Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-07 / 1. szám
Néplap 1990. ÁPRILIS 7. A Néplap vendége: Kiss Dénes író Mátyás király életművének időszerűsége Kedden délután a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban Kiss Dénes írő dedikálta műveit a Mátyás király halálának 500. évfordulója tiszteletére meghirdetett vetélkedő EL fordulójának megnyitója alkalmából. Két legújabb műve a Jégen választott király, valamint az így élt Mátyás király kapcsán Szolnokon beszélgettünk az íróval a két mű születéséről, Mátyás király jelenkori aktualitásáról. Mielőtt beszélgetésünket idéznénk, néhány szó Kiss Dénesről. 1936-ban született, a Zala megyei Pacsán. Jelenleg a Népszava irodalmi rovatának egyik szerkesztője. Prózai művei, ifjúsági regényei mellett ismertek verseskötetei, mint például az Égi folyó, a Porba rajzolt szobafalak. "Helyükre tenni a dolgokat": ez a szándék inspirálta, s ezt valósította meg egyre gazdagodó személyességgel köteteiben - olvashatjuk róla A magyar irodalomtörténetben. Valóban: Kiss Dénesnek - mint a legtöbb, jobbára realista ösztönű költőnek - nincs meghatározóbb reménye, szólásra ösztönzőbb célja a dolgok "helyükre tételénél". Sokoldalú, kísédetező kedvű alkotó. Uralkodó műfaja a novella, de karcolatokat, aforisztikusan rövid gondolati futamokat, sőt drámai műveket is találunk művei között.- A Jégen választott király című ifjúsági történelmi regényében is kitűnik a "helyre tenni a dolgokat" tendenciája. Mennyire tekinthető hiteles történelmi műnek a regény?- Ezt a történelmi regényt öt éve kezdtem írni. Elolvastam hozzá több, mint 60 kötetet Mátyás király koráról. Ez mintegy 30 ezer oldal. Volt közötte húszharminc legújabb történészi munka, esszé. A cselekmény maga természetesen mégiscsak izgalmas regény, de a helyszínek, időpontok, szereplők hitelesek.- Miért kezdett el éppen Mátyás király korával foglalkozni?- Mátyás személye izgatott. A világtörténelemben is kevés olyan 14 éves fiatalember van, aki halálra ítélten, fogságban lesz király, mégpedig úgy, hogy megválasztják. S mindez Európa közepén a XV. században, amikor már réges régen kialakultak a dinasztikus utódlások, tehát bárki nem kerülhetett a trón közelébe. Úgyhogy itt többféle titkot lehet sejteni. Egyrészt az apja szerepe, esetleg a titokzatos származása- Mi a véleménye arról, ami ezzel kapcsolatban a televízióban elhangzott, hogy tudniillik, Mátyás király román származású lenne?- Nagyon sajnálom, hogy ez elhangzott a magyar televízióban. Ez egyszerűen nem igaz. Apja neve eredetileg Vajk vitéz volt, tehát megegyezik I. Istvánéval, így akkor is legfeljebb kun lehetett.- Mi volt a 15 éves Mátyás tulajdonságai közül az, ami az Ön figyelmét annyira magára vonta, hogy regényt írt belőle?- Például az, hogy 15 éves, és királyként viselkedik. Minden bizonnyal jól tudott latinul, hiszen már tízévesen latinul olvasta apja leveleit. Ezenkívül meglepett engem, milyen sok forrás utal arra, hogy eleve királynak nevelték, ami abszolút érthetetlen. Ennek következtében már gyermekkorában rendkívül művelt volt Abban a történelmi űrben, amelyben megjelenik a színen, V. László halála után, már igazi uralkodói magatartással, határozott elképzelésekkel rendelkező király, azonnal kezébe veszi az ország sorsának irányítását - és ráadásul jól.- Mi volt Mátyás király igazsága, volt egyáltalán valami különleges igazsága?- Történelmi gondjai ugyanazok voltak, mint ma nekünk, csak akkor a gazdasági gondokhoz katonaiak is kapcsolódtak. Ha keleten és délen harcolt, északon és nyugaton támadtak rá. Ezzel telt el az egész királykodása, csakhogy közben felismerte, hogy birodalommal szemben csakis birodalommal lehet harcolni. Ez is egyik nagy igazsága Mátyásnak. Birodalmi törekvéseiben csak a pápa támogatta - na meg a saját esze és a fekete sereg. Mátyás műveltsége is egyfajta igazság. Életműve minden szempontból rendkívül gazdag volt, hiszen legalább ugyanannyi csatát nyert leveleivel, mint katonáival. Fantasztikus az is, hogy a maga korában csak a pápai könyvtár volt nagyobb Európában, mint az övé.- Mi volt a célja az így élt Mátyás király című művével?- Azt akartam összesűríteni, hogy Mátyás egyszerre volt nagy ■műveltségű, a humanista tanokat és tudományokat kedvelő reneszánsz király, valamint keménykezű egyeduralkodó.- A mai ember, a mai kor számára mi Mátyás legjelentősebb aktualitása?- Például az, hogy egy politikai vákumban képes volt létrehozni egy belső társadalmi, gazdasági rendet és biztonságot, vagyis egy minőségileg megváltozott társadalmat. Ez egyúttal erőt sugárzott a gyűlölködő környező országok felé is. Nagy műveltsége, széles látóköre példa kell, hogy legyen ma is a hatalmon lévő vagy leendő politikusok számára.- Köszönöm a beszélgetést. Kátai Szilvia Megfejthetetlen rejtély veszi körül a vendégházakat. A ma embere és méginkább a holnapé idegenkedve szemléli őket. Rájuk csodálkozik, s közben arra gondol, hogy vajon milyen titkokat őriznek a falak, kiket fogadtak be a csendes szobák, s kiket a pince hallgatag boltozata. S főleg azt volna jó tudni, hogy miről folyt itt a szó, milyen egyezségek születtek. Keveset és egyre kevesebbet lehet erről megtudni, hiszen a hites tanúk egy része már nem él, s aki él, az sem a lényegről beszél. Jegyzőkönyvek meg nem készültek itt - legfeljebb máshol foglalták írásba az itt elhangzottakat. Vendégházról vendégházra így van ez a Hűtőgépgyárnak a jászberényi szőlőben lévő vendégházával is. A rigófészeknyi üdülőkkel teleszórt részt a maga fontosságának tudatában uralja. Nem egyedül. Szinte kart-karba fűzve áll ott a mellette lévő szállodával. Mindkét épület vastag nádkucsma-tető alá húzódva figyeli a homokot felfogó, venyigét rángató pusztai szél bolondos táncát. Vajon kinek jutott eszébe ide, az isten háta mögé építeni ezt a szállodát? A vendégházat még értem - hiszen az aira szolgált, hogy használói elhúzódhassanak a kíváncsi szemek elől -, de hogy a szállodát miért nem lehetett valahol a városban felépíteni, azt már nehezen tudom önmagámnak megmagyarázni. Szép épület egyébként, három csillagos a hotel. Jászberényben a jószerével dűlőfélben lévő Lehel Szálló és a Touring Hotel nem lehet a vetélytársa. Minden szobájában telefon, minibár és televízió van. Mellette tucatnyi sportág művelői számára adódik edzési lehetőség. A teniszpálya most készült el.- A városra is gondoltunk, amikor csináltuk. - mondja Koha Csaba, az Alföldi Vendéglátó Vállalat területi igazgatója. A város azonban úgy látszik, hátat fordít a pusztai palotának. Kihasználtsági foka alig hetvenöt százalékos. Nemzetközi kutyakiállítás rendezői, osztrák vadászok szálltak meg itt. A külföldiek adják a gyér vendégsereg többségét. A vendégház még kihaltabb, PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Hajdú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat pályázatot hirdet a HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ nyugdíjazás miatt 1990. április 30. napjától megüresedő főszerkesztői állásának betöltésére. Alkalmazási feltételek: 1. Egyetemi végzettség 2. Tízéves újságírói gyakorlat 3. Ötéves vezetői gyakorlat A pályázatokat 1990. április 20-ig kell benyújtani írásban a Hajdú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat igazgatójához. Levélcím: 4024 Debrecen, Tóthfalusi tér 10. A pályázat tartalmazza: a szakmai elképzelések felvázolását, valamint iskolai végzettséget bizonyító okirat másolatát és részletes szakmai önéletrajzot. Fizetés megállapodás szerint a gyakorta! és az eltöltött idő figyelembevételével. A pályázatok elbírálását a szerkesztőségi kollektíva egyetértésével a vállalat igazgatója által felkért bizottság végzi. A szokásos éves karbantartás mellett egy 500 milliós beruházást is végrehajtanak a szolnoki Cukorgyárban, a két kampány közötti időszakban. Felvételünkön a folyamatos cukorfőzö készülék alapozása látható. A több mint 29 méter magas készülékben (ez a beruházás lelke) az eddigi szakaszos cukorfözést felváltva, folyamatosan tudják majd készíteni a cukrot. Mészáros mint a szálloda. Patik László, a Hűtőgépgyár osztályvezetője a gondviselője. Azt mondja róla:- Funkcióváltás van a vendégháznál. Nem járnak már oda magas rangú vendégek, és mivel megszűntek a szocialista brigádok, azok se mennek egy-egy szalonnasütésre vagy vacsorára. Kézenfekvő a kérdés:- Akkor miért tartják meg?- A jó gazda őrzi a jószágát. Az ingatlanokban kamatozik leginkább a pénz. Meg aztán, ha ritkán is, de azért csak kiruccan néha oda egy-egy osztály vagy műhely. Étkezésről saját magunk gondoskodunk, mert nagyon drága a szállodai koszt. Paloták a pusztán Funkciót váltanak Értékmentés is lehet Újjászületik a környék Nézem az étlapot. Ilyen árak vannak: Bécsi szelet 219 forint. Hideg libamáj 560 forint. Erőleves 63 forint. Nem az átlagember gondoktól mentes kikapcsolódási helye ez, annyi bizonyos. A vendégház és a szálloda közös a Vendéglátó Vállalattal. Nem lehet mondani, hogy Patik László nagy örömére:- Másfél milliós veszteséget okozott ez nekünk. Ezen változtatnunk kell... Mostanában sok mindenen kell változtatni, annyi bizonyos. Mindenekelőtt azon a szemléleten, amely a költségekkel mit sem törődve lehetővé tette, hogy ezt a két mézeskalács-szépségű épületet itt húzzák fel. Van persze olyan hely is, ahol a vendégház létesítése nem pénzpocsékolás, hanem értékmentés, így menekülhetett meg a biztos pusztulástól a tiszaföldvári határban lévő Götz-kastély. Igaz, az épületet ővező park szép fáiból már csak mutatóban maradt, de a kastély szépsége régi fényében tündököl. Ilyen helyen, ahol végeláthatatlan a síkság, szép csak igazán a naplemente. Az éjjeliőr az egyetlen ember a majorban. Valahonnan a magtár mögül kerül elő. A kastélyt nem tudja kinyitni. Az általa adott helyzetkép ugyanaz, műit a jászberényi. Külföldiek adják itt is a vendégsereg zömét. Az épületet fenntartó termelőszövetkezet tagjai nem szoktak itt megszállni. így aztán a kastély sokszor kihalt, csak a szellemek járnak benne - ha vannak. Pedig nem mindennapi a hely. A kastélytól alig ötven méterre áll a vadetető. Azt mondja az éjjeliőr:- Valamelyik nap itt ültem a kertben. Jött egy őzcsapat, egészen a közelembe értek. Tudják, hogy nem bántjuk őket, nem félnek. Körbenéztek, azután szépen elkocogtak. A tiszaőrsi termelőszövetkezetnek is van egy vendégháza a helyi fürdőben. Ideális helyen, árnyas fák karéjában, közvetlenül a strand medencéje mellett. Azt hallottam egyszer, hogy ennek a fürdőnek jobb a gyógyvize, mint sok más felkapott és felfejlesztett társáé, de mivel ilyen szél sem járta helyen van, kiesett a "fentiek" kegyeiből. A "középső polcról" azért meg-megfordultak itt, nagyritkán a magasabbról is. Nemcsak megszállhattak, hanem helyben áztathatták fáradt bütykeiket, hiszen a vendégházhoz épített szauna szerves tartozéka egy kis fürdőmedence. Az igazsághoz tartozik, hogy sosem volt hivalkodó ez az épület. Manapság pedig olyan kopottas, mintha felesleges voltát akarná éreztetni. A gondnok mellett ritkán nyitják ki az ajtaját. Télen akkor, ha nyugati vadászok jönnek, nyáron pedig akkor, ha a fáradt aratóknak nyújt pár órányi nyugovást.- Az üdülni vágyóknak nem lehetne kiadni a szobákat? - kérdem a gondnoknőtől. Fiatal, barátságos asszonyka. Naivnak tűnő kérdésemet csendes mosollyal nyugtázza:- Nézzen körül. Annyi itt az új épület, s nagyon sok a kiadó szoba. Tény, hogy újjászületik a környék. A fürdő körül üdülőtelkeket osztottak, benépesül a nemrég még kihalt határ. A vezető szerep itt már a kisembereké. Azoké, akik nyári esténként egy üveg sör mellett beszélgetve töltik az időt, mondanak véleményt az ország sorsáról, vagy éppen szerelmük tüzét csitítják. A falubélieket nem izgatja az itteni vendégház sorsa. Korábban sem keltette fel különösebben a figyelmüket, pedig ennek javából - más vendégházak gyakorlatától eltérően - korábban is részesülhettek volna. Ez derül ki Bordás Imre tanácselnök szavaiból is:- Nekünk is volt ott egy vendégszobánk, de senki sem vette igénybe. Hiába mondtuk, hogy ha nem alszanak ott, akkor cseréljenek szobát más üdülőhelyek hasonló létesítményeivel. Ezzel a lehetőséggel sem éltek. Az élhetetlenek! - mondhatná rájuk valaki, de akkor nem lenne igaza. Az egyszerű, dolgos emberekben ugyanis mindig élt az a tiszteletreméltó tudat, hogy csak azt használjam, azzal csereberéljek, ami a sajátom, amiért megdolgoztam. És ha vendégeskedni mentek, akkor sosem kétes kapcsolatok építgetése vezette őket, hanem a kedves rokon vagy barát látásának tiszta öröme. ' Simon Béla
