Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-28 / 73. szám
1990. MÁRCIUS 28. Néplap 3 CÉGSZAKADAS, DE NEM Év eleje óta: ____ három különálló vállalat a Magyar Posta FÖLDINDULÁS A magyar távközlés, az első " roboráló injekciót", három éve, egy 70 millió dolláros világbanki hitel formájában kapta meg. A "beteg szervezete" azonban olyannyira legyengült, hogy a további terápia már elodázhatatlanná vált. Tiszta helyzetet kellett teremteni, így a Magyar Posta háromfelé szakadt. A hagyományos feladatokat (levél-, csomagszállítást), a távközlést, illetve a rádió- és televízió-műsorszórást 1990. január 1. óta három önálló cég végzi. Bennünket talán leginkább a vezetékes távközlés, azaz a telefon és a telex izgat,melynek területi gazdája Hegedűs Tibor, a Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Hajhú-Bihar felségterületű debreceni igazgatóság vezetője. műszakiakat most úgy hívnak, hogy a Magyar Távközlési Vállalat Debreceni Igazgatósága. A szétválást kimondó kormánydöntés értelmében a távközlési vállalat részvénytársasággá kell hogy alakuljon ez év július elsejével. Tehát további módusulás lesz, az elnevezést ideiglenesnek kell tekinteni.- A korábbi Debreceni Postaigazgatóság két részre szakadt. Azért nem háromra, mert a vezeték nélküli távközlés, tehát a rádió- és a televízió-műsorszórás korábban sem tartozott a profilunkba. A régi néven továbbélő új cég ma már csak a klasszikus postai feladatokat végzi. Levelet, csomagot visz. Bennünket Sokkal több vezető- Az átszervezéssel a vezetői posztok igencsak megszaporodtak, megduplázódtak, megtriplázódtak.- Tulajdonképpen ez nem szervezetmódosítás volt, haneiii szétválasztás, tehát ez a fő hangsúly. Ilyen értelemben lényegében nem történt módosulás a korábbiakhoz képest.- Igen, de hát a vezetői szintek mégis csak osztódással való szaporodás útján maradtak fenn a már különálló két vállalatnál.- így van, osztódással szaporodtak olyan osztályok, amelyek mindkét igazgatóságban szükségesek, s így az egy osztályból kettő lett. Gazdasági területen egy korábbi összevonást még ki is korrigáltunk, így van olyan osztály, amelyikből négy lett. Ez nyilvánvalóan vezetői munkahelyszaporodást jelentett. De a sima munkahelyek szaporodását is okozza, bár ahol arra mód van, összevonunk. Most, a szétválás után mi is bértömeg-szabályozásban leszünk, és ez nyilván érdekeltté tesz bennünket az optimális létszám megállapításában. Ide működő tőke kell- Én az érdekeltséget inkább a monopolhelyzet oldásában látom. Másrészt ismert az, hogy az érdemi fejlesztésekhez külföldi forrásokat kellett, kell bevonni.- A távközlés helyzete Európa utolsó országai közé sorol bennünket. Ma már az ország általános gazdasági helyzete lehetetlenné teszi azt, hogy a költségvetésből lehessen ezt a problémát megoldani. Ide működő tőke kell. Csak ezzel kapcsolhatunk a szükséges sebességfokozatba. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a távközlési tevékenységi kör gazdasági eredményei egyértelműek legyenek. Míg a klasszikus postával összeházasodva működtünk, nem tudtuk a távközlés eredményeit tisztán kimutatni a működő tőke számára. Egy összekuszált elszámolási rend nem csak sok mindent elfedett, hanem vonzó sem lehetett a befektetők előtt.- Most ez pusztán egy számviteli művelet? Hiszen Szolnok megyében is sok helyen van az ún. fiókpostákban, kis településeken amolyan tekerős telefonközpont, ahol egy embernél keveredik az "egy a bélyeg egy a párna", majd utána a telefonhívás kezelése.- Az alapcél a számviteli kimutathatóság volt. A Posta Vállalat a Távközlési Vállalatnak a távbeszélő-szolgáltatás ellátásában ilyen fiókpostákban szolgáltatást nyújt, amiért díjat szed. A Távközlési Vállalatnak pedig joga van máshová, takarékszövetkezethez, vagy akár fűszerbolthoz fordulni, ha ott olcsóbban üzemeltetik azt a telefonközpontot. De én ma már ugyanolyan nyolc forintért küldök céges levelet, mint a Néplap.- Van-e új munkamegosztás az eddigiekhez képest?- Erre hadd mondjak két példát. Az egyik a távbeszélőszámla-panasz. Ezt eddig a postahivatalok kezelték elsőfokon, és csak utána foglalkoztak vele a műszakiak. Az új felállásban ennek teljességgel nálunk lesz a helye. Pérsze az átállás alatt a postahivatalok nem küldhetik el az ügyfeleket azzal, hogy ez már rájuk nem tartozik. A másik példa: a távirat. Ez ugyanis olyan szolgáltatás, amit nem lehet egy cégen belül végezni. Hiszen ezt valahol postán veszik fel, utána valamilyen elektromos úton továbbítjuk, majd újra a postás viszi ki a címzettnek. Itt a folyamat komplex, és nem tisztázott sem szakmailag sem a felelősség szempontjából a pontos feladatelhatárolás. Miért jó ez nekünk?- Talán éppen ide illik a kérdés: miért jó az nekünk, hogy különvált a posta? Mit jelent ez Szolnok esetében?- A fejlesztések átfutási ideje optimális esetben is 2-3 év, egyébként akár 8 is. Ennyi idő kell ahhoz, hogy eredmények mutatkozhassanak. Amit már most mondani tudok, az az, hogy egy új, korszerű, elektronikus távíróközpont végszerelése folyik Szolnokon. A francia SAGEM cég a szállító és a kivitelező. Másrészt a távközlés fejlesztésére még 1989-ben egy 10 évet felölelő koncepció készült. Ezt, ismereteim szerint, a minisztérium még nem fogadta el, illetve a kormány sem. Azt sem tudjuk hogy mennyire a Magyar Távközlési Vállalattal kívánják a koncepciót megvalósíttatni, mennyiben más vállalatokkal.- És hogy melyik kormány, és melyik minisztérium, nem?- Igen. A postatörvény felülvizsgálata is napirenden van, ennek kapcsán feltehető, hogy a monopolhelyzetünk megszűnik, legalábbis nem vállalati monopólium lesz, hanem minisztériumi, illetve jogosultságot kaphatnak más vállalatok is távközlésre. A mi elképzelésünk az, hogy minél gyorsabban, egy gazdálkodó szervezeteket kiszolgáló hálózatot hozzunk létre, amely az ország minden pontjáról elérhető. Anélkül, hogy az ország valamennyi helységét telefonnal teljesen automatizálnánk. (folytatjuk) Szilas Péter (Következik: Elmaradottség, kötvény és "posta-gate") Szolnokon a Széchenyi lakótelepi 100-as ABC-ben /népszerű nevén a Lajos ABC-ben/ mindig kedveskednek valami meglepetéssel. Szerződést kötöttek a Tokaji Ág borkombinátjával, hogy termékeiket rendszeresen árusítják. így lehetőség nyílt arra, hogy névre szóló tokaji palackozott borokat rendeljenek meg a boltban a vásárlók. Fotó: Nagy Zsolt ’88 MÁJUSÁTÓL ’90 MÁRCIUS 25-1G Választások Magyarországon — 1990 tavaszán A kétfordulós választással befejeződik az a - hosszú, eseménydús, váratlan fordulatokkal tűzdelt - folyamat, mely 1988 májusával vette kezdetét. Megdöbbentő belegondolni, hogy (mindössze?) huszonkét hónapja annak, amikor nemcsak Kádár János távozott az egypárti szisztéma éléről, de vele együtt több társa is, akiknek tevékenysége évtizedeken át meghatározta a hazai közéletet. Az új vezetők heteken belül szembe találták magukat azzal a ténnyel, hogy jelentős erők kérnek részt a Kádár János utáni korszak kialakításából. Az addig alig látható szerveződések egyre-másra kezdtek politikai - és Hosszadalmas alkudozások, kölcsönös biztosítékkeresések, gyanakvások, garanciák kicsikarásának sorozata jellemezte az 1989 kora tavaszától augusztus végéig tartó, "tárgyalásos forradalmat". Jól látható, hogy e szakaszban a törésvonal az - egyre nagyobb zavarban lévő - MSZMP és a - tarka, de az alapvető kérdésekben mégis egységes - ellenzéki szervezetek között húzódott. E hosszadalmas viszszaíekintésre azért van szükség, hogy valóban megértsük a most zajló választások értelmét és történelmi helyét. * Az eddig elmondottak megvilágítják azt, hogy a tavalyi alkudozásokon olyan választási rendszer született, amelynek egyidejűleg sokféle célnak kellett megfelelnie. Egyrészt alkalmassá kellett tenni arra, hogy le lehessen szavazni a kormányzás előnyét élvező uralkodó pártot. Másrészt a sokféle új párt közül kiderülhessen az, hogy melyikük, milyen szinten parlament-Már a jelöltállítások során egyértelműen látni lehetett: teljesen kizárt annak a lehetősége, hogy egyetlen fordulóban meg lehessen választani az egyéni jelölteket. Egyértelmű volt, hogy március 25-én az egyéni jelöltek esetében csak a szűrést lehet elvégezni. A listás szavazásról világos volt, hogy eldönti a pártok erősorrendjét (legfeljebb az nem volt világos, hogy ennek megszámolására ez az apparátus alkalmatlan...) Az egyéniek esetében pedig eldönthetjük azt, hogy mindinkább pártszerű - alakzatokat ölteni, s erőpróba erőpróbát követett. Tüntetések, sztrájkok, végső határokat tapogató próbálkozások követték egymást 1988 nyarától 1989 késő tavaszáig. Mind világosabbá vált az a tény, hogy egypárti keretek között nem maradhat tartósan az ország - és egyértelműen igényelte valamennyi konstruktív erő a mielőbbi megmérettetést. Tudni szerette volna valamennyi nagyobb párt, hogy mekkora támogatottsága van a kormányzó pártnak (amely egyszersmind az elmúlt negyven év megjelenítője is), s mekkora az újjászerveződő ellenzéknek. és kormány képes. Harmadrészt pedig személyekbenis meg kellett jeleníteni a rendszerváltást, hiszen a közember leginkább ebből tudja megítélni árváltozások ténylegességét. A külföldi tudósítók nem győzték ezt hangsúlyozni, s a hazai tömegkommunkáció is előszeretettel idézte e vélekedéseket. Pedig a választópolgár szemszögéből nézve nem volt ez olyan rettentően érthetetlen. Egyrészt világossá vált, hogy személyre is és pártra is kell szavaznia. Másrészt az is, hogy e sokszereplős játszma nem fejeződhetett be egyetlen fordulóval. És itt álljunk meg egy pillanatra. Úgy tűnik, hogy ez az a pont, ahol nagyon sokan hibát követtek el. Sem az apparátus, sem a pártok, sem pedig a tömegkommunikáció nem gondolta végig azt, hogy ennek a választási rendszernek (valamint a sok-sok pártnak) logikus következménye az, hogy a választás kétfordulós lesz. kik közül akarunk választani? Némi zavarodottsággal reagáltak e következményekre sokan - főleg azok, akik azt hirdették, hogy március 25. "az igazság napja" lesz, akik - megalapozatlanul - azt hitték, hogy egyetlen napon minden megfordítható. Ideje lenne azt hangsúlyozni, hogy ez a választási rendszer eleve kétfordulós jellegű - és egyáltalán nem kudarc, hogy még egyszer el kell mennünk szavazni. Azt is ki kell mondani, hogy ez a bonyolult rendszer megfelel egy olyan - szintén bonyolult - belpolitkai állapotnak, ahol világos már, hogy mit nem akar az ország, de még nem egyértelmű, hogy a régi helyett mi is legyen. Végül is ez történt vasárnap: sok millió ember élt azzal a lehetőséggel, hogy nemet mondjon a baloldal összes változatára, leszavazzon minden olyan politikai erőt, amely odaköthető az elmúlt negyven évhez. (Ne iktassuk most azt, hogy azok a s»ocialisták valóban a múlt feldősei-e, akik vereséget szenvedtek. De azt talán elmondhatjuk, hogy becsülettel járultak hozzá annak a rendszernek a lejáratásához, amelyről a nép vasárnap az ítéletét kimondta.) S ezért mondjuk azt, hogy e tavaszi választások lezárják a hosszú két év eseményeit. Véget ért a "kialkudott forradalom" (ahogyan Tőkés Rudolf amerikai politológus jellemezte ezt az időszakot), visszavonhatatlanul megtudhatta mindenki, hogy milyen mértékben voltak elégedetlenek az emberek azzal a rendszerrel, amely legalább egy évtizeddel túlélte önmagát. Egyelőre két győztes van De mi lesz majd ezután? Választ adhat-e ez a tavaszi választás a jövőnket firtató kérdésekre? Igen is, meg nem is. Annyiban igen, hogy a rendszerváltás legitimmé vált: vagyis zöld utat kaptak azok a politikai erők, akik mindenképpen mást akarnak és másféle rendszerkeretek között képzelik hazánk jövőjét.. Egyelőre két győztes van: az MDF és az SZDSZ. Mind a kettő markánsan megformált fejlődési alternatíva, akiket e fura választási eredmény most egymás ellen fordít. A múlt tagadása sokáig összekötötte őket, de most az a látszat, mintha feltétlenül el kellene döntenünk, hogy melyiket szeressük? A második fordulóban szinte minden körzetben kettejük versenye várható, s így valószínűleg még inkább kiéleződnek ellentéteik. Pedig az ország jövője szempontjából az lenne a legfontosabb, ha e két párt megértené március 25-e üzenetét: az ország rájuk szavazott, mindkettőjükre. 1990. március 26-án, egy nappal a választások után. Kéri László politológus Tárgyalásos forradalom Az első forduló: csak a szűrés A Ti gáz és a Fűtéstechnikai Vállalat együttműködésével Nőtt a szolgáltatás színvonala A FOGYASZTÓ AZ IGAZI HASZONÉLVEZŐ Bizony nejn kevés utánajárásnak, szaladgálásnak nézett elébe az, aki eddig vezetékes gáz bekötését tervezte házába, lakásába. Ez az áldatlan helyzet azonban már megszűnőben van. Egy tavaly tető alá hozott együttműködési szerződés értelmében ji szolnoki Fűtéstechnikai Vállalat is elvégezhet olyan gázfogyasztói szolgáltatásokat, amelyek eddig kizárólag a Tigáz hatáskörébe tartoztak. A kölcsönös előnyökön alapuló megállapodás lehetővé tette, hogy a fűtéstechnikai szakemberek is elvégezhessék a gázkészülékek üzembe helyezését, időszakos ellenőrzését, javítását, gáztervek jóváhagyását, sőt az építést követő műszaki átvételt is. Mint Kakuk József a Tigáz főmérnöke elmondta, az elmúlt években rendkívüli mértékben nőtt a vezetékes gázhálózat hossza a megyében, ezt pedig karbantartani, javítani kell. A Tigáz kapacitása korlátozott, ezért nekik is előnyös a Fűtéstechnikai Vállalattal kötött szerződés, amellyel a szolgáltatások színvonalának emelése volt a célja. Sikerült olyan partnerre találniuk, amely mind személyi, mind tárgyi feltételekben megfelel a szigorú követelményeknek.- Az együttműködés igazi haszonélvezője a fogyasztó - mondotta Vidra Zoltán a Fűtéstechnikai Vállalat igazgatója -, hiszen az engedélyezéstől a kivitelezésen át a gázkészülékek üzembe helyezését, biztonságtechnikai felülvizsgálatát is vállaljuk, ezen kívül pedig karbantartási és javítási tevékenységet folytatunk. Megszűnik ezzel a fogyasztó kiszolgáltatottsága és nem kell hosszas utánajárásnak megelőznie a gázosítást. Az elmúlt évben mintegy 600 lakásba kötöttük be a veztékes gázt, és garanciával beüzemeltük a készülékeket. A hazánkban forgalmazott gázkészülékek gyártóival szerződést, kötöttünk az alkatrészellátás biztosítására. Hosszas felkészülési folyamat eredményeképpen szakembereink megfelelő szakmai képzéseken vettek részt, és elsajátították azokat az ismereteket, amelyek alkalmassá teszik őket a gázszolgáltatással kapcsolatos munkák elvégzésére. A gázkészülékek üzemeltetésének nagyobb biztonsága, a fogyasztók magas színvonalon történő kiszolgálása érdekében létrejött együttműködésben kölcsönös érdekek találkoztak. A jövőben az elképzelések szerint a kooperáció további szélesítését tervezi a Tigáz és a Fűtéstechnikai Vállalat. A díjbeszedés persze továbbra is a Tigáz feladata marad. L.Z.
