Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-15 / 64. szám
Néplap 1990. MÁRCIUS 1: Ä 9{éplap kerékasztala Amikor napok választanak el bennünket az 1947. utáni első szabad választástól, égető szükség van a nemzeti egységre, a társadalmi konszenzusra. Ezt ma Magyarországon a felelős politikai tényezők nem is vitatják, ám érdekes lehet, hogy a sommás igenek mögött ki, hogyan vélekedik a részletekről, az egyes pártok hogyan közelítik meg ezt a kérdéskört. Hiszen a lényeg legtöbbször a részletekben van. Március 15-e egy éve olyan nemzeti ünnepünk, amely rangját megkapva alkalmat ad az emlékezésre, az identitástudat, a hagyományok ápolására. Ezért is kértük négy párt képviselőjét éppen most arra, hogy nézeteiket osszák meg az olvasóval. A Néplap kerékasztalánál ezúttal Pósta Zsolt képviselőjelölt a Független Kisgazda-, Földmunkás-, és Polgári Párt, Halász István képviselőjelölt a Magyar Demokrata Fórum, Keresztes Eszter elnökségi tag a Magyar Szocialista Párt, míg Fodor Tamás képviselőjelölt a Szabad Demokraták Szövetsége nevében foglalt helyet. Halász István Keresztes Eszter Fodor Tamás Pósta Zsolt A nemzeti egység nem jöhet létre egy nap alatt-Március 15-e tavaly inkább arra volt alkalmas, hogy a de facto már létező pártok kinyilvánítsák, hogy kivel akarnak együtt ünnepelni, és kivel nem. Az idén Pósta Zsolt: - Mi csatlakoztunk ahhoz a programhoz, amelyet a városi tanács a Sportlétesítmények Igazgatóságán keresztül közreadott. Úgy gondoljuk, március 15-ike nem lehet alkalom a különbségek kinyilvánítására, a nemzeti egység megnyilvánulásának kell lennie, éppen azért, mert a pártharcok következtében erre most egyre inkább szükség van. Tavalyhoz képest ebben nálunk nincs változás, de az igaz, hogy a tudati tényezők erősödnek - gondolom - nem csak a kisgazdáknál de szélesebb körben is. A nemzeti egységet magasabb rendű kategóriának tartjuk, mint a pártok együttműködését, és a pártoknak emiatt nagyfokú toleranciával kell rendelkezniük. Keresztes Eszter: - A szocialista párt örült az idei kezdeményezésnek, amelynek maga is részese. Tavaly március 15-e arra is jó alkalom volt, hogy a pártok egyáltalán megmutassák létezésüket, ami aztán a többpártrendszer törvényes bevezetéséhez is vezetett. Halász István: - Itt koordinálási problémák voltak, hiszen az SZDSZ-szel együtt mi már régóta beszélgettünk arról, hogyan lehet ezt valóban nemzetivé tenni. Úgy nemezetivé, hogy különállását senki ne fejezze ki, és megegyeztünk abban, hogy pártszimbólumokkal, jelvényekkel, zászlókkal vonulunk fel, nem transzparensekkel. Fodor Tamás: - Kicsit csodálkozom, mert tudomásom szerint az együttünneplés indítványozói éppen a szabaddemokraták voltak. Ez az "együtt" persze megszorítással értendő. Mert azon az útvonalon, amely éveken keresztül a hivatalos ünneplést jelentet- Az Önök felfogásában, mi az, ami sérti a nemzeti egységet? P.ZS.: - Én ezt abban látom, ha egy párt kisajátítja magának az egység ügyét, azaz csak magát tartja ezen ügy letéteményesének. Ez nyilvánvaló képtelenség. Az egység ellen éppen ez a kisajátítási törekvés hat a leginkább. K.E.: - Én úgy látom, hogy a nemzeti egység centrumába a nemzet érdekének kell állnia. A nemzet érdeke pedig a békés rendszerváltás biztosítása. A módszerek kérdésében lehetnek nézeteltérések közöttünk. De itt a pártok csak eszközök lehetnek, és ezért nézzük aggodalommal azokat a törekvéseket, hogy egyes pártok kissé öncélúan a maguk hatalomba kerülését helyezik előtérbe. Olyat is lehet tapasztalni, hogy elosztanak küez másként alakult, noha a helyi felhíváshoz, legalábbis formálisan-és rögtön, nem csatlakozott az MDF és az SZDSZ. Az idén ki hogyan ünnepel? te, ne vonuljunk, hanem azon menjünk, ami március 15-ét összeköti október 23-val, hiszen számunkra ez szimbolizálja a nemzeti egység gondolatát. Mi nem akartunk egy november 7-ét vagy április 4-ét csinálni ebből az alkalomból, ezért a vonuláshoz mi nem csatlakoztunk, viszont megbeszéltük a demokrata fórummal, hogy egymás ellenében nem szervezünk rendezvényt, és ott leszünk a 10 órakor, a Damjanich szobornál kezdődő központi ünnepségen. De nem az egység jegyében veszünk részt, mert anélkül mond a városi tanács elnökhelyettese ünnepi beszédet, hogy azt bárkivel egyeztették volna. H.I.: - Túl azon, hogy igazat adok Fodor Tamásnak, mi a nemzeti egységet úgy fogjuk föl, hogy nem kell kézenfogva mennünk valamiféle közös cél érdekében, hanem mi kivonulunk olyanokkal is a Damjanich-szoborhoz, akikkel messze nem azonosak a nézeteink. Mi nem akarunk ebből most politikai kérdést csinálni. A nemzeti egység annyit jelent, hogy jöjjön el mindenki, aki a március 15-ét akarja megünnepelni. Jöjjön akár a temetőtől, a Petőfi-szobortól, de úgy csatlakozik egyénileg, ahogy akar. F.T.: - Ebben nyilván benne van az, hogy mi különbözőképpen gondolkodunk a nemzeti egységről... K.E.: - A nemzeti egység kérdését ma nem szabad eltúlozni, mert nagyon hasonlítana az MSZMP-s népi-nemzeti egységnek a kádári időszakban meghirdetett tartalmához. Szó sem lehet arról, hogy egy nap alatt meg lehet teremteni a nemzeti egységet. lönböző hivatalokat, tárcákat maguk között. Tehát úgy tűnik, hogy a problémákat megint felülről akarják megoldani, és a középpontba egy hatalomváltás kerül. H.I.: - Egyetértek a kizárólagosságra törekvés káros hatásaival. De ugyancsak káros a szovjet csapatok ittléte. Ez nagy mértékben sérti a nemzeti identitástudatot. Egység csak akkor alakulhat ki, ha a jogaikat és kötelességeiket tudatosan vállaló állampolgárok alkotják a társadalmat. De a nemzeti egység fogalmába beletartoznak a kisebbségek is. Én azt vallom, hogy a határokat képletessé kell tenni, fizikai értelemben meg kell szüntetni. És ha egyaránt jól élnek az emberek, akkor nem lesz probléma a hovatartozás kérdése. F.T.: - Ha lehet, én onnan indulnék el, amit az MSZP képviselője mondott, hogy egyes pártok előre elosztják a hivatalokat. Az sértené az esélyegyenlőséget, ha valaki üres hivatalokat korábban már elosztana. De az az igazság, hogy itt nincsenek üres hivatalok. Nyilvánvalóan az fél ettől, aki már ott ül a székben. Természetes is ez a félelem, és szerintem ez az egyik akadálya a nemzeti egységnek, ez a rettenetes félelem a székekért...- Akkor konkretizáljuk: ez azt jelenti, hogy az MSZP ül a székekben?-Beszéltünk már a függetlenségről és a nemzeti egységről. Térjünk vissza Halász István azon megjegyzéséhez, hogy a szovjet csapatok jelenléte sérti a nemzeti egységet azért, mert a nemzeti identitástudatot is sérti. A csapatkivonásról szóló megállapodást március 10-én aláírtuk a szovjetekkel. Az ellenzéki pártok kifogásolják a kivonás ütemét, határidejét. Tényleg olyan fontos kérdés ez 40 év után? H.I.: - Csak nagyon röviden hadd utaljak az egy évvel ezelőtti NATO-lépésre, amikor egyoldalúan felajánlották, hogy 275 ezerrel csökkentsék mindkét oldalon a csapatok létszámát. Erről semmiféle visszhangot nem hallottam. Németh Miklós vagy Horn Gyula a napokban azt mondta, hogy két éve folynak a tárgyalások. Ezzel szemben fél éve még hazafiatlan volt az, aki a kivonásról említést tett. A kivonulás elhúzódásának veszélyét én abban látom, hogy egy szovjet belpolitikai visszarendeződés F.T.: - Egyértelműen azt jelenti, hogy ha nem is az MSZP- tagok ülnek a székekben, de mindenképpen annak a politikának a folytatói. A mi véleményünk szerint a nemzeti egység a különböző részeknek az önkéntes szövetségén alapuló időleges dolog. Mert az egység mindig időleges, és mindig különbözőséget feltételez. Én azt gondolom, hogy jelenleg nem az egységnek van itt az ideje. A március 15-e talán egy felfüggesztése a különbözőségek olyan megjelenítésének, ami eddig nem volt jellemző a társadalmi életre. esetén itt van egy komplett hadseregük hazánkban. K.E.: - Raffai Ernővel én nagyon egyetértek, aki történészként azt mondja, lényegében Horn Gyulával szinkronban, hogy a realitásokkal számolni kell, és ezt most már nem lehet elkapkodni. Úgy gondolom, hogy a mi belpolitikai átalakulásunkban ennek már komolyabb szerepe nem lesz. A nemzeti identitászavarok persze összefüggésben vannak a szovjet katonák ittlétével, de ezeknek a zavaroknak sokkal mélyebb történelmi gyökerei vannak. Sőt nemcsak zavarról, hanem torzulásról is beszélnék, és nemcsak Magyarország, hanem egész Kelet- Európa esetében. P.ZS.: - Olyan mérhetetlenül felgyorsultak a változások, hogy türelmetlenséget okoz a magyar tömegekben az a hátralévő egy esztendő, amíg még itt maradnak a szovjet csapatok. Alapjában véve tehát érthetőek az ezzel kapcsolatos politikai megnyilvánulások, és nagyon helytelen az a reakció, amikor bizonyos technikai megoldásokra hivatkozva vetik el a gyorsítást. Ugyanakkor azt is tudjuk hogy a már tavaly kivont csapatok jelenleg is sátortáborban vannak a Szovjetunió területén. Ezeket a realitásokat is figyelembe kell venni. F.T.: - Miközben rettenetesen fáj a szívünk a szovjetunióbeli állapotokért és a szegény sátorban levő katonákért, addig lassan itthon olyan helyzet alakulhat ki, hogy az embereket irritálja az elhúzódó állapot. Van amikor 4 hónap hosszabbnak tűnik, mint 40 év. És ez most éppen ez az eset. Szolnok térségében egyenesen aggasztó, a szovjet csapatoknak napi jelenléte. Harangot a Lenin-szobrokból A független képviselő veszélyes-Az is a különbségek megjelenítéséhez tartozik, hogy éppen az egyik SZDSZ-ügyvivö kérdőjelezte meg a független képviselők státusát - mondván - ők is MSZMP- és MSZP-ihletésű, magukat átmenteni akaró emberek? F.T.: - Nem a korábbi tagság számít ezek eldöntésében, hanem az, hogy valaki hogyan képzeli el a nemzet vagy az ország jövendőjét. Ha megvizsgáljuk a független jelölteket, akkor én azt mondom, hogy ma már nincs igazán függetlenség. Egyrészt a támogatók miatt. Másrészt a következő orzsággyűlés többpárti lesz, és nem pedig lakóhelyeket képviselő honatyáknak a gyülekezete. P.ZS.: - Ami a független képviselőket illeti: én nagyon remélem, kevesen lesznek, mivel az országgyűlés egységére nézve adott esetben veszélyt jelenthetnek. Ilyen eset például a döntések késleltetése, amire a történelemben nagyon sok példa van. És például egyfajta obstrukciós magatartásra most egyáltalán nincs szükség. H.I.: - Hogy mennyire nincs szükség a független képviselőkre, arra csak azt tudom mondani, hogy annyi kidolgozott programmal rendelkező párt van, hogy ha ehhez nem tud csatlakozni valaki, akkor elképzelhetetlen, hogy önmaga jobbat tud összehozni. Szerintem a független képviselő leginkább magát, és nem az ország érdekeit képviseli. K.E.: - Nem teljesen osztom a nézetüket, mert a független jelölteknek is megvan a maguk programja. Az ugyan igaz, hogy a pártok programja mögé oda lehet állni, csak most, közvetlenül a választások előtt még mindig nem tudjuk a tömegek szándékait kitapintani. Ugyanakkor vannak olyan pártok, amelyek választási nagygyűléseiken kimondják, hogy a hatalom kérdése már el is dőlt. Például Torgyán József a kisgazdáktól, vagy Orbán Viktor a Fidesztől. Vagy Rajk László Békéscsabán kijelentette - ránk nézve rendkívül sértő módon - hogy MSZP nincs, de ha még maradt belőlük, a választásokon azokat is eltöröljük. Legutóbb pedig már kommunistának nevezi a független jelölteket és a Hazafias Választási Koalíció képviselőjelöltjeit is. A szovjet csapatkivonás időpontjáról-Talán ezzel is összefügg a nemzettudat eléggé különös megnyilvánulása, a Lenin-szobrok eltávolításának a követelése. A minap éppen harangba kívánta azokat öntetni a békéscsabai tömeg. P.ZS.: - Magyarországon az emberek a gazdasági katasztrófa okaként az elmúlt negyven év politikai és gazdasági ideológiáját okolják. Ezért valahol igenis érthető, ha úgy gondolják, hogy a megújulás abban mutatkozik meg, hogy le kell szedni a Leninszobrot, el kell tüntetni ezeket az emlékeket. Én ezt így értelmezem. H.I.: - Nem kulcskérdés a Lenin-szobor. Irritáló, hogy minden település főterén van egy szovjet hősi emlékmű, van egy Lenin-szobor, de nem ez a legfontosabb. Az NSZK-ban azért nem tiltakoznak, hogy az amerikaiak és a franciák ott vannak, mert jobban élnek. Viszont vannak olyan szegény országok, amelyek nincsenek gyarmati sorban, s ott nincs akkora elégedetlenség. Lehetne szegényen élni szépen csöndesen, ha éreznénk a függetlenségünket. Mert az fontos a nemzettudat szempontjából is. Valóban az fontos, hogy a gazdaság talpra álljon. Ehhez pedig többet és jobban kellene dolgozni. Csak ahhoz, hogy ezt magamtól is meg másoktól is elvárhassam, meg kell a kormányzatot, a parlamentet változtatni. És utána még nincs vége, mert az önkormányzati választás mutatja majd meg, hogy a nemzeti egység egyáltalán megőrizhető-e,- A pártállam ezt a nemzettudatot a határainkon belülre korlátozta. Ugyanakkor a magyarság összlétszáma 16 millió. A legnagyobbb kisebbség ügyében talán két éve folytatunk más politikát. Romániában ma is megsértik a kisebbségi jogokat. Vajon Doina Corneának van igaza, aki első helyre teszi az általános demokráciát, s csak utána a nemzetiségi lét jogosítványait? K.E.: - Bizonyos prioritásnak lennie kell, bár ha a nemzetiségi jogokat biztosítjuk, akkor az magát a demokráciát is fogja segíteni. Dehát mégiscsak azt mondom, hogy az egész nemzeti és nemzetiségi probléma megoldásának legfontosabb feltétele a demokratikus átmenet. Mert a kialakult kisebbségi problémákat, amikor etnikumokat határokkal választottak le az anyanemzetről, a diktatúra tovább mélyítette. A diktatúra nyomait fel kell számolni ahhoz, hogy napirendre kerülhessen a kisebbség joga, de látjuk, a román és szlovák helyzetből, hogy nem megy egyik napról a másikra. F.T.: - Én azt gondolom, a prioritás dolgában eléggé nehéz innen dönteni. Gondoljunk csak a forradalom kirobbanását közvetlenül előidéző eseményekre. A kétszeresen kisebbségi Tőkés László ügyéből indult el az egész eseményfolyam. Beavatakozni semmiképpen nem szabad, legfeljebb úgy, hogy mindenképpen támogatnunk kell a hozzánk tartozó ottani magyar kisebbséget. Akár diplomáciai eszközökkel, s amennyire erőnk engedi gazdaságiakkal is. Segíteni kell a kultúrájukat, a művelődési lehetőségeiket, egyáltalán azt, hogy őrizhessék a nemzetazonosságuk jegyeit, hagyományait. De az borzasztó dolog lenne, ha a kolozsvári egyetem kérdésében mi innen akarnánk igazságot tenni. Ez az ő napi küzdelmük. Mi harcolhatunk ezért nemzetközi tekintélyünkkel, ám hogy mi ennek az ütemezése, abba nem szólhatunk bele. H.L.: - Ugyanakkor határainkon belül ugyanazt a jogot mindenféle kisebbségnek mi is megadjuk, amit követelünk a határainkon kívül, függetlenül attól, hogy mi vagyunk többen ott és nem ők itt. Ügyanis nem lehet eléggé előzékeny a többség a kisebbségekkel szemben.-Végül egy személyes kérdés: mi a programjuk március 15-től a választásokig? H.L.: - Továbbra is ugyanúgy járok a gyűlésekre. Nekem a választásig még 7 ilyen eseményen kell részt vennem. K.E.: - Én nem vagyok képviselőjelölt, de mint az MSZP elnökségi tagja, a választási kampányban részt veszek. F.T.: - Én a korábbi időszakban végigmentem az egyes körzeteken. Mi most már nem közvetlenül a programot hirdetjük, hanem tematikus esteket tartunk, hol show-t, hol gyűlést, ahol egyes részproblémákat tárunk fel alaposabban. P.ZS.: - Én a harmadik körben fogom végigjárni a területet. A falusi lakosság körében is egyre érezhetőbbé válik a választási hangulat. Biztos hogy erősek vagyunk a falun, gombamódra szaporodnak az alapszervezeteink, de egyszerűen kiszámíthatatlan a választás végeredménye.-Annak reményében, hogy ez a kiszámíthatatlan tényleg a közös érdekeinket szolgálja majd, valamennyiüknek köszönöm a beszélgetést. Szilas Péter Központi ünnepség, más-más felfogásban Békés átmenet, vagy hatalomváltás?
