyére. Meglehet emberöltő teltével már csak néhányan emlékeznek arra, mi is volt 150 éve ezen a területen. Úgy tűnik, hogy az örökös tanyák sorsa kettős. Vagy megszűnnek, beépülnek, vagy felettük ideig óráig búzát, kukoricát ringat a szél. Kunhegyesen például évszázadok óta felváltva használják temetőnek a tiszagyendai kövesút két oldalán fekvő területeket. Most a városból kimenet a jobb oldali a régi, a bal oldali az új. Az öregek szerint 80 év szükségeltetik, mire az egyik teljesen betelik, és a temetés a másikban folytatódik. Sajnos errefelé annyi a halott, hogy az 1962-ben kezdett új temető aligha búja 2042-ig, hiszen a több mint fele már 28 év alatt betelt, a másik felét pedig művelik. Egy lapályos mélyedés kivételével, amelyről látszik, hogy a szántást végző traktor alatt leomlott a föld, és a nyomok arca utalnak: nehéz lehetett kivezetni a lesülylyedt masinát. A mélyedés bizonyára földalatti kriptát rejthet - amiből több is van errefelé. Hogy az avatatlan járókelő merő véletlenségből bele ne lépjen, valaki karót tűzött a nyílás mellé, reája koszorút erősítve. Hirdetve: ez az örökös tanya még tartja magát, de pár év múlva fel kell tárni a titkát, hiszen errefelé "terjeszkednek" a hantok. Ketten "feltámadtak” Milyen hosszú is az örökös tanya? A 25 év biztos, utána pedig annyi, amíg szaknyelven fogalmazva: a rátemetés odajut, ha ismét nem váltják meg két és fél évtizedre. Legtöbbször hírmondója sem marad ekkorra a lenn nyugvónak, sőt már a legközelebbi hozzátartozói sem biztos, hogy élnek. Esetleg a késői leszármazottai emlékében él csak. Úgy, mint azé a két emberé, aki állítólag ebben a megyében "feltámadt". Utána jártunk a történeteknek, és mivel nem akármilyen esetekről van szó, közzé is tesszük őket. Mondjuk egy hét múlva, temetői, temetési sorozatunk befejezéseképpen... D.Szabó Miklós l Negyvenkét gyermek jár a szászberki óvodába. Képünkön Sziráki Istvánné óvónő ábrázoló foglalkozást vezet a nagy-középső csoportban. /N.Zs./
