Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-01 / 51. szám
2 Néplap 1990. MÁRCIUS 1. Az országgyűlés második munkanapján Nem volt hozzászóló a társadalombiztosítási törvényhez A képviselők ezután áttértek az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának önálló indítványaként előterjesztett, a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A benyújtott jogszabálytervezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott, hogy a ma hazánkban működő társadalombiztosítás messze áll a klasszikus biztosítási rendszertől. A Társadalombiztosítási Alap önállósága formális. A mostani helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy a járulékfizetéssel szerzett ellenszolgáltatásnak az inflációhoz való igazítására - például a nyugdíjak emelésére - önkormányzat hiányában csak a kormányzat dolgozhat ki javaslatot, vagy részleteiben kidolgozott, számokkal alátámasztott képviselői indítvánnyal kellene előállni. Az expozét követően röviden visszatértek az oktatási törvény vitájára. Hóm Péter (Somogy m. 1. vk.) nagy tetszéssel fogadott rövid hozzászólásában elmondta: ha a londoni parlamentben megoldható, hogy a szavazást megelőzően a környék összes kocsmájában megszólaljon egy figyelmeztető csengő, megengedhetetlen, hogy ná-Deregulációs törvény Következő napirendként a deregulációs törvényjavaslat került a T. Ház elé. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter előterjesztésében a következőket mondotta:- A Minisztertanács határozata alapján, 1989-ben széles körű közigazgatási, illetve gazdasági deregulációs munka indult meg, mind a két területen kormánybiztosok, vezetésével. A dereguláció mérlege eddig kedvező, hiszen a Közigazgatási Deregulációs Tanács, illetve a Gazdasági Deregulációs Tanács rövid működése alatt ezernél több rendeletet, határozatot, illetve normatív utasítást helyezett hatályon kívül. Egyidejűleg mind a közigazgatási, mind a gazdasági jogalkotásban nagyszámú korszerűsítő jellegű módosítást hajtottak végre. Ugyanakkor mindkét területen gátolják a deregulációt olyan törvények, illetve törvényerejűrendeletek, amelyek ma már elavultak, hatályon kívül helyezésük vagy módosításuk nélkül az alacsonyabb szintű jogalkotás modernizálása elképzelhetetlen - mondotta a miniszter. A törvényjavaslat feletti általános vitában Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) kért szót. Hozzászólása után az elnöklő Horváth Lajos a vitát megszakítva, köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Douglas Hurdot, Nagy-Britan-A földtörvény módosítása lekerült a napirendről lünk egy alkotmányerejű törvény feletti határozathozatal idején bizottsági üléseket tartsanak. Véleménye szerint előre tájékoztatni kell a képviselőket, melyik kérdésről mikor lesz a szavazás, hogy mindenki jelen lehessen. Ezután az elnök indíványára a plénum úgy döntött, hogy mivel a ma reggel szavazásra bocsátandó alkotmányt módosító törvényekhez egyébként is minősített többség szükséges, azt követően ismét szavaznak az oktatási törvény módosításáról. Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) azt kérte: amennyiben ma sem lesz meg a szükséges szavazati arány, tartsák tiszteletben, s ne semmisítsék meg a parlament szerdai döntését. Ezután visszatértek a társadalombiztosítási törvényjavaslatra. Ahhoz sem az illetékes miniszter asszony, sem a képviselők nem kívántak hozzászólni, így következett a határozathozatal. Mivel az előterjesztő bizottság azt kérte, hogy magáról a törvényjavaslatról ezúttal ne szülessék döntés, az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozat tervezetéről szavaztak a képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadták. nia és Észak-írország Egyesült Királyság külügyminiszterét és kíséretét. A brit diplomácia irányítója Horn Gyula külügyminiszter meghívására tartózkodik hazánkban. Ezután, mivel az általános vitában több képviselő nem kért szót, Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat feletti részletes vitát. Elsőként Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) mondta el véleményét a jogszabálytervezettel kapcsolatban. Javasolta, hogy a deregulációs törvényt egészítsék ki a feddhetetlenség intézményének hatályon kívül helyezésével. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) a törvényjavaslatnak azzal a passzusával vitatkozott, amely szerint a kártalanítási, fizetési kötelezettség az 1991. január 1-jétől még fennálló, illetőleg azt követően elrendelt korlátozásokra vonatkozik. A három képviselő felvetésére válaszoló Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt. A miniszter és Cselőtei László között vita bontakozott ki a törvény hatályba lépésének idejéről. Ezt a vitát az elnöklő Horváth Lajos azzal zárta le, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ismét tárgyalja a témát. A plénum közfelkiáltással úgy döntött, hogy a törvényjavaslatról csütörtökön szavaznak. Beszámoló a pénzügyi helyzetről A tanácskozás szünetében a parlament a köztársaság elnökét - aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka - hatalmazza fel hazánk képviseletére e testületben. Helyettesének pedig a Minisztertanács elnökét jelölje ki. Mivel hozzászólásra nem jelentkezett senki, a szavazás következett; a plénum a köztársasági elnököt bízta meg Magyarország képviseletével a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületében. Ezután a Házszabályok módosításáról szóló országgyűlési határozattervezet került napirendre. A téma előadója Fiiló Pál, az ügyrendi bizottság elnöke volt, aki hangsúlyozta, hogy a javaslat lényege a Házszabályok hozzáigazítása a módosított alkotmányhoz. így az ügyrendből javasolta kivenni mindazokat a részeket, amelyek az egypártrendszer keretei között működő parlamentet szolgálták, s helyettük a többpárti viszonyoknak megfelelő szabályokat beiktatni. Az Országgyűlés elfogadta a módosításokat. vazással amellett foglalt állást, hogy a HNF önmagában nem tekinthető pártnak, hanem csak a választási kolaciója. Ezután a társadalmi szervezetek támogatásáról szóló határozattervezetet az Országgyűlés elfogadta. Ezt követően a képviselők együttesen tárgyalták az Állami Számvevőszék jelentését a Magyar Szocialista Párt, mint az MSZMP jogutódja vagyonmérle(Folytatás az 1. oldalról) érvényesítése könnyen anarchiát szülhet, szükség van tehát egy központi követelményrendszerre. De az a lexikális tudás helyett a képességfejlesztést szolgálja. Ne fordulhasson elő, hogy írni, olvasni, számolni vagy kommunikálni nem tudó gyerekek kerülhessenek ki önhibájukon kívül az általános iskolákból. Példáimat az általános iskolák köréből hoztam. Az elmondottak értelemszerűen vonatkoznak a középiskolákra is. A Művelődési Minisztérium figyelmébe ajánlom ezeket a gondolatokat az országos Török Sándor: Tisztelt Országgyűlés! Az idő igazolja, hogy a magyar oktatás-képzés jelenlegi szerkezete és tartalma nem felel meg sem a társadalom gazdasági, kulturális igényeinek, sem a társadalomban boldogulni kívánó egyénnek. Elfogadom hát és indokoltnak tartom a törvény olyan módosítását, amely megteremti a lehetőségét, hogy az oktató-nevelő munka különböző szintjein teret kapjanak a magánkezdeményezések, egyéb szervezeti formák, úgy mint alapítványok, jogi személyek és az egyházak. Az elmúlt hetekben tapasztaltam, hogy a pedagógusok kifogásolják a törvénymódosítási javaslatbeterjesztésével kapcsolatos előkészítési hiányokat, hiszen azokat nem előzte meg sem szakmai, sem társadalmi vita, s az oktatási törvény módosításában nem volt módjuk részt venni sem az érintetteknek, sem szervezeteiknek. Minden iskolafokozatban a korosztályok képességeinek megfelelő, nem túlméretezett, pedagógiailag és pszichológiailag jobban átgondolt alaptantervre van szükség. Kevesebb heti óraszámra kell átállni az általános iskolákban, de a középiskolákban is. Viszont több óraszám szükséges a magyar nyelv, a matematika és az idegen nyelv tanítására. A jelenlegi személyi feltételek hiányában nincs meg az alapja az idegen nyelvek eredményes oktatásának. A módosítás nem említi, de feltétlenül ki kellene hagyni az iskolai tanácsokról szóló részt, hiszen ezek nem töltötték be azt a szerepet, amit az oktatási törvény szánt nekik. Meg sem alakultak minden iskolában, ahol igen, ott formálisak voltak. Régen vitatott kérdés a tankötelezettség korhatára. Ennek a tizenhat éves korig való nyújtása nem indokolt. Aki tizennégy éves koráig nem végezte el az általános iskolát, az többszörösen hátrányos helyzetű, olykor élettársi kapcsolatban él, és inkább bomlasztja a tanulóközösséget. Az alsó- és középfokú oktatási intézményvezetők pályáztatása esetén a tantestületnek és a pályáztatóknak meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy élnek-e a pályázattal, vagy megerősítik a régi vezetőt újabb öt évre. A pedagógustársadalom belefáradt az utóbbi évek kapkodó, meggondolatlan, korrupt intézkedésének tömkelegébe, így joggal elvárják, hogy az oktatás irányításának minden szintjén - beleértve a minisztériumot is - olyan szakemberek legyenek, akik tudásban, erkölcsi tisztaságban példaként állhatnak a pedagógusok előtt. Köszönöm szíves figyelmüket. Török Sándor után szót kért még alapt^nterv kidolgozásához, és az új tankönyvek megírásához. Kérem, hogy munkájuk során vezéreljék valamennyiüket Eötvös József gondolatai: "Nem kellene a nevelésnél soha elfelednünk, hogy az észnek, mind a kardnak, hogy hasznavehető legyen, nemcsak élre, de szilárdságra is szüksége van, s hogy a felette sok köszörülés nemcsak élesít, de gyengít is.” Ezután dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m. 3.vk.) szólalt föl, majd Török Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok m. 13. vk.) kapott szót. Vona Ferenc (Pest m. 16. vk.), VargaLajos (Pest m., 26. vk.), Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.), Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemlén m. 3. vk.), Szilágyi Tibor (Nógrád m. 2 vk.), Az általános vitát követően a plénum részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot. A részletes vita első felszólalójaként Boros László (Budapest 26. vk.) indítványozta, hogy a törvényjavaslatnak azokat a paragrafusait töröljék el, amelyek lehetővé tennék, hogy a 4. évfolyam elvégzése után az alapfokú iskolai tanulmányok alapfokú nevelési-oktatási feladatokat ellátó gimnáziumokban is folytathatók legyenek. A képviselő, véleménye szerint az új rendszer nem lenne liberálisabb a jelenleginél. A vita lezárását követően Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszolt az elhangzottakra. Kifejtette: a hozzászólások sorozata megerősítette abban, hogy a társadalom várja az egész oktatási rendszer radikális átalakítását. Az oktatás egész irányításának átgondolását, a tanácsok és az iskolák viszonyának újragondolását, a felvételi rendszer egységesítését és egyszerűsítését, a különböző iskolarendszerek egymás mellett létezését már tartalmazza egy koncepció. Ezt a koncepciót tavaly novemberben a kulturális bizottság már megismerhette, de új oktatási törvény formájában azért nem hozta a tárca a parlament elé, mert a népszavazás után kialakult helyzetben nem lehetett elég idő annak megvitatására a pedagógusokkal, az érdekképviseleti szervekkel, az irányításban részt vevő intézményekkel. Ezután a határozathozatal következett, az elnöklő Horváth Lajos elsőként a módosító indítványokat szavaztatta meg, ezeket körülbelül fele-fele arányban fogadták, illetve vetették el a képviselők. Az elnök a törvénymódosító javaslat alkotmányerejű jellegére tekintettel a határozathozatalhoz létszámellenőrzést rendelt el, az elfogadáshoz ugyanis kétharmados minősített többség szükségeltetik. A teremben összesen 290-en voltak jelen, tehát jóval kevesebben az Országgyűlés létszámánál, de azért elegendően ahhoz, hogy a többségi szavazáshoz határozatképes legyen a Tisztelt Ház. A szavazásnál végül is nem jött össze a minimálisan szükséges 252 igenlő szavazat, összesen 229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34-en ellene voltak, 35-en pedig tartózkodtak. így az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette. Ezután a képviselők rátértek a földről szóló 1987. évi I. törvény módosító javaslatának tárgyalására. A mezőgazdasági bizottság erre vonatkozó önálló indítványát Solymosi József, a bizottság tagja terjesztette elő. Leszögezte: a bizottság továbbra is kitart az Országgyűlés elmúlt ülésszakán megfogalmazott véleménye mellett, s ma is azt tartja, hogy a földdel kapcsolatos valamennyi probléma megoldása már a következő parlamentre maradjon. Az utóbbi időben azonban tapasztalható volt, hogy néhány mezőgazdasági nagyüzemben felgyorsult a földek értékesítésének folyamata, s ezzel sem a közvélemény, sem a kormány, sőt még a nagyüzemek egy része sem ért egyet. Ez a jelenség bár nem törvénytelen, de megzavarhatja a várható általános tulajdonreformot. A témához hozzászólt Marx Gyula (Zala m. 2. vk.), Fodor Sándor (Fejér m. 5. vk.), Lakos László (Pest m. 9 vk.). Az Országgyűlés több hozzászólónak nem adta meg a lehetőséget, mint ahogy a módosítójavaslat részletes vitára bocsátását is leszavazta. így a földtörvény módosítása lekerült a napirendről. Az ebédszünet után az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy az átalakulási törvénymódosítások feletti vitájával folytatják munkájukat. A törvényjavaslat előterjesztője Biacs Péter (Budapest 30. vk.) kért szót. Elmondotta, hogy húsz képviselőtársával közösen terjesztette elő a javaslatot, amelynek lényege: el kívánják törölni az átalakulási törvény 30. paragrafusa 4. bekezdésének előírását. Az érintett szövegrész kimondja, hogy a mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari részvénytársasággá átalakuló vállalatoktól azok alaptőkéjének 50 százalékáig meghitelezett részvényt igényelhetnek. A képviselő szerint ez a lehetőség érdektelenné tette az érintett vállalatok átalakulását társasággá, s a külföldieket is elriasztotta a tőkebefektetéstől. Ezt követően a képviselők rátértek az általános forgalmi adóról szóló törvénymódosító javaslat tárgyalására. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) indítványa: a törvény mellékletét egészítsék ki azzal, hogy 1990-től a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató szervezetek, az úgynevezett szociális foglalkoztatók beruházásaik esetében száz százalékban visszaigényelhessék az általános forgalmi adót. A javaslattal a reformbizottság is egyetértett. A témához senki sem kívánt hozzászólni, így határozathozatal következett, a nagy többség egyetértett azzal, hogy az indítványnak megfelelően módosítsák az 1989. évi XI. törvényt. Ezután Sebők János (Veszprém m. 12. vk.) önálló indítványa következett: a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. Sebők János azt javasolta, hogy Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Bartha Ferenc államtitkárnak a beszámolóját hallgatta meg az Országgyűlés a pénzügyi helyzetről. Egyebek között arról szólt: az elmúlt év közepén indult meg az a kiigazító folyamat, amelynek eredményeképpen ez év elejére sikerült eljutni oda, hogy 1990-re egy megbízható, teljesíthető, s a nemzetközi pénzvilág bizalmát élvező program állt össze. A témához Fekete János (Békés m. 11 vk.) és Kasó József (Baranya m. 13.vk) szólt hozzá. A szünet után határozatot fogadtak el a pártok, társadalmi szervezetek és egyesületek ez évi devizaellátásáról. A terv- és költségvetési bizottság előterjesztéséről senki nem kívánt véleményt mondani, így rögtön a határozathozatal következett: 120 igenlő, 43 nemleges szavazattal, 53 tartózkodás mellett elfogadták azt. A határozat értelmében az idén szétosztható devizakeret összege megegyezik a tavalyival. A pártok részére megállapított költségvetési támogatás négy százalékát devizában kell biztosítani részükre. A következő napirend a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elbíráló ideiglenes bizottság jelentése volt a parlamenti ülésszakon. Roszik Gábor (Pest m. 4. vk.) a bizottság nevében elmondta: a támogatás iránt igen nagy volt az érdeklődés, túl sokan és a lehetőségeknél jóval több pénzt igényeltek. Kállai Ferenc (országos lista) ironikus kérdést tett fel: vajon, ha a Nemzeti Színház, mint valamilyen egyesület bejegyeztetné magát, nem kaphatna-e ebből az összegből, mert a színház már nemigen tudja fenntartani magát. Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14 vk.) az iránt érdeklődött, hogy a Hazafias Népfront esetében nem jelent-e kizáró okot az, hogy a HNF ugyan nem párt, de Hazafias Választási Koalíció néven részt vesz a választásokon. A kérdésre Roszik Gábor elmondta: a bizottság többségi szagének vizsgálatáról, valamint a terv- és költségvetési bizottság jelentését Bállá Évának e témakörben a múlt ülésszakon tett interpellációjával kapcsolatban, amelyre a kormánybiztos válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. A bizottság úgy foglalt állást, hogy az interpellációra adott válaszként az ÁSZ most benyújtott jelentését fogadják el, azzal a határozattal kiegészítve, hogy az MSZP március 31-ig egészítse ki vagyonmérlegét, s azt az ÁSZ ismételten ellenőrizze. A témához Nyikos László, az Állami Számvevőszék elnökhelyettese, Berecz János (Szabolcs- Szatmár-Bereg m., 6.vk.), Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m.23.vk.), Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Varga Lajos (Pest m. 26.vk), Vass Józsefné (Békés m. 15.vk.), Géczi István (Budapest, 49. vk.), majd ismét Berecz János kért szót. Többen nem jelentkeztek szólásra, ezért az elnöklő Fodor István a vitát lezárta. Ezt követően határozathozatalra került sor, a képviselők elfogadták az MSZP által a párt bejegyzésével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérleg állami számvevőszéki vizsgálatáról szóló határozattervezetet. Az ülésszak ezután személyi kérdésekben határozott. Az Országgyűlés februári ülésszakának második napja, amelyen Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt, véget ért. A képviselők ma reggel 9 órakor folytatják tanácskozásukat. Magánkezdeményezés az oktató-nevelő munkában Egy kis közjáték
