Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-02 / 52. szám
1990. MÁRCIUS 2. Néplap 3 Hiányoznak a minőségi turizmus feltételei Az idegenforgalom helyzete, feladatai Farmerek és kisgazdák jóvoltából 1989-ben nőtt az érdeklődés Magyarország iránt. Huszonötmillió látogató érkezett hozzánk, ami 38,7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Mindezt a Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatójában olvashattuk. A látogatók kétharmad része a kelet-európai országokból utazott ide, innen a növekedés üteme is nagyobb volt. A múlt évi pozitívumok leglényegesebbike a fentiekben foglalhatók össze. Ugyanakkor sok még a gond. így az is, hogy a szolgáltatási szektor, beleértve az idegenforgalmat, konvertibilis devizaszerző szerepe méltatlanul alacsony nálunk, sok még a tartalék. Ezen az sem változtat, hogy az elszámolásokban az idegenforgalom tényleges eredménye és a lakossági turistaellátmány, a bevásárló-turizmus összekeveredik. A tényleges idegenforgalom eredményeit célszerűbb lenne az oda befektetett tőkével és annak hozadékával összevetni. Ha így tekintjük az idegenforgalmat, annak aktívumszerző szerepe sokkal pozitívabb képet mutatna. A tényleges elszámolások alapján tavaly passzív lett a mérleg. Bár decemberre némileg kisebb lett a vártnál, így is legfőbb okozója a fizetési mérleg hiányának. 1^89- ben 340 millió dollárt tett ki a passzívum, ami 1987-hez képest körülbelül 700 millió dollár egyenlegromlást jelentett. Mindez együtt járt az ezen a területen is meglévő rubelaktívummal. Ez a múlt évben 360 milliót tett ki, ami jóval nagyobb a tervezettnél, különböző, az olvasók által is ismert okok folytán. < A fentiek meghatározzák a konkrét követelményeket és feladatokat. Az előzőnél maradva, ebben az évben a nem rubelrelációban cél a 450-500 millió dollár körüli egyenlegjavulás, ami 100 millió dollár körüli aktív szaldót, s így ezen terület aktívumszerző szerepének visszaállítását jelentené. A rubelrelációban maximum 200 millió rubel engedhető meg. Emiatt már bevezették a 30 rubeles beváltási lehetőség 10 rubelre csökkentését, a forintátutalásnál megkövetelik a szigorú ellentételezést. Kicserélik a „fekete" szoftvereket A Magyar Gazdasági Kamara szervezési és számítástechnikai tagozatának elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott a Magyarországon forgalomba került, illetve használatba vett, nem tisztázott eredetű számítógép-programokkal. Az elnökség tagjainak egybehangzó véleménye szerint valamennyi magyar gazdálkodó szervezetnek törekednie kell arra, hogy ezeknek a számítógépes programcsomagoknak magyarországi forgalmazása rendezetten, jogilag szabályozott körülmények között történjék. Az elnökség megállapította, hogy az utóbbi időben jelentős javulás mutatkozik e téren. Az elnökség tagjai szerint meg kell teremteni annak a lehetőségét is, hogy a jelenleg használt, úgynevezett „szürke", illetve „fekete" szoftvereket, számítógépes programcsomagokat garantált minőségű, megfelelően dokumentált és követett változatra cseréljék. Tárgyalások folynak a dollárelszámolás esetleges bevezetésére. A feladatok középpontjába a minőségi turizmus előtérbe állítása kerül. Megyénkbe, de ez az alföldi megyék többségére is igaz, minőségi turizmust nem nagyon hozhatunk - mondja Tóth László, az IBUSZ Alföldi Terület igazgatója - ehhez az objektív feltételek hiányoznak. Kissé viccesen fogalmazva azt mondhatjuk, hogy mire ideér a nyugati turista, addigra nekünk kellene fizetni neki. Tiszai vízi élet nincs, gyógyüdülésben tudnánk lépni, de Budapesttel, a Dunántúllal nem tudunk konkurálni. Még ma sem vesszük észre, hogy a nyugati turisták sem mind milliomosok, viszont nagyon jól tudnak számolni. A nyugati pénzekre akkor tudunk szert tenni, ha a színvonal is nyugati. Nálunk egyelőre a lakókocsi-turizmus terjed. A hollandok például rendre megszállják a Tisza II környékét, de ez nem jelent nagy bevételt, hiszen mindent magukkal hoznak. Megeszik a műlevest a zacskóból, amihez csak vizet igényelnek, megfürdenek, amihez szintén víz kell, így jószerével csak a helyfoglalás a díjbevétel. Magasabb színvonal kell, de ez telefont, telefaxot, szállodát, stb. jelent. Vegyük például Tiszafüredet, amely szívügyünk, de nézzük meg az említett feltételeket. Jó dolog lenne az is - folytatja Tóth László -, hogy a keleti forgalmat konvertibilissé tegyük, de ha így lesz, a keleti is meggondolja hová megy, pénzét mire költi. Ők is elsősorban Budapestet keresik. Amíg rubelben számolunk el, addig képletesen szólva mi diktálunk, ha valutában, akkor ők. A helyzet ennyire egyszerű. Ha lesz valutájuk arra, hogy Magyarországra jöjjenek, nekik is színvonalat kell nyújtani. De nézzünk szét Szolnokon! A Tisza Szálló kivételével igazi színvonalról nem beszélhetünk. A Pelikán példul már igencsak le van lakva. A feladatok között szerepel a szálláshelyek számának bővíté-Barátságosan fogadták szerdán este a 290 lélekszámú Hunyadfalván dr.Szóró Magdolna újszászi körzeti orvost, a Hazafias Választási Koalíció 3. számú választókerületi képviselőjelöltjét. A művelődési házban tartott gyűlésen először Juhász József, a Hazafias Választási Koalíció szervezője, majd dr.Szóró Magdolna beszélt programjukról. Arról, hogy a vidéken élő emberek képviseletét vállalták, hétköznapi gondjaik megoldásában akarnak segíteni. A koalíció célja a békés átmenet szolgálata.. Dr.Szóró Magdolna elmondta, hogy nem könnyű időszak vár ránk, de csüggedten, hitehagyottan nem lehet nekivágni a nehézségeknek. A csodákra nem várni kell, a csodákat tenni kell! A hunyadfalvi közönség olyan se a magántőke bevonásával, a helyi érdekeltség megteremtésével. Ma kétségkívül kevés a szálláshely, főleg akkor, ha keleteurópaiakkal is dollárban számolunk el - húzta alá Tóth László. - De miből lehetne beruházni? - teszi fel saját magának is a kérdést. - Ki ad pénzt arra például, hogy itt az Alföldön szállodát /netán szállodákat/ építsünk, főleg olyanokat, amelyeket a keletiek is meg tudnak fizetni. Az IBUSZ részvételével épülő Kempinszky Hotel, amelyben nyugatnémetek a partnerek, a fejlesztési alapot évekre leköti. A legolcsóbb szálloda is 60 millióba kerül, erre pedig nincs pénz. A miniszteri tájékoztató szerint a következő években 10- 12 ezer szállodai ágy létesítése várható, főleg luxuskategóriákban. Most öt vegyes vállalati szálloda építése van folyamatban, vidéken tíz 3-4 csillagos szálloda bővítése a terv. Tóth László szerint a féléves világkiállítási attrakció sem igazán segíti a végső megoldást. - Nagy luxus csak ebben gondolkodni - mondja. A minisztériumi tájékoztató utal az ez évi évfordulókra is. így arra, hogy ez az év az idegenforgalom éve, s Mátyás király halálának évfordulója. Mindegy, hogy minek nevezzük az évet - replikázik Tóth László. - Ha a tavalyi nyereséget száznak vesszük, akkor az idén 60-70-re számíthatunk, mert olyan a gazdasági helyzet. A valutakorlátozás nemcsak az egyéni turizmust, de az IBUSZ közönségét is megritkítja. Tudomásul kell venni, hogy az emberek nemcsak szétnézni, pihenni mennek, bevásárolni pedig a jelenlegi ellátmányból nem nagyon lehet. A családi költségvetésben is igen hátúira került a külföldi pihenés, üdülés. Lehet, hogy túl pesszimistának tűnik a kép amit lerajzoltam - fejezte be mondandóját az igazgató -, én azért optimista vagyok, miként az IBUSZ is. Csak remélhetjük, hogy ennek lesz majd alapja. kérdéseket tett föl a képviselőjelöltnek, amelyek leginkább izgatják az ott élőket. Fölvetették például, hogy a faluban nincs orvos. Dr.Szóró Magdolna elmondta, hogy a tervek szerint ezerötszáz lakosra jut majd egy körzeti orvos. Valószínű, hogy Hunyadfalvának csak egy másik községgel közösen lesz orvosa, de ha a helyi önkormányzat meg tudja teremteni az anyagi feltételeket, akkor saját doktoruk is lehet. Fölvetődött az is, hogy nincs bolt és járda, és hogy mikor tudja behozni ez a település elmaradását. Dr.Szóró Magdolna válaszában hangsúlyozta, hogy a Hazafias Választási Koalíció, mivel a vidéki emberek gondjait vállalta fel, ahol tud, segít problémáik megoldásában. (Folytatás az 1. oldalról) nekik is, ha már magam miatt eljövök a boltig? Hogy mondja? Egy forint számít-e? Hát várjon csak, én minden nap viszek egy litert, hét végére kettőt-hármat is. Hát persze, hogy számít egy kisnyugdíjasnak, havi 30-40 forint. Meg aztán már jót is tesz a fülnek, hogy valaminek nem fölfelé, hanem lefelé megy az ára, még ha csak egy forinttal is. Tiszainokán, a vegyesbolt ajtaján, ahová együtt mentünk el Csemák Béla tehenesgazdával, tábla fogadott: leltározunk. Persze, mint mindig, most is zavartalanul árusítottak azért tejet, kenyeret. Az utóbbit ott is változatlan áron. Csemák Béla "felkapta a vizet".- Tegnap a falufórumon tudtára adtam mindenkinek, hogy mától a mi számlánkra olcsóbb a tej Inokán és Kürtön. Miért csinálnak belőlem bohócot? A leltározást vezető Katona Zoltán, a Kunszentmárton és Vidéke Áfész ellenőre igyekezett csitítani.- Mi is csak a vásárlóktól hallottuk, hogy olcsóbb lesz a tej, a boltvezető nem kapott rá utasítást. Küldtek Kunszentről árváltozással kapcsolatos értesítést, de az arról szól, hogy mennyivel adják mától drágábban a cigarettát, a kávét és az üdítőt. Csemák Béla nekivörösödött.- Érdekes, azt tudták közölni, hogy mi lesz drágább? Azt nem, hogy a tejet olcsóbban adhatják? Mutatja a tejipari vállalat főmérnöke által aláírt igazolást, miszerint a vállalat visszatartja a felvásárlási árból a Tiszakürtön és Tiszainokán forgalmazott tejmennyiség után a literenkénti egy forintot, és azt a hóvégi elszámoláskor jóváírja az áfésznek.- Személyesen jártam utána Szolnokon ennek az igazolásnak, - dohog a tehenesgazda - bemutattam tegnap a szövetke-Törökszentmiklóson, a 4-es számú főút melletti, korábban az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kezelésében lévő húsbolt cégtáblájára tegnap felkerült a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt emblémája, a kirakatba pedig egy tábla: Kisgazda Húsbolt. Jónéhányan várakoztak a pultnál, egy idősebb hölgy már éppen rakosgatta szatyrába a kifizetett árat.-Bevásároltam magunknak is, a fiaméknak is - mondja Görög Lajosné. - 520 forintot fizettem, százegynéhánnyal kevesebbet mint más üzletben. Ha ezt hetenként számolom, akkor tulajdonképpen majdnem egyheti húspénzt megspórolhatok minden hónapban. 4100 forintos nyugdíj mellett nagy szó ám ez! Igaz, az áram- meg a vízdíj drágulása el is viszi. Az újonnan nyílt üzlet vezetője - és tulajdonosa is egyben - Sáringer János, magánvállalkozó. Amint a Kisgazda Húsbolt megnyitásának előzményeiről beszél, hamar kiderül: atiszainokaihoz hasonlóan, jó magyar módon történnek a dolgok Törökszentmiklóson is.- Elhatároztuk mi kisgazdák, hogy nemcsak beszélünk, hanem teszünk is valamit a lakosságért. Azt például, hogy bebizonyítjuk: a háztájiban, kisüzemekben megtermelt árat olcsóbzetben is Kunszentmártonban. Hát nem képesek annyit mellé tenni a jószándékunkhoz, hogy hivatalosan kiértesítsenek három üzletet? Nyúlt a fiatalember a pénztárcája után.- Tudják mit? Itthagyok egy százast. Égy hektó tejet adjanak el literenként egy forinttal olcsóbban, ne nézzen engem a társammal együtt szélhámosnak a falu. Nem volt szükség a százasára. Elmenőben még hallottam, hogy egy éppen tejet vásárló fiatalasszonynak, nyilván a pecsétes papír hatására, már olcsóbban adták a tejet. A farmon Csemák Bélától és Rotmayer Gusztávtól végül megtudtam, igazából miről is van szó. Róluk, a vállalkozásukról egyébként már írtunk lapunk Magazin- oldalam.- Egyértelműen látjuk most már - mutatta számításait Rotmayer Gusztáv -, hogy az én szabadalmam, a mobilkarámos tehéntartási technológia és a társam tehenészszakértelme révén literenként 2,50 - 3 forinttal kevesebb költséggel tudunk előállítani egy liter tejet, mint a nagyüzemek általában. Ezen kívül a felvásárlási ár is kedvezően alakult, mert a tejipar által végzett hat mintavétel alapján a tejünk csak egyszer volt első osztályú. Öt esetben extra minőségű! Gondoltuk, a kevesebb ráfordításból meg a minőségi felárból megengedhetjük magunknak, hogy adjuk valamit a két falu lakosságának. Tudom, nem sok az az egy forint, de ha úgy vesszük, hogy 6-7 ezer liter tej fogy el havonta a három boltban, akkor mégiscsak adunk egy elfogadható nyugdíjnak vagy egy rossz fizetésnek beillő kedvezményt az itt élőknek. Arra persze nem gondoltunk, hogy ilyen messze van Kunszentmárton Tiszakürttől meg Inokától. ban is piacra tudjuk vinni. Harminc éve vagyok szakmaközeiben, már ami a kereskedelmet illeti, ezért jól tudom, hogy milyen árunak ki minden és mi minden miatt szökik fölfelé az ára naponta. Kiszámoltam, hogy ha kiiktatódik a felvásárlási, szállítási, feldolgozási, nagy- és kiskereskedelmi szervezet, akkor úgy is megélek a családommal egy húsboltból, ha olcsóbban adom az árut mint más üzletek.- Ahogy az ártáblát nézem, kilónként átlagosan 30 forinttal olcsóbbak itt a tökehúsfélék. Hogyan jut olcsóbb sertéshez?- Olcsóbban? Hát figyeljen: én négy forinttal többet adnék az élő sertésért, mint a mindenkori hivatalos felvásárlási ár. így akarom honorálni a kistermelőknek a túltartást. A sertéshizlalóknak ugyanis többe kerül a 160-180 kilós jószág nevelése, viszont a felvásárlóktól a 130 kilósnál nagyobb hízóért mint túlsúlyosért, kevesebbet kapnak. Higgye el, én a drágábban felvásárolt sertéshúst olcsóbban adva is megtalálnám a számításomat.- Már csak megkérdezem: miért beszél minduntalan feltételes módban?- Csupán azért, mert a vállalkozásom csak úgy lehet nekem is eredményes, a vásárlónak is kedvező, ha magam vágom vagy vágatom a hízókat...- Miért? Ez a mostani áru honnan van?- Most megint jól figyeljen: a saját pénzemen vásároltam az állami gazdaság húsüzeméből! Ugyanolyan áron, mint bármelyik szövetkezeti vagy kiskereskedelmi bolt. Hiába kopogtatok ugyanis vágóhely ügyében több helyen. Nagyobbrészt kihasználatlanul áll például a városi tanács hatósági vágóhídja. Mondtam, hogy fizetem a vágási díjat, a fertőtlenítés költségét, de hiába, nem kell a pénzem a tanácsnak. Az állategészségügyi hatóságra hivatkozva elutasítottak. Van még a közelben két állami gazdasági és két termelőszövetkezeti vágóhíd is. Ott sem voltak szűkében a kifogásoknak.-Azért maga se krőzusi Micsoda vállalkozás az, hogy olcsóbban ad valamint, mint amennyiért hozzájut?- Meghirdettük a kisgazdák gyűlésén is, városszerte is, hogy március 1-én nyit az olcsóbb húst árusító bolt. Régi kereskedő vagyok, tudom, hogy a vevőt egyszer sem szabad becsapni. Nem akartuk, hogy csalatkozzanak a vásárlók, inkább rááldozom ezt a néhány napi rezsit, mert azt mégse hihetem, hogy rövid időn belül nem oldódik meg a vágóhíd kérdése! Megért az ügy két telefont- Ha megoldódik milyen forgalomra számítanak?- Heti 15-20 mázsa húst biztosan el tudunk adni. Ezzel 40-50 ezer forintot hagyok a vásárlók zsebében. Nemcsak a miklósiakéban persze, mert látja, a 4-esen autózók máris sokan megállnak a bolt előtt. Nem lesz gond később, ha lesz hol vágnunk is, az áruellátással, mert vannak kisgazdák a városban, akik máris vállalkoztak, hogy a saját tehergépkocsijaikkal vidékre is eljárnak háztájiban hízott sertésekért. Úgy gondoltam, tartozom a tiszainokai meg a törökszentmiklósi ügynek két telefonnal. Először dr.Nyitrai Imrétől, az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosától érdeklődtem:- Valóban kizárja-e a szakhatóság, hogy egy tanácsi kezelésben lévő kényszervágóhídon bérvágást vállalhassanak?- A bérvágás fogalma - hangzott az igazgató megnyugtató válasza - nem lehet ismeretlen, legfeljebb szokatlan fogalom a tanácsi berkekben. Újra meg kell szokni, hogy jelentkezhetnek ilyen igények is, persze azok kielégítésének megvannak a szigorú feltételei. Javaslom a törökszentmiklósi vállalkozónak, hogy forduljon bizalommal információért, segítségért az élelmiszerhigiéniai osztályunk vezetőjéhez. Újabb hívás, a vonal túlsó végéről a Kunszentmárton és Vidéke Áfész áruforgalmi főosztályvezetője, Serkédi Imréné tájékoztatott:- Huszonhatodikén kerestek meg bennünket a kérésükkel a tiszainokai vállalkozók. Nekünk még egyeztetnünk kellett a tejipari vállalattal, és a tőlük csak 28-án megkapott, az elszámolás módját rögzítő telex alapján utasíthattuk a három boltvezetőt. Igaz, az elsején reggeli nyitásig arra már nem volt módunk, de délelőtt 10 órától már Kürtön is, Inokán is olcsóbban árusították a zacskós tejet. Temesközy Ferenc A csodákra nem várni kell, a csodákat termi kell! Dr. Szóró Magdolna bemutatkozása Hunyadfalván Árengedmény, egyelőre saját zsebből
