Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-17 / 8. szám

2 1990. ÁPRILIS 17. Hit nélkül az ember elveszett /Folytatás az 1. oldalról/ vános szereplése hagyott rossz szájízt. A bukaresti tv állítólag az ő jelenléte miatt nem közvetítet­te a Patriarhie-beli misét. Akárcsak Romániában, Bul­gáriában is idén először pirosbe­tűs ünnep húsvét. Szófiában az ellenzéki politikai mozgalmak felhívására mintegy 150 ezer fő gyűlt össze a város központjában szabad ég alatt tartott éjféli hús­véti istentiszteletre. Afelvonulók Krisztus-képeit az ellenzék kék színe keretezte. A bulgáriai ün­nepi rendezvényeken itt-ott kommunistaellenes felhívások is elhangzottak. A hagyományos berlini húsvé­ti békemenet a kelet-berlini Monbijou-térről indult, s a nyu­gat-berlini Neuköllnben lévő Hermann-térre érkezett meg, formalitások nélkül lépve át a megosztott város határát. A de­monstrációt keleti és nyugati bal­oldali pártok, köztük a Demokra­tikus Szocializmus Pártja, kez­deményezték. Résztvevői béke­­szerető jelszavakat hirdettek, Berlin demilitarizálását követel­ték. A felvonulást megelőző tö­meggyűlésen Peter Kirchner, a kelet-berlini zsidó közösség el­nöke óva intett a szélsőjobbolda­­liság növekedésétől és a NSZEP utódpártjának kirekesztésétől. A litván katolikus egyház feje húsvéti üzenetében arra kérte honfitársait, hogy őrizzék meg higgadtságukat és keményen áll­janak ellent a Moszkvából érke­ző gazdasági fenyegetéseknek. A Kelet-Európábán és Dél-Af­­rikában gyűlt „új fényekről,, szólt ünnepi beszédében Robert Runcie canterbury-i érsek, az anglikán egyház szellemi veze­tője. Üdvözölte az „ellenséges rendszerek és ideológiák,, össze­omlását és a remény jelképének nevezte Nelson Mandelát. Az NSZK-beli római katoli­kus püspöki konferencia elnöke, Karl Lehmann mainzi püspök a keresztény hit „forradalmi ere­jét,, méltatta húsvéti üzenetében. Jeruzsálemben a zsidók és ke­resztény arabok közti feszültség növekedése nyomta rá bélyegét Krisztus feltámadásának ünne­pére. Az erőszakos cselekmé­nyektől való félelem miatt a szo­kásosnál kevesebben vettek részt a Krisztus eltemetésének és fel­támadásának feltételezett hely­színén, a jeruzsálemi Szent Sír templomban tartott istentisztele­ten, bár ezúttal is érkeztek hívők a világ minden tájáról. A konflik­tust ezúttal az élezte ki, hogy szélsőséges zsidók egy csoportja új zsidó település létrehozása céljából a múlt héten elfoglalt egy, a Szent Sír templommal szomszédos épületet, amely az arab keresztény egyházhoz tarto­zik. Az épületfoglalás miatt va­sárnap tüntetések voltak a meg­szállt palesztin területeken. A libanoni főváros keresztény keleti részében fegyverropogás zaja nyomta el a húsvéti harang­szót. A polgárháború hosszú évei által meggyötört hívők szomorú­ságát idén növelte, hogy saját kö­zösségükön belül dúl a testvér­gyilkos háború. A bejrúti keresz­tény templomokban ezért sok hí­vő ezúttal nem a megszokott színpompás öltözetét viselte, ha­nem a gyász fekete színébe bur­kolózott. A harcok miatt a bejrúti családok nem tudtak összegyűlni az ünnepi étkezésekre, a gyere­keket pedig házaikba zárták a lö­völdözéstől tartó szülők. A test­vérháború befejezésére, a valódi párbeszéd megkezdésére hívott fel a maronita pátriárkához kül­dött húsvéti üzenetében a római pápa. Munkatársaink nem tudtak eljutni minden városba, községbe. írásunkkal mégis azt próbál­juk érzékeltetni, hogy megyénk is a felfokozott ünnepi hangulatban élt az elmúlt napokban. Húsvét vasárnapján a szolnoki református templomban Úrva­csorával egybekötött istentiszte­letet tartott Hamar István lelkész. Ez a húsvét - az Úrjézus feltáma­dásának ünnepe - különösképp visszhangzott a hívő lelkekben. A feltámadás - újjászületés - tíz- 4 millió magyar ember napi prob­lémájának feloldását is jelenti, így szinte belekapaszkodtak a hí­vők ebbe a tavaszi ünnepbe. Hamar István lelkész prédiká­ciójában Jézus legendás életé­nek, és csodás feltámadásának példáját elsősorban azzal a gon­dolattal tárta a hívek elé, hogy a megváltó nemcsak mögöttünk - de előttünk is van. Értelmetlen élet az, amelyik nem kötődik semminemű meggyőződéshez. Hinni kell, mert hit nélkül az em­ber elveszett, s ha végül a kétezer éves valláshoz kötheti lelkének sajkáját - jó támpontot talál. Délelőtt tíz órakor mintegy négyszázötven hívő gyülekezett ünnepi istentiszteletre a belváro­si református templomban. Itt Perjési Sándor lelkész elnök mondott beszédet, aki felidézte a feltámadás történetét. Idézte a nagytiszteletes úr Adyt: "Né­hányszor belőlünk fénylik az Is­ten, néhányszor belőlünk ködük a semmi." A feltámadás épp erre a hullámzásra "gyógyír", az örö­möt, a bánatot kiegyensúlyozza. A feltámadás megmutatta, hogy Jézus Krisztus élete nem hiába­való élet. Perjési lelkész érzékel­tette, hogy a mai emberek türel­metlenek, pedig nagyobb türe­lemre lenne szükség. Kivárni mindenre a megfelelő időt - így volt ez az elmúlt harminc-negy­ven év alatt is, amikor végül Isten elunta a zsarnokságot, s feltá­masztotta az igazságot. A húsvét azért nagy ünnep, mert ezzel új Nagyszombat este gyertyafényes a Belvárosi nagytemplomban is Hamar István lelkipásztor az Úrvacsoraosztás előtti szentbe­szédében Jézus és Péter tanulsá­gos dialógusát is felelevenítette. Csütörtök éjszakán elárulták Krisztust a hívei, akit nagypénte­ken Pilátus keresztre feszíttetett. De Péter, aki megingott hitében a Mesterrel való találkozáskor, lel­kendezve szavalta: "Szeretlek, szeretlek Jézusom..." Mire az Úr az emberi esendőségre utalva az égi magaslatból csak annyit kér­dezett: "Hát akkor miért árultál el engem?" A Biblia - János evangéliumá­nak 21. fejezete - erre a történe­lemben visszhangzó kérdésre ke­resi a választ - napjainkig ered­ménytelenül. Ünnepi istentisztelet Mezőtúron Ünnepi istentiszteletre hívtak a harangok Mezőtúron vasárnap, húsvét első napján, kilenc órakor, az újvárosi templomba, tíz óra­kor a belvárosi református temp­lomba. Mivel az újvárosi templo­mot tatarozzák, a parókián tartott Katona Miklós nagytiszteletes prédikációt. A szép számú gyüle­kezet előtt a lelkipásztor arról el­mélkedett, hogy a feltámadás megmutatta: van értelme az élet­nek, a küzdésnek. Jézus üzenete, hogy nem szabad önmagáért élni senkinek; a belső erőt ki kell árasztani, a szeretetet, a jóságot tovább kell adni a szerelteknek, az utódoknak, s a többi ember javára kell cselekedni. Az igehir­detés után imádkozás követke­zett, majd a tiszteletes úr kérte, Isten áldja meg a várost, lakosait, az országot, a magyarságot. A Himnusz eléneklése után Úrva­csoraosztás következett. körmenettel ért véget a nagyhét Szolnokon, Fotó: Mészáros élet kezdődött el: a hús vét teljes diadal a halál felett, s sugallata, hogy az életnek van értelme. A szónokló ezt követően Isten áldá­sát kérte a városra, lakóira, az országra és a magyarságra. A Himnusz eléneklése után Úrva­csoraosztás következett. Passió és Alleluja Krisztus kereszthalála és feltá­madása "... kínzaték Portcius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghaló és el­temettetek, száll alá, poklokra, harmad­napon halottaiból feltámadó..." Az apostoli hitvallás e néhány szóban foglalja össze mindazt, amiről a római katolikus egyház liturgiájának rendje szerint két napon: nagypénteken és nagy­szombaton emlékezik meg. Ez az a két nap, mely a legszélsősége­sebb érzelmek felébresztésére hi­vatott, minden hívő számára a mélységes gyász és fájdalom, a szenvedő Megváltóval való azo­nosulás, az árulókkal és gyávák­kal szemben érzett tehetetlenség, a szigorú böjt, a zene- és harang­szótól mentes csend és elmélke­dés, a virágaitól és térítőktől megfosztott oltár napja a péntek - a szombat ezzel szemben a fény ünnepe, a tűz- és vízszentelés napja, a keresztséget önszántuk­ból felvenni akaróké, az orgona- és harangzúgásé, a Krisztus fel­támadását teljes pompával ün­neplő egyházi szertartásá, a töm­jénfüsté és a körmeneté, a kalá­csé és a húsvéti sonkáé. A zenét, ezt a csodálatos, min­dent kifejezni képes művészetet természetesen megihlette Jézus kereszthalála és feltámadása. A római katolikus egyház nagypén­teki és nagyszombati szertartása­inak immár másfélezer év óta fontos része a passió és az allelu­­ja, a fentebb szavakkal leírtak ze­nével való kifejezése. A passió Krisztus szenvedésé­nek és halálának története az evangélisták szövege szerint. Ezt a negyedik század óta élő zenei műfajt a nyolcadik századtól kezdve már mind a négy evangé­lista szövegével éneklik a nagy­héten: virágvasámap váltogatva Máté, Márk és Lukács, nagypén­teken pedig mindig János szöve­ge szerint. A gregorián passió előadása a liturgikus olvasmá­nyok, de még inkább a zsoltárfor­ma recitáló stílusát követi; az evangéliumi szöveg párbeszédes jellegének megfelelően dramati­záló tendenciával. A passió há­rom főszereplője az evangélista, Krisztus és a tömeg - melléksze­replői pedig Pilátus, a főpap, a szolgáló és a tanítványok. A passió-éneklés­nek hagyománya van a szolnoki Belvárosi templom törté­netében: néhány "rossz évjárattól" el­tekintve minden vi­rágvasámap és nagy­pénteken felhangzott a sokszáz éves grego­rián ének, melynek főszereplői nem egy esetben a város veze­tő értelmiségének kö­reiből kerültek ki: ügyvédek és főorvo­sok énekelték áhítat­tal az evangélisták ál­tal megírt törté­neteket. Most, 1990-ben egy lelkes "csapat" vállalta magára ezt a nem éppen könnyűnek nevezhe­tő feladatot. Az előadógárda tag­jainak sorában a folyamatossá­got azon kevesek képviselték, akik már a negyvenes években is énekeltek passiót - de a többség a Madrigál kórus fiataljaiból ke­rült ki, akik számára a gregorián ének és a passió története egyaránt újdonságot jelentett. A betanítás munkáját, a szöveg ér­telmezésének módját és a passió által hordozott drámai feszültség kibontásának feladatát, érzelmi tartalommal való megtöltését Ri­gó Éva karnagy oldotta meg hi­bátlanul - igazán jó partnerekre a Máté passió előadóiban találván. A másfélezer éves dallamok áhí­tatot és megrendülést sugárzó előadása elbűvölően hatott a templomi szertartásokon részt­vevő hívekre. Nagyszombaton a főszerepet átvette az énekesektől a templo­mot zsúfolásig megtöltő hívők serege, akik az Üdvözítő feltá­madását sok szép, erre az alka­lomra született egyházi népének­kel köszöntötték. A szertartást még gazdagabbá tehette volna egy-két csodálatos Alleluja, me­lyeket óriási választékban kínál az ünnepi szertartások zenéjét magába foglaló Graduale, s me­lyek a már szavakkal el nem mondható öröm és boldogság énekkel való kifejezését szolgál­ják. Talán a következő nagy­szombaton erre a feladatra is akadnak majd vállalkozó szelle­mű énekesek. A nagyhét tehát véget ért a nagyszombat esti gyertyafényes körmenettel, mely áhítatos fe­gyelemmel ünnepelte, hogy fel­támadt Krisztus e napon. Palágyi Béla, Szathmáry Judit, Tóth András Nyugat-Európába Ausztrián keresztül vezet az út Antall* és Pozsgay-interjú a bécsi Kurierban Antall József bevezetőül arról beszélt, hogy az MDF választási győzelme örömmel töltötte el, de gondokkal is teli van, mert a nép bizalmát pártjának igazában csak ezután kell megszolgálnia, s ehhez minden erejére szükség lesz. Mint elmondta, a parlamentnek most rö­vid idő alatt ki kell dolgoznia az új alkotmányt és a mielőbbi helyha­tósági választások alapjaként az önkormányzati törvényt, továbbá fontos a szabad piacgazdaság min­den szükséges intézményének lét­rehozása, hogy valós kép alakul­hasson ki a különféle gazdasági ágak életképességéről. Antall József ezután a magyar külpolitika követendő irányáról nyilatkozott. Mint kifejtette, a Var­sói Szerződést - miután a tagorszá­gok új irányvonalra tértek át - a jövőbeni tárgyalásokon alaposan újra kell értékelni. A magyar kormányfői tisztség várományosa külön is szólt a ma­gyar-osztrák viszonyról. Emlékez­tetett arra, hogy a közös történelmi múltban egyaránt ott volt a Habs­­burg-abszolutizmussal szembeni magyar ellenállás, de ott voltak az 1867-es kiegyezés után a közös monarchia gazdaságilag és szel­lemileg sikeres évtizedei is. Ma­gyarország Nyugat-Európa felé tartó útjának - mind politikai, mind pedig gazdasági vagy szellemi ér­telemben - Ausztrián át kell vezet­nie,, . A Kurier másik szombati inter­jújában Pozsgay Imre többek kö­zött arról beszélt, hogy a magyar nép a kommunista rendszert soha­sem fogadta el igazán, de hamis­nak és méltánytalannak minősítet­te, hogy a polgári pártok a refor­mereket egy kalap alá veszik az ortodox kommunistákkal. Megíté­lése szerint azonban az MSZP-nek a választásokon elnyert'531 ezer szavazat erőt és legitimációt ad ah­hoz, hogy a múlt súlyos terhétől megszabadulva a jövő felé fordul­jon. Tisztújítás előtt a TIT /Folytatás az 1. oldalról/-Lesz-e valami újdonság?- Ismételten kuriózumnak ígérkezik a német nyelvtanár ál­tal vezetett nyári kurzus, amely­re már lehet jelentkezni, vala­mint a Tiszafüreden indítandó virágkötészeti tanfolyam.- Mindezek mellett tisztújítás előtt is állnak. Hol tartanak a választások előkészítésében?- Tiszafüreden már lezajlott a városi küldöttgyűlés. Ott 30 szá­zalékban csökkent a testület lét­száma. Sólyomvári Györgyöt is­mételten megválasztották elnö­kül. Máté Mária városi titkárt is megerősítette pozíciójában a küldöttgyűlés. A következő ese­mény április 20-án Jászberény­ben lesz, a sorozat Törökszent­­miklóson fejeződik be május 20- án, a megyei küldöttgyűlés pedig Szolnokon, június 2-án lesz.- Az ehhez kapcsolódó tenni­valókról tárgyaltak keddi ügyve­zető elnökségi ülésükön. Melyek azok?- A megyei szervezet tagsága beszámol az elmúlt évek tevé­kenységéről, kialakítja a további elképzeléseket is a tisztújítás mellett. Mint más szervezetek az országban, a megújulás tényét a tartalmi tevékenység mellett a szervezeti formában is szeret­nénk kinyilvánítani. Ennek egyik konkrét megnyilatkozása, hogy a TIT új felépítésben, más szervezeti formában kíván dol­gozni, előreláthatólag a megyei szervezetek szövetségévé ala­kul. Ebben a június 29-30-ai X. országos küldöttgűlés mondja ki a végső döntést.- A feladatok maradnak, de mi lesz a forrás, amiből megvaló­sulnak?- Alapvető feladatának a társu­lat tagsága az ismeretek átadá­sát, a kulturális és emberi érté­kek ápolását, fejlesztését tartja, tudomásul véve azt a kényszerű körülményt, hogy az említett cé­lokra fordítható összegek forrá­sai átrendeződnek. A központi­lag biztosított pénzeszközök nem állami támogatás formájá­ban osztódnak vissza a kultúrá­ra, az ismeretek terjesztésére. A fedezetet pályázatok díjai, alapítványok, vállalkozások jö­vedelmei nyereségei bizto­síthatják. Természetesen egyre nagyobb arányt képvisel az anyagi források összességéből a különböző formák résztvevői­nek egyedi hozzájárulása. Sok­kal nagyobb szerep hárul a jövő­ben helyi szervezeteinkre. Foko­zottan megnövekszik tagjaink egyéni felelőssége is, hiszen az értékek gondozása az értelmisé­gi létükből fakad. Ezt tagságunk már korábban is fölvállalta, de reméljük, hogy a megváltozott társadalmi viszonyok között ez a felelősség kiteljesedhet. Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Tippeljen - NYERHET! Találja ki, hogy az Aranykanna ABC-ben lévő "TOKAJI VARÁZSÜVEG" -ben mennyi bor van! Hajói tippelt és szerencséje van 1990. április 19-én 1530 órakor a Tokaji Borkombinát termékbemutatóján Ön veheti át a 3.000 Ft értékű tokaji ajándékcsomagot. A rendezvényen, melyet a Szolnoki Rádió a helyszínről közvetít, a Borkombinát szakemberei válaszolnak az ér­deklődők kérdéseire. És ez még nem MINDEN! Ugyanekkor lesz a "ÉKV Szerencsekosár" nyereményakció SORSOLÁSA is. Sőt, aki április 19-én az Aranykanna ABC-ben vásárol és részt vesz a sorsoláson külön ajándékot is nyerhet * 6290/1* SZOLNOK M ÉLELMISZER KISKER. V. HÚSVÉTI KÖRKÉP

Next

/
Thumbnails
Contents