Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-29 / 74. szám

2 Néplap 1990. MÁRCIUS 29. Interpol-konferencia Budapesten Elismerés a nemzetközi megbékélés érdekében vállalt szerepéért /Folytatás az 1. oldalról/ Magyarország 1923-ban alapító tagja volt a nemzetközi szerve­zetnek, de, tagsága 1946-ban megszűnt. Hazánkat 1981-ben vették fel ismét a tagok közé, s ez akkor feltűnést keltő lépés volt, mert a környező szocialista országok közül Magyarország elsőként lé­pett be az Interpolba. Gál Zoltán szólt arról is, hogy az utóbbi években Magyarorszá­gon jelentősen emelkedett az olyan bűncselekmények száma, amelyekben külföldiek is részt vesznek. Külön is kiemelte, hogy a kábítószer-kereskedelemben tranzitországgá váltunk. Ezt követően Raymond E. Kendall, az Interpol főtitkára kö­szöntötte a konferencia vendég­látóit, majd megkezdődött az ér­demi tanácskozás. A részvevők három napon keresztül foglal­koznak egyebek közt a nemzet­közi terrorizmussal, a gazdasági bűnözéssel, a pénzhamisítással és a kábítószer-kereskedelem­mel. Túrós András belügyminisz­ter-helyettes, országos rendőrfő­kapitány a sajtó képviselőinek elmondta: a tanácskozáson fog­lalkoznak azzal is, hogy miköz­ben Nyugat-Európában stbilizá­­lódott a bűnözési helyzet, addig a kelet-európai országokban gyorsan növekszik a bűncselek­mények száma. Véleménye szerint Magyaror­szág egy éven belül már nemcsak tranzitország lesz a kábítószer­kereskedelemben, hanem egyút­tal drogpiac is. Ugyancsak ag­gasztó, hogy például a bécsi és a müncheni alvilág magyarorszá­gi betörésekkel is foglalkozik. Arról is szólt, hogy a tanácsko­zás egyik szünetében az olasz belügyi vezetőkkel tárgyalni kí­ván a tavaly decemberben Olaszországban kábítószer­­csempészésért letartóztatott két magyar állampolgár ügyéről. Hatékonyabb együttműködés a Skála áruházak között /Folytatás az 1. oldalról/- Elmondaná dióhéjban, mit nyújtott ez a tanácskozás az áruházigazgatóknak? Már a program is sokkal többet ígért egy protokolláris találkozó­nál...- Elöljáróban hadd jegyezzem meg, hogy a házigazdák nagyon jó körülményeket teremtettek az érdemi munkához. A város, az áfész szívét-lelkét beleadta a ren­dezésbe, hogy minden jól sike­rüljön. Maga a tanácskozás rend­kívül szoros időbeosztással, en­nek ellenére derűs hangulatban igen tartalmasán zajlott le. Mó­dunk volt közvetlen előadást hallgatni, konzultálni Nyugat- Európa legnagyobb kereskedel­mi konszernjének két vezető munkatársával. Tanácsokat kap­tunk időszerű gazdaságpolitikai témákban Antal László minisz­terhelyettestől, a kormány főta­nácsosától. Megismerhettük a si­ker titkát, egy korszerű amerikai menedzserképző előadás és tré­ning jóvoltából. Több fontos, el­sősorban a közös fellépést előse­gítő ügyrendi és egyéb kérdés­ben döntött a tanácskozás, és sok konkrét üzlet is köttetett a három nap alatt.- Érdekelne, hogy az üzlet­­politikájuk, s az áruházi együttműködés jövője miként került napirendre?- Döntöttünk távlati stratégiai kérdésekről, a piac bővítésének lehetőségéről. Elfogadásra ke­rült több reklámakció, melyek a közeljövőben indulnak be. Ezek közül kiemelhető, hogy a Skála Kópé- figura helyett újabb képi megjelenítést alkalmazunk, amelynek fő tartalma arra épül, hogy a Skála áruházak nélkülöz­hetetlenek. Ez a "Veled va­gyunk" szlogen bevezetésével várható. Megtörtént több akció szervezése és előkészítése is an­nak érdekében, hogy minél több olcsó termék kerüljön a polcok­ra.- Megújul-e az áruházak egymás közötti kapcsolata?- Az integráció szervezeti ke­rete is változik. Az eddigi laza együttműködés helyett alapvető­en meghatározó lesz a közös be­szerzés, az összefogás, az egysé­ges reklám és a közös technikai megjelenés. Külön témaként tár­gyaltuk meg a külföldi tőke be­vonását, hogy az milyen feltéte­lekkel és követelményrendszer­rel valósuljon meg az egyes áru­házakban.- A tanácskozáson született elhatározások nyilván egy kö­zös célt szolgálnak, amely a vá­sárlóknak legalább annyira jó­nak ígérkezik, mint a Skála- Coop Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaság valamennyi érdekelt tagjának...?- Összességében a fő cél, hogy a jelenlegi 42-45 százalékos pia­ci részesedésünk valamelyest növekedjék, és a vásárlók bizal­mát, szeretetét változatlanul fenntartsuk. Ehhez rengeteg mu­níció van még a tarsolyunkban. A világ egyik legnagyobb rek­lámvállalata kötött egyezséget a Skála reklámstúdiójával, ezzel jelentős szellemi tőke árami iker­re a területre, akár szlogenek, akár máshol már jól bevált reklá­makciók vagy képi megjelenítés formájában...- Ezekre nyilván érdemes lesz odafigyelni. Köszönöm a beszélgetést.-rónai-Tőkés Lászlót püspökké választották Az amerikai külügyminiszter-helyettes levele Tőkés László jelentős sikert ért el a romániai magyarság ügye számára keddi újabb washingto­ni látogatásán. Lawrence Eagle­burger, a külügyminiszter első helyettese, akivel egyórás meg­beszélést folytatott, azt követően levelet intézett a Washingtonból hazainduló Tőkéshez, amelyben rámutatott: „elismerjük azt a fontos szerepet, amelyet Ön a nemzetimegbékélés, avalameny­­nyi Romániában élő közötti har­monikus viszony érdekében ját­szott. Reméljük, hogy továbbra is be tudja tölteni ezt a szerepet s na­gyon aggasztana bennünket, ha e zavaros légkörben kiállása a ro­mániai magyar kisebbség tör­vényes jogaiért veszélyeztetné személyes biztonságát. Mint tudom, hazatérte után ta­lálkozni fog Iliescu elnökkel. Kérem, tolmácsolja neki az ame­rikai kormány mély aggodalmát a román és a magyar közösségek közötti erőszakos konfliktusok kialakulása felett. Az erőszak folytatódása csak megnehezítené az erőfeszítése­ket, hogy kialakuljon az a plura­lista, toleráns környezet, amely nélkülözhetetlen a májusi vá­lasztásokhoz. A román kormány biztosított bennünket, hogy meg fogja védeni a magyar kisebbség jogait s mi nagyon komolyan vesszük ezeket az ígéreteket,,, hangsúlyozza Eagleburger leve­le. Tőkés László a külügyminisz­ter után három vezető szenátort: Christopher Doddot, Frank Lau­tenberget és Bili Bradleyt tájé­koztatta a romániai magyarság súlyos helyzetéről, jogos igé­nyeiről. Tőkés rámutatott, hogy az ország jelenlegi légkörében a milliós tagságú Vatra Romane­­asca szervezet jó lehetőséget lát a soviniszta indulatok szítására, a kormány iránt bizalmatlan tö­megek félrevezetésére. A kor­mány viszont gyenge, s úgy érzi, növeli esélyeit a választásokra, ha semleges magatartást tanúsít a nemzetiségi kérdésben. Mindhárom szenátor igen me­leg szavakkal méltatta Tőkés László történelmi szerepét. Mint a szenátus három kulcsbizottsá­ga (a külügyi, a megajánlási és a pénzügyi bizottság) tagjai, meg kívánják akadályozni, hogy Ro­mánia bármifajta amerikai gaz­dasági segélyt, könnyítést kap­jon mindaddig, amíg nem bizto­sítja a nemzetiségek jogait. Tőkés László szerdától Géni­ben részt vesz az egyházak világ­tanácsának a kelet-európai egy­házak helyzetével foglalkozó konferenciáján, majd a hét végén hazatér. A lelkész 18 napos észak­amerikai útja a nagy érdeklődés, a meleg rokonszenv és a siker jegyében zajlott: Tőkést az ame­rikai és a kanadai kormány veze­tőjétől a befolyásos törvényho­zókig s a legnagyobb lapok ve­zetőiig mindenhol fogadták, így alkalma volt a legfontosabb kö­röket megismertetni a valóság­gal a romániai magyarság hely­zetéről. Ösztönzésére nagy em­berjogi szervezetek, így a Hel­sinki Szövetség, a Helsinki Watch, a Nemzetközi Emberi Jo­gi Szövetség s az amerikai tör­vényhozás emberjogi testületé arra készül, hogy hamarosan megfigyelőket küldjön Románi­ába, a választások előtti helyzet tanulmányozására. 3$i $í Tőkés Lászlót, a nagyváradi református egyházkerület püs­pökévé választották - jelentette szerdán Bukarestből az APA osztrák hírügynökség. A Kathpress egyházi hírszolgálat­ra hivatkozó jelentés szerint az egyházkerület szinódusa elsöp­rő többséggel választotta meg a temesvári lelkészt. A romániai forradalomban kiemelkedő sze­repet játszott Tőkés László Papp László püspököt váltja fel ebben a tisztségben. Papp László a Ce­­ausescu-házaspár kivégzése után Franciaországba távozott. Tőkés László szerdán felszó­lalt az Egyházak Ökumenikus Tanácsa vezető szervének genfi ülésén, ahol kijelentette, hogy a román egyházaknak előbb ma­guknak is meg kell újulniuk, mi­előtt részt vehetnének a román társadalom megújításban. Adott a lehetőség, hogy az egyház szerepet vállaljon a ro­mán társadalom átalakításában, de ez igen nehéz feladat - szö­gezte le Tőkés, az Ökumenikus Tanács morális támogatását kér­ve munkájukhoz. Pápai nuncius a magyar fővárosba II. János Pál pápa szerdán ki­nevezte a Szentszék Budapestre küldendő diplomáciai képvise­lőjét. A pápai nuncius, aki a Ma­gyar Köztársaságban képviseli majd a Vatikánt, a 64 éves Ange­lo Ácerbi címzetes érsek. Acerbi 1925-ben született egy La Spezia melletti faluban. Több diplomáciai megbízatást látott már el, többek között a párizsi nunciatúrán. Legutóbb Kolumbiában kép­viselte a Vatikánt. Címzetes ér­seki címét VI. Pál pápától kapta 1974-ben. Magyarország és Vatikán kö­zött 1945-ben szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok, ami­kor a szövetséges ellenőrző bi­zottságot képviselő szovjet pa­rancsnokság kiutasította az or­szágból az akkori nunciust. A kapcsolatokat 45 év elteltével, ez év február 9-én állították helyre Budapesten Agostino Casaroli bíboros államtitkár és Németh Miklós miniszterelnök aláírásá­val, azt követően, hogy az or­szággyűlés új lelkiismereti és vallásszabadsági törvényt ho­zott, és a kormányzat új alapokra helyezte az egyházak és az állam viszonyát, megszüntetve min­den ellenőrzést és beavatkozást az egyházi ügyekbe. A Szentszék most kinevezett képviselője hamarosan elfoglal­ja állomáshelyét Budapesten. Megélénkül a "népi diplomácia" 2. rész Szolnokiak különös kalandjai Krakkóban Lengyelország lengyel szemmel A Pelikán szálló és az IBUSZ közös szervezésében útra kelt nőnapi "népi delegáció" bizo­nyíték rá, hogy a népek barátsá­gát nem szólamokkal lehet elér­ni. Lengyelországi tudósításunk első részében beszámoltunk ar­ról, milyennek látják ma a ma­gyarok a lengyeleket, Lengyel­­országot. Most egy olyan len­gyel férfival beszélgetünk, aki részt vett a sztrájkokban, s aki személyes győzelemnek tekinti a változásokat. Kazimierz Zeleszkievicz bá­nyász kitűnően beszél magyarul, a Bielsko Biala környéki bányák utazási irodájának egyik alapító­ja. Szolnok és e híres lengyel bányavidék közötti kapcsolatok legfőbb védnöke, valamint szer­vezője a lengyel-magyar gyere­kek csereüdültetésének. Utoljára februárban járt Szolnokon 160 lengyel gyerekkel. Most Ustron­­ban beszélgettünk vele a mai közérzetről, a reformokkal kapcsolatos nézetekről.- Milyen volt Ön szerint az út, amely az 1980-as sztrájkokig ve­zetett?- 40 év eltelt, s a lengyelek azt látták, az ország teljesen tönkrement. Az első sztrájkok idején azt követelték, számoljon el a kormány, hová lett a pénz, amit kölcsön formájában felvet­tek? Az ország eladósodott, lát­szatja a sok kölcsönnek nem volt. Odajutottunk, hogy Len­gyelországban ágyneműt nem lehetett kapni. Ez ugyanolyan, mintha a cseheknél nem lenne sör. A világhírű sziléziai taká­csok, vagy a lengyel bányák mind mind tönkre mentek.- A sztrájkok következménye­ként Eduard Giereknek távoznia kellett, helyette jött Jaruzelski. Ön,mint a legelső sztrájkokban is résztvevő lengyel bányász, ho­gyan ítéli meg most a Jaruzelski­­időszakót?- Alkalmatlan volt a vezetésre. Jaruzelskinek hamarosan vég­képp távoznia kell a politikából. Bábu volt az oroszok kezében. Bár most sokan azt is mondják, ha Jaruzelski nem vállalja az oroszok által kiosztott szerepet, jönnek az orosz tankok és Len­gyelországban vér folyik.- 1989 nyarán jött el az igazi fordulat Lengyelországban, Lech Walesa illegalitása véget ért. Visszarendeződési tendenci­ák Lengyelországban is vannak?- Dehogy vannak. Most indult meg az élet igazán. Ennek első jele, hogy a televízióban is el­kezdődött az őszinteségi hullám. 1939. szeptemberéről nemrég mutattak be egy dokumentumfil­met, amit soha eddig nem lehe­tett látni Lengyelországban. Egyik oldalon a németek tették tönkre a lengyeleket, a másik ol­dalon az oroszok csinálták pon­tosan ugyanazt velünk. Ezek most mind napvilágra kerültek- És emiatt jobban él most a russzofóbia Lengyelországban?- Nem, mi nem gyűlöljük az oroszokat, csak hagyjanak ben­nünket békén. Senkit nem zavar­nak, amíg Oroszországban van­nak. Maradjanak ott, akkor szí­vélyesek leszünk velük is ugyan­úgy, mint bárki mással a világon. - Sztrájkok még mindig vannak az országban. Ezt mivel magya­rázza?- Most még mindig nagyon ne­héz, az emberek türelme a végé­re ért. Pedig szerintem 3-4 hóna­pot kell kibírni, akkor már érez­hető lesz az új gazdaságpolitika hatása, jobb lesz Lengyelország­ban minden. Augusztusban kez­dődött a nagy áremelés, de janu­árban már mindent lehetett kap­ni. Néhány hónap, és a mi szén­bányáink is újra fellendülnek. Mi bányásszuk a legjobb szenet egész Lengyelországban, elad­juk Nyugatra. Keletre most már kevésbé. A bányák is függetle­nedni akarnak az államtól, amint ez megtörténik, sokkal jobban fogunk keresni.- Milyen a lengyel közvéle­mény az Odera-Neisse-határral kapcsolatban?- A lengyelek 65 százaléka na­gyon fél, nem bíznak Kohl kan­cellár ígéretében. Amikor Kohl Lengyelországban járt, Mazowi­­eczkivel tárgyalt. Imádkoztak is együtt a határkérdés megnyugta­tó rendezéséért. Akkor a lengye­lek azt gondolták, minden rend­ben, de most, hogy ismét eltelt egy kis idő, sokan nagyon fél­nek.- Ezek komoly változások nem szültek gyűlöletet lengyel és lengyel között?- Abszolúte nem. Nézze meg, önökkel is mindennap elmen­tünk Gierek háza előtt, de kit zavar ő már? Kit érdekel, mit csinált? Itt él ebben a közeli ház­ban, régen ő is bányász volt, azért költözött vissza. Most úgy él, mint bárki más: sorban áll, beszélget az emberekkel, senki nem törődik már vele.- És mit szól az átlag lengyel az erősen meggazdagodottak ré­tegéhez?- Semmit, miért gyűlölnénk egymást? Emellett azt hiszem, mi azért sem gyűlöljük egymást, mert összeegyeztethetetlen a Biblia tanításával. A lengyelek imádkoznak egymásért, hogy mindenkinek jobb legyen. Maga a pápa is könyörög a sokat szen­vedett lengyel népért. Ha szaba­don élhetünk, dolgozhatunk, jó élet lesz itt, miért gyengítenénk saját országunkat egymás elleni gyűlölködéssel? Az úgynevezett Balcerowicz-terv a fiatalok la­káskérdésének megoldását tűzte ki célul, ezért visszajönnek azok a fiatalok is, akik korábban el­mentek a perspektívátlanság, a teljes reménytelenség miatt. Lengyelország újra a lengyeleké lesz, imádkozunk, dolgozunk, gyűlöletnek itt ne legyen helye, ez minden lengyel szíve vágya. Kátai Szilvia

Next

/
Thumbnails
Contents