Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-04 / 73. szám

1990. ÁPRILIS 4. Néplap Micsoda fuvar! A Hungarocamion Special Transport (HST) ismét különle­ges fuvarra vállalkozik. A Vegy­­épszer salgótarjáni gyárában ké­szítették a valóban egyedi mére­tű tartályokat a LYSIN japán­magyar vegyesvállalat megren­delésére. Négy darab 6,4 méter átmérőjű és 13 méter hosszú, il­letve négy darab 5,7 méter átmé­rőjű 14 méter hosszú tartály el­szállítása technikai szenzáció. Emellett a HST még 39 "kiseb­bet" is visz. A nem mindennapi menet útvonala: Salgótarján, Hatvan, Jászfényszaru, Szolnok, Kenderes, Kaba. A 300 km-es utat kb. 60 km-es szakaszonként teszi meg a különleges menet. A fuvart több hónapig készítették elő. (Hatvanban és Szolnokon például a konzolos közlekedési lámpákat ki kellett cserélni a szállítás útvonalán elfordítható­ra.) A fokozott balesetveszély miatt - a gyakorlattól eltérően - ezúttal nappal mehetnek a szál­lítójárművek. Ez viszont azzal jár, hogy a 4-es, 21 -es, 30-as uta­kat, illetve azok egyes szakaszait időlegesen le kell zárni. Ilyen méretű tárgyat közúton még nem szállítottak. A HST egyedülálló teljesítménye egy újabb rekord. Az áfészek szervezésével T ermékszerkezet-váltás a háztájiban A zöldség és gyü­mölcstermesztésben szűkebb pátriánk nem tartozik a nagy ter­melő területek közé. Ennek elle­nére kialakultak azok a térségek, ahol már hosszabb ideje eredmé­nyesen foglalkoznak a zöldség és gyümölcstermesztéssel. A termelés csaknem 70 százalékát az áfészek szervezik. A legrégebbi termelőkörzet a Jászság, ahol évek óta jelentős a szántóföldi zöldségtermelés. Különösen a paprikaágazatot érintette kedvezőtlenül a közeli Hatvani Konzervgyár önállósá­gának a megszűnése, mivel a gyárban a paprikatartalmú kon­­zervek készítését leállították. A termelési szerkezet az elmúlt év­től jelentős változáson ment ke­resztül. A paprika helyett a helyi áfész a méretes uborka és a pri­­taminpaprika termesztését java­solja, hiszen e két termékre több­száz tonna mennyiségben van igény a nyugati piacokon. Jelen­­•tős a körzetben a szántóföldi pa­radicsom és a vöröshagymater­melés. Az utóbbit három évvel ezelőtt meglehetősen kedvező áron lehetett értékesíteni, de az­óta szinte csak potom áron adha­tó el, elsősorban a túltermelés miatt. A nagymértékű termelés­ingadozást évi 5-8 ezer tonna hagyma előállításával lehet ki­küszöbölni. Szinte elszigetelten jelentke­zik Nagykörűben és környékén a bogyós gyümölcsűek, főként a cseresznye és a meggy termesz­tése. Az utóbbi évek kedvező ex­portlehetőségei indokolttá te­szik a termelés bővítését, ezért célszerű különösen a pándi típu­sú meggy és a germersdorfi cse­resznye termőterületét növelni. A szórványos és elszigetelt ter­melés azonban nagymértékben megnehezíti a kamion-tételes felvásárlás és export lehetősé­gét. Jelentős szőlő és gyü­mölcstermő terület Tiszaföldvár környéke és a Tiszazug térsége. A kistermelőket rendkívül súj­totta az elmúlt évek irreálisan alacsony, kilónkénti 6,50-7 fo­rintos szőlőátvételi ár, mikor közismert, hogy egy kilogramm szőlőből hat-hét deci bor készít­hető és mégis literenként 70-100 forintos áron vásárolható meg az üzletekben. A sok elhanyagolt föld a homoki szőlőkben mind a Délalföldi Pincegazdaság ter­meléscsökkentő árpolitikáját ta­núsítják. Új zöldség- és gyü­mölcstermesztő körzet alakult ki Mezőtúr környékén az áfész közreműködésével. Összesen 60 hektáron termelnek zöldspárgát, amely hosszú távon is meglehe­tősen jó exportlehetőségekkel kecsegtet. Emellett kistermelői összefogással 50 hektár meggy, szilva, őszibarack, kajszibarack és köszméte telepítést végeztek, amelyek szintén jó áron értéke­síthetők a külpiacokon. A Mé­szöv, a Szövosz és a helyi áfész támogatásával zöldség- és gyü­mölcsfeldolgozó üzem építése is szerepel a közeljövő tervei kö­zött külföldi partner bevonásá­val. Kedvező termőhelyre találtak a zöldség és a gyümölcsfélék Abádszalók és Tiszafüred kör­zetében is, ahol a megye legna­gyobb összefüggő gyü­mölcsösei találhatók. Itt szintén a feldolgozóbázis és a hűtőház építése újabb lendületet adhat majd a termelés bővülésének, amely ugyancsak az exportra történő értékesítést könnyíti meg. A piaci igényhez való messze­menő alkalmazkodás egyik kulcsfeladata lesz a közeljövő­ben az okszerű növényfaj és faj­taváltás. A zöldség és gyü­mölcstermesztésfejlesztése me­gyénkben a kézi munkaigényes kultúrák területi arányának nö­velésével történhet, így a zöld­spárga, a méretes uborka, a pri­­taminpaprika, á gyümölcsök kö­zül pedig a germersdorfi cse­resznye, a pándi típusú meggy, a besztercei szilva, a köszméte, a piros- és feketeribizli termelésé­nek bővítése célszerű. Különö­sen a gyümölcstermelés növelé­sének komoly akadálya a tőkehi­ány, hisz a facsemeték csak 4-5 év eltelte után fordulnak termőre ezért a befektetett pénz megtérü­lése hosszas. ________________________LZ. Ifjú "biológusok" sikere Amíg a középiskolások számára sokféle tantárgyi verseny létezik a tudás megmérettetésére, az általá­nos iskolásoknak jóval kevesebb a lehetőség. A TIT Biológiai Szak­osztálya ebből kiindulva rendezett az idén először biológia versenyt a kisdiákoknak. A Herman Ottóról elnevezett verseny megyei döntő­jén a napokban az iskolai fordulók legjobb 71 tanulója vett részt. A rendkívül szoros küzdelemben ti­zenkét gyereket jutalmazott a zsű­ri. Az első helyet a szolnoki Galicz Éva, a másodikat a jászapáti Törő­­csik István, a harmadikat a szolno­ki Gecse Vera szerezte meg. Egyedül nem megy Lakógyűlés 1990 Március nemcsak a tavasz kez­dete, hanem a lakógyűlések idő­szaka is. így volt ez a Széchenyi lakótelepen is, a Gagarin La­kásszövetkezet működési terüle­tén. 1990 már eddig is sok nehéz­séget, problémát hozott a felszín­re, ezért is volt célszerű megnéz­ni mi foglalkoztatja az embere­ket, milyen gondokkal küszköd­nek. Az .Ecseki út 6-8. számú lakóépület ahol lakógyűlésen jártam, nem tipikus annyiban, hogy ott sajátos, a többitől eltérő gondokkal is küszködtek. Tipi­kus azonban annyiban, hogy az áremelkedések, az elszegénye­désből adódó nehézségek itt is élesen vetődnek fel. Mindezek­ről beszélgettünk dr.Grósz Fe­renccel, aki társadalmi munká­ban a lakásszövetkezet igazgató­­sági tagja, aki maga is részt vett az említett lakógyűlésen. Hat év alatt duplá­jára- Rendkívül irigylem nyugal­máért, ahogyan fogadta a nem mindig kellemes felvetéseket. Mit gondol, miért ez az ugrásra kész hangulat?- A közös költség most sokat emelkedett, s így nehezebb a helyzet. Ezért is rossz a hangulat. Képzelje el: hat év alatt duplájára emelkedett ez a kiadásunk, így az eddig jól gazdálkodó tagépüle­tek esetében is lehetnek gondok, így nehezebb megmagyarázni, elfogadtatni miért emelkednek a befizetések.- Többen vetették a Gagarin vezetősége szemére, hogy túl nagy a szervezet, s "vízfejként" telepszik a lakókra.- Mi is, mint más szövetkeze­tek, meghatározott szabályok alapján működünk. Ezek 1977 óta állandóan változnak. A Ga­garin 3200 lakására a munkalét­szám nem nagy. A minőséggel már vannak gondok. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nem vagyunk nyereségorientált szervezet, így létszámunk, sza­bályaink is ehhez igazodnak.- Sajátos gondja az Ecseki 6-8. számú lakóegyüttesnek az, hogy 1984 óta nincs telekkönyvezés az itt lévő garázsok esetében, ami abból adódik, hogy adás-vételi szerződés, valamint illeték fize­tés sem. Keveslik a kamatot- Maga az egész épület, amihez az említett két lépcsőház tarto­zik, vegyes érdekeltségű. Azaz vannak OTP és tanácsi lakások is. Az egész lakótelepen három ilyen épület van. Ebben az épü­letben az alagsorban garázsok vannak, amelyek a városi tanács pénzügyi osztálya beruházásá­ban létesültek. Felépülésük után vb-határozattal a vevőkijelölési jogot átadták a garázsszövetke­zetnek. S minthogy addig a ga­rázsszövetkezet csak építés után jutott garázsokhoz, s itt csak ve­vőkijelölési joga volt, nem volt egyértelmű ki csinálja meg az adásvételi szerződést. Eddig folyt a vita. Ráadásul ezek szö­vetkezeti földterületen lévő ma­gántulajdonú garázsok. Most ju­tottunk el odáig, hogy a ga­rázsszövetkezet aláírja a szerző­déseket. Természetesen jogos a lakók felháborodása, a hat évi huzavonát semmi sem indokolja.- Nehezményezik a lakók, hogy a szövetkezet által végzett köl­csönzési tevékenység díjai szá­mukra nem kedvezőek.- Ezt a szolgáltatást mindenki számára végezzük. Nagy a keres­let e tevékenység iránt. Különb­séget nem tudunk tenni, hisz - mint korább n jeleztem - más itt a konstrukció mint a fogyasztási szövetkezetekná. Itt a szövetke­zés előnye a szervezettség, a sa­ját erő biztosítása, a közüzemek felé az egységes képviselet, a működtetés gazdaságossága, stb. Végső soron a kölcsönzés díjbe­vétele is a lakók költségeit csök­kenti, s számukra ebben ez az előny.- Többen kifogásolták, hogy a szövetkezet vezetése a lakók pén­zét miért alacsony kamatfeltéte­lekkel helyezi el a pénzintézetek­ben...- A szövetkezet igyekszik a legmagasabb hozamú lekötést biztosítani, de figyelembe kell venni, hogy több konstrukcióban célszerű tartani a pénzt. Vannak olyan pénzalapok, amelyekhez korábban, másokhoz csak ké­sőbb nyúlunk hozzá, az igények­től függően. A változtatás egyéb­ként sem megy máról hónapra. Aki ismeri a pénzügyi szabályo­kat, az tisztában van ezzel. Mi törekszünk arra, hogy a kedve­zőbb konstrukciókat vegyük igénybe. Ezt folyamatosan mér­legeljük. A pénz többsége ma is kedvező kamatozású betétekben helyezkedik el.- Itt is, mint minden lakógyűlé­sen, felvetődött a hátralékok ügye.- Ennek nagy része kis összegű és a számítógép alkalmazásának sajátosságaiból fakad. A fő gond, hogy valóban emelkedik ez az összeg, ami nem meglepő. A lakók segítségét is szeretnénk igénybe venni ezek rendezésé­hez, hiszen mindenkinek érdeke, hogy egyesek ne mások rovására éljenek.- A melegvíz, de újabban a hi­degvíz mérése országos, vissza­­térő probléma. Itt is felmerült. A melegvíz hideg vize- Valóban. Mint köztudomású, tavaly ezért is halasztották el az áremelést. A mostani hatszoros vízdíjemelés mindenkit elgon­dolkodtatott, de ez nemcsak ár­emelési probléma. A jelenlegi átalánydíjas rendszer senkit sem elégít ki. Most többnyire a lakás köbméteréből vagy négyzetmé­teréből indulnak ki a díjak meg­határozásánál. Ez annyiban jo­gos, hogy a lakók száma gyakran változik, s ezt követni nem na­gyon lehet. Viszont a kis létszá­mú családokat nyilvánvalóan sújtja. Gond, hogy a lakók kétfé­le intézfnény felé fizetnek. A normál hidegvizet a szövetkeze­ten keresztül a Víz- és Csatorna­mű Vállalatnak, a melegvíz hi­degvizét és a melegítési díjat az IKV-nak. Ez utóbbival a gondok régi keletűek, egyrészük a terve­zésből fakad, amin változtatni nem lehet. Ebben a házban külön probléma, hogy felszereltek me­legvízmérőket, feltehetőleg a la­kók-költségére, de az IKV nem fogadja el hitelesnek. A lakász­­szövetkezet szorgalmazza az át­alánymérés kiküszöbölését, de nem biztos, hogy a tényleges la­kásonkénti mérés a lakóknak kedvező lesz. A felvetésekből és a válaszok­ból is kiderül-, hogy sok a gond, sok a teher a lakók vállán, ame­lyeken nyilvánvalóan könnyíte­ni kell. Ebben segíthet a la­kásszövetkezet. Hatékonyabbá ez a segítség akkor válhat, ha mind a lakók, mind a szövetke­zet lépnek egymás irányába, s nem tekintik egymást ellenség­nek, sokkal inkább szövetséges­nek. Az említett lakógyűlésen Grósz Ferenc, akinek köszönjük a tájékoztatást, hozzáállásával, nyugodt hangvételével ebben mutatott jó példát. Reméljük má­soknál is követőkre talál, hiszen mint jeleztük, a nehézségek csak ilyen úton enyhíthetők. Jó alka­lom lesz erre a Gagarin közgyű­lése is. Füle István Történelmi lovastúra Jászberényből Tegnap délután az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratára emlékeztek a Jászságban. Száz­negyvenegy évvel ezelőtt, április 3-án ugyanis Jászberényben gyüle­keztek Klapka és Damjanich csa­patai, innen indult a tavaszi hadjá­rat. A jászjákóhalmi hagyományőr­ző fiatalok Jászjákóhalmán László Gergelyre, a szabadságharc egyik helybeli gyermekhősére emlékez­ve fél 1-kor megkoszorúzták a Damjanich-téri kopjafát. A meg­emlékezés rangját emelték a Törté­nelmi Lovas Egyesület huszárjai és az egri helyőrség katonazenekara. Három órakor parádés felvonu­lás után Jászberényben a ’48-as emlékműnél volt ünnepség. Ked­ves Gyula történész a tavaszi had­járat fontosabb eseményeit eleve­nítette fel, Rakó József pedig, Ma­gyarország ' Felfedezői Hagyományőrző Szövetség Orszá­gos elnöke a szabadságharc gyer­mekhőseiről beszélt az országban elsőként megalakult és legnépe­sebb jászsági hagyományőrző csa­pat tagjainak és a közel ezer érdek­lődőnek. Az ünnepségen közremű­ködött a Palotásy János Zeneiskola ifjúsági zenekara valamint a Jás­zsági Népi Együttes. Koszorúzás után a borsodi Bá­nyász majorette csoportja átvezette az ünneplőket a Köztársaság téri lovasszoborhoz, ahol Nádor és Le­hel huszárokról, valamint a jászsá­gi önkéntes nemzetőrökről hallhat­tak tájékoztatót. A megemlékezés Barkócagyermektánccsoportfellé­­pésével éri véget. Este táncház volt a népi együttes Víz utcai klubjában. A hagyományőrző csapat tagjai délután az öreg-erdei táborba vo­nultak ki, ahol játék, tábortűz és pihenés után ma reggel kerékpárral indulnak Tápióbicskére, az első győzelmes csata színhelyére. A tör­ténelmi lovastúra a tavaszi hadjárat színhelyein folytatódik egészen Vácig. Már megint mi isszuk meg a levét len, hogy éppen az előbbi szám­lára alapozva próbáljuk tovább­fejleszteni a csekkszámla rend­szert és más egyéb formákat is. Most mégis kiket büntetünk: a fegyelmezett állampolgárt, az átutalási betétszámla tulajdo­nost. Az Alkotmánybíróság fi­gyelembe vette-e döntésében vagy nem, ezt nem tudhatjuk. Feltehetőleg, miként a közle­ményben is megjelent, a törvény betűit vette figyelembe, s nem annak szellemét. Azt is olvashat­tuk, hogy döntéseik ellen felleb­bezésnek nincs helye. Mint ez a határozat is bizonyítja, ők sem hoznak mindig körültekintő döntést. Feltehetjük azt a kér­dést: mi van ilyenkor? Mi van, ha túl gyakran hoznak ilyen dön­tést? Nem a mi feladatunk válaszol­ni rá. Az Alkotmánybíróság dön­tött, immár másodszor a kamat­adó ügyében. Semmi okot nem láttak korábbi döntésük megvál­toztatására, holott legalábbis számomra nyilvánvalóan igaz­ságtalan abban a formában, ahogy ezt megismertük. Mert miről is van szó? A fe­gyelmezett állampolgárok, az OTP-nél átutalási betétszámlát nyitók természetesen fizettek már, sőt amíg a Magyar Közlöny meg nem jelenik, fizetniük kell. Egy jól működő jogállamban a törvényekhez alkalmazkodó, azok rendelkezéseit betartó ál­lampolgárokra szükség van. Azt sem vitathatja senki, a propagan­da annak idején is ezt sugallta, hogy a készpénzkímélés, ami­nek eszköze az átutalási betét­­•számla, szintén fontos eleme egy fejlett gazdaságnak. Nem vélet-

Next

/
Thumbnails
Contents