Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-21 / 12. szám
4 1990. ÁPRILIS 21 A 9{$p[ap vendépe: faludy Qyörpy l^öltő A szellem nagy megtartó erő Hétszáz forintot csak megér az életünk? Személyesen még sohasem találkoztam Faludy György költővel, de a bemutatkozó kézfogáskor úgy éreztem, mintha világéletemben az örökifjú Mester mellett csetlettem-botlottam volna. Varázslatos egyéniség, de ezt így leírni szinte közhely, hiszen versesköteteinek sora, memoárja, minden írása bizonyítja emberi, művészi nagyságát. Nála elválaszthatatlan a két fogalom, nincs egy civil Faludy és egy költő Faludy, csak egyetlen autonóm világa van: Faludy György. Egy traccsparti kellős közepébe csöppentem, a költő éppen annak a híres "Madame" -nak a nevét kereste emlékezetében, aki a hajdani békeidők fővárosában olyan házat vezetett a Magyar utcában, hogy az írók, költők, művészek körében fogalommá vált, Krúdy is veretes sorokban írt róla.- Ejnye már na, hogy is hívták ezt a tisztes aszszonyságot, te biztos tudod, megboldogult ifjúkori emlékeid alapján...- Sajnos nem volt szerencsém ismerni ezt a jeles hölgyet, csak a szolnoki pályatársát: öt Madame Julinak hívták. Persze én is csak az olvasmányaimból tudok erről a helyről, ahogy a Mester a Magyar utcairól. Ezen aztán nagyot nevetünk, jól kivágtuk magunkat a jelenlévő hölgyek előtt...- Ha már élete derűsebbik oldaláról idézett, kérhetném, hogy folytassuk ezzel?- Jó, hiszen teli van az életem tragikomikus részletekkel. Kezdem azzal, volt idő, amikor engem a tengeren túl és a tengeren innen is lehülyéztek. Például Amerikában 1946-ban, amikor elmondtam a barátaimnak, hogy hazamegyek Magyarországra, csak néztek, csak néztek, majd mondták, mondták: te szerencsétlen, sose bocsájtják meg neked a kommunisták, hogy három évig az amerikai hadsereg katonája voltál! Replikáztam: én egy olyan hadsereg katonája voltam, amely a fasiszták ellen harcolt, és győzött. Aztán újra ők mondták a magukét, majd az lett a vége, hogy "minősítettek". Aki ma Amerikából vissza akar telepedni egy olyan országba, amely szovjet megszállás alatt áll, az hülye! - mondták igen nyomatákosan. Mégis hazajöttem. 1949- ben aztán, amikor letartóztattak, az Andrássy úti ÁVÓ-s főhadiszálláson maga Péter Gábor vágta a fejemhez, hogy hülye vagyok. Kérdeztem, miért? Azért, felelte, mert hazajöttél Amerikából. Ezért? Más bűnöm nincs is? Nincs, felelte. Jó, akkor ugye mehetek, szeretnék egy jobb vendéglőben valami finomat enni, hiszen vacsoraidő van! Nem mész te sehová, vigyorgott rám, itt fogsz nálunk elrothadni.- Tulajdonképpen miért tartóztatták le?- Ennek igen sok ága-boga van. Kezdem az előzményekkel. Kaptam az írószövetségtől egy levelet, minden író, költő kapott, nemcsak én, hogy a mi hallhatatlan lángeszű vezérünk és felszabadítónk, Joszif Visszarionovics Sztálin születése napjára írjak köszöntő verset. Na, gondoltam magamban, most nyakig benne vagyok... Ahogy ott tépelődtem az íróasztalomnál, valahogy ráesett a tekintetem Arany János összes verseire. Már tudtam, mit csinálok: fehér kesztyűt húztam, kivágtam A walesi bárdokat, és éjjel nagy titokban, szigorúan kesztyűs kézzel, hogy ujjlenyomat ne maradjon, bedobtam egy borítékban a postaládába, de úgy ám, hogy senki se lássa! Mit ad Isten, az ÁVÓ-s tiszt nem sokkal később ezt is a fejemre olvasta. Kérdeztem, honnan tudják, hogy én voltam? Mire ő pökhendien számolni kezdett: az írószövetségnek 241 tagja van. Ebből kilencvenkettő különféle kontribuciókkal válaszolt, 148 dögbogár pedig 148 levélben értesítette az írószövetséget, azért nem írhat, mert haldoklik a mamája, mert idegösszeroppanása van, stb. No, számoljon Faludy. 92 meg 148 az összesen 240. Az írószövetségnek viszont eggyel több tagja van. És az az egy pont maga, aki beküldte A walesi bárdokat. Egyébként sok más mellett azzal vádoltak, hogy az amerikai titkosszolgálat ügynöke vagyok.- Igaz, hogy amikor az ÁVÓ-s vizsgálótiszt felsőbb kémkapcsolatairól faggatta, és megbízói nevét kérte, On Edgar Poe "százados" és Walt Whitman "őrnagy" nevét diktálta be?- Megérzi azt az ember, amikor már minden mindegy. Úgy voltam vele, legalább a maradék humorom ne hagyjon el. Ezúton is bocsánatát kérem a hajdanvolt amerikai költőóriásoknak, amiért "militarizáltam" őket, - de legalább tisztességes rangot adtam nekik.- Andrássy út, Kistarcsa, Recsk. Nehéz éveket élt meg, de a költeményeiből is érződik, hogy fogvatartóival szemben mindig megőrizte szellemi fölényét. Recski rabtársai egész legendakört alkottak Önről.- Csak csupán arról van szó, hamar észrevettem, a szellemi élet a legrettenetesebb körülmények között is segít a testet fenntartani. Esténként suttogva, titokban nagy társasági életet éltünk, mindig volt valami, valaki, aki tudott adni szellemi kincsestárából. Görgey Gyuri például - Görgey Artúr dédunokája - fejből tudta a Monte Christot, esténként azt mesélte. Másvalaki egyesegyedül eljátszotta a szalmazsákján az egész Rómeó és Júliát. Az egyik rabtársunk teljes Mozart-operákat fütyült végig, én meg az ókor történelméről, a görög filozófiáról és a magyar irodalomról tartottam előadásokat. Kellett ez, mert a lélek hat a testre. Különben mindig történt is valami a barakkunkon kívül is, ami erőt adott az embernek. Sokszor éppen a humor volt ez. Mi történt például, amikor megérkeztünk Recskre? Az ÁVÓ-s táborparancsnok kiszólított egy vékonyka emberkét a soraink közül, hogy vezényeljen a többieknek. Az illető, mit tehetett volna, vezényelt: jobbra át! A vezénylés szabályos volt, de az alaki gyakorlat mégsem sikerült, mire az ÁVÓ-s nekiesett a botcsinálta fogoly-parancsnoknak, hogy maga még vezényelni se tud, mi volt maga civilben?! Erre a válasz: az első magyar hadse■ reg vezérkari főnöke voltam. Alig tudtuk elfojtani a nevetésünket. Óriási erőt adott az a tudat, hogy recski rabtartóink milyen ostobák voltak. Ezeket túl fogjuk élni! - ez volt a nagy kapaszkodónk.- Igen sok olyan gyönyörű versét ismerjük, amelyekről dotálásuk alapján is kiderül, hogy a börtönben írta. Nem hiszem, hogy papírt és ceruzát adtak volna a cellába.- Ne felejtsd el, verset már akkor is írtak, amikor még se papír, se ceruza nem létezett. Az én módszerem az volt, hogy amikor mondjuk négy sor készen volt a fejemben, azt elmondtam magamnak egymás után tízszer is. Tehát megtanultam. Aztán "írtam" tovább. Amikor kész volt a vers, mindennap elmondtam reggel, délben, este. És ez így ment éveken keresztül, minden versemmel.- Néhány költeménye még a fogolyévei alatt kijutott a táborból. Ez hogy történt?- Roppant egyszerűen. Nemcsak én tanultam meg a verseimet, hanem a fogolytársaim közül is igen sokan, s amikor szabadult valamelyik, egyszerűen kivitte a fejében. Sokszor kaptam az elmúlt évtizedekben - amikor angol, amerikai, kanadai egyetemeken tanítottam - olyan leveleket a világ különböző pontjairól, amelyekben volt fogolytársaim figyelmeztettek: itt meg itt ez a versem rosszul jelent meg. És leírták, ők hogy tudják. Nyilván ahogy megtanulták a rabságban. Csakhát a költőember mindig csiszolgatja, javítgatja a verseit, ők meg csak az eredetit ismerték.- Amióta itthon van, öt kötete jelent meg, hamarosan az olvasókhoz kerül a legújabb is: a Kétszáz szonett. "Irodalmilag", ha szabad ilyen nyakatekerten mondanom, tehát jól van. De egyébként...?- Nem egyszerű ügy. Ha az ember külföldről jön haza, bizonyos dolgokat tud, amelyeket itthon nem tudnak, de sok mindenről fogalma sincs, amiről itthon mindenki tud. Számomra nagyon biztató, hogy Magyarország szellemi színvonala jóval fölötte áll annak, amit "odakint" elképzelnek róla. A szellem, a művelődés ereje, hatása nálunk sokkal nagyobb, mint bárhol amarra. De azért ezt is féltem, mert zúdul az országba a sok olcsóság, a sok ócskaság, a legkülönbözőbb művészeti ágakban, információs csatornákon. Csak tudjon szelektálni az ifjúságunk. Ez nagyon fontos. Egy másik dolog, amitől óvom magunkat, az a melldöngetés. Nagyon szeretem a hazámat - ezért talán meg is fizettem -, de nagyon nem szeretem az üres magyarkodást, az operetthazafiságot. Égnek körülöttünk a nacionalizmus tüzei! Vigyázzunk, a művelt világ figyel, és különbséget tud tenni... Tiszai Lajos Hogy a gépkocsik kipufogógázában rákkeltő anyagok vannak, erről sokat hallottunk már. Hogy Magyarországon évente egy városnyi ember hal meg rákban - ezt is tudjuk. Csak arról beszélünk keveset; hogy hogyan védhetnénk meg magunkat? A szolnoki Biometód Kft.nemrég jelentkezett a piacon az Ózon termékcsaláddal, amelynek tagjai a levegőszűrő, az előszűrő és a kipufogógáz-szűrő. Lafferton László, a Kft. igazgatóhelyettese számol be a kipufogógáz-szűrő eddigi pályafutásáról.- A Délpesti Épületfenntartó Leányvállalat gyártja az Ózon termékeket. A forgalmazásukról több céggel is tárgyaltunk, de leginkább a levegőszűrő érdekelte őket. A kipufogógáz-szűrővel az a gond, hogy nem szükséges az autók üzemeléséhez, "csak" a környezetvédelmet szolgálja. Az áfa átka- Hol árusítják?- Autóalkatrész-kereskedőknél. Az Áfor központját is megkerestük, de nem kívánnak foglalkozni vele. Azt javasolták, hogy az üzemigazgatóságaikon keresztül próbáljuk meg. Á szajoli üzemigazgatóság, amelyhez megyénk és Békés megye tartozik, százhúsz darab szűrőt vett át bizományba.- Mennyit kell fizetni ezért a környezetvédő termékért?- Hétszáz forintot -a 25 százalékos áfával együtt. Kértük, hogy mentesítsék a terméket az áfától, de eddig a kérelmünknek nincs semmi eredménye. Pedig sokkal vonzóbb lenne, ha nem hétszáz forintért adhatnánk, hanem hatszáz alatt. A cserélhető betét egyébként 130-150 forintba kerül.- És veszik?- A levegőszűrőnk sokkal népszerűbb. E jelenségben van valami könyörtelenül logikus és logikusan könyörtelen. A levegőszűrő ugye, kelendő. Miért is ne vennék, hiszen a gépkocsi motoiját kímélik vele. A kipufogógáz-szűrőt miért is vennék? Hiszen azzal "csak" az életünket hosszabbíthatnák meg, "csak" az egészségünket kímélhetnénk.- Úgy tudom, az Ózonnak külföldön nagyobb sikere van, mint itthon.- A magyar mentalitást ismerve, külföld felé fordultunk, - mondja Lafferton László. - Pontosabban egy mexikói magáncég keresett meg bennünket. Kipróbálták a szűrőt, és 10 évre szóló szerződést kötöttünk. A szabadalom gyártásának és forgalmazásának jogát a magáncég kapta meg - egész Amerikára. Ebben Chile nincs benne, Chile viszont külön keresett meg bennünket. Egyébként a nyugateurópai országok is érdeklődnek. A magyarországi érdektelenségnek az is része, hogy a minisztériumban még nem született állásfoglalás. Akiknek dönteni kellene, azt mondják, hogy ez még nem az igazi. Pedig az Ózon szűrő jelentősen csökkenti a szmogveszélyt; városi forgalomban leköti az ólom, a korom, a kátrány, az olaj 70-80 százalékát, az országúti közlekedésben pedig körülbelül a felét Véleményem szerint amíg ennél nincs jobb, addig ezt kellene használni. Katalizátoros álmok Akiknek dönteni kellene... A minisztérium eddigi megnyilvánulásaira azt lehet mondani, hogy illúziókat kérget. A volt környezetvédelmi miniszter másfél-két évvel ezelőtt arról álmodott, hogy katalizátoros autók lesznek Magyarországon. A katalizátor beépítése úgy tízezer forintba kerülne kocsinként. Ráadásul nem éppen elöregedett, rossz műszaki állapotú autókba (amelyek egyre inkább jellemzik az országot) találták ki. A katalizátor minden bizonnyal kitűnő. Ám ha maradéktalanul kiszűrné a szennyeződéseket, akkor a nyugatiak nem érdeklődnének az Ózon iránt is... De vajon mit várhatunk majd az új minisztériumtól? Jósolni nagyon nehéz volna. Mivel az MDF fog kormányt alakítani, célszerű megismerni környezetvédelmi nézeteit, hiszen a döntések ebben a szellemben születnek majd. A Magyar Demokrata Fórum szolnoki szervezeténél dr.Pethő Mária foglalkozik a környezetvédelemmel: Magyarország minden lakosára évente 256 kg, levegőben lévő, szennyeződés jut.- Egyre nagyobb gond, hogy hogyan csökkenthetnénk a levegő szennyeződését, amikor 18-szor több gépjármű van ma az országban, mint 30 évvel ezelőtt volt. A levegőben lévő kéndioxid és nitrogénoxid 30-40 százaléka a gépjárművektől származik. Ugyanakkor a kétütemű kocsikat változatlanul behozzuk az országba. Azért, hogy a levegő tisztább legyen, áldozatot kell hozni. Az angol királyi család képes volt lemondani a Rolls- Roy sról a környezet védelme érdekében. Nekünk is változtatni kellene. A tömegközlekedésben például az autóbuszok helyett trolibuszokat és villamosokat alkalmazni. A kerékpár és a vonat használata is jobb, mint az autóé. Sokszor csak érezzük az adott településen, ahol lakunk, hogy nem tiszta a levegő, de a szennyezettségéről nincs fogalmunk. Ezeket az adatokat folyamatosan nyilvánosságra kellene hozni! Az utak, az utcák mellett több fát, bokrot, cserjét kellene ültetni.- És az Ózon kipufogógáz-szűrővel mi legyen?- Mivel katalizátort nem tudunk behozni, ezért az Ózon szűrők használatát kell támogatni.- Hogyan?- Például lehetne áfa nélkül árusítani. Mérni kellene a gépkocsik által kibocsátott kipufogógázban lévő szennyeződéseket, és egy bizonyos szint fölött büntetni, mint ahogy a nyugati országokban már megszokott. Meg kellene változtatni az emberek környezetvédelmi szemléletét. Ebben sokat segíthet a sajtó és az iskolai oktatás. Egymásra várva Szolnokon, az Abonyi úti benzinkútnál kapható az Ózon kipufogógáz- szűrő. Rajki Csaba kútkezelő nem tud nagy keresletről beszámolni. Egy hónapja árulják, eddig három darabot adtak el.- Különböző típusú kocsikra lehet kapni, de nem veszik. Pedig ebben a boltban mindent el lehet adni. A kipufogógáz-szűrőből én is vettem egyet a Wartburgomra, de elég rossz a tapasztalatom. Amikor megpróbáltam kivenni a betétet, alig tudtam, mert a szennyeződés úgy beleragadt, belesült. (Lafferton László szerint néhány darab minősége valóban kifogásolható, ez azonban nem szabadalmi, hanem gyártási hiba, amelyek elkerülését már megbeszélték a gyártó céggel.) Rajki Csaba soknak találja a termék árát is.- Nem lenne szabad 699 forintért árulni. Miért nem 69 forint? A betétet meg akár ingyen is adhatnánk. Kitelne a 31 forintos benzinből, nem? Egy zöld Zsiguliból kiszálló férfi - miközben benzint tölt kocsija tartályába - így vélekedik a szűrőről:- Okos ötletnek tartom. De ha csak én veszek egyedül, attól a többiek még ugyanúgy szennyezik a levegőt. A szűrő kötelezővé tételét meg túlzásnak tartom. Ha elteljed majd, és sokan használják, akkor én is veszek. A benzinkúttól a városba jövet a Gábriel-taxis azt mondja:- Leköti a szennyeződéseket? Hiszem, ha látom. Manapság annyi mindent állítanak a különböző termékekről. Én hiába venném meg a szűrőt, ha az, aki előttem megy az úton, nem használja. Annak, hogy néhány an megveszik és fölrakják, nincs sok értelme. Úgy tűnik, vannak módszerek, amelyekkel - több-kevesebb sikerrel - védekezhetnénk a levegőszennyezés ellen. Ehelyett egymásra várunk. A minisztérium a katalizátorra meg a csodára. Az autósok arra, hogy a többiek (mások!) megvegyék az Ózon szűrőt, no meg arra, hogy valamicskét az állam is vállaljon magára a környezetvédelmi termék árából. Várunk. És közben Magyarországon minden ötödik ember rákban hal meg. Paulina Éva A léleknek ereje van a test fölött
