Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-28 / 73. szám
2 Néplap 1990. MÁRCIUS 28. Tőkés László nyugati tárgyalásai a magyar kisebbség helyzetéről Kanada nemzetközi eszmecserét kezdeményez Megszületett a számítógépes végeredmény Tőkés László közlése szerint Brian Mulroney kanadai kormányfő határozottan állást foglalt a romániai magyarság kisebbségi jogai mellett, és kijelentette: nemzetközi eszmecserét kezdeményez a kérdésről a hét vezető tőkés állam következő csúcstalálkozóján, amely júliusban lesz az amerikai Houstonban. Az erdélyi református lelkész kedden Washingtonban a magyar sajtó tudósítóinak elmondta, hogy Brian Mulroney, akivel a hét végén tárgyalt Torontóban, igen tájékozott volt a kérdésben. Közölte, hogy a napokban Francois Mitterrand francia államfővel is beszélt az ügyről, s hogy a kanadai kormányfő a magyar kisebbség helyzetét felveti majd George Bush amerikai elnöknek. Tőkés Lászlót kedden csaknem egyórás megbeszélésen fogadta - vezető diplomáciai ta-Folytatódik a Malév-ügy Biztonsági feltételeket a terrorizmus ellen Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden nyilatkozatot tett az Izraelbe kivándorló szovjet zsidókat szállító légijáratok ügyéről. A nyilatkozat többek között hangoztatta: „Elítéljük a terrorista támadásokat, amelyek (a járatokat felfüggesztő) döntésekhez vezettek. Ám úgy véljük: célszerűbb lett volna megfelelő biztonsági feltételeket teremteni. A nemzetközi terrorizmus ellen nem lehet úgy harcolni, ha megengedjük, hogy a fenyegetések célravezessenek. Felháborítónak tartjuk terroristák arra irányuló kísérleteit, hogy fenyegessék a szovjet zsidókat Izraelbe szállító légijáratokat. Nagy örömmel vesszük, hogy Lengyelország kész tranzitállomásként szolgálni, s reméljük, mások is követik e példát. A magyar kormány jelezte, hogy módot kíván találni a helyzet megoldására.,, Horn Gyula román fiatalokat fogadott Sajnálatos, ami az Erdélyben élő magyarokkal történt, de Románia, amely új országgá vált a forradalom által, meg fogja oldani jelenlegi problémáit, így a nemzetiségek megbékélését is lehetővé teszi - mondta kedden délután Budapesten Horn Gyula külügyminiszternek Pavel Nicolae, annak a román csoportnak a vezetője, amely gyalogszerrel teszi meg az utat Bukaresttől Párizsig. A fiatalokból álló csoport július 14-én, a francia nemzeti ünnepen szándékozik megérkezni a francia fővárosba. A román fiatalok - akik közül többen fegyverrel a kezükben harcoltak a decemberi forradalom győzelméért - vándorútjuk során az általános emberi értékekre figyelnek, küldetésüket nem politikai jellegűnek tartják, de azért a politika is érdekli őket. Azt remélik, hogy a vándorlással nagyobb mértékben tudnak hozzájárulni az évszázados nemzetiségi problémák megoldásához. Horn Gyula emlékeztette a román fiatalokat arra, hogy a román nép is csak akkor válhat szabaddá, csak akkor élhet demokráciában, ha messzemenően biztosítja a kisebbségi jogokat. nácsadói jelenlétében - Lawrence Eagleburger, az amerikai külügyminiszter első helyettese.„Sokoldalú tájékoztatást adtam a romániai társadalmi, politikai helyzetről, s természetesen nagy hangsúlyt kaptak a Marosvásárhelyen történtek. A nyíltság jegyében bíráltam az Egyesült Államok eddigi állásfoglalását az ügyben, amely szerint két oldalról eredtek az ellentétek. Hangsúlyoztam, hogy az ügy teljesen egyoldalú, az áldozat a kisebbségi magyarság, az agreszszor a Vatra szervezet által félrevezetett tömeg. Hangsúlyoztam, hogy a román és a magyar népnek nem volna baja egymással, bizonyíték erre a forrdalomban való közös részvétel, s az első békés hetek. Miután engem nemegyszer nacionalizmussal, szeparatizmussal vádoltak, itt is világosan kifejeztem, hogy nem csupán a magyarság ügyét képvi-Életveszélyesen megfenyegették Chrudinák Alajost, a Magyar Televízió külpolitikai főszerkesztőjét. A magyar nyelvű fenyegető levelet a Vatra Romaneasca nevű nacionalista román szervezetre hivatkozva írták. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a Vatra Romaneasca vezetői meghozták ítéletüket: Chrudinák Alajost halálra ítélték, és az ítéletet 72 órán belül végrehajtatják budapesti megbízottaikkal. „A legszömyűbb halál is kicsi büntetés selem, hanem a romániai demokrácia ügyét, hiszen a demokrácia elképzelhetetlen a kisebbségi kérdés megoldása nélkül,, - nyilatkozta a lelkész.„Lawrence Eagleburger mértéktartóan, egyúttal igen nagy érdeklődéssel kísérte a tájékoztatást, s hangoztatta, hogy az amerikai politika célja a megbékélés elősegítése,, - mondta Tőkés László, aki az amerikai külügyminisztériumban felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdély „fenyegetettsége,, körüli romániai hisztériát mesterségesen táplálják, hiszen sem az erdélyi, sem az óhazai magyarság egyetlen felelős képviselője sem vonta kétségbe a határokat. Egyetértéssel fogadták a lelkészjavaslatát, hogy az Egyesült Államok küldjön megfigyelőket Romániába, de ne csak a választásokra, hanem már most, az előkészítés időszakában. magának azok miatt, amit Románia ellen elkövetett. Ezért kell meghalnia,, - olvasható a levélben. Az aláírás: a Vatra Romaneasca ítélőszéke. A szerzők kiléte ismeretlen, egyelőre nem megállapítható tehát, hogy valóban állnak-e valamilyen kapcsolatban a román szervezettel. Az TV vezetése azzal a kéréssel fordult a hatóságokhoz, hogy nyújtsanak védelmet a Panoráma munkatársainak és a főszerkesztőnek. IFolytatás az l. oldalról/ jogosultak 63.15 százaléka szavazott. e/ Második választási fordulót kell tartani a választás érvénytelensége miatt Hajdú-Bihar megye 4., valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4„ 5., 7. és 8. számú egyéni választókerületében. Ezekben a választókerületekben mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak. Második választási fordulót kell tartani továbbá - a választás eredménytelensége miatt - Bács- Kiskun megye 2., Békés megye 5., Borsod-Ábaúj-Zemplén megye 11. és Csongrád megye 1., 2. számú egyéni választókerületén kívül az összes többi egyéni választókerületben, mert bár a vád/ Az országos összesítésben az egyes pártokra leadott érvényes szavazatok aránya a következő: lasztáson részt vett a választójogosultak több mint a fele, egyetlenjelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint 50 százalékát. Ezekben az egyéni választókerületekben a választás második fordulójában mindazok a jelöltek indulhatnak? akik az első fordulóban megkapták az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát, illetve ennek hiányában az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt. A szavazás valamennyi területi választókerületben érvényes volt, ezért a területi választókerületekben nem kell második fordulót tartani. Az Országos Választási Bizottság köszönetét fejezi ki a választópolgároknak és mindazoknak, akik részt vettek az országgyűlési képviselői választások előkészítésében és lebonyolításában, áldozatos és eredményes munkájukkal hozzájárulva a demokratikus államrendünket megalapozó választás első fordulójának sikeréhez. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ára, vasárnapra tűzte ki. Budapest, 1990. március 27.,, xxx Ezt követően dr. Németh János válaszolt az újságírók kérdéseire. Mint mondotta: a képviselői helyek elosztása a választójogi törvény értelmében nem tartozik az OVB hatáskörébe. A területi listákon szerzett mandátumokat a területi választási bizottságok osztják el. Úgy vélte, ez már ezen a héten megtörténhet. Az OVB mindössze annyit közöl a területi választási bizottságokkal, mely pártok értek el több mint 4 százalékot, tehát melyek szerezhetnek mandátumot a területi listáról. Ismertette az OVB - korábban már nyilvánosságra hozott - állásfoglalását, miszerint ha a második fordulóban az indulásra jogosultak közül valaki visszalép, helyére más személy nem kerülhet. Egy kérdésre válaszolva dr. Németh János elmondta: a törvény értelmében az OVB közleményének nem kell tartalmaznia a leadott érvényes szavazatok számát, ezért nem szerepel az a közleményben. Az országos összesítés egyébként 4 892 242 szavazat alapján készült. Chrudinák Alajost halállal fenyegették meg Magyar Demokrata Fórum 24.71 Szabad Demokraták Szövetsége 21.38 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11.76 Magyar Szocialista Párt 10.89 Fiatal Demokraták Szövetsége 8.94 Kereszténydemokrata Néppárt 6.46 Magyar Szocialista Munkáspárt 3.68 Magyarországi Szociáldemokrata Párt 3.55 Agrárszövetség - 3.15 Vállalkozók Pártja 1.89 Hazafias Választási Koalíció ■« 1.87 Magyar Néppárt 0.76 Magyarországi Zöld Párt 0.37 Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt 0.20 Somogyi Keresztény Koalíció 0.12 Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt 0.10 Független Magyar Demokrata Párt 0.06 Szabadság Párt 0.06 Magyar Függetlenségi Párt 0.04 Vízummentesség kérdőjelekkel A sorompót le se eresztik? Landsbergis a Nyugathoz fordult segítségért A legtöbb újságíró maga se bánja, hogy megint megfosztoták egy látványos kérdéstől: nyugatnémet politikus sajtóértekezletén többé nem faggatózhat arról, vajon mi lesz a vízumkötelezettség eltörlésével? Nem mintha érdemes lett volna bármikor is feltennni ezt a kérdést. Szinte mindig kitérő volt rá a válasz, pontosabban, valamiféle szándéknyilatkozat hangzott el, miszerint Bonn mennyire szeretné, időszerűnek tartja, stb.„ ámde nemzetközi szerződés köti. Most, amikor végre valahára aláírták a kölcsönös vízummentességről szóló szerződést, senki nem hivatkozott az NSZK-nak erre a bizonyos nemzetközi elkötelkezettségére, s nem is igen tudjuk, hogyan kapta meg az illető partnerektől az annyira áhított „engedélyt,,. Tudjuk viszont, és erre érdemes most visszaemlékezni milyen kötelezettség az, amire eddig a nyugatnémetek tétovázásukat áthárították. Schengennek hívják azt a luxemburgi kisvárost, amelynek nevéhez fűződik a megállapodás. 1985-ben az EGK öt tagországa: az NSZK, Franciaország, Belgium, Luxemburg és Olaszország ebben a városkában tett szerződéses ígéretet egymásnak arra vonatkozóan, hogy az EGK-n kívüli országokkal szemben alkalmazott vízumpolitikáját összehangolja. Az öt ország eredeti elképzelése az volt, hogy 1990. január 1-től területeiket - a belépő utasok kezelése szempontjából is - egységes egésznek tekintik,. vagyis, aki az öt ország bármelyikének területére lép, ebben a pillanatban a másik négybe is beutazott, mivel mindenfajta formaság, ellenőrzés nélkül juthat át az ily módon képletessé váló államhatáron.Bár igazából csak idén lépett volna az egyezmény életbe - legalábbis összes vonatkozásival - a vízumkiadás tekintetében vállalt egybehangolási kötelezettséget folyamatosan komolyan vette az öt ország. Igaz, nem egyformán. Hiszen aligha képzelhető el, hogy az NSZK elleni, évről évre ismétlődő magyar roham, ami a vízumkiadás felgyorsítását eredményezte, lehetővé tette volna, hogy a konzulátus minden egyes kérelmezőt igazán gondosan „lekáderezzen„. Márpedig a többi négy ezt várta el, hiszen félelmük alapja: a hátsó szándékkal érkező, azaz letelepedni kívánó, és ilyen értelemben nem túl szívesen látott utas egyszeriben csak ott terem a másik négy ország valamelyikében... Az öt ország közül csak az NSZK volt ilyen nagyvonalú, igaz a tömeges kérelmek súlya alatt megtörve. Aki Franciaországba, vagy a Benelux országokba készül, akár egy hónapot is várhat az engedélyre, s ezt mit sem változott az évek alatt. A múlt év végén kénytelenkelletlen belátták a schengeniek, hogy január 1-től biztos nem léphet életbe az egyezmény. Hiszen akkor azonnal le kellene zárni az NDK és az NSZK között éppen csak megnyitott határt! A keletnémetek ugyanis a schengeni értelmezés szerint akkor is „harmadik országbeliek,, ha ez az NSZK-nak nem tetszik. A világot Schengenben úgy osztották fel, hogy a schengeni öt ország, az EGK többi tagja és a kívülálló harmadik államok. Bölcs előrelátással 1989 december közepén elnapolták a megállapodás életbe léptetését - 1992 utánra - azzal, hogy némely pontja újratárgyalásra szorul. Tehát az egységes Európa megteremtése után döntenek majd csak véglegesen, aktuálisak-e még egyáltalán a schengeni elképzelések. Addig is törik a fejüket, milyen intézkedések közbeiktatása lenne szükséges az eredeti, igazán tetszetős ötlet kivitelezéséhez. Ha nincs vízum, akkor a határátkeléskor (bármelyik légyen is az utas első belépési pontja az öt ország közül) az egész térségre kiterjedő elektronikus adathálózatba is be kell léptetni az utast - hogy csak egyet említsünk az elképzelések közül. Mert hiszen, mint tudjuk, azóta már nemcsak az NDK-sok rúgták fel az eredeti tervet, hanem mi magyarok is: az NSZK sok okra visszavezethetően, nem utolsósorban a németnémet ügyekben tanúsított magyar megértés és készség „honorálásaként,, május 1-től eltörölte a vízumkötelezettséget a magyarok számára. Igaz, az időbeli behatárolás a schengeni partnerek megnyugtatására szolgálhat: azért a végtelenségig nem lehet engedély nélkül az NSZK-ban tartózkodni. A másik négy ország - amelytől, ha erről nem is esik szó, nyilván Bonn kicsikarta a beleegyezést - egyelőre hallgat. De van ok remélni, hogy a kötöttség megszűnte, és más példák - a közéjük nem tartozó Olaszország hasonló intézkedése például - őket is megfontolásra, majd számunkra kedvező lépésre készteti. Szászi Júlia /Folytatás az 1. oldalról/ ját maguk is könnyen létre tudják hozni - értelmezte Gorbacsov szavait Landsbergis. „Azt kérdezzük a demokratikus nemzetektől - folytatta a litván vezető -, vajon a Nyugat ismét el akarja-e adni Litvániát a Szovjetuniónak?,, Landsbergis szerint a szovjet alakulatok már nyilvánvalóan engedélyt kaptak erő alkalmazására, hiszen ezt már megtették hétfőn éjjel, amikor betörtek a vilniusi elmegyógyintézetbe, és litván katonaszökevényeket fogtak el, megsebesítve néhány embert akciójuk közben. A litván politikus beszámolt arról, hogy szovjet deszantosok Kaunasban is elhurcoltak kórházi ápoltakat. „A Nyugat mindeddig nem reagált az eseményekre,, - tette hozzá Landsbergis. Mint mondta, Moszkva bizonytalan helyzetet próbál teremteni Litvániában, amióta a köztársaság kinyilvánította függetlenségét a Szovjetuniótól. Landsbergis végül nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy nem hozták tudomásukra Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter hétfői táviratváltásának tartalmát. A washingtoni Fehér Ház hétfőn első ízben hangsúlyozta, hogy Moszkva „további akciói,, Litvániában kárt okozhatnak az amerikai-szovjet kapcsolatoknak, és ellenezte, hogy a szovjet csapatok épületeket foglaljanak el a balti köztársaságban. Washington ugyanakkor nem ismerte még el a függetlenségéért küzdő Litván Köztársaságot, bár emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok soha nem ismerte el formálisan a balti köztársaságok 1940-ben történt bekebelezését a Szovjetunióba. MUKODO MOTOR KENŐOLAJ NÉLKÜL? Saját szemével győződhet meg róla 1990. március 29-én 9 órakor a Törökszentmiklósi Park Étteremben tartandó előadással egybekötött SLICK 50 bemutatón. Vásárlási és megrendelési lehetőség a helyszínen. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk. AMERO - HUN KFT AUTOCART GMK * 4580/ 1*
