Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-05 / 30. szám
1990. FEBRUAR 5. Néplap 3 Szolnokon, a Bartók Béla úton 80, saját értékesítést! lakást épít a Szolnok Megyei ÁÉV. A tetőtér beépítésű sorházakat az év végén adják át. Jelenleg az alapozáson és a darupálya építésén dolgoznak. Fotó: N.Zs. Nyilatkoznak a pártok, vitatkoznak a honatyák Művelői pedig boldogulni, megélni akarnak a földből Vegyes karcagi vélemények a törvénymódosításról Hol is lennének máshol, ilyenkor télvíz idején - még, ha szokatlanul tavaszias is a februári időjárás - a közös földek művelői, mint a szövetkezeti gépműhelyekben. Csöndes a karcagi határ is, de a "Magyar-Bolgár" központi géptelepe bezzeg hangos. Csaknem százan szorgos- kodnak, szerelők, gépkezelők, a műhelyekben, hogy mire igazából nyílik az idő, hadra foghatók legyenek a legkorábbi munkákhoz szükséges gépek, eszközök. Idősebb férfit szólítok meg egy félig szétszedett kaszálógép mellett. Mint kiderül, Vincze János is azon tagok közé tartozik, akiknek a nevén van még a téesz szántóterületének egy darabja. SR JR 2 Hová kerül az 2 * örökölt föld? Í888S888888888888888i£- Tényleg csak egy darabja - helyesel -, mert hogy a szintén itt, a gazdaságban dolgozó öcsémmel ketten örököltük azt a 12 holdat, amivel az apánk annak idején belépett a valamikori Szabad Ifjúság Téeszcsébe. Földjáradékot kapunk a téesztől mindketten a hat-hat hold használata fejében. Csak hát jól mondták azt többen az ország- gyűlésben, hogy méltánytalan az a terménymennyiség vagy annak az ára, amit a földünk után adnak. Most már csak úgy mondom, hogy a földünk, mert ugye törvénybe iktatták a tulajdonosi meg az örökösi jogot. Meg azt is, hogy azt tehetünk a földünkkel, amit akaruk.- A módosított törvény többféle lehetőséget biztosít a földtulajdonosoknak. Melyiket pártolja?- Harminckét esztendeje eszem a közös kenyerét. Pontosan ennyi ideje vezetek kombájnokat, kaszálógépeket, most megyek nyugdíjba a nyáron, ha megérem. Még tavaly, az utolsó aktív évemben is csak hatvanezer forint volt az esztendei keresetem, így hát nyilván gondolja, hogy szükségem lesz valami kiegészítésre. Lehet, hogy marad az az örökölt föld a közösben, ha tisztességes ellenszolgáltatást kapunk érte. Ha nem, hát jószágtartással kell pótolni a kiesőforintokat. Ahhoz pedig manapság vásárolt takarmánnyal hozzá se szabad fogni.- Gondolja, hogy megérné a földdel vesződni azért, hogy kocákat tartson, malacokat hizlaljon?- No, ahhoz persze először is egészség kell. Mert ugye nem mindig zártfülkés gépeken rázat- tam ám magam a földeken, szóval fölöttem se múlt el nyomtalanul az a 32 esztendő. És persze az is kellene, hogy most már a gazdálkodást, a közösét is meg az egyénit is nehezítő dolgokat is módosítsa a kormány, a parlament. Be kéne látni, hogy ha én meghizlalok harminc sertést, abból legföljebb hármat eszik meg a család. A többivel a népgazdaságot segítem. Hát akkor segítsen az is engem, hogy megérje fáradoznom! Ilyenkor, téli nagyjavítás idején szinte egész nap "kézmeleg" a géptelep műszaki raktárának kilincse. Égymásnak adják a Kovács Ferenc raktároshoz anyagért, alkatrészért kopogtató szerelők. Beszélgetés közben derül ki, hogy téesztagként a földkérdéssel legintenzívebben foglalkozó pártnak is tagja. 2 Eladni, bérelni j* « csak « * reális értéken * S88 888888888888888S888«!- Miért ne lehetnék - tárja szét a karját - hiszen mi, kisgazdák, nem a téesz ellen vagyunk, hanem a jogtalanságok ellen. Én magam nem vagyok elégedett a földtörvény módosításával, mert a már megváltott földekről úgy rendelkezik, maradjanak szövetkezeti tulajdonban, és a közgyűlés döntsön a sorsukról. Ha már így is van, azok szóltak nagyon a szívem szerint, akik a parlamentben az igazságszolgáltatást szorgalmazták. A szüleimnek 14 holdját tagosították be a karcagi határon a mi szövetkezetünkkel osztozó, Május 1. Tsz jogelődjébe. Megváltották persze időközben, de tudja mennyiért? Kilencezer forintot kapott az anyám a 14 holdért. Ha most valaki a téesztől földet akar bérelni, a leggyengébb minőségű területen is elkérnek tőle hektáronként 2200 forintot egy évre. A jobb, több aranykoronás földeken ötezret is.- A föld tényleges értékéről most sem határoztak a törvénymódosítók, az eladó és a vevő alkujára bízták azt...- Látja, ezt se látom célravezetőnek. Megéltünk már olyat, hogy egy főnöknek, a közösbe behozott jószágáért többet fizettek ki mint az egyszerű téesztag- nak. A világért se akarok meggyanúsítani senkit, dehát mi a garancia arra, hogy ha nekem ennyit vagy annyit fizetnek ki a felajánlott földemért, akkormás- nak se többet? Hát ezért javaslunk mi kisgazdák valamiféle ki- indulási alapárat. Mondjuk aranykoronánként 400 kilogramm búzát, illetve annak árát, a mostani 80-100 forinttal szemben. Azon felül aztán már a kereslet-kínálat alapján alkudozhat az eladó és a vevő. & 8 8 * 8 * * 8 8 8 * 8 * * 8 8 * 8 8 8 *8 Í Csak elterelő i % hadművelet volt » Is SS SS f. í S S S S * ä 5 í £ S S £ S IS Is Nem az a kifizetődő persze, ha a nagyjavításkor újakra cserélik mind az elkopott, meghibásodott alkatrészeket a szerelők a munka- és az erőgépeken. Amolyan költségkímélő munka az is, amit Ferenczi István végez a forgácsolóban: főtengelyt köszörül. Határozott és nem éppen hízelgő véleménye van a fiatalembernek a földtörvény módosításról. Szerintem csak arra volt jó, hogy az agrárágazat valós, igazán nagy gondjairól eltereljék vele a figyelmet. Maradjunk csak a mi gazdaságunknál: miközben még a tagok nevén lévő 3200 hektár kiadásáról, bérbeadásáról vagy megváltásáról zajlik a százegynéhány embert érintő vita, csaknem másfélezer aktív és nyugdíjas téesztagnak kell a kenyerét előteremteni a többi 16 ezer hektárról. De hogyan?! ötmillió forintnál drágább már egy Class Dominátor kombájn. Száz vagon búzának, kétszáz hektár termésének az ára!- A földtulajdon kérdésének rendezésére telt intézkedésekkel azért gondolom, egyetért?- Azzal igen, hogy a saját tulajdonával azt tegyen mindenki, amit jónak lát. Az viszont nagyon ellenemre van, amikor azt hallom, hogy a megváltott, akármennyiért is megváltott, földjéért is jöhet az is, aki huszonöt, harminc évig felé se nézett, egy kapavágást se tett. Azok a tagok, akik most a közöst művelik, itt voltak akkor is, amikor vissza kellett fizetni a munkaegységelőlegből, meg akkor is amikor tizenmilliós veszteségeket okozott az aszály a karcagi határban. És nehogy azt higgye valaki, hogy ami igaz á 19 ezer hektáron, az majd nem lesz igaz a tizen-huszon hektáron. Aki kiviszi a földjét, attól talán majd nem szedi le a sápot az adóhivatal? Tőlük majd drágábban vásárolják fel a terményt, a jószágot? Vagy ők majd olcsóbban kapnak gépet, műtrágyát? Én azt mondom: nem toldozgatni-foldoz- gatni kell a földtörvényt, hanem újat alkotni. És hagyni akár a közösben, akár a saját földjén boldogulni, s abból megélni a parasztot. T.F. ‘BeszéCjünkjóCa! Az ajtó előt, várva Pusztán annyi történt, hogy késett a busz. És mégis borsódzott a hallottakon az ember háta. Nem, nem a Volán-sztrájkról van szó, amely úgy tűnik azon kívül, hogy rengeteg embernek okozott kellemetlenséget, nem hozott semmit "a konyhára". Mások járműve késett - egyszerűen azért, mert a szervezők kicsit rosszul programozták az előadás-sorozatot. A történet lényege: a szűkebb hazánkból elutazó Miklós táncegyüttesnek a tűmé legtávolabbi állomásán kellett kezdenie a programot Romániában, így két óra hosszát késtek. S az ötszáz ember ott ült békésen, türelmesen, és várta a magyar táncosokat. Várták a muzsikusokat, a szép ruhákat, a padlón csattanó bőrcsizmákat, a dalokat. Magyarok várták a magyarokat. Várni annyit tesz, mint múlatni az időt valamiért. Ha az ember kibírt több évtizedet, ehhez képest két óra hossza egy pillanat. Legalábbis ott Romániában egy kis faluban. S itt? Képesek vagyunk-e még türelemmel várni? S ha igen, mire? A várakozás olyan szülő, aki karjában cipeli a jövőt. Most dúl a harc azért, hogy ki is hozza ezt el nekünk. Van olyan, aki szíves szóval, érzelmekkel biztat arra, hogy övé legyen e jog, más kemény hanggal, s van aki értelemmel közelít felé, s felénk. Merthogy nélkülünk nem megy. Az ország saját munkájának gyümölcsét élvezi. Meddig tart a nagy diéta? Tudnunk kell, hogy mindez elsősorban a most megválasztandó diétától függ. Talán ezért is fontos emlékeztetni arra, hogy két magyar találkozásában nemcsak az öröm, de a hányavetiség, s olykor az ostobaság is mértéktelen lehet. Az egyik kopogtat, s "szolidan" annyit mond: az ajánlócéduláért jöttem, tessék ideadni. Egyébként hány van összesen? - toldja meg kérését egy kérdéssel. S a másik magyar pedig megszámolja, aláírja, odaadja - kérdezetlenül. Márpedig most kérdezni kell, hogy válaszolhassunk - önmagunknak. Hogy választhassunk. Mert a lehetőség történelmi, s a felelősség nem kevésbé az. Igenis tudnia kell az állampolgároknak, hogy ez a mostani nem "olyan" választás. Nem olyan, amikor csak odakanyarint a magyar egy vonást, s abban dönt, hogy az egy közül vajon ki mellett is voksoljon. A jelek szerint szűkebb hazánkban, egy-egy választókerületben várhatóan tíznél is több képviselőségre pályázó jelölt indul. Nem tudni még pontosan, hogy mindenki megkapja-e a hétszázötven kopogtatócédulát. Annyi azonban már biztos, az ajánlólapocskák begyűjtése egyfajta erőfelmérés, amely hatással lehet a választások kimenetelére. Kétségtelen, új vonás, hogy valaki ez ügyben kopogtat az ajtón, de nem szabad ettől tartani. Mert nemcsak az gondolkodik rosszul, aki mindenféle fenntartás nélkül túlad cetlijén, hasonlóképpen cselekszik az is, aki "úri huncutságnak" tartja a politikát, és "csinálják mások!" jeligével nem választ - nem akar választani. Most dönteni kell, ha lehet egy fordulóban, egy új Parlament, egy új kormány létrejö- vetele érdekében - azért, hogy a sokféle várakozásnak minél hamarabb vége legyen. Mert tapasztalhatjuk azt ahogyan kivárnak a vállalkozók, kivárnak az üzemek - nem forog a pénz - vár a külföldi, azt mondja: stabil kormányra van szükség és időtálló gazdasági intézkedésekre. Bár olykor zavar bennünket a kopogtatás. S szúrja szemünket a nagy mennyiségű plakát - olykor bosszant is ez utóbbi a kirakatra, a gyönyörű ház falára ragasztva. Kétségtelen megtanuljuk ebből majd, hogy ez így nem jó, és a tanácsok, ahogyan csináltattak korábbi május elsejék dísztribünjéhez mozgatható, szétszerelhető alkalmatosságokat, készíttetnek majd a választási kampányokhoz hasonló megoldású plakátragasztó helyeket, amit a települések legforgalmasabb pontjain lehet majd elhelyezni. Kétségtelen. Mint ahogyan kétségtelen szokatlan vonás, hogy kopogtat valaki ilyen ügyben az ajtón. Ki kell neki nyitni, legalább a kis ablakot, megnézni, ki kér bebocsátást? Hátha éppen a jövő az. Hajnal József Csökkenő szarvasmarha-állomány Jászárokszálláson centenáriumra készül A megye első önkéntes tűzoltó egyesülete Szombaton délután tartotta közgyűlését a Jászárokszállási önkéntes Tűzoltó Egyesület, melyen megalakították a centenáriumi megemlékezést előkészítő bizottságot A megyében elsőként 1891. márciusában Jászárokszálláson alakult meg a tűzoltó egyesület a jelenlegi parancsnok Faragó Tibor dédapjának. Faragó Sándornak a parancsnokságával 2 rajjal, 34 önkéntessel. A közgyűlést Banka Emánuel elnök nyitotta meg, és dr. Wirth István főiskolai adjunktus tartott ismertetőt a 100 év történetéről. Egyelőre sem a belföldi ellátás, sem az export nem került veszélybe amiatt, hogy a múlt évben tovább csökkent a szarvasmarha-állomány. Ám az állatlétszám apadása az idén már gondokat hozhat, különösen a hústermelésben. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1989. december 31-én 1 millió 598 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdaságok és a kistermelők, 92 ezerrel, azaz 5,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az adatok arra utalnak, hogy már nemcsak a kistermelők, hanem az állami és a szövetkezeti gazdaságok állománya is csökkent. Az üzemek tavaly 15 százalékkal'kevesebb szarvasmarhát gondoztak, mint a ’80-as évek elején. Az állatok létszámának csökkenéséhez hozzájárni, hogy 1989-ben csaknem 10 ezerrel kevesebb borjú született, mint 1988-ban. Kedvezőtlen előjel, hogy a szarvasmarhák nagyobb hányadát /62 százalékát/ tartó termelőszövetkezetekben a szarvasmarha-létszám sok év után először esett vissza 1 millió alá. Óriás vágógép Szaud-Arábiába Győrből A Tungsram Rt győri gépgyárában nemzetközi kooperációs szerződés alapján Szaud-Arábia részére egy hatalmas vágógépet készítenek. A géppel - amely rövidesen elkészül - a csőgyártáshoz szükséges vaslemezeket vágják majd. /MTI fotó: Matusz Károly/
