Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-15 / 64. szám

Néplap 1990. MÁRCIUS 15. Ünnepi ülésen búcsúzott az Országgyűlés / folytatás az 1. oldalról / 1988 vége felé úgy fogtunk a közös munkához - hangoztatta a miniszterelnök hogy egy mo­dellváltást kell végrehajtanunk, s most a búcsú pillanatában azzal a tudattal állhatunk fel a padsorok­ból, hogy egy békés rend­szerváltás alkotmányos, jogi lehe­tőségeit és garanciáit teremtettük meg. Ez példátlan feladat volt, és úgy érzem, megfeleltünk neki. Csak úgy sikerülhetett mindez, hogy a feladattal együtt magunk is megváltoztunk - mondotta. A parlament, a kormány, a pár­tok és a társadalmi mozgalmak együttműködése tette lehetővé, hogy Magyarországon egy csen­des, de valóságos forradalom menjen végbe. Kifejtette: mi nem véres harcokban vívtuk ki a ma­gyar függetlenséget, hanem alkot­mányos úton fogadtattuk el azt a Szovjetunióval, a környező né­pekkel és egész Európával. Mi nem véres harcokban bontottuk le a pártállamot. Sokkal nehezebb feladatra vállalkoztunk: megszün­tettük a diktatúrát, és megterem­tettük a demokrácia alkotmányos rendjét. Alkotmányjogi úton - né­pi támogatást és egyetértést élvez­ve - építettük ki a demokrácia in­tézményrendszerét. A nép most szabad választáson döntheti el, hogy milyen tartalom­mal töltheti meg azt. A nép szu­verén, minden politikai erő szá­mára megfellebbezhetetlen dönté­se zárja le a békés átmenet első szakaszát. A parlament és a kor­mány tiszta lelkiismerettel nézhet vissza a megtett útra. Tévedtünk is és hibákat is követtünk el - mu­tatott rá -, de legyünk nyugodtak: a hibákkal együtt is szilárd az a jogi és politikai alap, amire az eu­rópai közös ház magyar szobáját építeni lehet - hangoztatta többek között. Szólt arról az örökségről, ame­lyet a parlament és a kormány maga után hagy. Egy dolgot min­denképpen bizonyítottak - s erre az egész világ felfigyelt -: az al­kotmányos forradalom útja Ma­gyarországon járható. Jogrend, törvények igazgassanak- Szeretném Önökkel együtt hinni: épülő új házunkban min­denki hazára talál. Vezetői nem lesznek olyan háziurak, akik kila­koltatják a lakók egy részét csak azért, mert a régi házban elfogad­ták a régi házirendet. Szeretném hinni: nem fortélyos félelem fog bennünket igazgatni, hanem jog­rend, törvények és valódi demok­rácia. S akkor lélekben is hazata­lálhat és megbékélhet minden magyar - hangoztatta. A miniszterelnök beszédét kö­vetően Fodor István mondott el­nöki zárszót, értékelve az elmúlt csaknem öt esztendő parlamenti tevékenységét. Emlékeztetett többek között ar­ra: az egypártrendszer-többpárt­­rendszer vitájában a patthelyzetet megkerülő lépést végül maga az Országgyűlés tette meg, amikor 1989 januárjában az egyesülési jogról szóló törvényt csak azzal a határozattal kiegészítve volt haj­landó elfogadni, mely kötelezi a kormányt, hogy a politikai pár­tokról szóló törvényt legkésőbb az év nyaráig nyújtsa be a parla­mentnek. Ezzel a lépéssel az Or­szággyűlés ötéves működésének újabb, ezúttal már végső, a jogál­lamiság alapjait megteremtő sza­kasza kezdődött meg, s talán ez a lépés volt a parlamenten kívüli politikai erők számára a hajszál­nyi bizalomkeltésnek az a mozza­nata, amely új perspektívát nyi­tott. Beigazolódott: ez a perspektíva- a békés rendszerváltás - járható útnak bizonyult. A politikai egyeztető tárgyalásokat követően- az Országgyűlés alkotó közre­működésével - létrejöttek a jogál­lamiság hatalmi intézményei, a köztársasági elnöki intézmény, az Alkotmánybíróság, s megterem­tődtek a többpártrendszerű parla­menti demokrácia jogi és politikai alapjai - hangsúlyozta. Az ötesztendős munkaprogra­mot lezárván az Országgyűlés ün­nepi ülésen emlékezett meg az 1848-as forradalom évfordulójá­ról. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök mondott be­szédet. 1848 az összefogásra emlékeztet- Történelmet élünk és történe­lemre emlékezünk. Március 15-ét igazi nemzeti ünnepként ülhetjük meg, amikor a magyarság a prog­resszió élvonalába lendülve meg­­újulóban van, és úttörő szerepet játszik Közép-Európa politikai ar­culatának megváltoztatásában, a demokratizálódás jegyében hangsúlyozta.- 1848 márciusa történelmünk nagy pillanata, amely újra és újra felragyog és híveket toboroz Ma­gyarországon. Csak a valóban nagy és történelmi eseményeknek lehet és van ilyen hatalmas kisu­gárzása - szögezte le. Ezért volt, hogy március 15-ét szívében őriz­te a nép, s próbálta kisajátítani a mindenkori hatalom; ezért is volt, hogy a különböző korok és rend­szerek elfogultan és önkényesen bántak 1848 márciusának nagyja­­ival; egyszer Petőfi, máskor Deák vált példává Kossuth és Széche­nyi neve mellett. Márpedig ők bármennyire másként akartak, együtt váltak egésszé - emlékez­tetett Szűrös Mátyás. Ma sincs ez másként, nincs egy és kizárólagos igazság; éppúgy szükség van a forradalmi lendület és a fontolva haladás híveire, a nagyívű láto­másokra és a józan, szakszerű tár­gyilagosságra: ez így alkot egysé­ges egészet - állapította meg.- Nemzetünk sok százados ki­törési kísérleteinek tapasztalatai arra intenek: minden téglára és tartóoszlopra szüksége van az olyan nemzeti hajléknak, amely otthona lehet e száz viszály tépte országnak és a benne élőknek. Nem mehetünk el szó nélkül ama fenyegetettség mellett, amely má­ra az országban kétségtelenül ta­pasztalható széthúzás nyomán ki­alakult. Mintha a magyar átok megint csak mérgezné az életün­ket, halványítaná reményeinket. Csendes forradalmunk mintha nem tanulna 1848 negatív fel­hangjából, üzenetéből. Ha sokan félnek is kimondani, akkor is az összefogás lehet az egyetlen olyan nagy társadalmi erő, amely végigviheti a megkezdett folya­matokat; amely segíthet befejezni a művet. A békés átmenet, a rend­szerváltozás sikere - netán kudar­ca - múlhat azon, hogy felülkere­kedik-e a társadalmon az összefo­gás szelleme és ereje vagy sem. Meggyőződésem, hogy a békés átmenet garantált feltételei csak a nemzeti bázison épülhetnek ki. 1848 márciusának tágabb érte­lemben felfogott, az egész folya­matra kiterjedő "márciusának" legfőbb üzenete és tanulsága ez számunkra.- Mire van szükség, hogy a tár­sadalmi nyugalom ránk köszönt­hessen, hogy a nemzeti alkotóerő igazán szárba szökkenhessen? - tette fel a kérdést, amelyre a vá­lasz így hangzott: a demokratikus akaratképzés és a. tolerancia mel­lett a zökkenőmentesen működő közigazgatásra, az önkormányza­tok hatalmakat ellenőrző erejére, a személyes jogbiztonságra, a de­mokratikus önállóságra. Valamint az egyén és a köz érdekét szolgá­ló, egyensúlyban tartó gazdálko­dási rendre, amely képessé teszi a nemzetet a gazdaság felemelésé­re, a gyors technikai haladásra, a sokat emlegetett világszínvonal - ha nem is elérésére, de - megkö­zelítésére. Csak így lehet az államéletet, a társadalmi, gazda­sági mozgást a nemzeti legitimá­ció és a polgári elfogadás bázisá­ra helyezni. Csak így teremthet­jük újjá európaiságunkat, s válha­tunk alkotó résztvevőjévé, részé­vé az egységesülő Európának. A továbbiakban - a csaknem ötesztendős ciklust záró ülésre utalva - köszönetét mondott a képviselőknek azért a történelmi jelentőségű munkáért, amelyet az átmenet, a békés rendszerváltozás érdekében elvégeztek. Hazánk mai helyzetét elemezte ezután Szűrös Mátyás, s a pártok, szervezetek, mozgalmak, egyesü­letek figyelmét - felelős­ségtudatukra hivatkozva - arra hívta fel: az ország népének igé­nye, sőt jogos követelése, hogy a politikai hullámverés ne sodorja zátonyra a gazdaságot és ne rom­bolja működésképtelenné az álla­mot. Meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar nemzetgazdaság jövője döntően attól függ, hogy képes-e az állam kellő tágasságot és egyszerre biztonságot szava­tolni a fejlődés számára. Nemcsak a határokat kell tisztelni A nemzetiségi kérdést is érint­ve kifejtette:- A nagy átalakulás lázában sem feledkezhetünk meg arról, hogy nem csak magyarok laknak az ország határain belül, s nem csak e határokon belül laknak magyarok: egyszerre kell gondol­nunk a 10.5 millió magyar állam­polgárra és a 15-16 millió ma­gyarra. Az országokat és a népe­ket ma határok választják el egy­mástól. Ezeket a határokat hábo­rúk után húzták meg, amelyeknek voltak győztesei és vesztesei. Ne­künk tisztelnünk kell a határokat és az európai status quót, de hatá­rainktól függetlenül fonódik ösz­­sze minden szomszédság sorsa, népeink és forradalmaink jövője. Ezért kell tisztelni nemcsak a ha­tárokat, de a nemzetek önrendel­kezésének jogát is, minden nem­zetét - szögezte le, majd így foly­tatta:- Felháborodva utasítjuk vissza a nemzeti szűkkeblűség térnyeré­sét, a nacionalista dührohamokat, amelyek sehol sem lehetnek egy demokratikus kormánypolitika bázisai, meghatározó erői. A nagy változások, a nagy át­alakulások idején megtántorodhat az egyes ember a történelem vi­harában, de nem inoghat meg az országvezetés méltósága, nem csökkenhet a nemzet és a nép képviselőinek hatalmi és erkölcsi felelősségérzete. Bármikor, bár­milyen körülmények között vá­lasztják is meg őket, elszámolás­sal tartoznak azoknak, akiknek bizalmából a nép demokratikus gyülekezeteinek tagjai lehetnek, így, csakis így nyerhetjük el az európai állampolgári státust, ame­lyért már 1848 márciusa is zász­lót bontott - fejezte be nagy taps­sal fogadott ünnepi beszédét Szű­rös Mátyás. A legköszönő parlament már­cius 15-i ünnepi megemlékezése a Kossuth téren folytatódott kato­nai tiszteletadással, a Himnusz el­hangzása közben ünnepélyesen felvonták az állami zászlót. Ezt követően az 1848-49-es polgári forradalom és szabad­ságharc évfordulója alkalmából koszorút helyeztek el a Kossuth­­szobor talapzatán. A koszorúzási ünnepség a Szó­zat eléneklésével ért véget. Az ünnepséget követően Fodor István, az Országgyűlés megbí­zott elnöke a búcsúzó képviselők és hozzátartozóik tiszteletére fo­gadást adott a Parlamentben. A Néplap sajtószolgálata Rossz helyre címzett kritika A Néplap 1990. március 13-i számában a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei szervezete "Helyt adtak az MSZDP óvásának" címen meg­jelent közleményében foglaltak­ra az alábbi észrevételt teszem: A Területi Választási Iroda tájékoztatása alapján jelent meg a Néplap 1990. február 26-i szá­mában a "Kialakult a képviselő­­jelöltek mezőnye". "A megye nyolc választókerületében het­vennyolcán versenyeznek a mandátumokért - Tizenkét párt indíthat országos listát" című tájékoztató. Ebben utalás történt arra is, hogy "Jászapátin a vá­lasztókerületi bizottság elutasí­totta a Magyar Szociáldemokra­ta Párt jelölését, mert csak 577 hitelesíthetőajánlócédula gyűlt össze." Figyelemmel arra, hogy az egyéni választókerület jelöltjeit 1990. február 23-ig kellett az egyéni választókerületi bizott­ságnál bejelenteni, és a bizott­ság hozott döntést a jelöltek nyilvántartásba vételéről, illetve a jelölés visszautasításáról /1989. XXXIV. sz. tv. 33. par. /2/ bek./, a tájékoztatásra a bi­zottsági döntések lezárását kö­vetően került sor. Az egyéni választókerületi választási bizottság döntése el­len benyújtott kifogás elbírálása az Országos Választási Bizott­ság hatáskörébe tartozik, a Te­rületi Választókerületi Választá­si Bizottság a konkrét üggyel ezért - hatáskör hiányában - nem is foglalkozott. A Megyei Választási Iroda részéről tájé­koztatóként hangzott el a sajtó képviselői számára, hogy me­gyénkben a választójogi tör­vény szabályai szerint a jelölé­sek milyen eredménnyel zárul­tak le, s ennek kapcsán került megemlítésre az a körülmény, hogy a 2. számú egyéni válasz­tókerületi választási bizottság a Magyar Szociáldemokrata Párt jelölését visszautasította. Az Országos Választási Bi­zottság a 2. számú egyéni or­szággyűlési választókerületi vá­lasztási bizottság döntését hatá­lyon kívül helyezte és elrendel­te a jelöltkénti nyilvántartásba vételt. A Megyei Választási Iroda késedelem nélkül - 1990. már­cius 9-én - intézkedett a mellé­kelt levélben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelöltje nevének a Néplapban való köz­zététele iránt. A tájékoztatás azonban eddig nem jelent meg. Mindezek alapján a Magyar­­országi Szociáldemokrata Párt megyei szervezetének a Néplap 1990. március 13-i számában megjelent "Helyt adtak az MSZDP óvásának" c. tájékoz­tatójában a Területi Választási Bizottság eljárására vonatkozó minősítése nem helytálló. Dr. Bozsó Péter Felhívás Sandaság? Mondd meg az igazat, - betörik a fejed. - Nem tört be. A Néplap már­cius 10-i számában megjelent "San­­daság?" című cikket olvasva még csak meg sem sértődtem, nem úgy, mint Hortobágyi Zoltán. De a cikk­ben elhangzott állásfoglalását legha­tározottabban visszautasítom. Nem ütöttem bele az orromat lapjuk szer­kesztésébe, és nincs is szándékom. Még csak azt sem mondtam, hogy levelemet lapjuk köteles elfogadni, - és nem is gondoltam. Csupán azt mertem megkérdezni, mi az oka a cikkemben foglaltak meg nem jele­néséről. Ha pedig a "maholnap" szűkös szerzőgárdája nem tudott az üggyel foglalkozni, azt nyíltan a tu­domásomra kellett volna hozni, nem pedig kétszer azt közölni velem, hogy majd utána fognak nézni. Mivel a szóban lévő lap sok-sok példánya tele van hasonló tudósítá­sokkal, - ezért fordultam hozzá, mi­vel úgy tudom sajtószabadság és de­mokrácia van! Hortobágyi úr hangneme engem is emlékeztet valami módszerre. De a tények azért tények maradnak - a főszerkesztő közleménye nem cá­folta egyetlen állításomat sem. Úgy gondolom a Néplap népes olvasótá­borának meg van erről a véleménye. Guth Sándor A demokratikus Európa irá­nyába haladó, a jövő évezredre készülő Magyarországon a nemzet jövőjét alapozó oktatás­nak is újjá kell alakulnia. A vá­lasztásokra készülő országunk­ban azonban a társadalmi előre­haladás e fontos kérdése nem kapja meg az őt megillető fi­gyelmet. A Pedagógusok Szak­­szervezetének országos küldött­­gyűlése ezért felhívással fordul a nemzethez, annak társadalmi, politikai erőihez, közös gondol­kodásra szólítva, a társadalom támogatását élvező, új oktatási koncepció kialakulása érdeké­ben. Felhívással fordulunk a poli­tikai pártokhoz, állami, társa­dalmi szervekhez, egyházak­hoz, gazdasági, érdekvédelmi szervezetekhez, a nemzetiségi szövetségekhez, a szülők, a diá­kok, a pedagógusok egyesülete­ihez, a tudományos és szakmai műhelyekhez, a tömegkommu­nikáció fórumaihoz, hogy együttes munkánk eredménye­ként az oktatás a nemzeti köz­­megegyezés pillére legyen. A pedagógusok képviseleté­ben kezdeményezzük a NEM­ZETI OKTATÁSI KERÉK­ASZTAL összehívását, amely­nél az oktatásban érdekelt min­den társadalmi erő helyet fog­lalva, hivatott volna nemzeti párbeszédet kezdeni az oktatás tartalmi és szervezeti kérdései­ről, legfontosabb alapértékeiről és céljairól. Ez a kerekasztal le­gyen hivatott biztosítékokat formálni a tanulás, a művelődés jogának érvényesülésére, az ok­tatás pluralizmusára, az iskola, a pedagógus önállóságára, lel­kiismereti szabadságára, vala­mint arra, hogy az oktatás ne lehessen pártok és ideológiák vetélkedési terepe. Járuljon hozzá, hogy a választások után összeülő új parlament az ország előtt álló legfontosabb kérdések egyikeként az oktatás ügyét az első között tűzze napirendre. Pedagógusok Szakszervezete Országos Küldöttgyűlése Fidesz-nap szombaton Szolnokon A Fidesz Szolnoki Csoportja március 17-re, szombatra ter­vezte több programból álló hét­végéjének megrendezését, ame­lyen szeretne minél több kor­osztálynak és rétegnek - teljesen ingyen - olyan műsorokkal és rendezvényekkel szolgálni, amely pihentet és gondolkodtat. Úgy terveztük, hogy délelőtt tíz órakor kezdődne a sorozat a Tisza moziban, ahol elsősorban időseknek vetítenénk régi fil­met, ám várjuk azokat is, akik kedvelik a század közepének filmvígjátékait. Azt gondoljuk, nem árt egy kis kikapcsolódás, egy kis nevetés a feszítő hét­köznapok után. Ebéd után a gyerekeknek kí­nálunk programot. Az Úttörő­házban 14 órakor kezdődik a Szórakaténusz Játszóház műso­ra /Kecskemét/, amelyen régi népi játékokkal, mesterségekkel lehet ismerkedni, s akinek ked­ve van, ki is próbálhatja ügyes­ségét. Mielőtt a Fórum kezdődne, 15 órára várjuk mindazokat, akik már eddig is kivették a ré­szüket a plakátok "kidekorálá­sából". Most nem kell éjszaka menni, hogy alkotásaikat elké* szíthessék, mert rendelkezésük­re bocsátunk Várhegyi Attila képviselőjelölt plakátrajzaiból /rajzeszközökkel együtt/, s rá­adásul még díjazni is fogjuk a legjobban sikerült alkotásokat. A versenyben természetesen azok is részt vehetnek, akik ed­dig még nem próbálkoztak ilyesmivel. Találkozó 15 órakor a Megyei Művelődési és Ifjúsá­gi Központ előtt. Vendégeket is hívtunk erre a napra. Orbán Viktort, a Fidesz egyik legismertebb politikusát, Németh Zsoltot, a Fidesz vá­lasztmányi tagját és Kosa La­jost, gazdasági szakértőt, aki egyébként a Fideszt képviselte a szovjet csapatok kivonulásá­ról szóló tárgyalásokon, Moszk­vában. A Fórum 17 órakor kez­dődik a Hazafias Népfront me­gyei székházában, a Ságvári körút 19-ben. Reméljük, jó szórakozást nyújtunk az érdeklődőknek, s azok is jól érzik majd magukat, akik a fórumra látogatnak el. Szeretettel várnak mindenkit a házigazdák: Dr. Lévai Anikó és Várhegyi Attila képviselőjelöltek Ajánlását köszönöm, együttműködésére számítok! Tisztelt Választópolgárok! Kedves Barátaim! Köszönöm valamennyi isme­rős és ismeretlen támogatómnak és a rákóczifalvi nyudíjasklub tagjainak, hogy ajánlószelvé­nyeikkel segítették jelölésemet. Jóleső érzéssel töltött el, hogy nemcsak Rákóczifalváról és Szolnokról kaptam szelvé­nyeket, de Szajolból, Rákóczi­­újfaluból, Tószegről, Vezseny­­ből, Tiszajenőről és Tiszavár­­konyból is megtiszteltek bizal­mukkal. Kérem Önöket, hogy a szava­zást követően is - amennyiben képviselővé választanak együttműködésükkel, tanácsaik­kal, kéréseikkel segítsék mun­kámat. Legyenek egy láthatatlan és bejegyzetlen, de eredményes "szervezet" tagjai lakóközössé­gük aktív állampolgárai. Március 25-én fogják kézen rokonaikat, szomszédaikat és szavazzanak lelkiismeretük sze­rint. Cserfalvi József független jelölt 4.sz. választókerület

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents