Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-01 / 51. szám

4 Néplap 1990. MÁRCIUS 1. Erdély megsegítéséért képző- és iparművészeti tárgyakat árusítanak "társadalmi munkában" a Képcsarnok Vállalat szolnoki Aba-Novák Termében a Szolnoki Művésztelep és amatőr művészek alkotásaiból. A tárgyak megtekinthetők a bolt kis kirakatában. /Fotó: N.Zs./ Ma este Sütő András-bemutató A nagyváradi állami színház magyar tago­zatának vendégjátéka Szolnokon A Szabad Demokraták Szövetségének programja VAN KIÚT! A "kedves, szép hónap" - ahogy Gárdonyi Géza nevezte márciust - első napján messzi földről, de lé­lekben közelről érkeznek hozzánk ekhós szekerek, rajtuk Thália pap­nőivel, papjaival. Olyan ember gondolatait hozzák el Szolnokra, aki szívünkből beszél, szívünkhöz szól. Ünneppé válik ez a nap a Ságvá­­ri Endre Művelődési Központ színháztermében, ahol Sütő And­rás Vidám sirató című darabját játsszák el nekünk a nagyváradi színészek. Először kerül színre Szolnokon Sütő-dráma, a nagyváradi művé­szeknek is először tapsolhatunk szőkébb hazánkban. A Vidám siratót, amely műfaji megjelölése szerint komédia - Ma­rosvásárhelyt több mint százszor játszották Harag György rendezé­sében az ottaniak. Hogy miről is szól a darab? Sütő András erre azt A megdrágult vízdíj volt a központi témája a tegnap Szol­nokon megrendezett öntözési és meliorációs tanácskozásnak. A szervezők nevében először Hertelendy Csaba, a Jász-Nagy­­kun-Szolnok Megyei Növény­­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás talajvédelmi főfelügye­lője tartott tájékoztatót az öntö­zés tavalyi tapasztalatairól és az idei felkészülésről. Elmondta, hogy az elmúlt időszak időjárási viszonyai kedvezőtlenül hatot­tak a növénytermesztésre, és a tenyészidőszakban lehullott ke­vés csapadék is gyakran légköri aszállyal párosult. Jelenleg mint­egy 130-160 milliméterre tehető a természetes csapadékhiány, ezért korai és intenzív öntözé­sekre kell felkészülnie a mező­­gazdaságnak. Megyénkben eredményes növénytermesztés gyakorlatilag elképzelhetetlen öntözés nélkül. Az öntözésre be­rendezett terület nagysága eléri a 80 ezer hektárt, ezt a kapacitást tavaly 72 százalékban használ­ták ki az üzemek. mondta: "Akinek fiile van; meg­hallja. Akinek nincs: annak legszí­vesebben a magamét adnám köl­csönbe." A kétrészes komédiát, amely­nek teljes címe: Vidám sirató egy bolygó porszemért, 1987 nyarán mutatta be a nagyváradi színház Varga Vilmos rendezésében. ígé­rete szerint a darabot úgy játsszák, ahogy Sütő András megírta, csak éppen a váradi Vidám siratóban a bihari folklór szépségeivel - a ze­neszerző Hencz József, a koreográ­fus Szölössy János - ékesítik az előadást. A nagyváradi társulat ma két előadást tart Szolnokon, délután fél négytől és este hét órától. Örömmel hallottuk, hogy áprilistól több vendégjátékot is ígérnek: egy Louis Verneuil-drámát, egy Figue­­iredo-komédiát hoznak el hoz­zánk, majd májusban Szigligeti Ede zenés vígjátékát, A bajuszt: Az év elején bekövetkezett vízdíjemelés hatása hatványo­zottan jelentkezik, mert meg­szűnt az eddig juttatott állami tá­mogatás a változó vízdíjra. Je­lenleg ezer köbméter öntözőví­zért 190 és 1410 forint között kell fizetni a vízszolgáltatás he­lyi költségeitől függően, ez pe­dig jelentősen növeli a növény­­termesztés ráfordításait. Az ön­tözővíz felhasználói a csatornák szivárgása miatt a megrendelt víz egy részét kapják csak meg, ezért a vízmérés gyakorlatát és technikáját meg kell változtatni. Visszatérő probléma a vízminő­ség, egyes területeken a víz al­kalmatlan öntözésre. Elhang­zott, hogy egyetlen öntözőtelep sem épült, és a jövőben sem épülhet vízrendezés és talajjaví­tás nélkül. Bottyán Béla, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésü­gyi osztályának öntözési és me­liorációs főelőadója a tavalyi be­ruházásokat értékelve elmondta, hogy a talajok termőképességét javító beavatkozásokra, mintegy Magyar-szovjet tárgyalás a csapatkivonásról Tegnap délután megkezdődött a szovjet csapatok teljes kivoná­sáról folyó magyar-szovjet szak­értői tárgyalások második fordu­lója. A Somogyi Ferenc külügy­­minisztériumi államtitkár, illetve Ivan Aboimov külügyminiszter­helyettes által vezetett delegáci­ók feladata az elmúlt hetekben munkacsoportokban végzett munka eredményeinek összeg­zése és a kormányközi megálla­podás, valamint az annak részét képező kivonási ütemterv alá­írásra való előkészítése. Januári áruforgalom A kiskereskedelem forgalma januárban 56,8 milliárd forintot tett ki, 3,8 milliárd forinttal - fo­lyó áron 7,1 százalékkal - többet, mint az előző év első hónapjá­ban. Folyó áron az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a vegyesipar­­cikkek értékesítése bővült ugyan, a vendéglátás árbevétele azonban így számolva is 5,4 szá­zalékkal csökkent. Összehason­lító áron - mennyiségben számít­va - a januári kiskereskedelmi ér­tékesítés 10 százalékkal keve­sebb volt a tavaly januárinál. A január havi áruellátásról a Kereskedelmi Minisztérium je­lentése megállapítja: mivel a fel­vásárlások egészen a január 8-ai áremelésekig tartottak, az ezt megelőző napokban fokozódott a hiány tőkehúsból, tejtermékek­ből, hazai étolajból és margarin­ból, valamint egyes hústartalmú ételkonzervekből és mirelit áruk­ból is. Nyolcadika után az élelmi­szerek iránti kereslet drasztiku­san csökkent, s a vevők már szin­te kizárólag a viszonylag olcsóbb termékeket keresték. A sertéshús forgalom 50-60 százalékkal visszaesett, de megcsappant a ke­reslet a húskészítmények és a saj­tok iránt is. Bár az étolaj- és mar­garinhiányt a kereskedelem igye­kezett importból pótolni, a kül­földi termékek magas áraik miatt nem voltak kelendőek. Az iparcikk-kereskedelem ja­nuárban háttérbe szorult, a forga­lom mennyisége erőteljesen csökkent. A közeljövőben várha­tó újabb áremelések miatt azon­ban még ebben a negyedévben jelentős felvásárlásra lehet szá­mítani. 7800 hektáron 1989-ben 325 millió forint beruházási költség mellett 115 millió forint állami támogatást nyújtottak az üze­meknek. Öntözésfejlesztésre, elsősor­ban lineárberendezések telepíté­sére, öntözőgépek vásárlására és rizstelep-rekonstrukciókra 179 millió forint állami támogatás jutott, amely összesen 14 ezer 200 hektárt érintett. Az öntözésfejlesztésre fordí­tott pénzösszeg az elmúlt öt év­ben folyamatosan nőtt, míg a meliorációnál ez csökkenő ten­denciájú, ugyanis a kedvező víz­díjak mellett az öntözés nagyobb eredményt hozott mint a melio­rációs beruházások. Szűkebb pátriánkban az idén 176 millió forint állami támoga­tási keret áll rendelkezésre, amelyből 102 millió forint az ön­tözést szolgálja, 30 millió forint a meliorációra jut, a maradék összeget pedig öntözőgép-vásár­­lás támogatására fordítják. L.Z. A Szabad Demokraták Szö­vetsége a szabadság és szolidari­­• tás pártja. Az európai és a ma­gyar liberalizmus hagyományait követve küzdünk az egyén sza­badságáért, emberi és állampol­gári jogaiért, az állam hatalmá­nak korlátozásáért, a korszerű piacgazdaságért. Küzdünk azért, hogy a társadalom ne hagyja ma­gukra azokat, akiknek puszta megélhetése veszélybe került. Az ország jelenleg súlyos gaz­dasági helyzetben van. Látvá­nyos, könnyű javulást becsületes párt ma nem ígérhet. A Szabad Demokraták Szövetsége nem a csodákban bízik, hanem reális kiutat mutat a lehető leggyor­sabb kibontakozáshoz. Az infláció megfékezése Ha a választáson bizalmat ka­punk, 1991-ben megállítjuk az áremelkedés gyorsulását. 1992- ben 20 százalék alá, 1993/1994- ben pedig 5-6 százalékra szorít­juk vissza az inflációt. Lépésről lépésre megteremtjük a forint konvertibilitását, és feloldjuk a devizaforgalom korlátozásait. A hitelezőkkel és kormányokkal tárgyalásokat kezdünk a dollár­­adósság kamatai egy részének elengedéséről vagy mérséklésé­ről, az adósságok magyar válla­lati részvényekre történő átváltá­sáról. Ennek egy része itthon marad, és termelő tőkévé alakul át, a fizetőképesség megszilár­dul, és a technológia modernizá­lódik. Fordulatot a külkereskede­lemben! A KGST szervezetét meg kell szüntetni. A volt tagországokkal kereskedelmünket piaci alapok­ra kell helyezni kemény valutá­ban, világpiaci árakon lebonyo­lított forgalom keretében. Ezzel párhuzamosan viszont fejlődnie kell kereskedelmünknek a Nyu­gattal, mindenekelőtt az Európai Gazdasági Közösséggel. Ha az SZDSZ kormányra jut, haladék­talanul kérni fogja hazánk felvé­telét az Európai Gazdasági Kö­zösségbe. Takarékos költségvetés Feladjuk az értelmetlen nagy­­beruházásokat, radikálisan meg­gyorsítjuk a katonai költségvetés csökkentését. Fokozatosan le­építjük a költségvetési támoga­tások rendszerét, a tartósan vesz­teséges vállalatokat nem fogjuk segíteni, ezek a vállalatok vagy részeik majd csődeljárás útján találnak új gazdát. Szakszerűbb, kisebb, hatékonyabb, tehát ol­csóbb államigazgatást terem­tünk. Szabad falvak, városok Megyénk, adottságaihoz, az itt élők munkájához képest alul­fejlett - köszönhetően 40 év vo­luntarista fejlesztéspolitikájának és állami paternalizmusának. Mérsékeltebb jövedelem-köz­pontosítással és tartózkodóbb "felső irányítással" többre lett volna és lesz is képes, de ehhez a közigazgatási rendszer átalakí­tására, független, a helyi közös­ség által ellenőrzött közigazga­tás létrehozására van szükség. Az önkormányzatoknak saját pénzalappal kell rendelkezniük, jogállásuk egymással egyenlő, megszűnnek a kiváltságos (pl. megyei-városi) és csökkentett jogkörű (pl. társközségi) köz­­igazgatási státusok. Szabadon társulhatnak bizo­nyos feladatok (pl. kisebb tele­pülések szakorvosi ellátása) megoldására. Kifejezetten kívá­natosnak tartjuk, hogy megyénk olyan nagy hagyományú régiói, mint a Jászság és a Nagykunság településeik önkéntes együttmű­ködésével maguk alakíthassák markánsabbá arculatukat. Nem tartjuk ugyanakkor mellőzhető­­nek az állam szerepvállalását az elmaradott, az ott élőknek mél­tatlanul rossz életteret nyújtó települések fejlesztésében tisz­tességes, áttekinthető pozitív diszkriminációs módszerekkel. A közművelődési, oktatási és egészségügyi funkciók irányítá­sát és feltételeinek biztosítását a helyi önkormányzatokra kell bízni, úgy, hogy tisztességes ver­seny alakuljon ki a szolgáltatást nyújtók között, és szabadon vá­laszthassanak az azt igénybe ve­vők. Mérséklődő, vállalkozást ösztönző adók Minden erőnkkel támogatni fogjuk a kis és közepes méretű vállalkozások létrehozását. Az adócsökkentés üteme az állami támogatások és kedvezmények leépülésével összhangban válik lehetővé. A jövedelemadó területén 30- 35 százaléknál végződő és ez alatt még két kulcsot tartalmazó adókategóriákat szándékozunk bevezetni. A vállalkozói nyere­ségadó kulcsát fokozatosan 30- 35 százalék körüli szintre kíván­juk csökkenteni. Az általános forgalmi adó rendszerét néhány év alatt egy 20 százalék körüli és egy 10 százalék kötúli kulcsot alkalmazva alakítjuk át; az alap­vető élelmiszerek esetében meg­tartva a nulla kulcsot. A társada­lombiztosítás önkormányzatá­nak megteremtésével párhuza­mosan a biztosítási és nyugdíjjá­rulékot jelentősen csökkente­nénk. Igazságos nyugdíjrendszer Az átlagosnál alacsonyabb nyugdíjakat megemeljük, az egyébként csökkenő mértékű inflációhoz a nyugdíjakat folya­matosan hozzáigazítjuk. A poli­tikai és más rendkívüli jogcíme­ken megítélt nyugdíjak és nyug­díjrészek kifizetését megszün­tetjük. A magántulajdon túlsúlya felé A magánvállalkozásokat szi­lárd jogi védelemmel, adóked­vezményekkel és előnyös hite­lekkel fogjuk segíteni. Tőlük várható, hogy élnek az eddig ki­használatlanul hagyott lehetősé­gekkel, például a kereskedelem és a vendéglátás területén. Az infrastruktúra fokozatos javítá­sával és a magánberuházások ösztönzésével kívánjuk elősegí­teni a termálvízre alapozott gyógyturizmus fellendülését (Berekfürdőn, Cserkeszőlőn és Szolnokon), valamint a Tisza-tó idegenforgalmi szerepének megerősítését. Gyorsítani kívánjuk az állami vállalatok magánkézbe juttatá­sát. Figyelemmel kísérjük, hogy a végső tulajdonosok lehetőleg személy szerint is azonosíthatók legyenek, és a privatizációt csak akkor fogadjuk el törvényesnek, ha senki nem juthat olyan tőké­hez, aminek piaci értékét nem Fizette meg. Erős magántulajdont a mezőgazdaságban is Szabaddá kívánjuk tenni a föld adásvételét az ésszerű gaz­dálkodás kialakulása érdekében. Akinek a ne vén föld van a közös­ben, korlátozás nélkül kapja azt vissza. A kollektivizált föld utol­só jogos tulajdonosa vagy örö­köse a korabeli kisajátítási árnak megfelelő (inflációval korrigált) összeg fejében igényelhesse vissza birtokát, ha maga kívánja művelni. Ellenben nem tekintjük azonos módon jogosultnak azo­kat az örökösöket, akik a mező­­gazdaságot végleg elhagyták. A földvásárlás mellett legyen mód a föld bérbe vételére is. Ahol a tulajdonosok megítélése szerint a nagyüzemi forma a gazdasá­gos, maradjanak meg a szövet­kezetek, de a központjuk csak a vagyont kezelje, és közös szol­gáltatásokat végezzen. Piaci árak, piaci bérek A magánvállalkozások és a kisszövetkezetek körében nincs szükség bérszabályozásra. Az állami vállalatok viszont sokszor nem a saját kockázatukra, hanem inflációgerjesztő módon, áraik­ban érvényesítve emelnek bért, vagy ennek fedezetét az állami vagyon felélésével teremtik meg. Amíg erre mód van, nem oldható meg a teljes bérliberali­záció. Ki kell dolgozni a bérmegálla­podások országos rendszerét, melyben a munkavállalókat a maguk alakította, független szakszervezetek képviselik. Programunk megvalósításá­nak ára van: az infláció megfé­kezése mellett nem lehet minden munkahelyet fenntartani. Tud­juk, hogy a munkanélküliség mi­lyen súlyos emberi válsággal jár, ezért azt akarjuk, hogy a munka nélkül maradók anyagi bizton­sága ne legyen súlyosan veszé­lyeztetve, és helyzetük csak át­meneti legyen. Egészséges környezet Ésszerűbb az egészséget meg­őrizni, mint helyreállítani, ezért különös jelentőséget tulajdoní­tunk két alapfeltételének: az egészséges környezetnek és az egészséges életmódnak. Mind­kettőt olyan értéknek tartjuk, amit nem szabad gazdasági el­őnyökért feláldozni. Kikénysze­rítendőnek tartjuk az adórend­szer, bírságolások, de akár üzembezárások útján is a korsze­rű környezetvédő technológiák elterjedését. Be kell fejezni a Ti­sza II. környezetvédelmi pro­jektjeit. Olyan állapotot kell kialakíta­ni, hogy a Zagyva és a Horto­­bágy-Berettyó szennyvízterhe­lése ne lépje túl a folyók öntisz­tulási képességét. Az alföldi vá­rosok tipikus légszennyezője, a por fákkal köthető le, ezért kívá­natosnak tartjuk a települések körül erdőgyűrűk telepítését. El­engedhetetlennek tartjuk a la­kosság rendszeres tájékoztatását a környezet állapotáról. Alapve­tő jognak tekintjük az egész­séges ivóvízhez való jogot, en­nek biztosítása prioritást kell hogy élvezzen. Támogatjuk az egészséges életmód feltételeinek (pl. táplál­kozáskultúra, tömegsport) javu­lását. Az egészségmegőrzést is segí­ti, a gyógyítást racionálisabbá te­szi, ha kimutathatóvá válik a gyógyítás ára, ami egyúttal meg­könnyíti a vállalkozás elterjesz­tését az egészségügyben. Autonóm iskolák Olyan, az iskolaalapítás és is­kolaválasztás szabadságán ala­puló oktatási rendszert akarunk melyben az autonóm intézmé­nyek bármiféle monopolizált ideológia kényszere nélkül, nor­matív költségvetési finanszíro­zással maguk alakítják ki tanter­veiket, oktatási és nevelési mód­szereiket. A különböző iskolatípusok kapcsolódását, az iskolák telje­sítményének mérését szigorú ál­lami standardokon alapuló, az is­koláktól független nyilvános vizsgarendszer biztosítja. Tudjuk, mit kell tennünk ah­hoz, hogy szabad polgáraink szabad gazdaságban éljenek. Merjük vállalni a következő évek felelősségét. Tesszük mindazt, amit egy liberális, vi­rágzó gazdaságért tennünk kell. INTENZÍV ÖNTÖZÉSRE KELL FELKÉSZÜLNI____________________ "Kemény" áru lett az öntözővíz

Next

/
Thumbnails
Contents