Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-07 / 1. szám

1990. ÁPRILIS 7. Néplap A KERESZTÉNY VILÁG LEGNAGYOBB ÜNNEPE ELŐTT Közeleg a keresztény világ legnagyobb ünnepe, amikor megemlékeznek Jézus Krisztus feltámadásáról. A hitélettől el­szokott nemzedékek talán nem is tudják, hogy ez nem más, mint a húsvét. A karácsonynál - amikor "csak" megszületett Jézus - is szentebb ünnepet a hívőknek il­lik méltóképpen megünnepelni. Ezt teszi immár 2000 éve a ke­resztény egyház. Az ünnepről, a húsvéti szokásokról, a hagyomá­nyokról és a hívők teendőiről Ba­­rotai Imre kanonokot kérdeztük.- A húsvét vasárnapja valóban Jézus feltámadásának emléknap­ja, és tulajdonképpen erről min­den hétvégén megemlékezünk, mondhatni minden vasárnap egy kis húsvét.- Van-e előzménye a húsvét­­nak?- A húsvét megünneplésének közvetlen előkészülete a virág­vasárnappal kezdődik, amely pontosan egy héttel előzi meg húsvét vasárnapját. A szertartá­sok a hagyományok szerint min­dig délelőtt 11 órakor kezdőd­nek, barkaszenteléssel, majd a templomon belüli körmenettel folytatódnak. A barka jelképezi a pálmaágakat, amelyekkel Jé­zust fogadták, ünnepelték, Jeru­zsálembe érkezésekor. A körme­net is erre utal, a bevonulás em­lékére. Ezt követően meghallgat­ják a hívők Jézus szenvedésének történetét (a Passiót), amelyet énekesek adnak elő, majd szent­mise következik, amely este 6 órakor megismétlődik. Hétfőn és kedden is van este 6 órakor szent­mise, az úgynevezett nagyböjti lelki gyakorlatokkal. Ez amo­lyan lelki takarítás, számvetés a megtett cselekedetekkel. Ezután kezdenek csúcsosodni a húsvéti események: következik a szent­­háromnap, nagycsütörtök, nagy­péntek, nagyszombat, amikor mindig este 6 órakor kezdődnek a szertartások. A vágóhidakon, hús- és tejfel­­dolgozó üzemekben keletkező szennyvizek tisztítására új eljá­rást dolgoztak ki a budapesti székhelyű Corax Szövetkezeti Közös Vállalatnál. A szabadal­maztatott eljárás lényege, hogy különleges, környezetkímélő vegyszereket használnak fel a szennyvízben lévő zsírok, zsíros hulladékanyagok különválasztá­sához, valamint a szennyvíz fer­tőtlenítéséhez. E techonológia révén más módszerekhez képest körülbelül ötödével kisebbek a szennyvíz­- Mondja el kérem, mi törté­nik ezeken a napokon?- Nagycsütörtökön-este meg­emlékezünk az utolsó vacsorá­ról. Ezen a napon emlékezik meg az egyház egyébként az első szentmiséről is, amelyet Jézus mutatott be, valamint az ő elfo­­gatásáról és meggyalázásáról. Ettől kezdve nagyszombat este 6 óráig elhallgatnak a harangok a gyász kifejezésére. Következik nagypéntek. Ekkor énekesek előadják a szenvedés történetét, majd kö­nyörgéseket mond a pap a néppel együtt (imádkozik az egyház a megkeresztelendőkért, a világ békéjéért, a hitetlenekért, a bete­gekért, az útonjárókért és a hal­doklókért). Ezt követi a feszület bemuta­tása, amelyet látva a nép, megkö­szöni Jézus Krisztusnak az em­berségért vállalt életáldozatát. Ezen a napon szentmise nincsen, csak szent áldozás. A hívők meglátogatják az erre az alkalomra a templomban fel­díszített szent sírt, s közben el­mélkednek azon, mit tett Jézus az emberiségért. Nagyszombaton több jelentős szertartás veszi kezdetét este 6 órakor. Az első a fény ünnepe (Krisztus a világ világossága). A pap megáldja a húsvéti gyertyát, majd olvasmányokat olvastat fel a Bibliából. Az egyéves korukig meg nem keresztelt felnőttek és gyerekek megkeresztelése kö­vetkezik. Megszólalnak a haran­gok, mert a szentmisével kezdő­dik Jézus feltámadásának meg­ünneplése. Ennek befejezése után körmenetet tartunk a temp­lom előtti téren. A pap körülviszi a téren Jézust az oltáriszentség­­ben, a nép pedig örömujjongásá­val fejezi ki, hogy van feltáma­dás és örök élet.- Kanonok úr, elmondaná, hogy miről kapta nevét a hús­vét? tisztítás költségei, s az eljárás al­kalmazása során leválasztott zsi­radékok közvetlenül felhasznál­hatók biohumusz készítésére. Az új eljárást a érdi Benta-völ­gye Tsz húsfeldolgozó üzemé­ben próbálták ki először; minősí­tését a Pest Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat szakemberei már elvégezték. Véleményük szerint ezt a megoldást minél előbb be kellene vezetni a megye minden olyan hús-, illetve tejfel­­dolgozó üzemében, ahol még nincs ilyen, vagy hasonlóan ha­tásos szennyvíztisztítás.- Azért húsvét, mert az azt megelőző nagyböjtben tartózko­dunk a húseledel fogyasztásától és ezt tesszük különösen nagy­pénteken, Krisztus kereszthalá­lának napján.- Miért böjtölnek?- A böjt akaratedzés. Ennek idején magába száll az ember, bűnbánatot tart,fegyelmezi aka­ratát, amely szükséges a lelki fej­lődéshez. Ezzel emlékezik Jézus életfeláldozására. A nagyböjt hamvazószerdától kezdődik, s péntekenként a katolikus hívők - 14 évtől - nem esznek húst. Ham­vazószerdán és nagypénteken a 21 és 60 év közöttiek háromszor esznek, s egyszer laknak jól.- Miért van locsolkodás, s miért a tojás és a nyúl?- A locsolkodásban a víz a lé­nyeg. Azt jelenti, ahol víz van, ott élet van. Az életet adni akaró nők locso­lása jelzi, hogy ajándékba kapja az életet és azt Istennek fölneve­li. A tojás az örök életre figyel­mezteti az embert: úgy kel ki az ember a föld porából, mint csirke a tojásból. A nyúl a bárányra em­lékeztet. A zsidók az Egyiptom­ból való szabadulás emlékére bá­rányhúst fogyasztottak.- Mikorra esik húsvét?- A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap a húsvét napja. Ezen a napon fél 9-kor, 11 -kor és 6 órakor van szentmise, leg­alábbis nálunk a belvárosi Nagy­templomban. Húsvét hétfőjén vi­szont csak délelőtt, az első két időpontban van szentmise. A kö­vetkező vasárnap az úgynevezett fehér vasárnap, amikor az első áldozás van. A húsvétkor megkereszteltek ezen a héten fehér ruhát horda­nak.- Kanonok úr, köszönjük a beszélgetést. Tóth András Tatabánya és Győr között Jó ütemben halad az autópálya építése Jó ütemben halad az új autópá­­lyasávok építése Győr és Tatabá­­nya között. Ismeretes, hogy a fél autópálya - két sáv - már koráb­ban elkészült a teljes autópálya legfontosabb műtárgyaival együtt, de a 47 kilométeres sza­kaszra még így is kétmilliárd fo­rintot kell költeni. A hátralévő földmunkák és a betonozás befe­jezése után az év végén már négy sávon indulhat meg a közleke­dés. Befejeződtek a Győrt elke­rülő 23,1 kilométeres útszakasz előkészítő munkái is. A tervek engedélyezése folyamatban van, s ha a megfelelő hitelek rendel­kezésre állnak - mintegy 5-7 mil­liárd forintba kerül ez a szakasz -, a kivitelezés is elkezdődhet, s az előzetes értékelés szerint 1994-ben átadhatják. A világkiállítás megrendezése szükségessé teszi majd további 47 kilométernyi autópálya meg­építését is Hegyeshalomig, ami mai árakon több mint 10 milliárd forintos beruházást igényel. Falusi turizmus Bemutatkozás Amszterdamban Az amszterdami nemzetközi turisztikai kiállításra készített repre­zentatív tablókat a Szolnokterv. A négy darab kétszer, kétméteres nagyságú tablón színes fotókon mutatják be Szolnok, illetve a Kö­­zép-Tiszavidék idegenforgalmilag jelentős fürdőhelyeit, természeti környezetét, vízi és horgászparadicsomát, kempingezési lehetősége­it, azzal a szándékkal, hogy Hollandiából és Nyugat-Európa más államaiból is idecsalogassák a gyógyfürdőt, a hangulatos, romantikus vízparti környezetet, a falusi turizmust kedvelő turistákat. A budapesti Innovex nevű menedzseriroda elsősorban Szolnok, Nagykörű, Abádszalók és Tiszafüred idegenforgalmi létesítményeit szeretné a jövőben jobban kihasználni, főleg ezt tükrözik a tabló képei is. A prospektus már elkészült, a tablókat pedig a napokban indítják útnak Hollandiába, az április 24-én nyíló amszterdami nem­zetközi kiállításra. A külföldi "vendégszereplés" szponzorai a Jász­kun Vendéglátó Vállalat, a Szolnok Megyei ÁÉV, a Környezetvé­delmi Vízügyi Igazgatóság, valamint a helyi tanácsok. Új eljárás élelmiszeripari szennyvizek kezelésére / Urbán István: - Csak legyen jó termés és legyen jó ára a bürgének "Ott, városon biztos azt hiszik, de jó most már a parasztnak" A jelenleg érvényben lévő - végleges, megnyugtató megoldást tulajdonképpen senkinek nem biz­tosító - jogszabályok, a termelő­szövetkezeti és a földtörvény alap­ján, a helyi lakossági igényektől és a kisgazdák aktivitásától függően más-más dinamikával és megoldá­sokkal zajlik a termőföld privati­zálása a megye egyes térségeiben. Jászkiséren például, ahol a Lenin Tsz összes szántóterületének 27 százaléka, azaz mintegy 2300 hek­tár még a tagok vagy az örökösök tulajdonában van, már túl vannak az újkori földosztás kezdetén. A TÉESZELNÖK: A sebeket legjobb azonnal gyógyítani- Mit osztottak, kiknek osztot­ták, hogyan osztották? - kérdem Gubicz Andrástól, a szövetkezet elnökétől.- Mindjárt, amikor a törvény deklarálta, hogy a mezőgazdasági nagyüzemektől visszakaphatják földjeiket azok, akiknek még a ne­vükön van, nyilvánvalóvá vált, hogy a lehetőség számtalan sebet felszakít a téeszesítés előtt saját földdel rendelkezők körében. Minden fórumunkon, a vezetőségi üléseken, a munkahelyi tanácsko­zásokon,, küldöttgyűlésen úgy foglaltak állást a részvevők, hogy. legjobb azonnal gyógyítani. Fel­mértük az igényeket, de megmon­dom őszintén, nagyobb érdeklő­désre számítottunk. A megadott határidőig, március végéig egy nyugdíjasunk, egy elhunyt tagunk özvegye és két kívülálló, azaz örö­kös alig több mint 18 hektárt kért vissza. Ki is mérettük nekik, közel a községhez, mindjárt a zártkertek mellett. Egy igénylő későn jelent­kezett, de megértette, hogy most már majd csak a gazdasági év vé­gén, a betakarítás után rendbe téve kaphatja vissza földjét.- Véleménye szerint mi az oka, hogy a különböző pártok mond­hatni markáns földprogramjainak ismeretében sem igénylik többen vissza jogos tulajdonukat?- Hosszú ideje élek közöttük, így hát tudom, hogy nem buta em­berek a jászsági parasztok. Képle­tesen szólva: nem mennek fejjel a földnek. Az idősebbeknek már el­nehezült a karja-dereka, a fiatalok­nak se mindnek fűlik a foga a szán­­táshoz-vetéshez. Várakozó állás­ponton vannak a földtulajdono­sok, a tagok is meg a kívülállók is: hátha előbb-utóbb reális bérleti dí­jat fizethet nekik a téesz. Mert a mostani, nemrégen aranykoronán­ként! 12 kilogramm búza árának megfelelő összegre emelt járadék bizony messze elmarad a föld va­lós értékétől.- Gondolom, jó lenne, ha még a gazdasági év vége előtt napvilágot látnának a tiszta helyzetet teremtő új jogszabályok.- Semmi értelme karácsonyra új földtörvényt meghirdetni! Legké­sőbb aratásig lehetőséget kell biz­tosítani a gazdáknak, hogy eldönt­­hessék, maguk akaiják-e már elő­készíteni a földjüket a jövő évi ke­nyérnek valónak, takarmánynak. AZ ÖZVEGY ASSZONY: A földdel együtt jár a kockázat is A szépen gondozott házikertek­ben mérhető le leginkább, hogy a szokásosnál mennyire előbb já­runk a tavaszban. Özvegy Emődi Andrásné portáján is virágba bo­rult a meggyfa, jácinttól, primulá­tól, nárcisztól meg égőpiros tulipá­noktól tarkállik az egész udvar. Az öreg koca és a négy kismalac éh­ségének csillapítása után éppen a virágoskert kapálgatásához fogott volna a gazdasszony. Azt megsza­kítva sorolja, mi is az ő jussa a közösből.- Éppen a tagosításkor, ötvenki­lenc őszén vásárolt az uram három lovat, hámmal együtt, ja és egy gumis kerekű kocsit is. Mindezzel és még tíz és fél hold földdel lép­tünk be a közösbe. Az igavonó­kért, a lószerszámokért meg a ko­csiért fizettek valamennyit. Gon­dolhatja, hogy nem sokat, de a föld, mint örökösnek még most is a nevemen van. Régebben évente egy zsák kukoricát? Hetven kiló van benne, és elkérnek érte 500 forintot. Hát ezt a földjáradékból meg az özvegyi nyugdíjból nem lenne szabad tovább csinálni. Be­vetettük a visszakapott föld felét árpával, a többit meg majd, ha föl­melegszik a talaj, kukorcával ültet­jük be. Hogy hány kocát akarunk beállítani? Az majd elválik. Egye­lőre csak vetettünk, de soká fo­gunk még aratni. Mert ugye, ma­guk ott a városon nyilván úgy gon­­doják: de jó a parasztnak vidéken! Most már a földet is visszakapja. Igen, de azzal együtt jár ám a koc­kázat is! Meglátjuk, mennyi árpa kerül a zsákokba, mennyi kukorica a góréba, és arra alapozzuk majd a kocaállományt. A VÁLLALKOZÓ: Most már produkáljon a politika! A téesz juhászati telepén tucat­nyi kost terel éppen az egyik ka­rámba Urbán István. A szakembert várja - mint mondja - a megyeszék­helyről az állategészségügyi ható­ságtól, spermavizsgálatot végezni. Határozottan leszögezi, addig van ideje velem beszélgetni, még az illetó meg nem érkezik.- Úgy volt az - sorolja, - hogy Gubicz Bandi, a téeszelnök meg­szólított az utcán. Kaptam a fülem­hez, hogy jól hallok-e? Merthogy aszonygya: idefigyeljen papa, mi­értakar maga megint 1 ucemaföldet bérelni? Van magának nyolc hek­tárnyi jó föld a nevén, kiviheti most a téeszből. Magyarázta, hogy így a tör­vény, meg úgy az új lehetőség. No én mindjárt elkezdtem számolni: majdnem húszezer forint bérleti díjat kér a téesz egy hektár földért, nekem pedig szükségem van leg­alább öt hektárra...- Takarmánynak ugye? Mert­hogy hallom, a szövetkezet hodá­­lyait, juhait bérli nyugdíjasként.- Két épület meg négyszáz bür­ge gondját-baját vállaltuk föl a fi­ammal. Besegít a vállalkozásba a két vejem is. A legelőn meg a ho­­dályok közt töltik ők is minden szombatjukat, vasárnapjukat, meg még a szabadságukat is. Szóval ott hagytam abba, hogy számoltam: ha kikérem a nyolc hektár földe­met, és a felét zabbal, a felét pedig lucernával bevetem, 30-40 ezer fo­rinttal kevesebbe kerül a juhászko­dás. Csak azt ne higgye, hogy a hasznunk lesz ennyivel több! A belső vállalkozásban részt vevőket is sújtja, hogy a téeszektől meg­vonták az állami támogatást A Özv.Emődi Andrásné: - Amikor a lehetőséggel éltünk, a kockázatot is vállaltuk. három-négyezer forintot, tavaly már hatezret kaptam földjáradék címén. Az özvegyi nyugdíjam a legutóbbi emeléssel érte el a 4800 forintot. Hallgattam hát a fiamra meg a vejemre, és kimérettem a földünket a téesszel. Úgy mondják a fiúk, azzal majd talán jobban bol­dogulunk, együtt.- Mit kezdenek a holdról átszá­mítva hat hektárnyi földdel?- Én magam foglalkoztam eddig - kicsiben - sertéshizlalással. Csak hát tudja mennyiért kapok most gyapjú átlagára például tavaly 130-150 forint között volt kilón­ként, most pont a felét kapjuk érte. Jó lenne, ha a politika produkálna most már valamit! Úgy értem, gaz­dasági téren. Mert csak akkor lesz értelme a saját földön való takar­mánytermesztésnek, ha a külke­reskedők jó árat hajtanak föl a bür­­géért. Meg, ha a téesznek se kell annyi bérleti díjat fölszámolni a hodályokért, a legelőkért. Temesközy Ferenc Ujj r a-földhözj utottaknál Jászkiséren

Next

/
Thumbnails
Contents