Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-29 / 74. szám
1990. MÁRCIUS 29. Néplap Belföldre kevesebbet, exportra háromszor annyit Áprilistól az arab országokba is szállítják a Ripp-ropp termékeket Az első negyedév a törökszentmiklósi baromfifeldolgozóban Április első felétől már exportra, az arab országokba is szállítják a BNV-díjas Ripp-ropp termékeket Eltérően az országos tendenciától - a termelés 10 százalékos csökkenését tervezte a hazai baromfiipar - a tavalyinál 5-6 százalékkal több alapanyag feldolgozásával számolva kezdte az évet a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat. Az utóbbi években megkezdett, és mostanra "beérett" alapanyagtermelői kapcsolatépítésre, gyártmányfejlesztésre és piackutatásra alapozott termelésnövelési elképzelések az első negyedévi tapasztalatok alapján reálisnak bizonyultak. Az év eddig eltelt időszakában 1600 tonnával több brojlercsirkét vásárolt fel a vállalat, mint tavaly ilyenkor, tehát javarészt meg tudta tartani az alapanyagszállító partnerkörét. Nem kis szerepe van ebben a vállalat likviditálásának - a termelők mindig a fizetési határidőn belül kézhez kapják a vágóbaromfi ellenértékét - és az úgynevezett' direkt integrációnak. A mostanra már 75 százalékra nőtt kisüzemi hányadon belül ugyanis a brojlercsirke-mennyiség egyharmadának előállításához a feldolgozóüzem előlegezi meg a naposcsibe, a takarmány árát. Az előző évinél ötvennel többen dolgoznak január óta a törökszentmiklósi gyárban, de a létszám emelésére nem csupán a termelés volumenének növelése késztette a vállalatvezetést. A termékszerkezetben - az utóbbi évek tapasztalatai alapján - tovább kívánják növelni, főként exportcéllal a munkaigényesebb termékek, a félkész és konyhakész áruk arányát. Elsősorban a Ripp-ropp termékcsaládról van szó, amiből tavaly már 2000 tonnát gyártottak és értékesítettek a hazai üzletekben. A termék tőkés piacokra irányított próbaszállításainak fogadtatása is kedvező volt, aminek alapján április első napjaiban útnak is indítják az első Ripp-ropp áruval teli kamiont az arab országokba. A vállalat első negyedévi belföldi értékesítésére nagyon rányomta bélyegét a drasztikus élelmiszer-áremelés. A vágott friss baromfiból például 18 százalékkal kevesebbet tudtak eladni, mint tavaly hasonló időszakban, és csaknem 20 százalékkal csökkent a tovább feldolgozott termékek itthoni eladása is. A feldolgozóipar szakembereinek tapasztalatai szerint az is szerepet játszik ebben, hogy a kiskereskedelmi üzletek egy része az ajánlott árat a fogyasztók rovására eltéríti, és a vállalati kiárusítások esetében sem mindenütt érvényesítik a kedvezményt a fogyasztói árakban. A vártnál kedvezőbben alakult viszont az év első negyedében a vállalat exportja: miközben a rubelelszámolású értékesítés valamivel a tavalyi szint alatt maradt, a "dolláros" piacokra háromszor annyi árut szállítottak, mint 1989. első három hónapjában. A fizetőképes kereslet és az alapanyag-termelési, -feldolgozási ráfordítások várható alakulásának ismeretében az év hátralévő részében sem számolhatnak a belföldi értékesítés egy-két százalékosnál jobb jövedelmezőségére. A világpiac ugyan - természetesen versenyképes áruk esetében - elfogad bizonyos mértékű áremelést, de akkorát korántsem, ami az említett ráfordítások drágulását, az állami támogatások megszűnését ellensúlyozhatná. Agyártmányfejlesztésben és a piacépítésben rejlő lehetőségeket kell tehát továbbra is keresnie és kihasználnia a vállalatnak. Ezt is teszi, de nem a feldolgozó kiárusítása árán. Olyan külföldi partnerekkel folytatnak tárgyalásokat, akik korszerű, a félkész és konyhakész termékek skálájának bővítésére alkalmas technológiát hoznak Törökszentmiklósra, akár magyarországi referenciaüzemrész kialakítása céljából is. Egy újabb technológia egyébként hamarosan meg is érkezik a baromfifeldolgozóba, így rövid időn belül az üzletekbe kerülhet a BNV-díjas Ripp-ropp termékcsalád új tagja, a csirkepörkölttel töltött palacsinta. Megyei gondok a kisállattenyésztésben /Folytatás az 1. oldalról/ lés. A Kömyei Mezőgazdasági Kombinát integrációjában az ágazat jövője biztosítottá vált. A tenyésztési technológia tökéletesítése, az okszerű fajtaváltás és az állategészségügyi ellátás javítása új exportpiacok előtt nyitotta meg az utat. A tradicionális olasz piac mellett ma már Nyugat-Európa számos országában és Japánban is ismertté vált a magyar húsnyúl. Az idén azonban a kistermelőknek a jövedelmezőség 10-11 százalékos csökkenésével kell szembenézniük, főként a takarmányárak nagymértékű növekedése miatt. A felvásárlási árak emelése pedig csaknem teljesen a forint leértékeléséből származik, hisz a tőkés piac aligha veszi figyelembe a termelési költségek növekedését. Az ágazat töretlen fejlődésének biztosítása érdekében megoldásra váró gond a megyében a tenyészállatok lucemaellátása, amely a szakcsoportok földhözjuttatásával valósítható meg. Az áfészek a technikai eszközök, a tenyészállat-, a takarmányellátás javításával és a felvásárlás jobb szervezésével járulhatnak hozzá a vágónyúltermelés bővítéséhez. A húsliba- és a májlibatenyésztésben a korábbi évek egyenletes fejlődése a szocialista piacok beszűkülésével megtorpant és a húsértékesítésben átmeneti zavarok keletkeztek. A libamáj és a toll azonban jól fizető és biztos piacra talált Nyugat-Európában. A megye összes méztermelésének az évjárattól függően csupán 30-40 százaléka az akácniéz, a többi napraforgó- és vegyes virágméz. Jelenleg 10 szervezet foglalkozik a méz felvásárlásával. Az érdeklődés az akácméz iránt növekszik, ez pedig kedvezőtlenül érinti a többi mézfajta értékesítését. A kizárólag akácméz-felvásárlók nem segítik elő a termelés bővülését, hisz ez csak a méhek megyén kívüli vándoroltatásával oldható meg. Ez pedig szintén nem növeli a termelési kedvet. Jászberényben az áfész keretében még az idén felépül a mézüzem, amelyben az exportra szánt méz csomagolását végzik majd. L.Z. CÉGSZAKADÁS, DE NEM FÖLDINDULÁS © Elmaradottság, kötvény és "posta-gate" Tegnapi számunkban közöttük annak az interjúnak az első részét, amit Hegedűs Tiborral, a Magyar Távközlési Vállalat Debreceni Igazgatóságának vezetőjével készítettünk. A beszélgetésnek több tényező adta az apropóját. Egyrészt az év elején megtörtént a Magyar Posta szétválása három különálló cégre, másrészt az országban kialakuló új piaci helyzet, a készülő postatörvény monopóliumoldási szándéka lépéskényszerbe hozza az utód vállalatokat, elsősorban a telefonért is felelős Magyar Távközlési Vállalatot. Ezzel együtt a fejlesztés már elkészült tízéves koncepciójának jóváhagyása már az új kormányra vár csakúgy, mint ahogy az új parlament feladata lesz kodifikálni az új postatörvényt, mely az 1964. évi II. törvény módosítását jelenti majd. Az elmaradottság duplán hátrányos- Ha nincs is elfogadott koncepció - túl az eddig említett fejlesztéseken -, hogyan alakul a szolnoki helyzet?- A következő ötéves tervben a pénzügyi megvalósíthatóságtól függő időpontban - valójában két-három évre becsülöm, hiszen az épület, amibe egy új telefonközpontot telepíteni kell, Szolnokon készen van - egy viszonylag kis kapacitású olyan központot helyeznénk el itt. amelyik részben a város, részben a megye legfontosabb közületi előfizetőit tudja befogadni, s ezzel tehermentesítené a most létesült szolnoki helyi központot, lehetőséget teremtve arra, hogy a megye többi területén, közel azonos feltétellel jussanak telefonhoz az ezt igénylő nagy forgalmú közületek.- Mi az élesedő piaci helyzet és a távközlési ellátottság közötti összefüggés az önök számára? Vajon ami önöknek jó, az a mi megyénknek is az lesz? Két ellentétes irányzat- Egy ilyen országos szolgáltatóvállalat esetében, két ellentétes irányzat lehet. Az egyik az, hogy a szolgáltatást az ország területén arányosan osztjuk el. E tekintetben a mi igazgatóságunk területe elmaradott, a sorban nem Szolnok a legutolsó, hanem Nyíregyháza, de a teljes területet nézve az országos átlag alatt vagyunk. A másik irányzat az, és azt hiszem, a majdani részvénytársaságnál ennek kell érvényesülnie, hogy ahol egy befektetés hamarabb térül meg, vagy nagyobb hozadékot hoz, ott kell fejleszteni. És sajnos úgy látom, hogy éppen az elmaradott terület az, ahol ez a szabály nem érvényesül.- Mert a fajlagos költségek eleve nagyobbak?- Igen, tulajdonképpen kormányzati programmal kell az ilyen gazdaságtalan területen is a fejlesztést priorálni. Az biztos, hogy ez nem lehet a vállalkozói kör dolga.- Ha már a vállalkozói kört említi, a Távközlési Vállalat is beszáll távbeszélő-alközpontok és egyéb berendezések forgalmazásába, árusításába, mint teszi ezt a Kontrax vagy a Triton?- Most olvastam a Hajdú-Bihari Naplóban, hogy egy ötállomásos alközpontot 60 ezer forintért ajánlanak. Ugyanakkor a múlt héten tárgyaltunk Szolnokon, ahol egy osztrák cég egy négymellékállomásos központot 20 ezer forintért kínál. Az árdifferenciák igen jelentősek, és nem lehetséges, hogy ilyen mértékűek a műszaki differenciák is. Úgy gondolom, hogy egyes vállalkozások indokolatlanul nagy extraprofitra tehetnek szert a vevők kárára. Tehát be akarunk szállni, ez egyértelmű.- De hát gondolom, hogy itt nem egyfajta ellenőrzési funkciót akar gyakorolni a Távközlési Vállalat. '- Nem, hanem üzleti funkciót. Konkrét cégekkel tárgyalások voltak. Nemrégen egy izraeli cég volt itt. Szintén alközponti berendezéseket ajánlott, amelyek nem olcsók, de nagytudású eszközök. Mindenesetre számunkra ez a tevékenység teljesen új, és a jelenleg még ismeretlen szervezeti szabályzat és működési keretek mellett nem tudom, hogyan tudjuk úgy felvenni a versenyt, hogy ezen a vevővel együtt nyerhessünk is.- Szolnok, Martfű^ Újszász kötvényes terület, Ha az igényeket kielégítik, utána marad szabad állomáskapacitás?- Az elképzelésünk az, hogy még az idén valamennyi kötvényes telefont bekössük. Hangsúlyozom, nem kellene, de szeretnénk a munkát az idén befejezni. Utána, a szabad számkapacitás terhére, kötvény nélkül is fogunk telefont adni, az akkor érvényes feltételekkel. A kötvény és a "posta-gate" után- yáltozik-e az állomásgazdálkodás szisztémája?- Az igazság az, hogy az érvényben lévő állomásgazdálkodási előírásokat már ma sem tartjuk be. Nem is tarthatjuk, mert a szabályok szerint pl. a munkásőröknek hamarabb kellene telefont adni, mint minden más embernek, holott munkásőrök már nincsenek. Szerintem egyébként nem szabályozhatja egy vállalat maga, hogy a hiánygazdálkodásban kik kapják meg a terméket. Ezt államigazgatási szinten kell kidolgozni, ami 1989. január 1-től a KÖHÉM jogköre. Persze ameddig nem kapunk más szabályozást, jobb híján nyilván a sajátunkat használjuk.- A lehallgatási botránnyal kapcsolatban - gondolom - a postának voltak közreműködői feladatai. Változott-e a belső szabályozás a távközlésben, hiszen a Toshiba-féle levélfeldogozás szlogenje szerint is: "a gép csak akkor működik, ha Ön is közreműködik"?- Tulajdonképpen az ezzel kapcsolatos szabályozás a BM hatáskörébe tartozik, és a szabályok, mint belügyminisztériumi szabályok, titkosak.- Igen, de vonatkoztak bizonyos gyakorlati feladatok a postára...- A postára vonatkozó szabályok is a Belügyminisztérium szabályai és ugyanúgy titkosak. Ezért erről én nem mondhatok semmit.- Arról sem mondhat semmit, hogy változtak-e ezek a szabályok?- Amikor a botrány kipattant, akkor a mi területünkön már nem voltak ilyen lehallgatások. Megbizonyosodtam arról is, hogy nem folyik ilyen jellegű tevékenység jelenleg sem a távközlőhálózatban. Tulajdonképpen az erre vonatkozó minden szabályozást megszüntettek. Jelenleg ilyen közreműködői munka biztos, hogy nincsen.-szilas-Nem könnyű feladat munkát biztosítani a.kecskeméti konzervgyár tiszakürti telepén sem az úgynevezett holt idényben. Szerencsére a tmk- műhely ilyenkor javítja a gyümölcsfeldolgozó gépeket, illetve az asszonyok egy része üvegzáró fémlapkákat készít.(Fotó: T.Z.)
