Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-07 / 1. szám

6

Nemzetközi körkép

1990. ÁPRILIS 7.

Változások Dél-Afrikában

A kezdet vége vagy a vég kezdete?

Kelet-Európa

Visszatérnek a dinasztiák?

A fekete kontinens déli részéről évek óta véres tüntetésekről, összecsapásokról, halottakról, az apartheid-rendszer tragédiáiról érkeztek hírek. Az utóbbi néhány hónapban azonban - talán nem alaptalan optimizmus egyfajta mérleget megvonni Frederik Willem de Klerk államfővé választása óta - valamelyest módosult a tudósítások alaphangja: megszaporodtak az óvatos, ám következetesnek tűnő változások.

Még a politikai erjedés állapotában lévő Kelet-Európábán is megújult figyelem kíséri a pretoriai helyzetet. Például nagy visszhangot keltett az a hír, miszerint a sok területen munkaerőhiánnyal szembenézni kényszerülő dél-afrikai gazdaság kontinensünk keleti régiójából is szívesen látna betelepülőket. Szintén nemzetközi érdeklődést keltett Roelof (Pik) Botha külügyminiszter budapesti vizitje, amely az első ilyen utazás volt.

Reálisabb

helyzetfelmérés

Az események értékelése - s ez persze nem csupán e diplomáciai fejleményekre is vonatkozik - persze szélsőségesen eltérő. Azok a reálisabb helyzetfelmérésre képes politikai erők, amelyek jól látják a fajüldöző rendszer reformjának halaszthatatlanságát, általában rokonszenvvel kísérik de Klerk kezdeti intézkedéseit. Mindenekelőtt a különböző demonstrációk, felvonulások ősz táján történt engedélyezése, fél tucatnyi neves néger

Kínában gyakran találkozhat az ember mifelénk szokatlan személyiségekkel, mondjuk élő Buddhával, élő műemléknek minősített népművésszel és hasonlókkal. Kevesen mondhatják el azonban magukról, hogy naponta találkoznak élő császámével. Csilin tartomány fővárosa, Csangcsun lakosainak azonban részük van ebben a szerencsében.

A csangcsuni piacokon és maszek üzletekben megszokott, szinte mindennapos jelenség az egyszerűen öltözött, hatvan körüli asszony, aki hiszékeny vásárlókat védelmez a kofák és boltosok visszaéléseitől. Szerény személye nem tűnik ki a vásárlók - a tejért, húsért, gyümölcsért sorban állók - közül. Ha viszont minőségrontáson vagy súlycsökkentésen éri az eladót, azonnal előveszi igazolványát, s a helyszínen megbírságolja a csaló maszekot. A megsegített vásárló többnyire így hálálkodik neki: "Köszönjük nénike, Isten (vagy Buddha) tartsa meg a jó szokását." A csangcsuni minőségellenőr, Li Ju-csin asszony pedig boldogan mosolyog. Ma is tett egy kicsiny szolgálatot annak a népnek, amelynek egykor a császárnéja volt.

Mert az igazság az, s ezt még a csangcsuniak közül is kevesen tudják, hogy Li Ju-csin fiatal éveinek egy részét az utolsó kínai császár - Pu Ji - mandzsúriai palotájában töltötte. Sorrendben negyedik feleségeként, pontosabban élettársa, azaz ágyasaként. Maradjunk azonban a felepolitikus szabadon bocsátása, s több, milliókat irritáló szegregációs törvény megszüntetése szól az államfő javára - vallják. Ezek között megalázó rendszabályok voltak; például bizonyos strandok, tengerparti üdülőkörzetek használatának tilalma a fekete bőrű lakosság részére, vagy bizonyos közlekedési eszközök, intézmények, könyvtárak, uszodák megkülönböztetés nélküli használata.

Az igazi harc természetesen nem e viszonylag másodlagos ügyekben zajlik, de a körülmények ismeretében ezek jelentőségét, s de Klerk sűrűn hangoztatott, töretlen reformszándékát sem lehet lekicsinyelni. "Dél- Afrika és Afrika déli része új korszakának küszöbén állunk. Úgy hiszem, hogy a történelem egyedülálló alkalmat kínál a békés megoldásra" - jelentette ki beiktatásakor az elnök, aki a jelek szerint megértette, hogy az apartheid-rendszer korábbi formája valóban fenntarthatatlanná vált, s ha a robbanást el akarják kerülni, akkor - épp a kisebbségben lévő fehér lakosság érdekében - jobb megkeresni a fokozatos, evolúció s nem revolúció révén elérhető változások útját.

Akadnak persze ennek ellenére olyan politikai körök, amelyek nemcsak túl gyorsnak, hanem egyenesen végzetesnek tartják de Klerk eddigi, mégoly visszafogott lépéseit is. Számukra a kissé határozottabb intézkedések (bár valódi hatalmi módosuláshoz korántsem vezettek) inkább a vég kezdetét, vagyis a csorbítatlan fehér uralom veség kifejezésnél, mert Li Ju-csin asszony is ezt tartja tisztességes megnevezésnek. Nem is illene rá más kifejezés. Most boldog házasságban él egy mérnökkel, sőt, már nagymama is. Képviselője a csilin tartományi népi gyűlésnek, tagja a Kuomintang Forradalmi Bizottsága elnevezésű demokratikus pártnak, nyugdíjas és társadalmi munkában népi ellenőr. Császári múltját szeretné végleg elfelejteni. Irtózik a turistáktól, akik Csangcsunban járva szeretnék magukat vele együtt lefényképeztetni, hogy hazatérve (az Egyesült Államokba vagy Japánba) eldicsekedjenek rokonaiknak és barátaiknak: egy kínai császárnéval ismerkedtek meg.

Li Ju-csin merő véletlenségnek tartja, hogy ha csak rövid időre is, de egyéni sorsa összefonódott Pu Ji, az utolsó kínai császártragikus sorsával. Önéletrajzi művében elmeséli, hogy hatgyermekes csangcsuni szegényparaszt családból származik. Tizenöt éves volt, amikor iskolájában kínai és japán katonák jelentek meg, s kétszáz más lánnyal egyetemben róla is fényképet készítettek. Ezekről a fényképekről őt választotta ki negyedik feleségnek - azaz ágyasnak - az akkor a japánok bábjaként Mandzsúriában uralkodó Pu Ji császár. Kezdetben élvezte a császári udvar pompáját, és a császárt is igyekezett megszeretni. Pedig nem volt könnyű, mert Pu Ji olyan - a volt feleség szerint leírhatatlan - betegségben szenvedett, amely lehetetlenné tette a

szélybe kerülését jelentik, semmint a békés átmenet kezdetének a végét, amely után felgyorsulna az átrendeződés. E jobboldali, esetenként ultrareakciós ellenzék pillanatnyilag defenzívába szorult ugyan, de aligha remélhető, hogy mindvégig tétlenül akarja szemlélni a véleményük szerint vereséghez vezető fejleményeket.

Zsonglőrmutatvány

A liberális szárny viszont az intézkedések felemás voltát, s a túlságosan lassú tempót kifogásolja.

Maga de Klerk a jelek szerint tisztában van helyzete bizonytalanságával, azzal, hogy - a régi politikai zsargonnal élve - "kétfrontos harcot" kell folytatnia. Hozzálátott az apartheid-törvénykezés felszámolásához, de az események irányítását nemigen szándékozik kiengedni kezéből. Valóságos kötéltáncot kell járnia odahaza is, s nem kevésbé bonyolult az a diplomáciai feladat sem, amelyet a nemzetközi színtéren kell folytatnia az ország viszonylagos elszigeteltségének feloldására. Állandó, kettős zsonglőrmutatvány ez, amelynek sikerét százszázalékos biztonsággal aligha jósolhatná meg egyetlen szakértő is. Ám alapvető irányvonalán nemigen változtathat ő sem. Ahogy a tekintélyes Financial Times fogalmazott: "Dél-Afrikában manapság már elkerülhetetlen mindaz, ami nem is oly rég még elképzelhetetlennek tűnt."

házaséletet. Császárnésága mindössze két és fél évig tartott, mert Pu Jit a háború befejeztével letartóztatták a szovjet katonák, majd később kiadták Kínának. A kínai bíróság hosszú börtönbüntetésre ítélte, és csak 1959-ben részesítette kegyelemben. Li Jucsin azonban már 1957-ben elvált tőle, és ettől kezdve a maga meglehetősen szomorú életét élte.

Éveken át nem jutott munkához, mert mihelyt kiderült, hogy a császár ágyasa volt, azonnal fagyos lett körülötte a légkör. Mi több, a "kulturális forradalom" éveiben el kellett szenvednie a vörösgárdisták kegyetlenkedéseit is. Pu Ji halála és az idők változása végre meghozta számára a békét, a nyugalmat, és egy mérnök személyében a családi boldogságot. így azután ő is- akárcsak az utolsó kínai császár- egyszerű állampolgárrá vált, sőt az utóbbi évtizedben a kínai társadalom megbecsült tagja lett.

A ma is szép arcú Li Ju-csint, aki mindennapos jelenség a csangcsuni piacokon és üzletekben, az emberek szeretik, maguk közül valónak tartják. Előre köszönnek neki. (Persze nem hajtanak előtte térdet, ahogyan az a császári udvarban kijárt neki.) Tisztelik szerénységét és humorérzékét, s tudják róla, hogy két szenvedélyének él: családjának és kedvenc sportjának, a tajcsicsuannak, azaz az ámyékbokszolásnak. Szívesen van emberek között, de amikor külföldi turistacsoport érkezik Csangcsunba, azonnal elrejtőzik. Nagyon várja azt az időt, amikor senki sem tartja majd számon, hogy a sok-sok millió kínai asszony között él egy, aki elmondhatja magáról: császárné voltam Kínában.

Valósággal a múzsák zenéje volt a szocializmus korszaka előtt trónfosztott uralkodóházak nyugati emigrációban élő sarjainak, amikor tavaly ősszel, a sorozatos utcai tüntetéseken felerősödött a demokráciát követelő kórus hangja.

Az elmúlt év forradalmi változásai - Roland Prinz, az AP bécsi kommentátora szerint - újabb reménysugárral táplálják a megdöntött királyok titkon dédelgetett álmait, hogy egyszer talán államférfiúként térhetnek vissza hazájukba, s már a trón visszaszerzése sem tűnik annyira lehetetlennek.

A szocializmus évtizedei alatt elfeledettnek hitt royalista érzelmek felbukkanásával a "trónremények" némi belső támogatásra is számíthatnak egyes keleteurópai országokban. Áz AP ennek bizonyítására említi, hogy "Éljen a király!" kiáltásokkal köszöntötték Habsburg Ottót, amikor tavaly áprilisban sétát tett a budapesti utcákon.

Mihály román királynak és Habsburg Ottónak úgy tűnik, van némi esélye arra, hogy valamilyen tisztséget kapjanak Romániában, illetve Magyarországon, még akkor is, ha ez csupán valamilyen jelképes értékű protokolláris megbízatás lesz.

Tévedés ne essék, a szocializmus romjain szóba sem jöhet a

Igazán jószolgálati küldetéssel tartott annak idején a máltai vizek felé két olyan rakétás cirkáló, amelyek mindegyikével "teljes értékű" atomháborút lehetne megvívni.

Ám a mégoly baráti flottarendezvény sem keltett osztatlan lelkesedést a mediterrán országok egy részében, hiszen olyan flottajelenlétet tükrözött, amely nem parti hatalmak természetes ottléte. Persze, a szálka elsősorban a 6. amerikai flotta, amely már 1948-ban "megnyerte" Olaszországban a jobboldal számára a parlamenti választásokat, • hathatós tűztámogatási biztosított Izraelnek, és megtette a magáét Libanon és Líbia partjai előtt is.

Az amerikai haditengerészet a Földközi-tengeren "felejtette magát" a második világháború után, 1947-től rendszeresítette állományában a repülőgép-hordozókat, 1948-ban pedig átalakult 6. operatív flottává, lényegében az Atlanti-óceánon tevékenykedő 2. amerikai flotta leghadrafoghatóbb hajóiból.

A szovjet haditengerészet sokkal később jelent meg a Földközi-tengeren: 1967 júliusa óta állomásozik itt a fekete-tengeri

királyság visszaállítása, a royalisták elenyésző kisebbségben vannak, de nyíltan tevékenykednek.

Romániában, ahol Ceausescu és klánja a családtagoknak kulcspozíciót juttatva abszolút monarchiákat megszégyenítő hatalmat gyakorolt, a "dinasztia" szó puszta kiejtése is megtorlást vont maga után. Mihály király azonban már december 22-én, ugyanazon a napon, amikor Ceausescut megdöntötték, rögvest kijelentette, hogy kész egy alkotmányos monarchia első méltóságaként hazatérni. Január végén - ha a király még nem is, de - két lánya már elmerészkedett Bukarestbe. Mint mondták, apjuk negyvenkét éve váija, hogy úgy térhessen haza, mint egy román, s nem mint külföldi állampolgár. Ám még mindig nem lehet tudni, vajon erre mikor és hogyan kerülhet sor.

Habsburg Ottó ezzel szemben úgy jár Magyarországra, mintha hazamenne. Szóvivője január végén az Európai Parlament strasbourgi székhelyéről az AP bécsi kérdésére telefonon megerősítette, hogy megbízója nem utasít el semmilyen lehetőséget, kész újra meg újra megfontolni, vajon vállalni fogja-e, ha netán köztársasági elnöknek jelölnék, amikor az idén államfőt választanak Magyarországon.

flotta egy része, miután az U.S. Navy behozta ide atomhajtóműves hadászati tengeralattjáróit.

A 80-as évek elején 40-50 amerikai hadihajó nézett farkasszemet a Dardanellák és Gibraltár között a szovjet egységekkel, amelyek számban és vízkiszorításban az amerikai erők feleegyharmada között mozogtak.

Francia tengerészeti felmérés szerint 1988 elején egy-két amerikai repülőgép-hordozó (90-90 fedélzeti géppel), egy tucat cirkáló, romboló és fregatt, 4-5 atomtengeralattjáró, 4 partraszállító és 10 ellátóhajó alkotta a 6. flottát. Ugyanakkor szovjet részről 6-7 cirkáló és romboló, 6 tengeralattjáró (közülük kettő hadászati), 20 ellátó-biztosító és 8 felderítőhajó tartózkodott a Földközi-tengeren.

Jelenleg mindössze egy szovjet cirkáló, három egyéb felszíni hadihajó, valamint 20 szovjet segédhajó van a Földközi-tengeren, egy-egy amerikai repülőgép- illetve helikopter-hordozó, egy csatahajó, 7 cirkáló, 11 egyéb felszíni hadihajó és 16 segédhajó figyelmes társaságában.

Mihail Gorbacsov 1988. március 16-án azt javasolta a jugoszláv fővárosban, hogy egy lényeges csökkentés és korlátozás

Más dinasztiák sarjainak kilátásai még nem ennyire biztatók. II. Simeon bolgár király korainak tartja, hogy hazalátogasson, ehelyett - úgy véli: külföldön jobban hasznosíthatja kapcsolatait országa javára.

Leka albán trónörökös a délafrikai Johannesburgban várja, vajon az egész Kelet-Európán végigsöprő forradalmi hullám mikor vált ki felkelést a sztálinizmus utolsó európai végvárában. Hivatalos tiranai források egyelőre tagadják azokat a jugoszláv és görög sajtóértesüléseket, amelyek rendszerellenes megmozdulásokról szólnak. Leka azonban nem rejti véka alá, ha kitör az albán forradalom, készséggel lépne apja örökébe.

Alighanem a Romanov-ház 72 éves trónörököse Vlagyimir, orosz nagyherceg kerget legtűnékenyebb délibábokat, amikor a monarchia visszaállítására szólít fel. "Az orosz embereket komolyan elgondolkodtatná a monarchia visszaállításának lehetősége. A cár olyasmit jelenthetne számukra, amelyért képesek lennének összefogni" - jelentette ki újságírók előtt a cári család jótékonycélú bálján, amelyet az orosz pravoszláv egyház javára rendeztek Londonban.

bevezetőjeként "fagyasszák be", vagyis ne növeljék az itteni amerikai és szovjet flottaerőket. A Pentagon üres propagandának minősítette a szovjet indítványt, éppen a nyomasztó amerikai és NÁTO-fölényre való tekintettel. Szovjet részről egyébként már 1963-ban szorgalmazták, hogy legyen atomfegyvermentes békeövezet a Földközi-tenger. 1981-ben és 1983-ban Moszkva, illetve a Varsói Szerződés konkretizálta ezt a gondolatot - Washington válaszra sem méltatta.

Kézenfekvő, hogy Európában a hagyományos fegyverzet szárazföldi és légi összetevőjének lényeges csökkentése esetén igencsak megnő a nyugati haditengerészeti fölény súlya, ennek minden destabilizáló következményével. A repülőgép-hordozók és a manőverező robotrepülőgépek ma már óriási kontinentális képességeket kölcsönöznek a haditengerészetnek.

Az ellenőrzés a leszerelés feltétele. A leszereléshez bizalom kell, s nem mindenki van bizalommal az ellenőrzés iránt. Olykor még azok sem, akik éveken keresztül szertelen ellenőrzési követelésekkel gátolták a leszerelést.

A Greenpeace környezetvédő mozgalom hajói tiltakoznak egy repülögéphordozó anyahajó látogatása ellen

Marcona flották, mosolygós cirkálók