Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-21 / 12. szám
1990. ÁPRILIS 21. 3 Néplap A jászkiséri Vas- és Fémipari Kisszövetkezet dolgozóinak nagy része jelenleg Gyöngyösvisontára jár át dolgozni, mivel az általuk gyártott vízhűtökeretekre (Ikarusnak bedolgoznak) most nincs rendelésük. A helyben lévök hűtőszekrény^tó-tartókat gyártanak a Hűtőgépgyár rendelésére. Most készülnek egy kisebb széria betonkeverő dob gyártásához. Mint képünk is tanúsítja, ehhez a munkához koránt sem csak a 160 tonnás hidraulikus prés erejére van szükség. Fotó: Mészáros Megőrizni és megteremteni Alapítványok a népi kismesterségekért és a vállalkozó társadalom kultúrájáért Ma, amikor semmire sincs pénz, mindenkinek, aki tenni akar a társadalomért, szűkebb közössége érdekében elsősorban a környezetében kell szétnézni, s ennek alapján meghatározni a tennivalókat. Az önszerveződésnek, a helyi kezdeményezésnek soha nem volt nagyobb jelentősége, mint most, hiszen összetett feladatot kell megoldania. Részt kell vennie a demokrácia kiépítésében, megtanulásában, segítenie kell feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi szükségletek kielégítéséhez hozzájárulnak, de amelyekhez reménytelen központi pénzekre számítani. A központi pénzek ideje egyébként is lejárt, a "kijárók" működési területe beszűkült, nekünk magunknak kell kijárni azt, amit el akarunk érni. Két ilyen kezdeményezésről lesz szó, mindkettő a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművelők Egyesületéhez fűződik. Minderről lapunkat dr. Horváth Attila, az egyesület titkára tájékoztatta. Rendszerváltások időszakát éljük. A mezőgazdaságban dolgozók nagy várakozással tekintenek a várhatóan néhány hét múlva megalakuló új kormány felé. Az utóbbi hónapok és hetek az új földtörvénnyel kapcsolatos vitákkal fűszerezve teltek el. Ezért megkérdeztük megyénk néhány gazdasági vezetőjét:- Nálunk a csendes forradalom nem most kezdődött - húzta alá Horváth Attila - hiszen mi már régen elkezdtük a vállalkozásokat. Ezek között is első volt az abádszalóki romos tárház felújítása, átalakítása továbbképző és fogadóházzá. Feladatunknak tekintjük, hogy saját céljainkra való felhasználás mellett, az épület működését gazdaságossá tegyük. Itt különböző programokat lehet lebonyolítani igény szerint. Gondolunk elsősorban szabadidős programokra, vezetőképzésre, nyelvi kurzusra, az elő- és utószezonban kiegészítő tevékenységekre, táborokra, amelyek középpontjában a népi kismesterségek állnak. Abádszalók ezeknek régen is, ma is természetes központja. Itt szó van csipkeverésről, gyékényfonásról, halászháló- készítésről, ladikkészítésről, és másokról. Logikusan adódott az ötlet, hogy a népi kismesterségek tanítása abádszalóki központtal teljes mértékben egybevág az egyesület profiljával. Korábban a jászkiséri játszóház ötlete is ettől az egyesülettől indult el, amelyben idős mesterek segítenek óvónőknek természetes anyagokból különböző dolgokat készíteni. A megyében ma még máshol nem foglalkoznak ezzel, holott nagy szükség lenne rá például az óvodákban, napközikben, nyári táborokban. Most kedvez is az idő az ilyen tevékenységeknek. Magyarország a világ érdeklődésének homlokterében áll, s ez olyan kuriózum, amelyet pénzre is lehet váltani. A népi kismesterségek, a fogadóház, az idős mesterek együtt komoly vonzerőt gyakorolhatnak a külföldiekre. Ez nem azt jelenti, hogy csak rájuk számítunk. Pályázatok útján támogatni szeretnénk azokat, akik érdeklődők, de rászorulnak a segítségre. Az első kezdeményezés alapítványi formában a fenti lehetőségeket, célokat fogja össze. Az alapítvány "A népi kismesterségekért" Szolnok és Abádszalók székhellyel, az abádszalóki Fogadóházra épülve tűzi ki célul a népi kismesterségek ápolását, átörökítését, megmentését az utókor számára. Módot kíván adni az egyéni alkotókészség, a kísérletező kedv és fantázia kiszélesítésére, a népművészeti formakincs alkalmazására, s az ez iránt érdeklődő magyarok és külföldiek képzésére. Az alapítvány vagyonát az OKHB Rt. Szolnok nyitott, mozgó kamatozású betéti számláján helyezték el. Az alapítvány kezelő szervezete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművelők Egyesülete. Csatlakozni elsősorban ez utóbbinál lehet. Az egyesület magára vállalja azt a kötelezettséget, hogy mindenben a céloknak megfelelően, s szakszerűen jár el. Ha az előző kezdeményezés a tradícióőrzés, akkor a vállalkozó társadalom kultúrájáért vívott harcunk az új megteremtését vállalja fel - folytatja Horváth Attila. - Célunk elébe menni a társadalmi folyamatoknak, ami igényli a kultúrált tevékenységet minden területen. Ma a vállalkozásoknak nincs meg a kulturális fedezete. A kultúra és a gazdaság mesterséges szétválasztása továbbra is csak ahhoz vezet, amit a választásokon is láttunk. A központi források itt sem ismertek, így nekünk kellett lépni. Az ötletet dr. Mrena István, az OKHB Rt.Szolnok igazgatója adta, aki igazán jól tudja, hogy vállalkozni nem csak pénzbefektetést jelent. A vállalkozáshoz empátia, meggyőzőkészség, emberismeret, vélemények elfogadásának képessége, jó és kuL túráit fellépés, megbízhatóság és más tulajdonságok kellenek. Ebben szeretnénk segíteni, de ehhez természetesen a vállalkozók áldozatkészségére is számítunk. Abádszalók ehhez is megfelelő keretet adhat. Mindkét kezdeményezéshez szeretnénk egyébként megnyerni a Magyarok Világszövetsége és az Országos Idegenforgalmi Hivatal támogatását is. A második alapítvány "A vállalkozó társadalom kultúrájáért" nevet viseli. Céljai a fentieken kívül a vállalkozáshoz szükséges készségek és képességek kifejlesztésében való segítségnyújtás. így megemlíthetjük az önismeret, a tárgyalás - kapcsolatteremtés - meggyőzés kultúrája és tudománya, a korszerű vezetés, menedzsment - képességfejlesztés, gyorsolvasási, retorikai, tárgyalástechnikai kurzusokat. A kurzusok magukba foglalják a szabadidős csoporttevékenységet és tréninget is, melynek célja a táraskapcsolati, nyelvi-érintkezési kultúra fejlesztése. Ehhez az alapítványhoz is az egyesületen keresztül, vagy az OKHB Rt.Szolnok tevékenységét igénybe véve lehet csatlakozni. Az egyesület szándékainak komolyságát jól jelzi, hogy április 19-20-21-én Szolnokon, a Művelődési Minisztériummal és másokkal együtt megszervezték azt az információs konferenciát, amely a "Lehetőségek az átképzésben" címet viseli. Ebben a művelődési intézmények helyi kezdeményezéseinek lehetőségeit tárják fel. Az előadások megtartását országos hírű előadók vállalták. Remélhetően az alapítványok vagyonához hozzájárulók, több hasonló rendezvényhez segíthetik megyénket. Dr. Rucza Lajos, a kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezet elnökhelyettese:- Szövetkezetünk a legeredményesebbek közé tartozik a megyében. A tagok mintegy 10 százalékának van földje, azonban többségük valamilyen társas gazdálkodási formában látja a jövőt, egyedül nem vállalkoznak a földművelésre. Úgy véljük, a jelenlegi mezőgazdasági termelési szerkezetet nem szabad szétzilálni. Nem értünk egyet az 1947-es tulajdonviszonyok visszaállításával, ez nemcsak a mi érdekünk, hanem az országé is. Nem tudjuk melyik lenne az a kormány, amely egy átmeneti időszakban vállalná az esetleges élelmiszerhiányt. Az új-zélandihoz hasonló, évente 30 milliárdos elvonás a szövetkezetek jó részét meglehetősen kedveződen helyzetbe sodorta. Az értékarányos árak, a piaci viszonyok megteremtését és az agrárolló már-már veszedelmes szétnyílása elleni intézkedéseket várnánk az új kormánytól. Számunkra a legjobb az lenne, ha egy keretjellegű és rugalmas agrárpolitikát alakítanának ki, amely nem szűkíti le a vállalatok mozgásterét. Engedjék a földön dolgozó emberek érdekeit érvényesülni. Aki ki akar lépni a szövetkezetből, az megkapja a földjét, ez az alapszabályunkban is rögzítve van. Az új kormánytól mindenképpen felelős döntéseket várnak tagjaink. Nagypál Ferenc, a Mezőtúri Állami Gazdaság igazgatója:- Az új kormány elsődleges feladatának kell lennie, hogy a válla-Nemcsak a gabonaipar pozícióját rontja a késlekedés - állí ják a GMV-nél Igazán nem mondható, hogy elkapkodná a szervezeti átalakulását a törökszentmiklósi központú Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Nem mintha nem kívánna élni a cég az 1989 nyarán megjelent 13.számú jogszabály,az átalakulási törvény kínálta lehetőséggel. Még csak arról sincs szó, hogy a vállalat vezetése nem ismerte volna föl a társasági formában való működésnek az eredményesebb gazdálkodással biztató előnyeit. Sora van a késedelmes átalakulásnak, mint - maradjunk stílusosan a lisztesárunál - a rétes evésnek. Már az elmúlt év júliusában kidolgozták a vállalatnál a kft-vé alakulás feltételeit, azonban ezt a szervezeti formát nem fogadták el a mezőgazdasági üzemek. Közben az említett törvényben 30. paragrafusként bekerült egy olyan kitétel, hogy a gabonaipari vállalatoknak a vagyonuk 50 százalékát ingyenes, úgynevezett megelőlegezett - a majdani hozadékból törlesztendő - részvények formájában át kell adni a mezőgazdasági üzemeknek. Ez ellen interpelláció hangzott el az Országgyűlés őszi ülésszakán, de többszöri elnapolás után csak februárban döntött az ügyről a T. Ház, azaz törölte ezt a paragrafust. A GMV közben nem látta értelmét, hogy a termelőket megkeresse a novemberre elkészített újabb, ezúttal már részvénytársasági formára kidolgozott átalakulási javaslatital. latok pénzügyi lehetőségeinek javítását próbálja meg elősegíteni. Ehhez pedig egy antiinflációs politikára van szükség. Az elvonások mértékét reális keretek között kell tartani és preferenciát kell teremteni a kedvezőtlen adottságú üzemek számára. Segítséget várunk abban, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó vállalatok könnyebben hozzájuthassanak eseti hitelekhez és nyugati kölcsönökhöz, valamint egyszerűbb legyen egy közös vállalat létrehozása, ne legyenek ilyen bürokratikusak az engedélyezési eljárások. Szeretnénk elérni, hogy az állami gazdaságokban dolgozók is valós tulajdonosokká váljanak. Jó lenne, ha a beruházási tervpályázatoknál az üzemekre bíznák a döntést, milyen gépeket akarnak vásárolni. Az új földtörvényt minél hamarabb meg kell alkotni és a volt tulajdonosoknak vissza kell adni a földet, ha valóban vállalkoznak a megművelésére. A világpiaci árakhoz kell igazítani a belföldi árakat, az inflációs hatást csökkenteni kell és a felvásárló monopóliumokat meg kell szüntetni. Az elszegényedő mezőgazdaság és a bankok felvirágzása között hiányzik az összhang, ezért azt várjuk az új kormánytól, hogy a bankok és a termelőüzemek együtt sírjanak és együtt nevessenek. Mészáros Ferenc, a jászberényi Lenin Termelőszövetkezet elnöke:- Alapvetően azt szeretnénk, hogy nyugodtan dolgozgassunk és tisztességesen megéljünk a földből. A nyereség elérése érdekében ne kelljen ipari tevékenységet Újból megváltoztak időközben az élelmiszeripari vállalatok szervezeti változásainak feltételei is. Az új társasági formát választó cégeknek lehetőségük van az alaptőke 20 százalékának megfelelő értékű részvényt a névérték 10 százalékának befizetése ellenében kibocsátani, amire a mezőgazdasági üzemeknek elővásárlási joguk van. A megyei GMV esetében mintegy 1,2-1,5 milliárdos mérleg szerinti vagyonból képződő alaptőke egyötödéről van szó, a többi részvényt természetesen névértéken vásárolhatják meg a társasághoz csatlakozók. A névérték 10 százalékáért vagyonrészhez jutó üzemek a különbözetet a részvények utáni osztalékból törleszthetik le. Az új feltételek alapján hozzáláttak a GMV szakemberei egy újabb alapszabálytervezet kidolgozásához, de az annak alapján történő átalakulásra már csak 1991. január 1-től lámák reális lehetőséget. Ennél azonban sokkal aktuálisabb, mondhatni a vállalat és a termelők szempontjából egyaránt aggasztó problémái is vannak a GMV-nek. Miközben a földeken hál’ istennek biztatóan fejlődnek az őszi kalászosok, a megyei gabonaipamak még gyakorlatilag alig van megkötött szerződése 1990.évi búzatermelés felvásárlásáról. A téeszekben és az állami gazdaságokban az árviták közepette nem számolnak azzal, hogy a késleltetett szerződéskötések nem csupán a vállalat piaci lehetőségeit veszélyezteti, hanem a termelők értékesítési po. zícióját is rontja. folytatni. Ne legyenek üresek az istállóépületek, ott is gazdaságosan lehessen termelni. Tagságunk nem biztos abban, hogy az eddig elvetett növényeket ők is fogják learatni. Sajnos a mezőgazdaságban dolgozók becsületes munkával sem érik el a nemzetgazdaság más ágazatainak jövedelemszintjét. Ha a tulajdonviszonyok rendezésével a földkérdés is megoldódik, akkor előfordulhat, hogy a közvélemény ismét a parasztember ellen fordul. Az üzletek, üzemek, műhelyek ugyanis nem biztos, hogy mind az eredeti tulajdonoshoz kerülnek vissza. Szövetkezetünkben hivatalosan senki sem jelentkezett a földjéért, noha mi hajlandók vagyunk kimérni ott, ahol a tag kéri. Úgy vélem azonban, ma már nagyon kevés dolgozó embernek van földtulajdona. A föld piaci ára pedig jelentkezni fog az élelmiszerárakban. A szövetkezetekben belső vállalkozási rendszert kell kiépíteni a termelőegységek önállósodásával, de ehhez az kell, hogy valóban megélhessünk a földből. Aki pedig kiméreti a földjét, az nem ellenségünk lesz, hanem szomszédunk. /Tisztában vagyunk vele, hogy a szóba került problémákat nyilatkozóink a mezőgazdasági üzemek vezetőinek szemszögéből vizsgálták. Igyekszünk megismerni a szélesebb közvéleménynek a címben feltett kérdésre adott válaszát is, ezért a jövő héten a mezőgazdasági vállalkozók, a szövetkezeti tagok véleményét adjuk közre. - A szerk.l L.Z. Arról van szó ugyanis, hogy szerződések hiányában a GMV nem vehet föl rövid lejáratú hitelt a felvásárolt gabona finanszírozására. Előadódhat tehát olyan helyzet, hogy csak hónapokkal Péter Pál után tudja majd kifizetni a búza árát a mégis nála értékesítő nagyüzemeknek. Legalább ekkora gond, hogy szerződésállomány nélkül nem tud piacot lekötni a vállalat, merthogy a második félévre borítékolni lehet az értékesítési pozíciók romlását. A gabonatőzsdén ugyanis januártól mostanáig 150 dollárról 130 dollárra csökkent a búza ára. Jelenleg olyan feltételekkel tudna szerződést kötni a vállalat a gazdaságokkal, hogy a szerződés szerinti, mindenkori lakossági áron átvett, azonnal finanszírozott és külpiacra szállított búza export felárát 40-60 százalékban megosztaná a partnereivel. A vállalattól kapott információ szerint a késedelmes szerződéskötések miatti hitelfelvételi nehézségek nem veszélyeztetik az őrlési és a keveréktakarmány előállítási tevékenységet. A liszt és a tápok gyártásához szükséges 200 ezer tonnányi búza megvásárlásának anyagi fedezetével rendelkezik a megyei GMV, a további értékesítésre kerülő tételeket nem tudja hitel hiányában finanszírozni. Ä tervek szerint pedig a tavalyi menynyiséget, azaz mintegy 240 ezer tonnát vásárolna fel e célból az új termésből is a vállalat, teljes egészében exportra. T.F. Biztatók a búzatáblák, de a termelők még nem szerződnek
