Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-31 / 70. szám (76. szám)
1 10 Magazin A levelezést a könyvtárosok és Mohácsi Ottó között az idei költségvetési egyeztető tárgyaláson elhangzottak indították cl. Ezen a január végi eszmecserén arról tájékoztatták a kulturális intézmények vezetőit, szakszervezeti titkárait, hogy a tavalyihoz képest 10 százalékkal csökkentik a megyei könyvtár, múzeum, stb. költségvetését, s az így fennmaradó összegből egy alapot képeznek, amelyből pályázat útján lehet részesedni. Az elgondolás mélységesen felháborította az érintett intézmények munkatársait, hiszen az Országgyűlés amellett foglalt állást, hogy a közművelődési intézmények költségvetése nem lehet kisebb a tavalyinál. S mivel számos más megyében 6-8 százalékkal még növelték is az intézmények költségvetését, a megyei könyvtár dolgozói nyílt levelet tettek közzé február 2-i keltezéssel a Néplapban, elsősorban az olvasók érdekében, jogaik védelmére. A tízszázalékos csökkentés ugyanis azt jelentette volna, hogy az úgynevezett dologi kiadások - könyvbeszerzés, folyóirat-vásárlás, stb. - 39,3 százalékkal lett volna kevesebb. Illetve, ha a tavalyi szinten akarták volna tartani a beszerzési keretet, akkor a dolgozók bérét kellett volna jelentős mértékben csökkenteni. A megyei tanács elnökének válaszlevele február 23-án jelent meg a Néplapban, azon a napon, amikor megyei tanácsülés az idei költségvetést tárgyalta, illetve hagyta jóvá. A levélben többek között arról ír, hogy a 10 százalékos tartalék csak az egyik alternatíva volt a költségvetésben, sértőnek minősíti a könyvtárosok levelét, szakmai elfogultságát, majd a továbbiakban a tanács "tudatos tehervállalásai" között említi meg a színház rekonstrukcióját, a múzeum felújítását, a művésztelep átépítését, amely összesen mintegy 600 millió forintot tesz ki. A jelentős kulturális fejlesztések között jegyzi meg, hogy gyarapodott a megye könyvtárhálózata, erőfeszítéseket tettek a megyei könyvtár elhelyezésére a munkásőrség volt székházának megvásárlásával, 1986-ban az országban elsőként megyei alapból emelték a közművelődési szakemberek bérét, továbbá létszámfejlesztés is volt a megyei könyvtárban "1989-ben két egyetemi végzettségű könyvtáros letelepedését segítettük elő"- írja a cikkben Mohácsi Ottó. A tanácsülés végül is kedvező döntést hozott a megyei könyvtár költségvetését illetően is, sőt efölött 1 millió forinttal emelte a Levelek, viták, tények Életveszélyes gyermekkönyvtár, szolgálati szoba a raktárban 31-i tárgyaláson nem volt szó alternatívákról, az 1989-ben meghirdetett pályázati kiírás - amelynek költségei 1 millió forintba kerültek - az új megyei könyvtár építésére, kidobott pénz volt. Hiszen senki sem gondolhatta komolyan, hogy ebben a gazdasági helyzetigazgatóhelyettesi dolgozószoba 2000 hajnalán Szolnokon, a megyei könyvtárban könyv beszerzési keretet, s 4 millió forintot szavazott meg a volt munkásőrszékház könyvtári berendezésére. Ezzel rendeződhetett volna is a korábbi nézeteltérés. A könyvtárosok azonban újabb levelet írtak - ezúttal már nem nyilvánosan, hiszen emiatt is elmarasztalta őket a megyei tanács elnöke "a kiépült munkakapcsolatra" hivatkozva -, amelyben hat pontban cáfolják, illetve pontosítják a február 23-i cikk állításait. Eszerint a január ben új könyvtár épülhet. 1986-ban kétszáz forintos fizetésemelésben részesültek a könyvtárosok, a technikai dolgozókat azonban ez nem érintette. A tavaly Erdélyből áttelepült két egyetemi végzettségű könyyvtárost igen nagy szeretettel fogadták, aminek fényes bizonyítéka, hogy a kollektíva kizárólag a jutalomforrás, a bérmegtakarítás terhére alkalmazza őket, s az egyik városi raktárukban szolgálati szobát alakítottak ki számukra. A levélre mindmáig nem érkezett válasz. Mohácsi Ottó arról tájékoztatott, hogy a könyvtárosok második levele már olyan szakmai és részkérdéseket tartalmaz, amelyben ó nem jártas, ezért megválaszolásra átadta Vincze Sándor művelődési osztályvezetőnek, forduljak hát hozzá. Fordulnék, de Vincze Sándor jelenleg nem dolgozik, az osztályon úgy tudják, hogy végül is Benson Vilmos osztályvezető-helyettes kapta meg a válaszolás "jogát", őt viszont reménytelenül keresném, hiszen több hónapos intenzív nyelvtanfolyamrajár... Kérdés pedig lenne bőven, s nem is annyira a levélváltásokról, hiszen ennél jóval többről van szó. A könyvtárosok ugyanis nem ok nélkül aggódnak a könyvtárhálózat helyzetén, jövőjén. Tavaly, miközben mindösze három fiókkönyvtár létesült a megyében Kunszentmártonban, Mezőtúron, illetve Jászberényben, másik huszonkettő megszűnt. így 1988-hoz képest tizenkilenccel csökkent a kölcsönzőhelyek száma. Tiszafüreden például négy, Kunhegyesen kettő. Mezőtúron három, Szolnokon négy fiókkönyvtár zárt be. Anyagiak híján csökken a lerakatok száma is, amelyekben nyugdíjas családok mindössze havi 300 forintért vállalkoztak arra, hogy lakásukban kölcsönzik a könyvtár könyveit Két kézen meg lehet számolni, hogy hány új könyvtár épült - legalább 40-50 kellett volna - a megyében az elmúlt évtizedekben. Némelyik igazából meg sem felel a korszerű könyvtár követelményeinek, Tiszaörsön pedig a könyvtár új elhelyezése a művelődési ház emeletén valójában azt jelentette, hogy a korábbihoz képest csökkent a könyvtár alapterülete. A megyei könyvtár helyzetéről talán jobb lenne nem is beszélni. Évtizedek óta határozatok születtek új megyei könyvtár építésére, pályázatok, tervek készültek, a megvalósítás azonban rendre elmaradt. A könyvtár jelenleg elképesztő, a helyhez nem illő, kultúrálatlan állapotban van. A gyermekkönyvtár pedig a szakvélemény szerint életveszélyes. Miközben hónapok óta üresen állnak középületek. Széles látókörű építészek önzetlenül ugyan felajánlották, hogy társadalmi munkában javaslatokat dolgoznak ki ezek gazdaságos, célszerű hasznosítására, az ajánlattal azonban nem éltek sem a megye, sem a város vezetői. S miközben a megyei tanács két hetilapot is finanszíroz, az egyiket persze közvetve pontosan a megyei könyvtáron keresztül. Azt az 1 millió forintot, amellyel ugyanis a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár "beszállt" a Torkolat Kft.-be, a megyei tanács utalta át azzal a céllal, hogy támogassa a kft.-L* Azon az egymillió forinton legalább kétezer 400-600 forintos könyvet lehetett volna vásárolni. Olyan könyveket, amelyeknek a beszerzését a családi költségvetés már nem teszi lehetővé, s az olvasók éppen emiatt egyre jóban rászorulnak a könyvtárakra, köztük egy jól működő, szolgáltató, kulturált megyei könyvtárra. Akárhogyan alakul ugyanis a helyi önkormányzatok helyzete, sorsa, a megyei könyvtár nélkülözhetetlen marad. A jelenlegi könyvtárhálózatban - amely nagyszerűen kiépült, s lehetővé teszi, hogy a legkisebb településre is eljussanak könyvtári kölcsönzéssel a kívánt kötetek -, s a szaktanácsadásban pótolhatatlan a megyei könyvtár szerepe, kisugárzása. Ennek értelmében, amikor a megyei könyvtár dolgozói megírták első levelüket, nem önmagukért ragadtak tollat, hanem az egész megye olvasóiért, a gyerekekért, akiknek képzettebbeknek, műveltebbeknek kell lenniük apáiknál, s azokért a felnőttekért, akik olyan világban nőttek fel, amikor a tudásnak nem volt rangja, de most ha talpon akarnak maradni, valahogyan pótolniuk kell a hiányzó ismereteiket. S honnan kölcsönözhetnék ehhez máshonnan a szakirodalmat, mint a könyvtárakból, az emberi kultúra tárházából? Semmiképpen sem marasztalnám el a könyvtárosokat szakmai elfogultságukért. Sőt, dicséretes az a felelősségtudat, amelyet a kultúra terjesztéséért, az olvasókért éreznek és tesznek is érte. Másképpen hogyan lehetne, hogy a megyei könyvtár vezetésével ilyen körülmények között is Szolnok megye változatlanul az ország él"Makovecz-parókia" Jászapátin Ha szokványos ház készülne, már rég költözhetnének Megkérdezése nélkül változtattak az építész tervein Egy újabb Makovecz-házzal gazdagodik Jászapáti. Ez már a negyedik lesz a jászsági településen, és a korábbiakhoz hasonlóan emeli majd a kisváros fényét, tekintélyét. Makovecz-háznak nevezik ezt a most épülő parókiát is, pedig a tervező nem a nemzetközi hírű építész, hanem Kravár Agnes. 6 készítette a művelődési házzal szemközti takarékszövetkezeti székház és az üzletház, a szolgálati lakások tervét is, a mester keze munkája mégis benne van ezekben az épületekben is. Nem közvetlenül, hanem úgy, mint a Makona Tervező Iroda vezetőjéé, mint a sajátos Makovecz-iskola megteremtőjéé. Szellemi hatása érvényesül valamennyi alkotásban, ezért is alkotnak szerves építészeti egységet az épületek. Szolidabb plébániát akart A most épülő parókia a többitől elszakadva, a neki tetsző környezettől elszigetelve áll ugyan, a Makovecz-házak azonban sohasem idegenülnek el környezetüktől. Megtalálják a kapcsolatot a természettel és a leghétköznapibb műtárgyakkal, terekkel, házakkal, sőt ha kell, maguk köré teremtenek hangulatot és átformálják a meglévő közeget. Itt most nem volt erre szükség, mert a műemlék templom egyértelmű orientációt adott a tervezőnek. Az egri egyházmegye egyik legnagyobb templomának tömege és a középkori erődtemplomokra jellemző kőfal ihlette Kravár Ágnest. Mindkettőt belekomponálta épületébe, mely egy tengelyre felfűzött főbejáratból, egy díszes gyülekezeti teremből és egy belső udvarból áll. Ez a hármas egység részben megmutatkozik a külső szemlélőnek is, mert a főbejárat mögött a kupolás díszterem hangsúlyosanjelöli ki a parókia középpontját, a szimmetrikusan elhelyezkedő két oldalszárny azonban eltakarja, de azért sejtetni engedi a templomkerttel összekapcsolt zárt, belső udvart. Az épületben plébános-, két káplán- és gazdasszonylakrész, valamint vendégszoba található a szükséges kiszolgáló helyiségekkel, ahogy azt az egri érsekséggel egyeztetve a tervező megkomponálta.- Nekem nem volt sok beleszólásom, milyen legyen az épület - mondja Földes Menyhért plébános - a tervezőt is az Országos Műemléki Felügyelőség jelölte ki. A terv szerint szép lesz a plébánia, bár egyszerűbb, szolidabb hivatalt, paplakot szerettem volna. Egyrészt a költségek miatt, hiszen teljes egészében a hívek adományából készül, de a vallásos lelkülethez sem illik a túlságosan hivalkodó épület. Kravár Ágnes szerint pedig a plébánia a lehető legigénytelenebb, mert kő, fa és pala. ósi építőanyagok, melyek ismétlik a szomszédos templom felületeit. Egyébként neki is meggyűltek a gondjai Jászapátival, mint Makovecz Imrének, aki néhány éve már hátat is fordított a településnek.- Beleegyezésem nélkül lényegesen megváltoztatták az elképzeléseimet - panaszkodik a tervező. - Födémet húztak a lakrészek belső terébe, átalakították a tetőt és elhagyták a főbejáratnál az ágasfákat. Úgy bántak az épülettel, mintha semmi közöm se lenne hozzá. Jelentősen megváltozott a tartalma, arányai, az átadástól el is zárkózom. Ötven éve várják Bátor Béla az építkezés műszaki ellenőre a kivitelezőnek és főleg az építtetőnek járt kedvében, mikor a változtatásokhoz hozzájárult. Nincs pénz, és a számításai szerint a belső födém 400 ezer forinttal csökkentette a költségeket. Az a csupasz, görcsös ágasfa pedig, mondta, a tanyasi fészerek, színek építőanyaga, cseppet sem illik az igényes megjelenésű parókiához. A jászapátiak a körülményekről keveset tudnak, annyit érzékelnek csak az egészből, hogy három éve végre megkezdődött az építkezés, és még mindig csak épphogy tető alá került. Igaz, ötven éve várnak a hívők erre is, mert 1942-ben bontották el a korábbi parókiát. Két év múlva ugyan már álltak az új épület falai, de a front utáni zavaros időkben kézen-közön el is tűnt minden. Helyére egy idő múlva szovjet hősi emlékművet állítottak, s azután várni kellett, míg a templom mellett megüresedik valami hely. A 80-as évek elejére jött el az alkalom, ’84-re készültek el a tervek, és azóta gyürkőzik az egyházközség a feladattal. A hívek adakozó kedvét azonban már alaposan igénybe vette a templom restaurálása, de azért a parókiára is összegyűlt annyi pénz, hogy az építéshez hozzákezdhettek. A kivitelezés viszont lassan halad, panaszkodik a kanonok, az üzem csak akkor dolgozik rajta, ha nincs más munkája. Közben megemelkedtek az árak, a költségek, a pénz pedig elfogyott. Az apáti búcsúra, Kisboldogasszonyra már szeretnének beköltözni, de a jövő teljesen kilátástalan. A költségvetési üzem vezetője, Király László is panaszkodik. Az egyházközség másfél millióval már eddig is tartozik, és idén még további több mint egymilliót építettek be. Elkészítették a legnehezebb, mégis gyengén fizető részét az épületnek, rengeteg problémájuk volt a hiányos tervekkel, most meg úgy hallják, más kivitelezőt keres a beruházó. Szeretnék pedig ők befejezni ezt a Makovecz-házat is, mint ahogy az üzem munkáját dicséri a többi is. Igaz, hogy a kivitelezés igényessége /főleg a tetőfedésnél/ valószínűleg a fizetési gondok miatt, most elmarad a korábbiaktól. Vitát kavartak Gond, gyötrelmek, panaszok nélkül nem megy ez az építkezés sem. Vitát kavartak a korábbi Makovecz-házak is, némelyikről még ma se tudja a város, hogy jól járt-e vele. Ha egyszerű, sablonos terv készült volna, már rég használnák, igaz észre se venné senki. A parókia azonban így, félkész állapotban is szervezi maga körül a teret. Egy épülettel gazdagodik Jászapáti, mely megállásra, rácsodálkozásra kényszeríti a járókelőt, az átutazót - valószínűleg az utolsó Makovecz-épülettel. LP