Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-31 / 70. szám (76. szám)

2

Néplap

1990. MÁRCIUS 31.

Szlovákiai magyar egyetem

összeült pénteken Pozsonyban az a munkabizottság, amely a szlovákiai komáromi Jókai Mór magyar egyetem létrehozásának a lehetőségeit volt hivatott megvizsgálni. A munkabizottság összehívását Milan Pisut szlovák kulturális miniszterhelyettes kezdeményezte, és abban a Jókai Mór Egyetem alapításáról szóló törvényjavaslat indítványozóin, Sidó Zoltán, Popely Gyula és Duray Miklós parlamenti képviselőkön kívül részt vettek a nyitrai pedagógiai főiskola képviselői, a szlovák iskolaügyi minisztérium munkatársai, meghívott szakemberek, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű mozgalom, a Független Magyar Kezdeményezés és az Együttélés elnevezésű politikai mozgalom képviselői.

Duray Miklós az MTI prágai tudósítójának adott nyilatkozatában elmondta, hogy az eszmecserén nem alakult ki egységes nézet, mindegyik fél a saját álláspontját védelmezte. Az egyetem megalapításával kapcsolatban a Független Magyar Kezdeményezés, a Közvélemény az Erőszak Ellen és az Együttélés mozgalmak és a három javaslattevő véleménye állt a legközelebb egymáshoz.

A szlovákiai magyar egyetem alapítására tett törvényjavaslat megvitatását a csehszlovák szövetségi parlament illetékes bizottsága április elejére halasztotta, azzal az indoklással, hogy azt előbb a szlovákiai állami és törvényhozó szerveknek is meg kell vitatniuk. A szlovák kulturális miniszter már korábban az önálló magyar egyetem létesítése ellen foglalt állást, s azt javasolta, hogy a megalapítandó nyitrai Ciril és Metód Egyetem kihelyezett részlegeként működjön Komáromban magyar pedagógusképző intézmény. A hét elején a szlovák parlament illetékes bizottságai is foglalkoztak a magyar egyetem ügyével. A bizottságok együttes ülésükön elutasították az egyetemről szóló törvénytervezet megvitatását, azzal az indokkal, hogy egyelőre nem ismeretes a kormány álláspontja a kérdésben, illetve hogy a törvénytervezetet két másik szlovák egyetem létrehozásáról szóló tervezetekkel együtt kell megvitatni. Milan Pisut kulturális miniszterhelyettes akkor azt közölte, minisztériuma szerint a magyar pedagógusok képzése megoldható Nyitrán is.

Tőkés-nyilatkozat

"Nemcsak a magyar nemzetiséget szolgálom"

Tőkés László, a Nagyvárad székhellyel működő Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke még nem foglalta el új tisztét. A sajtónak adott pénteki nyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy rendkívüli megtiszteltetés számára megválasztása. „Mint temesvári református lelkész indultam az Egyesült Államokba, és onnan mint megválasztott püspök tértem vissza Romániába,, - mondotta.

A Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában szólt arról, hogy elkeserítette a tény: a kormány, a Vatra Romaneasca, a Parasztpárt, a sajtóügynökség és a televízió még a marosvásárhelyi

fejleményekkivizsgálásaelőttmagyarellenes szellemben nyilvánított véleményt, és igyekezett hangulatot kelteni, rossz, helytelen irányba terelni az állásfoglalásokat. Ezért arra kényszerült, hogy tájékozódjon és ismertesse nyilatkozataiban a magyar kisebbség álláspontját is - közölte. - A külföldi sajtó mellett a telefax nagy segítséget adott neki és naponta telefonon is kapcsolatba lépett Bukaresttel. Tájékozódott Domokos Gézától, az RMDSZ elnökétől, kereste Király Károlyt és Ion Iliescut is, de az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnökét nem tudta elérni.

Tőkés László bírálta a Rompres sajtóügynökséget, mert nem a tényeknek megfelelően adott tájékoztatást, hanem egyoldalúan a magyarságra hárította a történtekért a felelősséget.

Kitért arra, hogy ő az egész román társadalmat szolgálja, nemcsak a magyar nemzetiséget. Ám nyomatékkai hangsúlyozta azt is, hogy a magyar nemzetiségnek jogai vannak, amelyeket biztosítani kell - joga van többek között iskoláihoz, intézményeihez, anyanyelvéhez, szabad életéhez. Ezekkel a jogokkal nem csökkenti a románság jogait - mondta. Ehhez a gondolathoz kért több megértést és az együttéléshez pedig megbékítő szándékot

Erősödő pikárdiai és jásznagykun-szolnoki kapcsolatok

A francia tartomány, Pikárdia Ifjúsági- és Sportigazgatóságának két munkatársa már régóta fáradozik azon, hogy különböző módon és más-más eszközökkel

André Maresceaux

szélesítse a két régió, a francia és magyar vidék egymáshoz vezető útját. Amikor benyomásaikról és tapasztalataikról kérdezzük őket Maresceaux űr meleg szívvel az itt töltött napok kellemességét említi először mondván úgy érezte itt magát mindvégig, mintha otthon járt volna. Ami pedig a tapasztalatokat illeti, bevallása szerint különös hatást tett rá az a gondosság, az a szeretet, amellyel megyénkben a nép művészetét, a néphagyományokat ápolják. A tradícióknak -hangsúlyozza- nagy szerepük van egyegy nemzet, egy-egy nép öntudatának, identitásának megőrzésében, erősítésében. S ehhez kapcsolja az egyik fontos gyümölcsöztethető gondolatát. Áz e téren kibontakozó, szélesedő csereakcióknak kölcsönösen láthatná mindkét fél a hasznát. De a folklór, a nép művészetének megismerése egymás jobb megértésének is nyelvi akadályoktól mentes nemes eszköze. Igen, a megismerése, ezen szorgalmasan tovább kell munkálkodnunk, hogy a Magyarországot még mindig oly távolinak, s ismeretlenségében idegennek érző franciák Pikárdiában is minél többet tudhassanak meg Európának erről a darabjáról.

Alain Modeste, a nemzetközi kapcsolatok felelőse konkrét, azaz már rögzített terveket, elképzeléseket sorol, kiragadott, reménytkeltő példákat: öt fiatal, aki franciául legalább közepesen beszél, nyári egyetemen, Amiens-ben háromhetes nyelvi kurzuson bővítheti majd tudását; szeptemberben fiatalok újabb csoportját várják, akik környezetvédelmi táborozáson vehetnek majd részt; útra indulnak Pikárdiába a vendéglátás- és a kereskedelem szakemberei, viszont augusztusban Szolnok megyében rendeznek zenei tábort franciáknak, - s mindezek még az idei esztendő terveiből. A távolabbi jövőt érinti az, amit Maresceax úr hozzátesz. Olyan küldöttségről szól, amelynek tagjai a sportélet, a szabadidő eltöltésének kérdéseivel foglalkoznak, valamint felelősséggel tartoznak e feladatok megoldásában önkormányzatban viselt funkciójuk révén. Ez is oda-vissza járható út lesz.

Pikárdia ismét elküldte a barátság diplomatáit, s az elmondottakból is megítélhető, nem jártak hiába. Sőt, annak a gondolatnak is elvetették a magját, hogy e kapcsolatok baráti társaságokban ölthetnének formát.

Alain Modeste

Nálunk francia-magyar, ott magyar-francia társaság jöhetne létre. Milyen szép is lenne, ha az ezen a tavaszon elültetett gondolat jövő tavaszig már "szárba"is szökkenne!-VMOrszággyűlési képviselő-választás

Ajelöltek hivatalos listája

Szavazás április 8-án

A Megyei Választási Iroda nyilvánosságra hozta azoknak a jelölteknek a névsorát, akik a választási törvény szerint az első szavazás eredménye alapján indulhatnak a választás második fordulóján.

A lista választókerületenként és ajelöltek ábécé-sorrendjében:

1. számú választókerület (Jászberény)

1. Dr. Kis Zoltán, Szabad Demokraták Szövetsége

2. Dr.PethöLászló, Magyar Demokrata Fórum

3. Szigeti István, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

2. számú választókerület (Jászapáti)

1. Dr. Kecskés Ákos, Magyar Demokrata Fórum

2. Dr. Mizsei Béla, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

3. Török Sándor, Hazafias Választási Koalíció

3. számú választókerület (Szolnok)

1. Halász István, Magyar Demokrata Fórum

2. Hortobágyi Zoltán, Szabad Demokraták Szövetsége

3. Posta Zsolt, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

4. számú választókerület (Szolnok)

1. Fodor Tamás, Szabad Demokraták Szövetsége

2. Kovács Líbor, Magyar Szocialista Párt

3. Petronyák László, Magyar Demokrata Fórum

5. számú választókerület (Kunszentmárton)

1. Dr. K.Csontos Miklós, Független-Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

2. Dr. Kiss Edit, Szabad Demokraták Szövetsége

3. Molnár István, Magyar Demokrata Fórum

6. számú választókerület (Mezőtúr)

1. Árvái Gyula, Szabad Demokraták Szövetsége

2. Dr. Draskovits Dénes, Magyar Szocialista Párt

3. Dr. Szunyogh Valéria, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

4. Dr. Tóth Albert, Magyar Demokrata Fórum

7. számú választókerület (Kunhegyes)

1. Dögéi Imre, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

2. Dr. Szabó Lajos, Magyar Demokrata Fórum

3. Tolnai Antal, Szabad Demokraták Szövetsége

8. számú választókerület (Karcag)

1 .Dr. Szabó János, Magyar Demokrata Fórum

2. Dr. Varga László, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

3. Varga Mihály, Fiatal Demokraták Szövetsége

Zökkenőmentes a szovjet csapatok kivonása

A szovjet csapatok hazaszállításáról adott tájékoztatást a sajtónak Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese és Sáfár Bálint ezredes, a Magyar Honvédség közlekedési szolgálatának főnöke, pénteken a MÁV Vezérigazgatóságán.

Mészáros András elmondta: a csapatok szállítását - mindennapi tevékenysége mellett - a Magyar Államvasutak végzi. Az eddigi két-három hét tapasztalatait összegezve közölte: a szállítás ütemterv szerint, fennakadások nélkül halad. A szükséges vasúti kapacitás rendelkezésre áll, így a csapatszállítás a MÁV egyéb tevékenységeit semmilyen formában nem zavaija. A magyar vonalhálózaton egyébként naponta körülbelül kétezer vonat közlekedik, s ennek mindössze másfél százaléka vesz részt a kivonási munkálatokban.

A folyamatosság biztosításához azonban, különösen májustól, a szovjet oldalon növelni kell az átvétel ütemét

A közgyűjtemények jövőjéről

Van-e a pártoknak kulturális programja?

A forradalmak, legyenek bár vértelenek, mégis sok érték pusztulásával járnak. Felelőtlen emberek, zavarosban halászók vagy éppen csak bizonyos dolgokra nem gondolók - mert számukra nagyobb célok beteljesítése a fontos -, értékeket pusztíthatnak és semmisíthetnek meg. Dyen időszakot élünk, s vigyáznunk kell. Egyetlen pártnak sincs átgondolt kulturális programja. Csak a közoktatással foglalkoznak, s nem gondolnak azzal, hogy mi lesz a sorsa a pártállam által bizonyos rendbe állított, kiépített keretekkel, központi pénzelosztásból élő intézményekkel. Sorsukat az önkormányzatokra kívánják bízni. Ám míg ezek kiépülnek, amíg megfelelő szakértői gárdát állítanak elő /a legkisebb településeket is beleértve!/, évek telnek el, s olyan légüres tér keletkezik, amelyben nem jut oxigénhez számos kulturális intézmény, közöttük a közgyűjtemények halálát, szétbomlását, olykor teljes megsemmisülését okozhatja.

Ez aggaszt bennünket, s átgondoltuk, hogy miképp lehetne a pártállam által létrehozott, a közgyűjteményeknek jelenleg védelmet jelentő, s azt működőképessé tévé és tudományos műhellyé fejlődött intézményrendszert átmenetileg védőbástyává emelni; megóvni a közgyűjteményeket a pusztulástól. Megóvni attól, hogy regionális kutatások megálljának, több évtizedes múltra visszatekintő kiadványsorozatok megszűnjenek, az ezekkel létesített külföldi, európai kapcsolatok megszakadjanak, a rangos konferencia-sorozatok megálljának, s mindenekelőtt a tudományos kutatások alapját jelentő és nemzeti értéket, sőt kincset alkotó közgyűjtemények védtelenül maradjanak, helyi érdekek játékává legyenek. A Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága ezért javaslattal él. Keresi más közgyűjtemények /könyvtár, levéltár, galériák/ hasonló nehézségeire is a megoldást, bár első lépésként inkább a múzeumok helyzetét tekinti alapnak.

JAVASLAT

1. Kívánatos fenntartani a jelenlegi megyei múzeumi szervezeti rendszert, annak minden vívmányával együtt /szakember, személyi ellátottság, kiadványok, kiállítóhelyek, s az eddigi arányú költségvetés/, mert ez a szakmai színvonalat, a műtárgyvédelmet biztosítja. Meg kell viszgálni, hogy a könyvtárak ennél lazább szerkezetű rendszere, illetve a levéltárak kisebb méretű szervezete az átmeneti időszakban milyen védelmet, működési feltételeket biztosít.

2. A megyék szerepkörének átalakulása nem érintheti a megyei múzeumi /közgyűjteményi/ szervezeti rendszert, csupán lényegtelen, s az új helyzethez igazodó módosítások képzelhetők el. A megyei múzeumi /közgyűjteményi/ hálózat nem a megyének alárendelve működnék, ha- nem csupán mint megyékre bontott hálózati rendszer.

3. Az országgyűlés hozzon törvényt a nemzeti vagyon /vagy nemzeti kincs/ védelméről /muzeális-, műemléki-, levéltári-, könyvtári-, foto- és filmtári anyag/. S biztosítsa ennek költségvetését úgy, hogy mérje fel: a jelenlegi nemzeti költségvetésen belül a gyűjtemények fenntartására /épület is/, működtetésére, az ott folyó munka biztosítására összesen /országos és helyi erőforrások együttesen/ milyen hányadot fordítanak. A nemzeti jövedelemnek legalább ezt a hányadát biztosítani kell a jövőben az országgyűlés által.

4. Az országos és megyei múzeumok közvetlenül a minisztériumtól kapnák meg a rájuk eső összeget, s azt a szervezet tagintézményei között abban az arányban osztanák el, ahogyan ez a jelenlegi tagintézmények között szokásban van.

5. Az országos és a megyei közgyűjtemények egyben szakmai felügyelői hatóságok maradnának, s biztosítanák a munka és a gyűjtemények szakszerű ellenőrzését, a gyűjtemény védelmét, kutathatóságát.

6. Új gyűjtemények létrehozása csak akkor lehetséges, ha annak a jövőben elfogadandó normatívarendszer alapján megfelelő költségvetése van.

7. Mindez nem zárja ki, hogy az önkormányzatok segítsék anyagilag és erkölcsileg a településen lévő közgyűjteményeket, s esetleg, az átmeneti időszak után, akár maguk működtessék, s tartsák fenn gyűjteményeiket. Ehhez azonban a már működő és kiépült rendszerű önkormányzat adhat segédkezet.

Szolnok, 1990. március 20.

A Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága