Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-10 / 35. szám
6 Nemzetközi körkép 1990. FEBRUAR ] Horn Gyula külügyminiszter február 6-án hivatalában fogadta és megbeszélést folytatott Catherine Lalumiére asz- szonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. Képünkön Horn Gyula átadja Catherine Lalumiére asz- szonynak az osztrák-magyar határon lebontott "vasfüggöny" egy darabját. Szakítottunk a régi tabukkal BESZELGETES HORN GYULÁVAL A MAGYAR KÜLPOLITIKAI NYITÁSRÓL A magyar külpolitika a pártok programjában Hogyan képzelik el a magyar diplomácia továbbfejlesztésé s miként körvonalazzák külpolitikai koncepciójukat a külör böző pártok? Minderről egyebek között a Külpolitika cím folyóirat hasábjain részletesen kifejtették véleményüket. ' véleményekből idézünk.- Az elmúlt hónapokban alapvetően megváltozott Közép-Ke- let-Európa politikai térképe. E folyamatokban hazánk kezdeményező szerepet játszott. Igen nagy tekintélyt vívott ki magának külpolitikánk is. Hogyan vonná meg az elmúlt időszak magyar diplomáciájának mérlegét? Hogyan értékeli a többirányú nyitás jelentőségét és hatásait?- Alapvetően két szempont vezérelt bennünket. Az egyik az, hogy megteremtsük, biztosítsuk az ország nemzetközi tekintélyét. Ehhez szakítanunk kellett egy sor régi tabuval, előítélettel, dogmával. Négy-öt évvel ezelőtt például elképzelhetetlen lett volna, hogy Észak-Koreával szemben kapcsolatot, sőt diplomáciai viszonyt létesítünk Dél-Koreá- val. Hozzáteszem: amikor tavaly szeptemberben helyreállítottuk a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatokat, akkor azt is ügyiembe vettük, hogy az 1967-es döntés mennyiben volt helyes. Arra a követeztetésre jutottunk, hogy a döntés alapvetően hibás volt, negatív következményekkel járt. Meggyőződésem, hogy tavaly szeptemberi lépésünket a diplomáciai viszony felújításáról, az élet azóta igazolta. Nem csupán azért, mert intenzív párbeszéd alakulhatott ki az izraeli vezetéssel a közel-keleti rendezésről, hanem azért is, mert azóta igen jó kapcsolatrendszert építettünk. ki országaink között, s ez mindkét fél érdekeit szolgálja. Még egy példa: hosszú éveken keresztül mereven elzárkóztunk bármiféle kapcsolat felvételétől Dél- Affikával, ám ezzel semmiben sem tudtuk befolyásolni az apartheid-politikát. Mi úgy ítéljük meg, ha kapcsolatokat létesítünk, sokkal jobban tudjuk pozitív értelemben befolyásolni az érintett ország politikáját. "Úgy vélekedtek, hogy eláruljuk a szocializmust" Nyitásunk másik alapvető oka, hogy egy olyan kis tranzitországnak mint hazánk, ahhoz, hogy nemzetközi bizalmat szerezzen, hogy diverzifikált nemzetközi kapcsolatai legyenek, hogy ne legyen egyoldalú függésben - mert sajnos az utóbbi évtizedeket ez jellemezte - a lehető legszélesebb kapcsolatokra kell törekednie. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha hitelessé tesszük politikánkat, ha tabuk és előítéletek nélkül lépünk minden olyan területen, amelyek a Magyar Köztársaság számára fontosak. Én azt hiszem, hogy ebben a magyar külpolitika úttörő szerepet játszott. Egy-másfél évvel ezelőtt például még kárhoztattak minket azért, mert kapcsolatba léptünk egy olyan "antikommu- nista szervezettel" mint az Európa Tanács. A régi, rossz ideológiai beidegződések akkor még erősen hatottak, sőt a Varsói Szerződés országai közül sokan vélekedtek úgy, hogy eláruljuk a szocializmust. Most viszont sorra jelentkeznek szomszédaink az Európa Tanácsnál, sőt be akarnak lépni a szervezetbe. Magyar- országnak az a történelmi szerepe és érdeme, hogy az új realitásokat elsőként ismerte fel, márpedig aki elsőként lép, az előnyben van, példája pedig bátorítólag hat a többiekre is. Szövetség a ránk erőltetett elvek alapján- Gyorsan zajló változások nyomán átértékelődik a keleteurópai országok közötti viszonyrendszer is. Ön milyen változásokra számít e kapcsolatokban? Hogyan ítéli meg a közvetlen szomszédokkal való együttműködés távlatait?- Azt hiszem, e kérdésben is sok mindent túl kell haladnunk, meg kell haladnunk. E területen sem lehet a végtelenségig fenntartani az ideológiai indítékokat és követelményeket. Semmiképpen sem lehet úgy fogalmazni - mint korábban -, hogy mi természetes szövetségesek vagyunk. Miért lennénk azok? Mennyiben volt a régi Románia fontosabb szövetségesünk vagy partnerünk, mint például Nyugat-Euró- pa? Keleti partnereink "kvázi- szövetségesek" voltak, és meg kell mondanom, hogy a magyar külpolitikai törekvések természetüknél fogva közelebb álltak a nyugat-európai országokhoz, mint a VSZ-ben lévő Romániához, vagy a korábbi csehszlovák vezetéshez. Ezek olyan ránk erőltetett elvek, követelmények voltak, amelyek lényegében a régi sztálini ideológiához kapcsolódtak: anakronisztikusak, idejétmúltak, ezért nyilvánvalóan nemcsak fel kell számolni őket - el is indultunk ezen az úton -, hanem át kell értékelnünk teljes viszonyrendszerünket. Ugyanakkor létérdekünk az is, hogy jó viszonyban legyünk szomszédainkkal. Hazánk biztonságát csak úgy tudjuk szavatolni, ha e kapcsolatokat a kölcsönös érdekek elvére alapozzuk. Ez azonban feltételezi, hogy mentesítsük viszonyunkat minden olyan ideológiai-politikai megfontolástól, amely valamilyen elvont eszméhez kapcsolódik. Ha például jó viszonyt akarunk a szomszédos Csehszlovákiával, akkor meg kell fogalmaznunk azt a minimális követelményt, amely a kapcsolatok normalizálásának feltétele. Nevezetesen azt, hogy biztosítsuk a Magyarországon élő szlovákok nemzeti-nemzetiségi jogait, és ugyanezt megköveteljük a Szlovákiában élő magyarok számára is, beleértve a magyarság önrendelkezésének lehetőségét is kulturális, oktatási és egyéb területeken. Ugyanez igaz Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság esetében is. Meggyőződésem: kapcsolatainkat nem lehet megnyugtatóan rendezni szomszédaink normális nemzetiségi politikája nélkül. Igen fontos dolog az is, hogy ne vélt politikai megfontolások jussanak előnyhöz a szélesebb értelemben vett együttműködés kérdéseiben. Például Bős-Nagymaros ügyében a tényleges szakmai, ökológiai szempontok döntsenek a beruházás jövőjéről, ne pedig az, hogy a vízlépcső építésének folytatása a csehszlovákmagyar viszony alapfeltétele. A kinyilvánított elv. úgy hangzott, hogy minden fontosabb külpolitikai kérdésben természetes szövetségesei vagyunk egymásnak. Ez nem igaz. Van, ahol az érdekek nem esnek egybe, és van ahol egyik vagy másik ország rendelkezik külön sajátosságokkal, hagyományos kapcsolatokkal. Nem lehet tehát ráerőltetni országainkra, hogy a nemzetközi fórumokon egyformán lépjünk fel. Mindez persze feltételezi a szövetségen belüli viszonyok újrarendezését, melyet én különösen fontosnak tartok. ✓ Uj alapokra a magyar-szovjet kapcsolatokat- Az említettek szellemében hogyan értékelődnek át a magyar-szovjet kapcsolatok?- Évtizedeken keresztül nem engedték, hogy e témakörben a problémákat normálisan megvitassuk. Márpedig viszonyunkban nagyon súlyos gondok keletkeztek. Nem akarok kitérni j5oli- tikai szuverenitásunk korlátozására, mert ennek megítélése Gorbacsov óta megváltozott a Szovjetunióban. De például tudatában kell lennünk annak, hogy a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok ma már egyre súlyosabb problémát okoznak hazánknak. 1989-ben mintegy 800 millió rubel volt a magyar aktívum. Ez iszonyú terhet jelent a magyar gazdaság számára, hiszen mi nem hitelezhetünk egy ilyen hatalmas országnak. Folyamatosan csökkennek a szovjet olaj-és áramszállítások, egyre nagyobb gondok merülnek fel egyéb áruk szállításánál. Ezeket nem lehet csak politikai szempontok alapján, azoknak alárendelve megoldani, hanem nagyon konkrét, kemény ütközetekkel terhes tárgyalásokat kell folytatni.- A kétoldalú viszony egyik igen fontos kérdése a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok kivonása is.- Igen, e kérdésben most kezdődtek tárgyalások. Ami delegációnk megbízatása az, hogy a szovjet csapatok ez év végéig történő kivonását szorgalmazza. Véleményem szerint ez reális követelés, és ha szovjet részről meg lesz a politikai szándék, akkor semmi akadálya annak, hogy rövid időn belül megállapodás szülessen e kérdésben. Meggyőződésem, hogy idegen csapatok állomásoztatása Kelet- és Nyu- gat-Európában sem politikailag, sem katonailag nem indokolt. MINDEN ORSZÁG NEMZETI SZUVERENITÁSÁNAK RÉSZE, HOGY TERÜLETÉN NE ÁLLOMÁSOZZANAK KÜLFÖLDI CSAPATOK.-Ön szerint a választások után egy új kormány hatalomra kerülésével mennyiben változhat hazánk külpolitikája?- Nem tudom milyen kormány kerül hatalomra a választások után, de úgy ítélem meg, hogy a külpolitika az a terület, ahol alapvető változtatásokat egyetlen kormány sem fog végrehajtani. MAI KÜLPOLITIKÁNK UGYANIS NYITOTT, A REALITÁSOKBÓL INDUL KI, KEZDEMÉNYEZŐ. Lényegében tehát szerintem csak ezt a külpolitikai vonalat lehet majd tovább vinni. Lengyel L. László Dr. Joó Rudolf, az MDF Nemzetközi kapcsolatok Bizottságának vezetője- A magyar külpolitikának nemzeti érdekalapúnak, Eu- rópa-központúnak és az emberi civilizáció egyetemes értékeit és normáit tiszteletben tartónak kell lennie. Nemzeti érdekeinket elsősorban népünk történelmi útjának sajátosságai, földrajzi helyzetünk, nagyságrendünk, erőforrásaink, társadalmi és gazdasági adottságaink, nyelvünk és kultúránk egyedi vonásai határozzák meg. A magyar érdek megfogalmazásában a Közép- és Kelet-Európábán történelmileg kialakult nemzetfelfogásból indulunk ki, amely a nemzetiséget nem szűkíti le az állampolgárságra. A magyar nemzet tagja mindenki, aki Magyarországon vagy az országhatáron túl, kisebbségi vagy szórvány helyzetben magyarnak vallja magát. Megítélésünk szerint a magyar diplomáciának nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy nemzeti méreteken ismerjék el a nemzetiségek azon igényét, hogy korlátozás nélkül élhessenek egyéni és kollektív szabadságjogaikkal, területi intézményi önkormányzatokat hozhassanak létre és működtessenek, közvetlen kapcsolatokat tarthassanak fenn anyanemzetükkel. A nemzeti kisebbségek sérelme sem emberi jogi, sem a nemzetközi biztonság szempontjából nem lehet egyetlen állam belügye, még csak nem is kizárólag kétoldalú kérdés, hanem a legszélesebb nemzeti érdekű ügy. Magyaroszágnak gazdasági és politikai tekintetben egyaránt érdeke az Európai Új fogalommal ismerkednek mostanában az európai politikával foglalkozó szakértők: a kelet-európai országok társulása az Európai Közösségekhez. A dolog még nem teljesen kiforrott, ezért élénk érdeklődéssel tekintenek az Európai Közösségek külügyminisztereinek hétfői, brüsszeli ülése elé, amelyen az új fogalom tartalmát, az erre vonatkozó terv részleteit tárgyalják meg. A társulást a csatlakozás helyett ajánlja a külügyi bizottság a közösséghez közeledni kívánó közép-kelet-eu- rópai országoknak. Az NDK kivétel. Brüsszelben ugyanis így fogalmaznak: "specifikus esetről van szó, és a német egységfolyamat keretében az NDK tagjává válhat a közösségnek". Másik kivétel a Szovjetunió. Méretei és sajátos helyzete a társulási formulát is kétségessé teszi a bizottság szemében. A brüsszeli megfigyelők a javaslatban az eddigi kapcsolatrendszeren jóval túlmutató gazdasági elemek (szabadkereskedelmi lehetőségek, új együttműködési formák, pénzügyi támogatás, stb.) mellett fontos új tényezőnek tekintik a politikai párbeszéd intézményesítésére szolgáló kezdeményezést. Ezzel a közösség a térKözösséggel való kapcsok tok minőségileg új szintr helyezése. Ez a viszonyla nem egy a sok közül: benn az integráció többoldalú és tagországokkal való kéto dalú kapcsolataink összefc nódva, egymást erősítve jt lennek meg. Dr. Karcsay Sándor, a Ke reszténydemokrata Néppár külügyi szóvivője A kereszténydemokrat külpolitika a közvetle: szomszédainkkal való kap csolatainknak a barátság é együttműködés szellemébe] való rendezését nemzeti léi kérdésnek tekinti. A közel múltban gyakran éreztük hogy elszigetelődés fenyege ti országunkat, sőt, néh még a "kisantant" feléledé sének veszélye is felmerült i múlt homályából. Azóti azonban sok minden váltc zott, kivéve a geopolitika helyzetet, amely elsődlegc sen a szovjet világhatalon jelenlétét jelenti. Azt a reali tást, hogy a térség határa mellett egy olyan szuperha talom létezik, amelynek ki meríthetetlen, jórészt méj feltáratlan természeti kin csei vannak, óriási terület é nagy népesség fölött rendel kezik, ami számára a pilla natnyi gazdasági nehézsé f ;ek vagy nemzetiségi prob émák ellenére is világhatal mi jövőt biztosít. Ennek a: államnak, hívják a jövőbei bárminek, mindig súlya, be folyása lesz, sőt számunkra piacot, gazdasági lehetősé get fog jelenteni. Nem tudói elképzelni olyan reális ma gyár külpolitikát, amely n< kívánna együttműködni - i függetlenség és a be nen avatkozás elvi fenntartásé val - ezzel a birodalommal. ség demokratizálódó orszá gait mintegy új kötelékke kívánja a nyugat-európai in tézményrendszerhez kap csolni, s így egyes szakértői szerint hozzá kíván járuln: annak a politikai űrnek a betöltéséhez is, amely az eddi gi kormányzati rendszerei és nemzetközi kapcsolati hálózatok megszűnésével vágj meggyengülésével jött és jör létre. A politikai együttműködés és párbeszéd formáira vonatkozólag a közösség javaslatai nem tartalmazna! részleteket, de egyes elemzők lehetségesnek tartana! olyan formákat is, mint megfigyelők meghívását különböző közösségi inté zmények- be, például az Európa Parlamentbe, vagy a társult országok képviselőinek időnkénti bekapcsolását a közösség más szerveinek tanácskozásaiba. Figyelmet érdemlőnek nevezik e megfigyelők a bizottság munkadokumentumának azt a megfogalmazását, hogy a társulás céljának gyors jóváhagyása "hozzá fog járulni a politikai stabilitáshoz" a közép-kelet- európai térségben - vagyis a közösség Bizottsága ily módon is hozzá kíván járulni a közép-kelet-európai változások visszafordíthatatlanná tételéhez. B.D. P.L Európai Közösségek - jönnek a keletiek?
