Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-27 / 17. szám
2 1990. ÁPRILIS 27. Százmilliárdos nemzeti vagyonról van szó / Folytatás az 1. oldalról / A szovjet követelések mintegy 2,7 milliárd rubelt tesznek ki. Lényeges azt is megvizsgálni, hogy a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásuk során milyen környezeti károkat okoztak. A felmérés során tisztázni kívánják, hogy vajon mennyibe kerül a környezet helyreállítása, a károk megszüntetése. A továbbiakban Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén számos más témával foglalkozott, szem előtt tartva azt, hogy könnyebbé tegye a kormányváltást, az ügyek átadását, átvételét. Bajnok Zsolt bejelentette, hogy a kormány megszüntette az állami vezetők számára eddig biztosított úgynevezett rendelkezési állomány intézményét. Ez hat hónapra szólt, és az átszervezések vagy egyéb okok miatt funkció nélkül maradt vezetők számára biztosított időt elhelyezkedésükhöz. Az ülésen a kormány tagjai foglalkoztak a nehéz helyzetbe került nagyvállalatokkal, az Ikarusszal, a Csepel Autógyárral és a Videotonnal. Az Ikarus esetében olyan döntés született, hogy az állam vagyongaranciát nyújt, s így a pénzintézetek biztosítékot kapnak a vállalat tevékenységéhez szükséges további hitelek folyósításához. Végül a kabinet személyi ügyekben döntött. Üres a spájz és a robbantókamra / Folytatás az 1. oldalról / Egy ideig én is szolgáltam műszaki alakulatnál. Katonai ismereteimből annyi megmaradt, hogy nem lőszeres ládákkal szokás hidakat robbantani, kételyem azonban így is van: hátha csak a lényeget nem érintő elírásról van szó. A magam megnyugtatására is - hiszen naponta hídon közlekedő ember vagyok - irányt veszek a Honvédelmi Minisztériumba, a hátországvédelmi parancsnokságra. Sztanek Endre ezredesnek teszem fel a kérdést:- Tényleg telítve vannak a hidak robbantókamrái?- Nem az első riport ebben a témában az, ami a "maholnap"-ban megjelent. Azt megelőzően a Reform is közölt hasonló tartalmú cikket. Azt követően újságírókkal végigjártuk Budapestnek a cikkben érintett részét. Elmentünk a hidakhoz is, és beszélgettünk Fazekas Jánossal, a Lánchíd hídmesterével, aki a legrégibb hídmester. Édesapja a II. világháború előtt és alatt a Margit-hídnak volt a mestere. Fazekas János egyértelműen elmondta, hogy a budapesti hidak soha nem voltak aláaknázva, annak ellenére, hogy a robbantókamrák valamennyiükben megtalálhatók. Emiatt akár Clark Adám is elmarasztalható, hiszen annak idején ő építtette be az első robbantókamrát a Lánchídba. Korántsem háborús megfontolásból tette. A robbantókamráknak az volt a céljuk, hogy természeti katasztrófák esetében (korábban ugyanis a jégtáblákat nem tudták jégtörőkkel összezúzni, s a jégtáblák a pilléméi felgyülemelve árvizet okozhattak volna) a pilléreket azért robbantsák fel, hogy az adott várost a víz ne öntse el. A II. világháborúban a budapesti hidakat sem a robbantókamrákból robbantották fel, hanem egyszerűen a hídszerkezetek alá kötözték a robbanóanyagot.- Más nem tanúskodik arról, hogy a háború után a hidak nem voltak aláaknázva?- Az előbb említett beszélgetésen részt vett dr. Träger Herbert, a Közlekedési Minisztérium munkatársa, aki 1952-től 1962-ig a minisztérium hídosztályának vezetője volt. 1962-ben adták át a hidak felügyeletét a fővárosnak. Bors Ernő (ma már nyugállományú) mérnök vette át tőle ezt a tisztséget. Ók egyértelműen kijelentették, hogy a robbantókamrákban "éles" anyag soha nem volt. Ebben a tekintetben ők a legilletékesebbek.- Akkor mi adott alkalmat a szóbeszédre? Gyakorlatok sem voltak?- Elmondták a mérnökök, hogy az esetleges természeti katasztrófa elhárítására való felkészülés jegyében tartottak gyakorlatokat, de azokat nem katonák közreműködésével, és nem helyeztek el akkor sem robbanóanyagot a pillérekben.- Ez az eljárás jellemző az ország többi hídjára is?- Mindenki tudja, hogy milyen kevés hidunk van, nagyon kell rájuk vigyáznunk. A hadsereg műszaki alakulatainak azonban a kiképzési tervek végrehajtása során fel kell készülniük hídrobbantásra is. Ezt teszik a világ valamennyi hadseregében. A Közlekedési Minisztérium néhány hidat kijelölt a gyakorlatukra. Ezek közé tartozott a Szentes-Csongrád közötti híd is. A gyakorlatok alatt azonban nem volt szabad robbanóanyagot vinni a hídra, csak a gyutacsokat kötözték fel. Ezt nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, mert éveken át annak a hadosztálynak voltam a törzsfőnöke, amelynek kötelékébe a gyakorlatot végző műszaki egység tartozott. Néhány ilyen gyakorlaton személyesen részt vettem.- Könnyű volt hites tanúkat állítani?- Hosszú időbe telt, mire megtaláltam néhány nyugdíjas urat. Egyébként - nem a "maholnap"ban - napvilágot látott olyan képtelenség is, hogy már 1962 előtt számítógépes rendszerről egy időben fel lehetett volna robbantani a budapesti hidakat - pedig akkor nem is volt számítógépes rendszer a hadseregben. Az ilyen álhírek csak arra alkalmasak, hogy zavarják a lakosság nyugalmát. S.B. Elmebeteg a merénylő? Javul Lafontaine állapota A körülményekhez képest kielégítő Oskar Lafontaine SPD- kancellárjelölt állapota - közölte csütörtök délelőtt Heinz Pichelmeyer, a kölni egyetem sebészeti klinikájának igazgatója. A professzor szerint - akinek a vezetésével éjjel kétórás műtétet hajtottak végre a nyaki ütőéren megsebesült politikuson - Oskar Lafontaine már érti, ha beszélnek hozzá. A Saar-vidéki miniszterelnököt hajnali fél öt órakor ébresztették fel a narkózisból. Az éjszakát vérkeringési zavarok nélkül töltötte. A professzor reményét fejezte ki, hogy a végső gyógyulás szövődmények nélkül megy végbe. A rendőrség még most sem közölt közelebbi adatokat a merénylet elkövetőjéről. A Bild-Zeitung és az Express című lapok egybehangzó jelentése szerint azonban - mint már közöltük - Adelheid Streidlnek hívják, és a közeli Bad Neuenahrból való. Az Express úgy tudja, hogy betegápoló nővér. Egyelőre csak halvány gyanú merült fel arra nézve, hogy az asszony politikai indíttatásból emelt kést az SPD-politikusra. * Kölni elmegyógyászati szakértők döntenek majd arról, hogy Adelheid Streidelt, Oskar Lafontaine Saar-vidéki miniszterelnök merénylőjét, zárt intézetbe utalják-e be vagy vizsgálati fogságban tartsák. A falujában, Bad Neuenahrban is különcnek ismert elvált asszony négy évvel ezelőtt azzal tűnt fel először, hogy veszélyes gyújtogatást követett el. Akkor beszámíthatatlanság miatt megszüntették ellene a vizsgálatot, mivel a szakértők megállapították, hogy paranoid skizofréniában szenved. Akárcsak akkor a gyújtogatásra, most csütörtökön a gyilkossági kísérlet elkövetésére sepj tudott magyarázatot adni rendőrségi kihallgatásán. Lafontaine segítőivel a merénylet után Ezentúl a kötvények sem hoznak hasznot * Az Állami Számvevőszék vizsgálata a Lakásalapról Képviselői keresetek, költségek, kedvezmények / Folytatás az 1. oldalon / de a tiszteletdíjukról, költségtérítésükről, kedvezményeikről szóló rendelkezés - amit majd, paradox módon saját maguk fogadnak el - megszületése után ezt az Országgyűlés hivatala visszatéríti. A képviselői tiszteletdíjakat rendező határozattervezet ma már több variációban is "gondolkodik". Az "A" varíácó szerint a honatyák tiszteletdíja a mindenkori miniszteri fizetés fele lenne. A "B" a bérből és fizetésből élők átlagkeresetének háromszorosában állapítja meg ezt az összeget. Joggal kérdi az olvasó: mennyit keres ma egy miniszter? Egy minisztertanácsi határozat értelmében havi 65 ezer forintban állapították meg a miniszterek javadalmazását, ami bruttó összegben értendő. Ennek nettó értéke 34 979 forint. (A Statisztikai Hivatal közlése szerint 1989-ben 7651 forint volt az átlagkereset nettó összege./ A harmadik elképzelés szerint 32 500 forintos fizetést állapítanának meg, de e javaslatról végül a frakcióvezetők megállapodása dönt. Az Állami Számvevőszék elvégezte a Lakásalap ellenőrzését, s ezzel kapcsolatos megállapításait eljuttatta a Magyar Távirati Irodához. A Lakásalap, amely a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik, 1988. december 31-étől átvette a korábbi kedvezményes kamatozású - 274,8 milliárd forint összegű - lakáshitel-állomány kezelését. Ezzel lehetővé vált a lakásértékesítésben a piaci folyamatok kibontakoztatása, az OTP és a takarékszövetkezetek pedig tényleges pénzintézetekké válhatnak. A Lakásalap a jelentős lakáshitel-állomány fedezetéül kötvényt bocsátott ki. Ezzel - a korábbi kamattámogatási rendszert helyettesítve - több mint 11 milliárd forinttal tehermentesítette az állami költségvetést. A vizsgálat során megállapították, hogy hosszabb távon - mivel a kötvények utáni kamatfizetési kötelezettség várhatóan növekszik, és sor kerül a kötvény törlesztésére is - ez a kedvező hatás megszűnik. Az ÁSZ törvényességi szempontból kifogásolta a pénzügyminiszternek azt az intézkedését, amely a pénzintézetek tekintetében enyhítette a törvény előírásait. Az Állami Számvevőszék szerint szükséges a Lakásalap hitelállományának kezelésével és a kötvénykibocsátás lebonyolításával megbízott pénzintézetekkel kötött szerződések felülvizsgálata. Magasnak tartják a pénzintézetek által felszámított kamatrést és a kezelési költségeket, figyelembe véve a jelentős volumenű állami megbízásból származó pénzintézeti előnyöket. A Lakásalap a múlt esztendőben 2,7 milliárd forintot fizetett ki kezelési költség címén. Az Állami Számvevőszék a Lakásalappal kapcsolatos költségvetési terhek mérséklésére javasolja: a Jegybank is segítse elő a Lakásalap-kötvények piaci forgalmát. Egyébként a költségvetésnek a Lakásalap fenntartása 1989-ben 45 milliárd forintba került, az idén pedig közel 47 milliárd forinttal számolnak. Végezetül az Állami Számvevőszék az ellenőrzés általános tanulságaként szükségesnek tartja az államháztartási törvény mielőbbi megalkotását. (MTI) Anyanyelvi őrjárat Megalakult az Anyanyelvápolók Szövetségének megyei szervezete Egy évvel ezelőtt alakult meg az Anyanyelvápolók Országos Szövetsége azzal a céllal, hogy soraiba tömörítse azokat, akik felelősséget éreznek nyelvünk állapotáért, helyes és kulturált használatáért, közéleti szerepének és jogának visszaállításáért. Nem sokkal a szövetség létrejötte után az ősszel az országban elsőként helyi anyanyelvápoló csoportot alakított Nagy Imréné, a szolnoki Tallinn Általános Iskola tanárnője. Az anyanyelvi hét keretében tegnap délután ugyancsak az országban elsőként alakult meg Szolnokon a szövetség megyei szervezete. Az alakuló ülés nyitányaként nem mindennapi élményben volt részük a jelenlévőknek. Bánffy György színművész többek között a Halotti beszéd, az Ómagyar Mária-siralom, Szent Ferenc egy legendája tolmácsolásával, Galeotto Marzio Mátyás udvaráról szóló írásával, Sylvester János, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós egy-egy művének részletével anyanyelvűnk történetéről, fejlődéséről, változásairól adott ízelítőt. Bánffy György, az egyik legszebben, ízesebben beszélő színművész "hivatalból" vett részt az alakuló ülésen, hiszen őt választották meg tavaly az Anyanyelvápolók Országos Szövetsége elnökének. E tisztségében szólt a szövetség törekvéseiről. Többek között arról, hogy a szövetség nem akarja magába olvasztani a már eddig is létező, különböző anyanyelvi mozgalmakat, klubokat, vetélkedőket, Beszélni nehéz köröket stb. hanem ezek önállóságát támogatva összefogni a csoportokat, népszerűsíteni, terjeszteni eredményeiket, ötleteket adni egymásnak. Bánffy György megnyitó szavai után megválasztották a megyei szervezet vezetőségét. Az elnöki teendőkkel dr. Horváth Károly megyei könyvtárigazgatót bízták meg, társelnöknek dr. Páldi János nyugalmazott gimnáziumi igazgatót és Nagy Imrénét választották meg. A megyei szervezet titkári tisztét pedig Pintér István, a kisújszál-Bánffy György színművész, a szövetség elnöke szép műsorral üdvözölte a megyei szervezet megalakulását /Fotó: Korányi/ lási szakmunkásképző intézet tanára tölti be.-tg-Vasámap lesz az MDF-piac Az MDF-piac a május elsejei munkanap-áthelyezések miatt vasárnap lesz a Széchenyi lakótelepen. Értesítés CfeUáojuk '7a teteit JHugrende lünket, hogg 1990. április 30-tól réirlegünle áj telephelyre leült ütik. HÁj elmünk: ^ Szolnok, Árpád ni 11. sz. Telefon: (56) 37-486 'TÄutdblsea ii »árjuk megrendeluüket rOLWr ti ráqia áliéetáiea, aula mint gahonagánuítáua ti lakái/ertütlesútéjee. 'TdutthtOl Szolnok é. Vidék. Arim CB. f.HStlmmítf Réozlmgm
